�j bejegyz�s Friss�t�s

2006.01.17. 13:59

t�tel A SZ�KS�GLETEK; SZ�K�SS�G �S GAZD�LKOD�S. JAVAK �S VAGYONI ELEMEK.   SZ�KS�GLETEK: egy hi�ny�rzet, amely �nmaga megsz�ntet�s�re ir�nyul� cselekv�sre k�sztet. A sz�ks�glet a munka megteremt�je. �sembereknek innov�ci�s k�nyszere volt, mely besz�dre, munk�ra, v�dekez�sre k�sztette �ket. Maslow-piramis:       az alul l�v� sz�ks�glet megteremti a fels�bb szinteket.   1.      eszt�tikai sz�ks�glet (sz�pre-j�ra ig�ny) 2.      tud�s �s meg�rt�s sz�ks�glete (alkot�s, k�zl�s, eladni �nmagunkat) 3.      �nmegval�s�t�s sz�ks�glete (el�gedetts�g �nmagunkkal) 4.      elismer�s �s megbecs�l�s sz�ks�glete (ig�ny a tiszteletben tart�sra) 5.      k�z�ss�ghez val� tartoz�s sz�ks�glete (ember = t�rsas l�ny) 6.      biztons�g sz�ks�glete (az ember alapvet� sz�ks�gleteinek j�v�beni kiel�g�t�se, tartal�kol�s, takar�koss�g) 7.      fiziol�giai (l�t) sz�ks�glet (�hs�g, szomj�s�g, hideg, meleg) Sz�ks�gletek saj�toss�ga: •�lland�an �jrakeletkez�; •v�glegesen soha ki nem el�g�thet�, korl�tlans�g; •bels� hi�ny�rzet, ami motiv�l a hi�ny�rzet megsz�ntet�s�re; •sz�ks�glet kiel�g�t�s: a fogyaszt�s �jratermel�dik; •soksz�n�s�g;   Sz�ks�gletek sokf�les�ge: •�lettani,(biol�giai)                •Eszmei-ideol�giai,                •kultur�lis,                              •politikai, •szoci�lis,                               •etikai,                                                                                            •eg�szs�g�gyi,                        •eszt�tikai.       Sokf�les�g t�pusai: -          alapvet� (effekt�v) sz�ks�gletek: a t�rsadalom tagjai sz�m�ra hozz�f�rhet�, kiel�g�thet�; -          v�lasztott (l�tens) sz�ks�glet: az eszk�z�k korl�tozottak, az egy�nnek rangsorolnia kell a sz�ks�gletek k�z�tt; -          lehets�ges (virtu�lis) sz�ks�glet: valamilyen sz�ks�glet kiel�g�t�s�re meg van az ig�ny, kiel�g�t�se m�g nem oldhat� meg.   Sz�ks�gletekkel kapcsolatos t�rv�nyszer�s�gek: -          Engel-Schwabsch t�rv�ny: az embernek min�l kisebb a -          j�vedelme, ann�l t�bbet k�lt alapvet� sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�re. -          Egy sz�ks�glet kiel�g�t�se �jabbat teremt, ezek a komplementer (kieg�sz�t�) sz�ks�gletek. -          Min�l ink�bb kiel�g�thet� az egy�n sz�ks�glete, ann�l nagyobb az ig�ny a t�rsadalmi sz�ks�glet kiel�g�t�s�re (pld. egyre jobb aut�k egyre jobb utakat k�v�nnak). -          Ha az alapvet� sz�ks�glete kiel�g�thet�ek, nagyobb az ig�ny a v�lasztott sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re. SZ�K�SS�G �S GAZD�LKOD�S, JAVAK Sz�k�ss�g: a korl�tlan sz�ks�gletek �s a korl�tozott er�forr�sok egy�ttes jelenl�te. Javak: sz�ks�gletek el�g�thet�ek ki vele. (javak=j�sz�gok) Mindkett� sz�k�sen �ll rendelkez�sre, ez�rt a gazdas�g szerepl�it gazd�lkod�sra k�szteti (k�nyszer�ti). Javak csoportos�t�sa: -          Szabad javak (pld. a leveg�): elegend� m�rt�kben �ll rendelkez�sre, nincs piaci �ruk, nem �rv�nyes�l a piaci mechanizmus, nem kell az ilyen j�sz�got adatolni;     -          Gazdas�gi javak (economic goods): korl�tozott mennyis�gben �ll rendelkez�sre, sz�k�s, nagyobb a kereslet mint a k�n�lat, valamilyen �ron adatolni kell   -            -          . Lehet: oanyagi gazdas�gi j�sz�g: fogyaszt�si �s beruh�z�si javak; onem anyagi gazdas�gi j�sz�g: jogok, jogosults�gok. -      o       anyagi gazdas�gi javak: fogyaszt�si, beruh�z�si javak; o       nem anyagi gazdas�gi javak: jogok, jogosults�gok.           Csoportos�that� m�g: fogyaszt�k sz�ma �s fogyaszt�k kiz�r�sa szerint:         fogyaszt�k sz�ma       FSZ fogyaszt�k sz�ma   fogyaszt�k kiz�r�sa           K           korl�tozott       K KT   KT           korl�tozatlan     L MJ DKJ             NL KJ TKJ   KIZ fogyaszt�k kiz�r�sa             L           lehets�ges       MJ mag�njavak   NL           nem lehets�ges       KJ k�z�s javak             DKJ d�jk�teles javak             TKJ tiszta k�zjavak           Mag�njavak:     az jut a j�sz�ghoz, aki meg tudja fizetni. K�z�s javak:       a j�sz�g sorban �ll�sos adagol�sa, esetleg plusz d�j                              megfizet�se (pld. sz�llodai tenisz-p�lya haszn�lat). D�jk�teles javak: adagol�sakor d�j bevezet�se (pld. m�sorsz�r�s eset�n). Tiszta k�zjavak:  term�szeti sz�ps�g.   VAGYON Vagyon �s vagyoni elemek: sz�ks�ges a j�sz�gok el��ll�t�s�hoz. Ezek is javak, m�g pedig tart�s haszn�lati javak. Vagyon elemei: -          emberi t�ke: munkaer�, munkak�pess�g, tud�s, egy�b k�pess�geink; (Schultz: Beruh�z�s az emberi t�k�be, Nobel-d�jas m�) -

2005.10.28. 13:33

k�zgazdas�gtan t�rt�nete: 1776. Adam Smith sk�t filoz�fus megteremti a k�zgazd.-tant a The wealth of Nations (a nemzet gazdas�ga) c�m� k�nyv�vel. (1776. F�ggetlens�gi nyilatkozat: a feudalizmus ut�n a demok-ratikus �talakul�s alapelveit r�gz�ti.) Adam Smith k�nyv�ben a merkantilizmussal vitatkozva fejti ki n�zeteit. Egy nemzet gazdags�ga nem a felhalmozott nemesf�mk�szletet jelenti, hanem azt, hogy az emberek el�gedettek legyenek, sz�ks�gleteik ki tudj�k el�g�teni. „l�thatatlan k�z” elm�lete: a gazdas�gi szerepl�k saj�t �rdek�k-b�l cselekszenek, mintha a l�thatatlan k�z ir�ny�tan� �ket. Felesleges egy k�z�s kollekt�v ir�ny�t�s a j�l�t el�r�s�hez, a piaci mechanizmus m�k�dteti ezt. Adam Smith liber�lis, piacp�rti gondolkod�s� volt. 1817. megjelent David Ricardo m�ve: Az ad�z�s elve c�mmel. Ricardo Londonban volt t�zsdei alkusz, r�vid id� alatt multi-milliomos lett, ezut�n k�zgazdas�gtannal foglalkozott. Komparat�v el�ny�k elve: a nemzetk�zi szakosod�s magyar�-zatak�nt alkalmazz�k. Az �ltala vallott k�zgazdas�gi n�zeteket parlamenti besz�dei-ben adta el�. „�jjeli�r �llam” koncepci�: az �llamnak csak a k�zrend biztos�-t�sa, a jogrend meg�rz�se a c�l, er�teljes gazdas�gi befoly�ssal nem �l. Marxizmus: az 1860-as �vekben jelent meg A t�ke c�m� m�, mely �sszefoglalja a marxista n�zeteket (pl. gyermekmunka, kizs�km�nyol�s ellen k�zd�tt) Mainstream: gondolkod�sm�d; nem egy elhalt ir�nyzat, de az ut�bbi 10 �vben (a rendszerv�lt�s ut�n) visszaszorult. 1871. marginalista forradalom: ebb�l n�tt ki a standard mikro-�kon�mia, most is azokat a n�zeteket vallja. 1948-ban jelenik meg el�sz�r Samuelson k�nyve, ugyanazokat az elemz�si m�dszereket alkalmazza, amik a marginalista forradalomban jelentek meg. 1936. Keynes, cambridgei k�zgazd�sz. F� m�ve Az �ltal�nos elm�let (A p�nz, a kamat, a foglalkoztat�s �ltal�nos elm�lete). Teljesen �j felfog�s� k�zgazdas�gtant alkot, innent�l v�lik kett� a mikro- �s makro�kom�mia. Elfogadja bizinyos k�rd�sekben a mikro�kon�mia n�zeteit, elemz�seit, de n�zete szerint a gazdas�g eg�sz�re a mikro�ko-n�miai elemz�sek nem terjeszthet�k ki, erre szolg�l a makro-�kom�mia. Keynes a vez�ralakja az �llami szerepv�llal�s er�s�d�s�nek. Szerinte a keresleti oldal nem el�gs�ges. A k�n�lati oldal m�k�-dik �nmag�t�l is, rugalmas, a kereslet viszont nem ilyen. A piaci mechanizmus nem biztos�tja a kereslet nagys�g�t, ez az �llami gazdas�gpolitik�ra, a fisk�lis politik�ra t�maszkodhat. Ha a gazdas�g visszaesik, az �llamnak be kell avatkoznia (p�tl�lagos keresletet kell alkalmaznia). Etaista gazdas�gpolitik�t hirdet. Keynes 1946-ban halt meg, �gy nem �lhette meg azt, hogy el-k�pzel�sei megval�suljanak. 1946-1972-’73 a keynesi eszm�k diadalmas id�szaka. Az elm�leti tudom�ny �s a gyakorlati gazdas�g teljesen harmonikusan m�k�d�tt Keynes elgondol�sai szerint. Az �llami szerepv�llal�s nagyon jelent�s lett. (A keynesi tanok a nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g (1929-33) ut�n jelentek meg.) Az 1970-es �vekt�l az �llami szerepv�llal�s cs�kkent. A keyne-si tanok hanyatl�sa az 1970-es �vekre tehet� (olaj�rrobban�s – stagfl�ci�, munkaer�hi�ny (ennek k�vetkezt�ben N�metorsz�g-ban lesz�rmazottakkal egy�tt ma m�r 6-8 milli� vend�gmunk�s van). Monetarista ellenforradalom: Milton Friedman a monetarizmus „atyja”, 1976-ban Nobel d�jat kapott. A monetarizmzs visszat�r a piacp�rti �ll�spontokhoz. „washingtoni konszenzus”: 1990-ben John Williamson sz�alko-t�sa. 10 pontban foglalta �ssze azt, hogy egy korm�nyzatnak milyen gazdas�gpolitik�t c�lszer� k�vetnie. Ez egy kompro-misszumos javaslat. (Washingtonban sz�kel a Vil�gbank, IMF. Az amerikai p�nz�gyminiszt�rium, a FED) 2000-ben megjelent cikk�ben Williamson kieg�sz�tett m�g 10 ponttal (els�sorban a volt szocialista orsz�gok tapasztalatai alapj�n). Makro�kon�miai c�l- �s eszk�zrendszer C�l 1. fenntarthat� n�veked�s (p�nz�gyi fenntarthat�s�g) 2. �rstabilit�s(alacsony infl�ci�) 3. magas foglalkoztatotts�gi r�ta (munkan�lk�lis�get cs�kkenteni, az akt�v n�pess�g sz�m�t n�velni) (~alacsony munkan�lk�lis�g) 4. k�ls� p�nz�gyi egyens�ly (finansz�rozhat� k�ls� deficit) Eszk�z 1. fisk�lis politika 2. monet�ris politika 3. j�vedelempolitika 4. k�lgazdas�gi politika (v�mtarifa egyezm�nyek, kereskedelmi egyezm�nyek, stb) A korm�nyzat gazdas�gi szerepv�llal�sa 1. igazs�goss�g piaci m�lt�nytalans�gok kik�sz�b�l�se; ad�rendszer 2. hat�konys�g t�k�letlen versenyszerkezetek, extern�li�k, k�zjavak probl�m�ja 3. stabilit�s konjunkt�raciklusok t�lzott kileng�s�nek cs�kkent�se 4. nemzetk�zi gazdas�gpolitikai feladatok kereskedelmi egyezm�nyek, meg�llapod�sok, seg�dprogramok Ad�rendszer Alapvet�en az ad�z�snak k�t f� elve van: 1. haszon�lvezeti elv „a haszn�l� fizet” probl�m�ja; az EU is pr�b�lja ezt az elvet �rv�nyes�teni; Magyarorsz�gon pl. aut�p�ly�k k�rd�se-az fizessen, aki haszn�lja; Pl. helyi ad�k rendszere 2. fizet�k�pess�gi elv egyfajta redisztrib�ci� ( �jraeloszt�s) val�sul meg ezzel pl. az szja t�rv�ny is erre �p�l Az ad�rendszerrel szemben alapvet� elv�r�s a m�lt�nyoss�g �rv�nyes�t�se. 2 �rtelmez�se: 1. horizont�lisan az azonos gazdas�gi poz�ci�ban l�v�k azonos elb�r�l�s al� essenek. Pl. helyi ad�kn�l pl.ipar�z�si ad�n�l meg�llap�t az �llam egy s�vot, �s csak ezen bel�l lehet meg�llap�tani 2. vertik�lisan a tehet�sebbek nagyobb r�szt v�llaljanak a k�z�s kiad�sokb�l, mint az alacsony j�vedelm�ek ad�z�si kulcsok, ad�t�bl�k→szja A m�lt�nyoss�g �rv�nyes�lhet az ad�kulcsokon kereszt�l: - progressz�v (kulcsok n�veked�se→ vertik�lis→ szja) - line�ris (kulcsok �lland�ak→ t�rsas�gi ad�rendszer) - degressz�v (kulcsok cs�kken�se→ bizonyos speci�lis esetekben) Magyarorsz�gon pl. v�llalkoz�sok kommun�lis ad�ja: fix �sszeg, �gy hat�s�ban degressz�v; degressz�v volt Mo-on a f�stad� Angli�ban a fejad�: az szja egy r�sz�t �talak�tott�k t�teless� Korm�nyzati kiad�sok Fisk�lis f�deralizmus: a k�zkiad�sok. Korm�nyzati kiad�sok rendszer�t a 3 szint biztos�tja - �llami szint - region�lis szint - helyi szint Mo-on az �llami szinten megy el a kiad�sok nagy r�sze. A region�lis szint gazdas�gilag nem jelent�s, N�metorsz�gban viszont igen. A nemzeti kibocs�t�s sz�mbav�tele A nemzetgazdas�gi elsz�mol�sok rendszere a orsz�g gazdas�gi tev�kenys�g�t �sszefoglal� makrogazdas�gi statisztikai szla-rendszer, amely a l�trehozott javakat veti �ssze a felhaszn�l�-sukkal. A KSH m�dszertana az ENSZ, az EUROSTAT, az IMF, az OECD �s a Vil�gbank k�zrem�k�d�s�vel k�sz�tett integr�lt rendszert (SNA) k�veti. Brutt� kibocs�t�s (GO): az egy �v alatt l�trehozott term�kek �s szolg. brutt� �rt�ke - foly� termel�felhaszn�l�s: a term�kek �s szolg. el��ll�t�s�ra felhaszn�lt term�kek �s szolg. �rt�ke = Brutt� hazai term�k (GDP): egy adott orsz�gban egy �v alatt l�trehozott �s v�gs� felhaszn�l�sra ker�l� term�kek �s szolg. �rt�ke, az importb�l sz�rmaz� term�kek �s szolg. �rt�ke n�lk�l - amoriz�ci� = Nett� hazai term�k (NDP) + a hazai gazdas�gi alanyoknak k�lf-r�l sz�rmaz� t�nyez�j�-vedelmei (kamat, profit, osztal�k) - k�lf-i gazdas�gi alanyoknak belf-r�l sz�rmaz� t�nyez�j�-vedelmei (kamat, profit, osztal�k) = Brutt� nemzeti j�vedelem (GNI): egy adott orsz�g gazda-s�gi alanyai �ltal egy �v alatt l�trehozott �s v�gs� felhasz-n�l�sra ker�l j�sz�gok �ssz�rt�ke. - Amortiz�ci� = Nett� nemzeti j�vedelem (NNI) + k�lf-r�l kapott transzferek - belf-r�l k�lf-re utalt transzferek = Brutt� nemzeti rendelkez�sre �ll� j�vedelem (GNDI): az orsz�gban adott �vben elk�lthet�, t�nylegesen felhaszn�l-hat� j�vedelem - amortiz�ci� = Nett� nemzeti rendelkez�sre �ll� j�vedelem (NNDI) Korrekci�k: - Sz�rke- v. feketegazdas�g l�te teszi sz�ks�gess�. (sz�rke: leg�lis tev�kenys�get folytat, de nem ad�zik; fekete: illeg�lis tev�kenys�get folytat). Szabadid�ben v�gzett munka (hobbite-v�kenys�g). Becsl�s K�zszolg�ltat� szektor teljes�tm�ny�nek a m�r�se - Oktat�s, e�. A k�zszolg�ltat�s GDP hozz�j�rul�s�t ktg-ek alapj�n m�rik, erre alapulva sz�m�tj�k. K�szletek �rt�kel�se: - A GDP sz�mbav�tele szempontj�b�l �rdektelen az, hogy piaci �rt�kes�t�sre ker�lt-e egy term�k v. szolg. Nomin�lis-re�l GDP k�rd�se: - A nomin�lis GDP mindig az aktu�lis �rakon vett �rt�ke a gazd-i teljes�tm�nynek. Ebb�l ki kell sz�rni az infl�ci� miatt bek�vetkez� nem val�s teljes�tm�nyn�veked�st. Ez a GDP-defl�tor seg�ts�g�vel t�rt�nik. GDP-defl�tor: az �sszes megtermelt j�sz�g �r�b�l k�sz�tett �rindex. Nom.GDP / GDP-defl. = re�l GDP HDI mutat� H�rom alapvet� elemb�l �ll: a sz�let�skor v�rhat� �lettartam, a m�velts�g az �r�stud�k r�szar�nya �s a iskolai beiratkozottak sz�m�nak alapj�n. Mindh�rom �sszetev�t a megfigyelt min. �s max. �rt�kek k�z�tti elt�r�s m�r�s�vel, azok �tlagol�s�val �llap�tj�k meg �s vonj�k �ssze egyetlen indexbe. Infl�ci� A CPI �ves n�veked�si �teme az infl�ci�. CPI: a leggyakrabban v�s�rolt term�kekb�l �s szolg-b�l �ll� kos�r; Mo-on a KSH sz�molja M�s �rindexek: PPI: termel�i �rindex: termel� v�llalatok �ltal v�s�rolt term�kek �s szolg.; GDP-defl�tor - Hivatalos infl�ci�s adat: 2002.szept/2001.szept = 4,6 - Maginfl�ci�: a gazdas�gban rejl� tehetetlens�gi dinamik�t m�rik vele. Nem a teljes fogyaszt�i kos�rra sz�molj�k ki, hanem kivesznek bel�le pl. bizonyos szezon�lis term�keket, nem veszik figyelembe a gy�gyszer�rak alakul�s�t. Mo-on jelenleg a maginfl�ci� magasabb, mint az infl�ci�. Infl�ci� fokozatai: - hiper: Mo-on 1945-46. a Ft bevezet�se el�tt, N�meto.-ban 1920-as �vekben - v�gtat�: ingadoz� infl�ci�, 2 sz�mjegy� - m�rs�kelt, k�sz�: 1 sz�mjegy� v. ahhoz k�zeli inf. Infl�ci� k�lts�gei: - hat�konys�gi vesztes�geket okoz o cip�talpktg: infl�ci�s id�szakban a h�ztart�soknak oda kell figyelni a megtakar�t�saikra, gyakran be kell menni a bankba) o �tlapktg: ak�rmilyen infl�ci� mellett �vente legal�bb egyszer „�jra kell nyomtatni” az �tlapot: b�rt�rgyal�sok, t�rgyal�sok besz�ll�t�kkal, vev�kkel - j�vedelem-vagyon �jraeloszt� rendszer o nyugd�jasok, szoci�lis seg�lyb�l �l�k juttat�sait �vente fel�l kell vizsg�lni o a hossz� t�v� kamatoz� k�lcs�nt ny�jt�kat kedvez�tlen�l �rinti, aki hossz� t�v� fix kamatoz�s� k�lcs�nt kap, az kedvez�en �rinti - ad�rendszerben okozott torzul�sok pl. szja kulcsokat nem igaz�tott�k az infl�ci�hoz - elbizonytalan�t� hat�s A nyugati orsz�gokban a c�l alacsony, de + m�rt�k� infl�ci�. Oka egyr�szt, hogy �gy gondolj�k, hogy a gazdas�g eg�szs�ge-sebb, g�rd�l�kenyebb m�k�d�s�hez egy alacsony, de + m�rt�-k� infl�ci� sz�ks�ges, m�sr�szt a nomin�lis �r �s b�rrugalmat-lans�g miatt. Munkan�lk�lis�g: �letkor: 15-74: munkak�pes kor�, 15 �v alatt �s 74 �v f�l�tt nem munkak�pes kor� az ILO (nemzetk�zi munka�gyi szerve-zet) aj�nl�s�val. Munkak�pes kor�: inakt�v (a munaker�piacon nem vesz r�szt semmilyen st�tuszban, illetve olyan hossz� ideje munkan�lk�li, hogy m�r nem is keres munk�t, alkoholista, lecs�csott), akt�v (a munkaer�piacon valamilyen st�tuszban r�szt vesz: foglalkozta-tott, munkan�lk�li) Munkan�lk�lis�gi r�ta = munkan�lk�liek / akt�v n�pess�g (most 5,8-5,9%, EU �tlaga 9-10%) Aktivit�si r�ta = akt�v n�pess�g / munkak�pes kor�ak (most kb. 54%, EU �tlaga: 65-66%) Mo-on kb. 3,8 milli� foglalkoztatott van, kb. 300ezer munkan�lk�li. Foglalkoztat�si Hivatal: A Munka�gyi Miniszt�rium h�tt�rin-t�zm�nye. 9,1-9,2%-os munkan�lk�lis�get mutatott ki mostan�-ban, a regisztr�lt munkan�lk�lieket veszi alapul a sz�m�t�sn�l. Munkan�lk�lis�g fajt�i: - frikci�s, s�rl�d�sos: term�szetes munkan�lk�lis�g - struktur�lis: munkahelyi, mag�n�leti probl�m�k miatt otthagyja a munkahely�t. �ltal�ban �tmeneti �s a gazd-i �let term�szetes mozg�s�b�l k�vetkezik. A munkaer�piac keresleti �s k�n�lati oldala nincs �sszhangban. - Ciklikus, konjunktur�lis: gazdas�gi hull�mz�sokkal egy�ttj�r� munkan�lk�lis�g. Munkan�lk�lis�g okai. - Term�szetes mozg�s a munkaer�piacon - B�rrugalmatlans�g: valamilyen t�nyez� hat�s�ra a re�lb�r az egyens�lyi szint f�l�tt realiz�l�dik: lesznek foglalkoztatottak, k�nyszer� munkan�lk�liek, �nk�ntes munkan�lk�liek A b�rrugalmatlans�g kiv�lt� okai: o Minim�lb�r szab�lyoz�s: ha magasabb az egyens�lyi-n�l, felfel� elt�r�thetik az egyens�lyi re�lb�rszintt�l a munker�piacot o Szakszervezetek: tari***erz�d�sek, b�rt�rgyal�sok kapcs�n �rv�nyes�tik akaratukat. o Hat�kony b�rek elm�lete: a munkaad�k azok, akik bizonyos megfontol�sokb�laz �tlagt�l magasabb b�rt hajland�ak kifizetni. C�l lehet: a fluktu�ci� cs�kkent�-se, lojalit�s, kontrszelekci� megel�z�se (a legjobban k�pzett munkaer�t ne cs�b�tsa el a konkurencia) Munkan�lk�lis�g bels� vizsg�lata: - Munkan�lk�lis�g id�tartama - Kor�sszet�tel - Etnikai �sszet�tel Foglalkoztat�spolitika eszk�zei: - akt�v eszk�z�k: a munkaer�piaci reinkarn�ci�t (�jra elhe-lyezked�st) seg�tik el� (munka�gyi k�zpontok, �tk�pz�sek, �ll�sb�rz�k, tanfolyamok, k�zmunka-programok - passz�v eszk�z�k: a munkan�lk�lis�g szoci�lis probl�m�it igyekeznek megoldani (seg�lyek, t�mogat�sok) Konjunkt�raciklusok Klasszikus �br�zol�sa: gazd-i n�veked�s m�rt�ke, id�: meg�l�nk�l�s, fel�vel�s, hanyatl�s, depresszi� 4-6 �vre gondolnak egy peri�dust, de ett�l a k�l�nb�z� k�ls� okok hat�s�ra a gazdas�g elt�rhet (pl. az �llami gazd.pol. miatt) - hossz� t�v� ciklusok: 50 �ves Kondratyev ciklusok: a r�vid t�v� ciklusok l�teznek, de van egy hosszabb t�vot fel�lel� 50 �ves ciklus - szekul�ris ciklusok: �vsz�zadokon �t�vel�, t�bb �vsz�zadot fel�lel� ciklusok. Br�dy Andr�s a legnevesebb k�pvisel�je - saj�tos konjunkt�raciklus: politikai konj.ciklus: a v�laszt�si id�szakokhoz k�t�d�en mozgatja a gazdas�got. Stop-go gazd. pol: a v�laszt�sok miatt �l�nk�tik a gazd-ot, felbor�tja az egyens�lyt Gazdas�gpolitika - akt�v: a gazd.pol. reag�lni szeretne minden rezzen�sre, ir�ny�tani akarja a gazdas�got - passz�v: minim�lis �llam felfog�s: a gazd.pol-nak csak a felt�telek megteremt�s�re kell kiterjednie (k�zjavak, jogrend stb) - diszkrecion�lis: eseti d�nt�sek, egyedi m�rlegel�sen alapu-l� d�nt�seken alapul - normat�v: pl. t�bb �ves ktgvet�si tervek; a magyar monet�-ris pol. is normat�v (t�bb �vre el�re jelzik az infl�ci�s c�l-kit�z�st); el�re megadott c�l, ir�nymutat�k - keresleti oldali gazd.pol.: hagyom�nyos gazd.pol. Az �llam az aggreg�lt kereslet elemeinek megv�ltoztat�s�val szab�-lyozza a piacot - k�n�lati oldali gazd.pol: pl. v�llalati nyeres�gad� cs�kken-t�se, profitad� cs�kkent�se; v�llalkoz�sbar�t gazd.pol. Egyik form�ja a v�llalati ad�k cs�kkent�se, m�sik a dere-gul�ci� k�rd�se (a gazd-i szerepl�ket megk�t� szab�lyoz�-sok enyh�t�se, k�zszolg�ltat�sok liberaliz�ci�ja) K�lts�gvet�si politika (fisk�lis pol): D�nt� r�sz�t a parlament �ltal elfogadott ktgvet.tv. jelenti. Az �H alrendszerein kereszt�l val�sul meg a ktgvet. politika. Alrendszerek: k�zponti ktgvet�s, �nkorm�nyzatok, TB alapok, elk�l�n�tett �llami p�nzalapok Hogyan fejti ki hat�s�t a gazdas�gra? - automatikus stabiliz�torok: minden k�l�n�sebb ktgvet�si d�nt�s n�lk�l val�sulnak meg a konjunkt�ra-ciklusoknak megfelel�en, pl. szja rendszer, szoci�lis seg�lyek rendszere - diszkrecion�lis elemek: egyedi d�nt�seken kereszt�l hat a gazdas�gra „j�rad�kvad�szat” k�rd�se: a fisk�lis pol. �s a fisk�lis transzfe-rek kapcs�n jelentkeznek. F�leg felz�rk�z�, fejl�d� orsz�gok-ban jelentkezik. A gazd-i �rdekcsoportok a fisk�lis (�llami) er�-forr�sok megszerz�s�t tekintik a legfontosabb c�luknak. Meg-pr�b�lj�k �gy befoly�solni a d�nt�shoz�kat, hogy abb�l saj�t maguknak legyen hasznuk. Pl. exportt�mogat�s, mg-i t�moga-t�sok, gy�gyszerpiac fisk�lis f�deralizmus: a fisk�lis politika ell�t�sa a gazd-ban �llami, region�lis �s helyi �nkorm�nyzati szinten t�rt�nik. A legt�bb d�nt�si feladatn�l a 3 egy�tt jelenik meg, csak m�s-m�s s�llyal. Fisk.f�d: az EU-ban is �rtelmezhet� ez a k�rd�sk�r. A tag�lla-mok k�z�tti szolidarit�s probl�m�ja. Az EU k�z�s GDP-je 1,1-1,15% K�zponti bank 1991-ben fogadtak el egy jegybanktv-t, de a v�glegest csak 2001-ben, amely megfelel a maastrichti szerz�d�snek, teljes f�ggetlens�get biztos�t a jegybanknak. A monet�ris pol. els�sorban az infl�ci� f�kentart�s�ra szolg�l� eszk�z. Amikor a mon.pol. n�veked�si c�lokat k�vet, akkor sokkal rosszabb a hat�sfoka, legt�bbet az infl�ci� f�ken tart�s��rt tehet. A jb �s a korm�nyzat k�z�tt mindig vita van, mivel 2 konfliktu-sos poz�ci�: a korm�nyzat a n�veked�sben, a munkan�lk�lis�g cs�kkent�s�ben �rdekelt, m�g a jb az infl�ci� cs�kkent�s�ben. A jb-i f�ggetlens�g legbiztosabb garanci�ja a szem�lyi f�gget-lens�g: 6 �vre v�lasztj�k az eln�k�t, nem lehet a v�laszt�ssal elmozd�tani. Nagyon fontos az a szab�lyoz�s, mely a jb sz�m�ra tiltja a defi-cit p�nzkibocs�t�ssal t�rt�n� finansz�roz�s�t (a deficit moneti-z�l�s�t). Ez r�gen (a 60-70-es �vekben az �H-i hi�ny finansz�-roz�s�ra egy olcs� eszk�z volt (ekkor m�g nem volt f�ggetlen a jb), ma m�r nem szabad. A jb alapvet� c�lkit�z�si az infl�ci�ra vonatkozik. A jb hagyom�nyos eszk�zt�ra: - kamatpolitika: sokszor azonos ir�nyba hat a ny�lt piaci m�v -ekkel. Kor�bban a jb-i alapkamat egy absztrakt sz�m volt. Manaps�g fontos adat, Mo-on a k�thetes jb-i bet�t kamat-l�ba. Ez v�lt a piacon egy ir�nyad� kamatl�bb�. Passz�v oldali szab�lyoz�s. Nem azt szab�lyozza, hogy a ker-i bankok milyen felt�telekkel vehetnek fel hitelt, hanem milyen kamatl�b mellett helyezhetnek el n�la bet�tet. - tartal�kr�ta szab�lyoz�s: k�telez� tartal�kokat kell k�pezni a ker. bankoknak a n�luk elhelyezett let�tek ut�n a jb-n�l vezetett szl�jukon. Az ut�bbi id�ben elvesztett jelent�s�-g�t, mert a jb-i c�lokat sokkal hat�konyabb eszk�z�kkel is el lehet �rni. Kamatmarge (kamatr�s): egy r�sz��rt a tartal�kr�ta felel�s. A ker-i bankoknak a tartal�kr�ta ktg-et jelent, ezt meg fog-ja keresni: n�veli kamatait; ez torz�tottabb allok�ci�t ered-m�nyez - ny�lt piaci m�veletek: a jb piaci szerepl�k�nt jelenik meg a bankk�zi piacon. Ennek a szerepe megn�tt az ut�bbi id�-ben. Repo m�veletek: �pfedezet mellett biztos�tott jb-i hite-lek a ker. bankrendszer r�sz�re. Depo m�v: jb-i bet�tek a ker-i bankok r�sz�re Monet�ris transzmisszi�: A jb-i l�p�sek egy r�sze nagy k�s�sekkel jelentkezhet a hitelka-matl�bak k�rd�s�ben. Ezen kereszt�l jelenik meg a jb-i d�nt�s a piacon. A jb-i alapkamat v�ltoz�sa milyen v�ltoz�st okoz a ker-i bankok hitelkamataiban. A jb feladatai: likvidit�s szab�lyoz�sa, �rfolyampolitika, k�ls� tartal�kok menedzsel�se, valutatartal�kok kezel�se. Monet�ris politika: Mo-on 2001. j�niusa �ta alkalmazott mon.pol-i strat�gia: infl�-ci�s c�lkit�z�s. Ez egy viszonylag fiatal monet�ris politikai rendszer. El�nyei: instabil rendszerben is j�l alkalmazhat�, antiinfl�ci�s elk�telezetts�g k�zvetlenn� v�lik, k�nnyebben bel�that�-bemu-tathat� az eredm�ny a sz�lesebb k�zv�lem�ny sz�m�ra. H�tr�nyai: a bonyolult monet�ris transzmisszi�s mechanizmus miatt kev�sb� �tl�that� a c�lhoz vezet� �t, megn� a diszkrecio-n�lis elemek szerepe, az infl�ci�s progn�zis pontoss�g�n sok m�lik, nincs egy�rtelm�en sikeres gyakorlati p�lda. MNB: Els�dleges c�lja az �rstabilit�s el�r�se �s fenntart�sa. Ennek megval�s�t�s�hoz az infl�ci�s c�lk�vet�s rendszer�t haszn�lja: olyan monet�ris politikai keretrendszer, melyben a jb nyilv�no-san deklar�lt infl�ci�s c�l teljes�t�s�re t�rekszik. A rendszer fontos eleme a jb �ltal k�sz�tett infl�ci�s el�rejelz�s: transzpa-rens m�don k�zvet�t inform�ci�t a j�v�ben v�rhat� infl�ci�s folyamatok �s az infl�ci�s c�l viszony�r�l. Az infl�ci�s prog-n�zis infl�ci�s c�lt�l val� elt�r�s�re a jb a monet�ris politika laz�t�s�val, ill. megszor�t�s�val reag�l, amelyet els�sorban ir�nyad� kamat�nak v�ltoztat�s�val val�s�t meg. Az infl�ci�s c�lt a jb az adott �v decemberi 12 havi visszatekin-t� infl�ci�s sz�mra fogalmazza meg (nem az �vi �tlagos infl�-ci�s mutat�ra). Az infl�ci�s c�lt egy +/- 1%-os tolerancias�v veszi k�r�l, amely megfelel� mozg�steret biztos�t arra az eset-re, ha el�re nem l�that� sokk hat�s�ra �tmenetileg a c�lt�l elt�r� infl�ci�s p�lya alakul ki. A jb ir�ny�t� szerve a Monet�ris Tan�cs. Az MNB a nemzetk�zi gyakorlattal �sszhangba ker�lve mone-t�ris politikai tartalommal t�lt�tte meg a jb-i alapkamatl�b int�zm�ny�t, amelynek megfelel�en az alapkamat �s a kor�b-ban is ir�nyad� eszk�zk�nt funkcion�l� k�t hetes bet�t kamat-l�ba megegyezik. A jb Ft-ban v�gzett p�nzpiaci m�veleteinek �zleti felt�telei szerint az MNB partnerei a jb-i alapkamat mellett helyezhetnek el k�thetes bet�tet a jb-n�l. (a jb-i alap-kamat j�l. 9-t�l 9,5% volt, dec. 17-t�l 8,5, jan. 16-t�l 7,5, jan. 17-t�l 6,5%. Fizet�si m�rleg: Nemzetk�zi fiz m�rleg: egy adott orsz�g �llampolg�rai �s a k�lvil�g k�z�tti �gyletek �rt�k�nek sz�mszer� �sszegz�se R�szei: Tartozik negat�v el�jellel K�vetel pozit�v el�jellel Foly� t�telek: - �ru �ruimport �ruexport - l�thatatlan t�telek Szolg.import, k�lf-iek t�nyez�-j�vedelmei Szolg.export, k�lf -�n megszerzett kamat, osztal�k, profit - transzferek K�lf-re ny�jtott seg�lyek K�lf-r�l kapott seg�lyek Foly� fizet�si m�rleg T�ke t�telek: - hossz� lej�rat� t�ke�raml�sok Hazai gazdas�gi alanyok t�keex-portja, portf�li�-befektet�s-export, egy�b hossz� le-j�rat� t�kemozg�s export K�lf-i gazdas�gi alanyok hazai be-ruh�z�sa – t�ke-import, portf�li�-befektet�sek-im-port, egy�b h.l. t�kem.import Fizet�si alapm�rleg R�vid lej. t�ke�raml�sok t�keexport t�keimport Likvidit�si t�pus� m�rleg Hivatalos tartal�kv�ltoz�sok Devizatartal�kok n�veked�se Devizatartal�kok cs�kken�se T�ved�sek �s kihagy�sok �ltal�nos fizet�si m�rleg Tartoz�sok = K�vetel�sek A fizet�si m�rleg t�pusai: - kereskedelmi m�rleg - foly� fizet�si m�rleg - fizet�si alapm�rleg (foly� t�telek + hossz� lej. t�ke�raml�sok) - likvidit�si fizet�si m�rleg - hivatalos tartal�k�gyletek m�rlege - teljes fizet�si m�rleg A teljes fizet�si m�rleg 0 egyenlettel z�r. A fizet�si m�rleg szald�j�nak �rtelmez�se: fontos, hogy mit tekint�nk auton�m, illetve igazod� (egyenlegez�) t�teleknek. Klasszikus �rtelmez�se: a foly� t�teleket �s a hossz� lej�rat� t�kemozg�sokat auton�mnak, m�g a r�vid lej�rat�akat igazo-d�nak tekintj�k. Most �gy gondolj�k, hogy a r�vid lej�rat� t�kemozg�sok jelent�sebbek, mint a hossz� lej�rat�ak. Nem sz�molj�k el a fizet�si m�rlegben a k�lf-i v�ll. Mo-on megtermelt profitj�t, ha azt itt beruh�zza (visszaforgatja) Az orsz�gok m�rlegeinek hi�ny�t GDP ar�nyos hi�nyban m�rik: 1% GDP-re kb 4-5%-ig elfogadhat� a hi�ny. Fontos, hogy a deficit melyik soron alakult ki �s mi�rt: - t�keexport miatt: ha komoly m�rt�k� is a hi�ny, „megbo-cs�that� b�n”, mivel n�h�ny �ven bel�l ez �nmag�t�l is elkezd cs�kkenni - moderniz�ci�s deficit (beruh�z�si c�l� import felfut�sa): f�leg a K-K Eu-i orsz�gokban jelent meg a rendszerv�lt�s ut�n, Mo. is 1993 �ta folyamatosan deficittel z�rja a fiz-i m�rleg�t. A fizet�si m�rleg elm�letei: Azt vizsg�lj�k, hogy milyen gazd.pol-i eszk�z�kkel lehet jav�-tani a fiz.m�rleget. Elaszticit�si megk�zel�t�s �s abszorpci�s elm�let: a kett� k�zti k�l�nbs�g: k�l�nb�z� eszk�z�ket tarta-nak hat�konynak, de a c�ljuk ugyanaz. Elaszticit�si: a hazai valuta le�rt�kel�se jav�tja-e a foly� fiz-i m�rleg egyenleg�t? Alap�rtelmez�s szerint a fiz-i m�rleg kap-cs�n a hazai valuta le�rt�kel�se egyenlegjav�t�. Ha le�rt�kelj�k a hazai valut�t, 2 hat�sa lesz: - �rhat�s: egyenlegront� hat�s�, mert az import megdr�gul a hazai valut�ban m�rve - volumenhat�s: egyenlegjav�t� hat�s�, mivel az import mennyis�ge cs�kkenni fog �s n� az export A 2 egy�ttes hat�sa �rdekes. Akkor javul az egyenleg, ha rugal-masan reag�l az export ir�nti kereslet a v�ltoz�sokra �s ha az �ltalunk behozott term�kek ir�nti kereslet is rugalmas. Marshall-Lerner felt�tel: |εx + εim| > 1. Az exportkereslet rugal-mass�g�nak �s az importkereslet rugalmass�g�nak �sszeg�nek abszol�t�rt�ke > 1. Ha ez nem teljes�l, akkor a le�rt�kel�s nagyon negat�v hat�sok-kal j�rhat. J-g�rbe: (foly� fiz-i m�rleg hi�nya, t�bblete, ill. id�): t0 id�-pontban deficittel z�r a foly� fiz-i m�rleg. Az orsz�g a le�rt�ke-l�s mellett d�nt. Kialakul a J g�rbe. A le�rt�kel�s ut�n kb. 6 h�-napig m�g nem v�lnak rugalmass� a keresleti mutat�k, ezt k�vet�en viszont elkezd javulni az egyenleg. A J-g�rbe k�zgazdas�gi oka: - le�rt�kel�s ut�ni egyenlegroml�s magyar�zata: id�beli cs�sz�s o fogyaszt�k oldal�r�l: kell bizonyos id�, m�g a fogy-i szok�sok �talakulnak o a termel�k oldal�r�l: a legt�bb besz�ll�t�i partnerkapcsolat hossz� t�vra sz�l, illetve id�be telik �j magyar besz�ll�t�t tal�lni, aki a k�lf-i term�ket p�tolni tudja. - Monopoliz�lt piacok tal�lhat�k nagyon gyakran a gazd-i �letben: a nem t�k�letes verseny k�vetkezm�nyei, a magyar besz�ll�t�k nehezen tudnak bel�pni erre a piacra, ez is k�sedelmet okoz - Hazai export-import h�nyad�ban jelentkez� hat�s A J-g�rbe empirikusan is j�l viselkedik, az OECD orsz�gokban is ilyen. Abszorpci�s megk�zel�t�s: Y = C + I + G + (X – IM) /-Tax Y – T = C + I + G + (X – IM) – T Y – T = YD = S + C = C + I + G + (X – IM) – T -X + IM = I + G – T – S /*-1 (X – IM) = (S – I) + ( T – G) nett� export = nett� megtakar�t�s + korm�nyzati ktgvet�s egyenlege A foly� fizet�si m�rleg hi�ny�t vagy a nett� megtakar�t�ssal vagy a ktgvet�si kiad�sokkal kell jav�tani. Nett� megtakar�t�s: fogy-i szok�sokt�l, bankrendszert�l, hagyom�nyokt�l stb. f�gg, csak esetleg hossz� t�von befoly�solhat�. Ktgvet�si kiad�sok-kal lehet jav�tani az egyenleget: a k�ls� egyens�ly helyre�ll�t�-s�hoz fisk�lis megszor�t�sokra van sz�ks�g. Az elaszticit�si �s abszorpci�s megk�zel�t�s nem tekinthet� riv�lis elm�letnek, ink�bb m�s gazd.pol-i n�z�pontb�l vizsg�lja a fiz-i m�rleggel kapcsolatos k�rd�seket. Mindkett� a foly� jelleg� m�veletekre vonatkozik, a t�ke�raml�st egy�rtelm�en igazod� t�teleknek fogja fel. Tiszta kereskedelem elm�lete: Szakosod�s jelleg�t milyen t�nyez�k hat�rozz�k meg. Adam Smith ( a merkantilizmus volt a kor gazdas�gfiloz�fi�ja, ennek elemz�je volt) - a szabad kereskedelem nagyobb hat�konys�g�t hirdeti meg - abszol�t el�ny�k domin�ltak (orsz�gonk�nti) Abszol�t el�ny�k ment�n sz�ks�ges kereskedni, szakosodni. mediterr�n orsz�gok pl. z�lds�g, gy�m�lcs David Ricardo: 1772-1823 Finom�tja �s pontos�tja ezt az elk�pzel�st �s � fekteti le a kom-para�v el�ny�k elm�let�nek alapjait. 1819-1823: az angol als�h�z k�pvisel�je (a gabonat�rv�nyek ellen harcolt) A parlamenti felsz�lal�s�n mutatta be el�sz�r elm�let�t. Akkor is c�lszer� kereskedni, ha az abszol�t el�ny�k a m�sik oldalon vannak. �l� munka k�lts�ge: Bor Poszt� Portug�lia 80 90 Anglia 120 100 Ha az abszol�t el�ny�ket alkalmazza Anglia, nem ker�lhet versenybe. Adott orsz�gok milyen haszon�ldozat ktg-et adnak a m�sik term�k egys�g�ben. Haszon�ldozat k�lts�ge: Bor Poszt� Portug�lia 8/9 9/8 Anglia 12/10 10/12 1 egys�g bor k�sz�t�se 1 egys�g poszt�ban sz�m�tott (alternat�v) haszon�ldozat ktg-e. Portug�li�ban a bor el��ll�t�s�ban van kisebb alternat�v ktg-e. Angli�nak a poszt� el��l�t�s�ban kisebb az alternat�v ktg-e. Portug�li�nak a bor el��ll�t�s�ban van komparat�v el�nye, a poszt�el��ll�t�sban h�tr�nya van. A komparat�v el�ny�k elm�let�nek l�nyege: El�ny�k intenzit�s�nak �sszevet�se A leghat�konyabb ipar�gak fel� tereli az orsz�g termel�s�t. A mai napig a legmeghat�roz�bb pill�re a nemzetk�zi kereske-delemnek. K�lcs�n�s minden kereskedelemben r�szt vev� or-sz�g sz�m�ra. (a munkafolyamatok megoszt�sakor is a kompa-rat�v el�ny�k ment�n kell elj�rni, megszervezni) 1920-’30-as �vekben: Hichsher-Ohlin hipot�zis (sv�d k�zgazd�sz) Komparat�v el�ny�k megoszt�sa a t�nyez�k ell�t�s�nak alap-j�n: (K)- t�keintenz�v term�kek; (L)- munkaibtenz�v term�kek. A t�k�vel gazdagon ell�tott orsz�goknak a t�keintenz�v term�-kek el��ll�t�s�ban lesz komparat�v el�nye �s ford�tva. Az orsz�gok a kereskedelmi kapcsolataikban tudj�k kompen-z�lni a termel�si t�nyez�kbeli k�l�nbs�geiket. A nemzetk�zi kapcsolatokban csak a kereskedelem maradt az orsz�goknak, mivel a ’20-as, ’30-as �vekben a kapcsolatok militariz�ltak voltak. A term�keket export�lt�k a k�l�nb�z� orsz�gokba, mivel a t�nyez�ket nem tudt�k �tvinni m�sik orsz�gba. (pl. angol gy�ros nem nyithatott gy�rat N�metorsz�gban) Az ut�bbi 20-30 �vben elvesztette magyar�z� jelleg�t. K�t folyamat okozta: - nem volt az elm�letben termel�si mobilit�s, csak az orsz�-gokon bel�li termel�si t�nyez�ket vett�k figyelembe. T�ke�raml�s lehet�v� v�l�sa, megindul�sa, a t�keintenz�v orsz�gok kihelyezik termel�s�ket a kev�sb� t�keintenz�v orsz�gokba (aut�gy�rt�s, winchestergy�rt�s t�keintenz�v) - intraindustri�lis kereskedelmi kapcsolatok meger�s�d�se (el�tte ipar�gak k�z�tti kereskedelem volt) (narancs ex-port↔ g�zmozdony import). Most egy ipar�gon bel�l is van export-import. (pl. aut�import �s –export is van). Glob�lis c�geken bel�li kereskedelem az 50%-a (anya- �s le�nyv�llalatok k�z�tt. (pl. ad�kedvezm�nyek miatt) Gazdas�gi kapcsolatok szempontj�b�l: A szabadkereskedelem a leghat�konyabb m�dja a kereskedelmi kapcsolatok kialak�t�s�ban. Kereskedelem akad�lyai: 1. v�mok 2. kv�t�k (mennyis�gi korl�toz�sok) adott orsz�g bizonyos term�ket �rintve meghat�rozza a behozhat� mennyis�g m�rt�k�t (agr�rterm�kek, mg-i kereskedelem, ac�lker., neh�zipari �gazatok) 3. adminisztrat�v protekcionizmus (gy�jt�fogalom) sokfajta eszk�zt �s lehets�ges megold�st takar az enged�lyeztet�si rendszer b�okratikus, ami �nmag�ban visszafogta pl.az elektronikai importot (pl. 1 hivatal int�zheti a v�mot) - n�v�ny- �s eg�szs�g�gyi szabv�nyok - min�s�gi szabv�nyok (nem �nmagukban protekcionista eszk�z�k) (term�kv�delmi, fogyaszt�v�delmi eszk�z�k is egyben) 4. VER �nk�ntes exportkorl�toz�s Egy kereskedelmi vit�ban az egyik fajta megold�s, hogy az adott orsz�g v�llalja. USA- Jap�n: sok jap�n aut� ker�lt az USA-ba, �s ez�rt USA megszor�t�sokat helyezett kil�t�sba, ez�rt Jap�n korl�tozta �nmag�t. 5. exportszubvenci�- kiegyenl�t� v�mok mg-i kapcsolatban; t�mogat�sban r�szes�tik azokat a termel�ket, akik export�lj�k a term�ket k�ls� orsz�gokba a t�lk�n�latot pl. ezzel vezetik le �s a befogad� orsz�gokban kiegyenl�t� v�mot szabnak ki r� (pl. Mo. sert�st import�l Rom�ni�ba) 6. belf�ldi import r�szar�nyok bizonyos �gazatokban k�telez�en el��rj�k a belf�ldi termel�ket el�nyben r�szes�ti Milyen gazdas�gi hat�sokat okoznak a v�mok? Ez az elemz�si keret Jacob Viner nev�hez f�z�dik. Hogyan �rinti a t�rsadalmi j�l�tet? (�bra) Protekcionizmus gazdas�gtana Hagyom�nyos �rvei: 1. Friedrick List az 1940-es �vekben �rta �rveit (n�met k�zgazd�sz) Gyerekcip�ben j�r� ipar�g. M�g ha egy ipar�g komparat�v el�ny�kkel is rendelkezik egy adott orsz�gban, ha �j az ipar�g, akkor egy �tmeneti, kezdeti v�delemre van sz�ks�ge, am�g meger�s�dik. �tmeneti v�delem: hossz� id�re megmarad (ez van gyakorlatban), tart�ss� v�lik M�lt�nyolj�k a k�zgazdas�gi gondolkod�k, de csak ha t�nyleg �tmeneti �s csak r�vid id�re vonatkozik. 2. Nem tisztess�ges verseny (olcs� munkaer�); Szakszervezetek Sz�ks�g van a hazai termel�k v�delm�re, ugyanis az importot termel� k�lf�ldi versenyt�rsak nem tisztess�ges versenyben termelnek (K�na- gyermekek dolgoztat�sa) Vietnam, Kambodzsa Elt�r� munkav�delmi, k�rnyezetv�delmi szab�lyok Olcs� munkaer� ellent�tes a gazdas�gi logik�val, a komparat�v el�ny logik�j�val. 3. munkan�lk�lis�g- fizet�si m�rleg probl�m�k Ha lerombolj�k a korl�tokat, megn� az import, megn� a munkan�lk�lis�g, cs�kken a hazai fizet�si m�rleg. T�nkremennek ezek az ipar�gak, a munk�sok munkan�lk�liv� v�lnak. N�nek a t�rsadalmi ktg-ek. Hossz� t�von 2 egyens�lyi helyzetet vesz figyelembe: ahol protekcionizmus van, az a piac elszigetel�dik a vil�gpiact�l �s cs�dbe megy. Kev�sb� hat�kony ipar�gak a liberalizmus miatt t�nkremennek→ munkan�lk�lis�g 4. nemzetbiztons�gi �rvek Rend�szeti, katonai term�kek. Kv�t�k, szigor� ellen�rz�sek, tilt�sok. Energiaimport, -szab�lyoz�s (banki min�e�s� pap�r kereskedelem) (ha egy orsz�g �lelmiszerell�totts�ga f�gg�sbe ker�l egy m�sik orsz�gt�l, az baj. Ezt vallott�k az 50-es �vekben. 5. tradicion�lis ipar�gak v�delme Nemzeti hagyom�nyok �rz�se (�letm�d) Hal�szati szab�lyoz�sok, kv�t�kn�l ker�l el�t�rbe K�zgazdas�gtanon t�lmutat� �rvek. A legt�bb fejlett orsz�gban komoly s�lya van ezeknek az �rveknek a vit�kban. Ezek m�g� sokszor nyers lobbi�rdekek ker�lnek. Klasszikus p�lda: USA cukoripara: a d�li �llamokban van cukorgy�rt�s. Kub�ban is termelnek cukorn�dat v. a Braz�li�-ban megtermelt cukor sokkal olcs�bb a vil�gpiacon. Az USA-ban magas v�d�v�m van a cukorpiacon. A termel�i �rdekek sikeres v�delm�t mutatja. Usa �llampolg�rainak 0,01%-a az �rdekelt, mert ott dolgozik, vagy tulajdonos; 99,99%-a fogyaszt�, aki vesztese ennek a magas v�mnak, mert meg kell fizetnie. Amiatt lehets�ges ez, hogy a v�d�v�mok sz�ma kicsi, j�l szervezett, j�l tudnak �rvelni a fenntart�sa mellett. Eur�p�ban er�s az agr�rprotekcionizmus. Az agr�rpiac pazarl�, nem hat�kony, dr�ga rendszer. K�z�s agr�rpiac jelenti a biztons�got a 3-5 %-nak: egys�gesek, j�l lobbiznak, megsokszorozza az erej�ket, hogy egys�gesen arra szavaznak, aki a mg-i �rdekeiket k�pviseli, j�l szervezettek. Er�s az �rdek�rv�nyes�t� erej�k, radik�lisan tiltakoznak ezek a csoportok. Politol�giai, szociol�giai okok miatt megmaradnak ezek a protekcionista �rvek, int�zked�sek. A felz�rk�z� orsz�gokban az �rv, hogy a k�lkereskedelemb�l folyik be a legt�bb bev�tel (ad�k, v�mok), ez�rt tartj�k fenn; a k�lkereskedelemhez k�t�d� ad�k k�rd�se ktgvet�si k�rd�s is. D�mping�rak k�rd�se: Saj�tos szelete a versenyszab�lyoz�snak. D�mping�r: adott term�k �nktg-i �ra alatt van. Import term�kek eset�n jelenik meg sokszor. A d�mping�rat tiltj�k �s verseny-szempontb�l agg�lyos. Olcs�n juthat a fogyaszt� a term�khez. Negat�v folyamat elindul�s�t akarj�k megakad�lyozni. A c�g ne szerezze meg a piacot, el�rasztja �s majd k�s�bb felveri az �rat. A d�mping�rat haszn�l� c�geknek sokszor ez a c�lja (hazai piac megszerz�se). A legliber�lisabb orsz�gokban is tiltva van. Eur�p�ban a protekcionista eszk�z�knek korl�tai vannak a nemzetk�zi egyezm�nyek miatt. Megpr�b�lj�k a d�mping�rakat felhaszn�lni, mint protekcio-nista eszk�zt.

2005.06.28. 12:33

10. �br�zolja koordin�ta rendszerben a j�vedelem – fogyaszt�s g�rb�t �s mutassa be az Engel – g�rb�t!     A j�vedelem- �s �rv�ltoz�s hat�sa az optimumra A k�lts�gvet�si egyenes tanulm�nyoz�sa sor�n tapasztaltuk, hogy v�ltozatlan �rak mellett a k�lts�gvet�si egyenes �nmag�val p�rhuzamosan eltol�dik. Az ily m�don eltol�dott k�lts�gvet�si egyenes m�r egy magasabb szint� k�z�mb�ss�gi g�rb�t fog �rinteni, �s �jabb b�rmilyen kis j�vedelem elmozdul�sok �jabb �s �jabb k�z�mb�ss�gi g�rb�t �rintenek. A j�vedelemv�ltoz�s hat�sa, az ICC g�rbe   Ha ezeket az �rint�si pontokat �sszek�tj�k, egy �jabb g�rb�t kapunk, amelynek a neve j�vedelem – fogyaszt�s g�rbe (ICC) A j�vedelem – fogyaszt�s g�rbe a fogyaszt� optim�lis v�laszt�sait k�pvisel� pontok sorozata, n�vekv� j�vedelem �s v�ltozatlan �rak eset�n. A g�rbe alakj�r�l �s ir�ny�b�l fontos k�vetkeztet�seket vonhatunk le a j�vedelem �s a k�t term�k fogyaszt�sa k�z�tt. A koordin�ta rendszerben az y tengelyen a fogyaszt� j�vedelm�t, az x tengelyen pedig valamely term�k mennyis�g�t jel�lj�k, akkor az ICC g�rbe levet�t�s�vel megkapjuk az adott term�kre vonatkoz� Engel – g�rb�t.   Az ICC �s az Engel g�rbe Az Engel – g�rbe a fogyaszt� j�vedelme �s az adott j�sz�g megv�s�rolt mennyis�ge k�z�tti viszonyt fejezi ki v�ltozatlan �rak mellett.

2005.06.28. 12:31

1. Sorolja fel a k�zg. r�szeit �s mutassa be az egyes r�szek vizsg�lati ter�leteit! Sorolja fel �s �rtelmezze a k�zg. alapk�rd�seit! K�l�nb�z� szempontok szerint csoportos�tsa a gazd-i javakat!   A gazdas�g egyes �gazait, vagy funkcion�lis ter�leteit �n�ll� gazdas�gtudom�nyok vizsg�lj�k. A k�zgazdas�gtan a k�zg-i tudom�nyokon bel�l a gazdas�g eg�sz�t, annak alapvet� viszonyait, �sszef�gg�seit felt�r� elm�leti alaptudom�ny. A k�zgazdas�gtan r�szei: -          Mikro�kon�mia -          Makro�kon�mia -          Nemzetk�zi k�zgazdas�gtan -          Gazdas�gi rendszerek �sszehasonl�t� elemz�se Mikro�kon�mia: felt�rja, magyar�zza a piac, a piaci szerepl�k jellemz�it, a piaci folyamatokban megnyilv�nul� t�rv�nyszer�s�geket. Elk�l�n�lt, piaci szerepl�k az egyes piaci jelens�gek oldal�r�l �br�zolja a gazdas�got. Ezek a gazd-i szerepl�k javakat �ll�tanak el� �s fogyasztanak el. Egym�ssal piaci �s nem piaci kapcsolatokba ker�lnek. A mikro�kon�mia a gazdas�g alapegys�geit elemzi, a gazd-i szerepl�k alapvet� t�pusait tanulm�nyozza. A mikro�k. kulcsfogalmai: kereslet, k�n�lat, �r, k�lts�g, j�vedelem, hasznoss�g, preferencia, optimum, egyens�ly. Makro�kon�mia: a gazdas�g eg�sz�t, annak t�rv�nyszer�s�geit vizsg�lja. A gazd-i szerepl�ket �gazatokk�, szektorokk� foglalja �ssze, a term�keket pedig term�kcsoportokk� �sszes�ti. A makro�k. a gazd-i szerepl�ket egy egys�gg�, szf�r�v� egyes�ti. A makro�k.-i h�ztart�s az �sszes h�ztart�st, az �sszes �zleti szervezetet mag�ba foglalja a tipikus magatart�sbeli jellemz�kkel egy�tt. Tipikus makro�k.-i probl�m�k a k�vetkez�k: infl�ci�, foglalkoztat�s, makrogazd-i egyens�ly, gazd-i n�veked�s. Nemzetk�zi k�zgazdas�gtan: a mikro- �s makro�k-i vizsg�latok vil�gm�retekre is kiterjednek, amennyiben vil�gr�szek, vagy sok orsz�got �tfog� nemzetk�zi szervezetek teljes�tm�nyeit, viszony�t tekinti t�rgynak. A nemzetk�zi k�zgazdas�gtan a nemzetk�zi p�nz�gyek, cserefolyamatok, t�kemozg�sok, nemzetk�zi v�llalatok k�zgazdas�gi saj�toss�gait elemzi. A nemzetk�zi k�zgazdas�gtan a mikro�kon�mia szerves folytat�sa.   A gazdas�gi rendszerek �sszehasonl�t� elemz�se: a k�l�nb�z� t�rs-i form�k mellett gazd-i rendszerek saj�toss�gait t�rja fel. A k�zgazdas�gtan a sz�k�ss�g viszonyai k�z�tti v�laszt�sok �s d�nt�sek tudom�nya. A gazd-i folyamatban (termel�sben), eloszt�sban, cser�ben (forgalmaz�sban) �s fogyaszt�sban felmer�l� d�nt�sekkel foglalkoz� t�rsadalomtudom�ny.   A k�zgazdas�gtan alapk�rd�sei: -          Mit -          Hogyan                termeljenek? -          Kinek „Mit termeljenek”: a gazdas�g szerepl�i milyen javakat �s szolg�ltat�sokat, azokat milyen mennyis�gben �s min�s�gben �ll�tj�k el�. „Hogyan termeljenek”: a gazdas�g szerepl�i a javak �s szolg�ltat�sok el��ll�t�sa sor�n a rendelkez�sre �ll� er�forr�sokat, termel�si t�nyez�ket milyen m�don kombin�lj�k                                                Fejlett orsz�gokban: t�keintenz�v                                                Kev�sb� fejlettekben: munkaintenz�v „Kinek termeljenek”: a k�l�nf�le javakat �s szolg�ltat�sokat kik fogj�k elfogyasztani. Milyen elvek alapj�n osztj�k el a megtermelt javakat �s keletkezett j�vedelmet a t�rs. tagjai �s csoportjai k�z�tt. Milyen gazdas�gi t�rv�nyszer�s�gek �rv�nyes�lnek az eloszt�s ter�let�n. Az alapvet� k�rd�sekre adhat� v�lasz sok t�nyez�t�l f�gg, de els�sorban az adott gazdas�g tulajdon �s szervezeti strukt�r�j�t�l, a gazd. m�k�d�s�nek mechanizmus�t�l, a koordin�ci�s rendszer�t�l. A gazdas�g a t�rsadalom anyagi l�tszf�r�ja, az anyagi javak �s szolg�ltat�sok el��ll�t�s�val, eloszt�s�val, forgalmaz�s�val �s fogyaszt�s�val �sszef�gg� jelens�gek �s k�lcs�nhat�sok �sszess�ge. A termel�ssel l�trehozott javakat gazdas�gi javaknak nevezz�k.   1)       Gazdas�gi javakat csoportos�thatjuk:                            Gazdas�gi javak            Term�kek                    Szolg�ltat�sok   Term�keknek azokat a javakat nevezz�k, amelyek megfoghat�, t�rgyi form�t �ltve rendelkeznek sz�ks�gletkiel�g�t�sre. A term�kek elfogyaszt�s�val kiel�g�thet� sz�ks�gletek az anyagi sz�ks�gletek. Szolg�ltat�soknak k�t nagy csoportja van, az anyagi jelleg� �s nem anyagi jelleg� szolg�ltat�sok. Anyagi jelleg� szolg�ltat�sok: a term�kek a fogyaszt�hoz t�rt�n� eljuttat�sa Nem anyagi jelleg� szolg-ok: vmilyen tev�kenys�g el�g�ti ki az emberi sz�ks�gletet Pl:oktat�s       2)       Gazdas�gi javakat csoportos�thatjuk:     Gazdas�gi javak               Mag�njavak                    K�zjavak     Mag�njavak azok, amelyeket az egy�nek fogyasztanak el (pl. keny�r), �s ha egy valaki m�r elfogyasztotta, m�s m�r nem fogyaszthatja el. Korl�tozott mennyis�gben �llnak rendelkez�s�nkre, egy – egy egys�g elfogyaszt�s�val cs�kken a rendelkez�sre �ll� mennyis�g�k.   K�zjavak azok a javak, amelyek egy orsz�g minden lakos�nak rendelkez�s�re �llnak, senki sem z�rhat� ki a haszn�latukb�l, csak kisebb-nagyobb k�z�ss�g fogyaszthatja el. Ezek a javak nem oszthat�ak, vagy mindenki� vagy senki�. Pl. honv�delem   A gazdas�gi javak fontos tulajdons�ga a hasznoss�g. Ha valamely term�k vagy szolg�ltat�s nem rendelkezik olyan jellemz�kkel, melyek alapj�n elfogyaszt�sa sor�n emberi sz�ks�glet kiel�g�t�s�t teszi lehet�v�, azt nem �rdemes megtermelni.   A gazdas�gi javak ugyanakkor a szabad javakkal ellent�tben korl�tozott mennyis�g�ek, teh�t sz�k�sek.   A sz�k�ss�g azt jelenti, hogy a sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re alkalmas gazd-i javak a sz�ks�gletekhez k�pest korl�tozott menny-ben �llnak rendelkez�sre.

2005.06.28. 12:31

1. Sorolja fel a k�zg. r�szeit �s mutassa be az egyes r�szek vizsg�lati ter�leteit! Sorolja fel �s �rtelmezze a k�zg. alapk�rd�seit! K�l�nb�z� szempontok szerint csoportos�tsa a gazd-i javakat!   A gazdas�g egyes �gazait, vagy funkcion�lis ter�leteit �n�ll� gazdas�gtudom�nyok vizsg�lj�k. A k�zgazdas�gtan a k�zg-i tudom�nyokon bel�l a gazdas�g eg�sz�t, annak alapvet� viszonyait, �sszef�gg�seit felt�r� elm�leti alaptudom�ny. A k�zgazdas�gtan r�szei: -          Mikro�kon�mia -          Makro�kon�mia -          Nemzetk�zi k�zgazdas�gtan -          Gazdas�gi rendszerek �sszehasonl�t� elemz�se Mikro�kon�mia: felt�rja, magyar�zza a piac, a piaci szerepl�k jellemz�it, a piaci folyamatokban megnyilv�nul� t�rv�nyszer�s�geket. Elk�l�n�lt, piaci szerepl�k az egyes piaci jelens�gek oldal�r�l �br�zolja a gazdas�got. Ezek a gazd-i szerepl�k javakat �ll�tanak el� �s fogyasztanak el. Egym�ssal piaci �s nem piaci kapcsolatokba ker�lnek. A mikro�kon�mia a gazdas�g alapegys�geit elemzi, a gazd-i szerepl�k alapvet� t�pusait tanulm�nyozza. A mikro�k. kulcsfogalmai: kereslet, k�n�lat, �r, k�lts�g, j�vedelem, hasznoss�g, preferencia, optimum, egyens�ly. Makro�kon�mia: a gazdas�g eg�sz�t, annak t�rv�nyszer�s�geit vizsg�lja. A gazd-i szerepl�ket �gazatokk�, szektorokk� foglalja �ssze, a term�keket pedig term�kcsoportokk� �sszes�ti. A makro�k. a gazd-i szerepl�ket egy egys�gg�, szf�r�v� egyes�ti. A makro�k.-i h�ztart�s az �sszes h�ztart�st, az �sszes �zleti szervezetet mag�ba foglalja a tipikus magatart�sbeli jellemz�kkel egy�tt. Tipikus makro�k.-i probl�m�k a k�vetkez�k: infl�ci�, foglalkoztat�s, makrogazd-i egyens�ly, gazd-i n�veked�s. Nemzetk�zi k�zgazdas�gtan: a mikro- �s makro�k-i vizsg�latok vil�gm�retekre is kiterjednek, amennyiben vil�gr�szek, vagy sok orsz�got �tfog� nemzetk�zi szervezetek teljes�tm�nyeit, viszony�t tekinti t�rgynak. A nemzetk�zi k�zgazdas�gtan a nemzetk�zi p�nz�gyek, cserefolyamatok, t�kemozg�sok, nemzetk�zi v�llalatok k�zgazdas�gi saj�toss�gait elemzi. A nemzetk�zi k�zgazdas�gtan a mikro�kon�mia szerves folytat�sa.   A gazdas�gi rendszerek �sszehasonl�t� elemz�se: a k�l�nb�z� t�rs-i form�k mellett gazd-i rendszerek saj�toss�gait t�rja fel. A k�zgazdas�gtan a sz�k�ss�g viszonyai k�z�tti v�laszt�sok �s d�nt�sek tudom�nya. A gazd-i folyamatban (termel�sben), eloszt�sban, cser�ben (forgalmaz�sban) �s fogyaszt�sban felmer�l� d�nt�sekkel foglalkoz� t�rsadalomtudom�ny.   A k�zgazdas�gtan alapk�rd�sei: -          Mit -          Hogyan                termeljenek? -          Kinek „Mit termeljenek”: a gazdas�g szerepl�i milyen javakat �s szolg�ltat�sokat, azokat milyen mennyis�gben �s min�s�gben �ll�tj�k el�. „Hogyan termeljenek”: a gazdas�g szerepl�i a javak �s szolg�ltat�sok el��ll�t�sa sor�n a rendelkez�sre �ll� er�forr�sokat, termel�si t�nyez�ket milyen m�don kombin�lj�k                                                Fejlett orsz�gokban: t�keintenz�v                                                Kev�sb� fejlettekben: munkaintenz�v „Kinek termeljenek”: a k�l�nf�le javakat �s szolg�ltat�sokat kik fogj�k elfogyasztani. Milyen elvek alapj�n osztj�k el a megtermelt javakat �s keletkezett j�vedelmet a t�rs. tagjai �s csoportjai k�z�tt. Milyen gazdas�gi t�rv�nyszer�s�gek �rv�nyes�lnek az eloszt�s ter�let�n. Az alapvet� k�rd�sekre adhat� v�lasz sok t�nyez�t�l f�gg, de els�sorban az adott gazdas�g tulajdon �s szervezeti strukt�r�j�t�l, a gazd. m�k�d�s�nek mechanizmus�t�l, a koordin�ci�s rendszer�t�l. A gazdas�g a t�rsadalom anyagi l�tszf�r�ja, az anyagi javak �s szolg�ltat�sok el��ll�t�s�val, eloszt�s�val, forgalmaz�s�val �s fogyaszt�s�val �sszef�gg� jelens�gek �s k�lcs�nhat�sok �sszess�ge. A termel�ssel l�trehozott javakat gazdas�gi javaknak nevezz�k.   1)       Gazdas�gi javakat csoportos�thatjuk:                            Gazdas�gi javak            Term�kek                    Szolg�ltat�sok   Term�keknek azokat a javakat nevezz�k, amelyek megfoghat�, t�rgyi form�t �ltve rendelkeznek sz�ks�gletkiel�g�t�sre. A term�kek elfogyaszt�s�val kiel�g�thet� sz�ks�gletek az anyagi sz�ks�gletek. Szolg�ltat�soknak k�t nagy csoportja van, az anyagi jelleg� �s nem anyagi jelleg� szolg�ltat�sok. Anyagi jelleg� szolg�ltat�sok: a term�kek a fogyaszt�hoz t�rt�n� eljuttat�sa Nem anyagi jelleg� szolg-ok: vmilyen tev�kenys�g el�g�ti ki az emberi sz�ks�gletet Pl:oktat�s       2)       Gazdas�gi javakat csoportos�thatjuk:     Gazdas�gi javak               Mag�njavak                    K�zjavak     Mag�njavak azok, amelyeket az egy�nek fogyasztanak el (pl. keny�r), �s ha egy valaki m�r elfogyasztotta, m�s m�r nem fogyaszthatja el. Korl�tozott mennyis�gben �llnak rendelkez�s�nkre, egy – egy egys�g elfogyaszt�s�val cs�kken a rendelkez�sre �ll� mennyis�g�k.   K�zjavak azok a javak, amelyek egy orsz�g minden lakos�nak rendelkez�s�re �llnak, senki sem z�rhat� ki a haszn�latukb�l, csak kisebb-nagyobb k�z�ss�g fogyaszthatja el. Ezek a javak nem oszthat�ak, vagy mindenki� vagy senki�. Pl. honv�delem   A gazdas�gi javak fontos tulajdons�ga a hasznoss�g. Ha valamely term�k vagy szolg�ltat�s nem rendelkezik olyan jellemz�kkel, melyek alapj�n elfogyaszt�sa sor�n emberi sz�ks�glet kiel�g�t�s�t teszi lehet�v�, azt nem �rdemes megtermelni.   A gazdas�gi javak ugyanakkor a szabad javakkal ellent�tben korl�tozott mennyis�g�ek, teh�t sz�k�sek.   A sz�k�ss�g azt jelenti, hogy a sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re alkalmas gazd-i javak a sz�ks�gletekhez k�pest korl�tozott menny-ben �llnak rendelkez�sre.

2005.06.28. 12:13

A mikro�kon�miai id�t�v a gazdas�gi v�ltoz�sokra, impulzusokra val� reag�l�s m�dja �s id�ig�nye alapj�n hat�rolhat� be. A termel�k legalapvet�bb piaci reag�l�sa a k�n�lat megv�ltoztat�sa. A mikro�kon�miai id� az inputok megv�ltoztathat�s�g�t�l f�gg. piaci id�t�v: az az id�, amely alatt a termel� nem k�pes egyetlen inputj�t sem megv�ltoztatni. Ebben az esetben a piaci kereslet megv�ltoz�sa a piaci �r megv�ltoz�s�hoz vezet. r�vid t�v: az az id�, amely alatt a termel� legal�bb egy inputj�t meg tudja v�ltoztatni. Ebben az esetben a piaci kereslet megv�ltoz�s�ra m�r valamelyest a k�n�lat is v�ltozhat. hossz� t�v: az az id�t�v, amely alatt a termel� minden inputj�t k�pes megv�ltoztatni termel�si f�ggv�ny: olyan technikai �sszef�gg�s, amely az egyes specifikus termel�si t�nyez�-kombin�ci�k �ltal el��ll�that� maxim�lis kibocs�t�si mennyis�get adja meg a technikai fejletts�g adott �llapota mellett. Q=F(L,K) a kibocs�t�s mennyis�ge a felhaszn�lt t�ke �s munka mennyis�g�nek f�ggv�nye r�vid t�v� termel�si f�ggv�ny: A felhaszn�lt munkamennyis�g v�ltoztat�s�nak eredm�nyek�nt milyen m�rt�kben n�velhet� a kibocs�t�s. hat�rterm�k (MP): milyen m�rt�kben v�ltozik az �ssztermel�s (TP) az adott termel�si t�nyez�b�l �jabb �s �jabb egys�g�nek felhaszn�l�sa eredm�nyek�nt    MPL=∆TP/∆LMPK=∆TP/∆K �tlagterm�k (AP): egys�gnyi munk�ra �tlagosan mennyi term�k jut  APL=TP/L (munka �tlagterm�ke, munka termel�kenys�ge) cs�kken� hozad�k elve: egy termel�si c�l� r�ford�t�s minden �jabb egys�g�nek felhaszn�l�sa cs�kken� hat�rterm�ket eredm�nyez                 hossz� t�v� termel�si f�ggv�ny: Az inputok milyen kombin�ci�j�val �ll�that� el� adott term�k mennyis�g �s ezek k�z�l melyik v�ltozat biztos�tja a legnagyobb profitot. (legkisebb k�lts�g� v�ltozat) isoquant g�rbe (egyenl�term�k): a t�ke (K) �s a munka (L) azon kombin�ci�it �br�zolj�k, amelyek ugyanakkora kibocs�t�shoz sz�ks�gesek. technikai helyettes�t�s hat�rr�t�ja (MRTS): ha egy egys�ggel cs�kkentj�k az egyik termel�si t�nyez�t, mennyivel kell n�velni a m�sikat ahhoz, hogy a kibocs�t�s ne v�ltozzon MRTS= ∆K/∆L = -MPL/MPK = PL/PK isocost egyenes (egyenl�k�lts�g): k�t inputt�nyez� milyen kombin�ci�i v�s�rolhat�k meg adott �sszegb�l Adott mennyis�g� kibocs�t�s�nak legkisebb k�lts�g� v�ltozat�t az a t�nyez� kombin�ci� jelenti, ahol az isocost egyenes �rinti az isoquant g�rb�t.   k�lts�g: a r�ford�t�sok p�nzben kifejezett �rt�ke sz�mviteli k�lts�g: a vizsg�lt �vben felmer�lt �s a sz�mviteli rendszerben nyilv�ntartott k�lts�gek explicit + elsz�molhat� implicit k�lts�gek = gazdas�gi k�lts�g-el nem sz�molhat� implicit foly� k�lts�g: azon termel�si r�ford�t�sok �rt�ke, amelyek adott id�szakban mer�lnek fel �s a term�k elad�s�val meg is t�r�lnek gazdas�gi k�lts�g: mag�ban foglalja a termel�s �rdek�ben felmer�lt valamennyi r�ford�t�s p�nzben kifejezett �rt�k�t explicit k�lts�gek + implicit k�lts�gek = �sszes bev�tel – sz�mviteli profit explicit k�lts�g:a sz�ml�kon, p�nz�gyi �tutal�sokban, kifizet�sekben kifejezett form�ban megjelennek implicit k�lts�g: p�nzkifizet�s form�j�ban nem jelenik meg, de t�nyleges r�ford�t�s fix k�lts�g: akkor is fizetni kell, ha nincs kibocs�t�s FC=K*PK v�ltoz� k�lts�g: a kibocs�t�s mennyis�g�vel egy�tt v�ltoznak VC=L*PL �rbev�tel: az eladott term�k mennyis�g�nek �s �r�nak szorzata R=P*Q brutt� profit=�rbev�tel-foly� k�lts�gek= sz�mviteli k�lts�g + elsz�molhat� implicit k�lts�g sz�mviteli profit=�rbev�tel-sz�mviteli k�lts�g= el nem sz�molhat� implicit k�lts�gek + gazdas�gi profit gazdas�gi profit = sz�mviteli profit-el nem sz�molhat� implicit = �rbev�tel – gazdas�gi k�lts�g   R�vid t�v� k�lts�gf�ggv�nyek a v�llalat profitja: p(q)=R(q)-C(q)   Tp=Q(P-AC) teljes k�lts�g f�ggv�nye: TC=FC+VC �tlagk�lts�g (AC): az egys�gnyi term�kre jut� k�lts�g �tlagos �sszk�lts�g (ATC): a term�kegys�gre jut� teljes k�tls�get mutatja ATC=TC/Q �tlagos fix k�lts�g (AFC): a term�kegys�gre jut� fix k�lts�get mutatja AFC=FC/Q �tlagos v�ltoz� k�lts�g (AVC): a term�kegys�gre jut� v�ltoz� k�lts�get mutatja AVC=VC/Q ATC=AFC+AVC hat�rk�lts�g: az egys�gnyi kibocs�t�sn�vekm�nyre jut� k�lts�gn�vekm�nyt jelenti, vagyis azt a k�lts�gv�ltoz�st, amelyet egy egys�gnyi p�tl�lagos term�kkibocs�t�s okoz MC= ∆TC/∆Q A k�lts�gf�ggv�nyekr�l leolvashat�: -     ha a c�g semmit sem termel, az is k�lts�gbe ker�l -     kev�s term�k el��ll�t�sa �ltal�ban nagy indul� k�lts�get jelent, a kibocs�t�s fokoz�s�val a k�lts�gn�veked�s lassul -     egy technikailag optim�lis kibocs�t�son t�l a k�lts�gek meredeken emelkednek -     az ATC �s az AVC g�rbe fokozatosan k�zel�t egym�shoz – ok: a k�zt�k l�v� k�l�nbs�g az AFC ami pedig a termel�s n�veked�s�vel cs�kken -     az MC a termel�s n�veked�s�vel el�sz�r cs�kken, majd n�vekszik                            A kompetet�v v�llalat k�n�lat�nak alakul�sa hat�rbev�tel (MR): megmutatja, hogyan v�ltozik az �sszes bev�tel, ha eggyel t�bb term�ket adunk el MR=∆TR/∆Q �tlagbev�tel (AR): az �rbev�tel �s az eladott mennyis�g h�nyadosa AR=TR/Q (TR=P*Q) felt�tel: MR=P=AR csak kompetet�v viszonyokra igaz a versenyz� v�llalat profotmaximaliz�l�s�nak felt�tele: MC=P=MR Ha az �r a k�lts�gf�ggv�nyt ott metszi, ahol az �tlag �sszk�lts�g minimuma van (MC=P=ATCmin), ezt a pontot fedezeti pontnak nevezz�k. Ebben az esetben minden k�lts�g megt�r�l, a c�g norm�lprofitot realiz�l. �zembez�r�si pont: Ha az �r a k�lts�gf�ggv�nyt ott metszi, ahol az �tlag v�ltoz� k�lts�g minimuma van (P=MC=AVCmin), esetleg e pont alatt, akkor a tev�kenys�get abba kell hagyni. vesztes�g minimaliz�l�si z�na: AVCmin<P<ATCmin ez esetben a v�llalat r�vid t�von, a termel�s folytat�s�val vesztes�g�t cs�kkenteni tudja A szabadon versenyz� v�llalat k�n�lati f�ggv�nye azonos a hat�rk�lts�g (MC) f�ggv�ny�vel az �zembez�r�si pont feletti �rak eset�n. Enn�l kisebb �rak eset�n a k�n�lat nulla.   A hossz� t�v� k�lts�gf�ggv�ny �gy kapjuk, hogy �sszek�tj�k a k�l�nb�z� t�kebefektet�si szintekhez tartoz� r�vidt�v� �tlagk�lts�g f�ggv�nyek minimum pontj�t. Hossz� t�von a versenyz� v�llalat z�r� gazdas�gi profitra tesz szert. (burkol� g�rbe)   A monop�lium a monop�lium profitmaximaliz�l�si felt�tele: MC=MR a monop�lium k�lts�gf�ggv�nyei megegyeznek a versenyz� v�llalat�val a hat�rbev�tel kisebb, mint az �r MR<P a hat�rbev�tel f�ggv�ny mindig a keresleti g�rbe alatt helyezkedik el a maxim�lis profitot biztos�t� kibocs�t�s a hat�rbev�tel �s a hat�rk�lts�g �ltal meghat�rozott mennyis�g – az ehhez tartoz� �r magasabb, mint a hat�rk�lts�g A kibocs�t�snak az a hat�kony szintje, ahol a kibocs�t�si t�bblet�rt a fogyaszt�k pontosan annyit hajland�k fizetni, mint amennyi ennek a t�bbletegys�gnek az el��ll�t�si k�lts�ge. MC=P A monop�lium l�t�b�l sz�rmaz� holtteher-vesztes�g az elmaradt kibocs�t�st m�ri, azon az �ron, amelyet az emberek hajland�k lettek volna fizetni ennek a kies� outputnak a megtermel�s��rt. Ha egy adott v�llalat egyed�li termel�k�nt kisebb �tlagk�lts�ggel tudja kiel�g�teni a sz�ks�gleteket, mintha ugyanezt a term�ket t�bb termel� termeln�, akkor ez a v�llalat a term�szetes monop�lium �llapot�ban van. �rdiszkrimin�ci�: A term�kek k�l�nb�z� egys�geinek k�l�nb�z� �rakon t�rt�n� elad�sa. -     els�fok�, t�k�letes: a monopolista a k�l�nb�z� egys�geket k�l�nb�z� �rakon adja el, ezek az �rak vev�nkk�nt k�l�nb�znek -     m�sodfok�: a monopolista a k�l�nb�z� egys�geket k�l�nb�z� �rakon adja el, de mindenki, aki ugyanazt a mennyis�get v�s�rolja, ugyanazt az �rat fizeti -     harmadfok�: a monopolista a k�l�nb�z� egy�neknek k�l�nb�z� �rakon ad el, de ugyanaz az ember az eladott mennyis�g minden egys�g�t azonos �ron kapja   Az oligop�lium Az oligopol v�llalatok vagy f�ggetlenek, vagy �sszej�tszanak. duop�lium: k�t v�llalat van az adott piacon, �s mindegyik v�llalatnak el�re kell becs�lni a m�sik kibocs�t�si d�nt�s�t, annak �rdek�ben, hogy saj�t kibocs�t�s�r�l �rtelmes d�nt�st hozzon Cournot-egyens�lyi helyzetben mindegyik v�llalat a m�sik v�llalat kibocs�t�si szintj�t adottk�nt felt�telezve maximaliz�lja a profitj�t, tov�bb� ezek a v�rakoz�sok az egyens�lyban be is igazol�dnak: mindegyik v�llalat optim�lis kibocs�t�si d�nt�se az a kibocs�t�s, amit a m�sik v�llalat elv�r t�le.   A termel�si t�nyez�k els�dleges termel�si t�nyez�k: alapvet�en nem gazdas�gi okokb�l keletkeztek, a t�nyleges felhaszn�l�suk m�rt�ke azonban a gazdas�gi folyamatokban hat�roz�dik meg. K�n�latuk rugalmatlan. t�ket�nyez�k: kor�bbi termel�si folyamat eredm�nyei, hosszabb t�von felhalmozhat�k, �gy k�n�latuk igazodhat a gazdas�g ig�nyeihez mennyis�gben �s �sszet�telben egyar�nt sz�rmaz�kos kereslet: a v�llalat az�rt keres egy adott er�forr�st, mert a v�s�rl�k meg k�v�nj�k venni a k�zrem�k�d�s�vel el��ll�tott term�ket, olyan �rat k�n�lva �rtem ami hossz� t�von a termel�si t�nyez�re ford�tott �sszegen fel�l legal�bb norm�lprofitot hoz MFC=VMPF  - MFC az adott termel�si t�nyez� hat�rk�lts�ge, az input t�nyez� mennyis�g�nek v�ltoz�sa szorozva az input egys�g�r�val; F az adott termel�si t�nyez�, VMPF az adott termel�si t�nyez� hat�rterm�k�nek piaci �rt�ke, a term�kn�vekm�ny �s a term�k�r szorzata Egy-egy t�nyez� keresleti f�ggv�nye egyenl� e t�nyez� hat�rterm�k bev�teli f�ggv�ny�vel.   A termel�si t�nyez� keresleti f�ggv�ny�nek f� komponensei: a termel�si t�nyez� hat�rtermel�kenys�ge, a termelt term�k �ra A v�llalat a termel�si t�nyez�ket egy�tt alkalmazza, valamennyi t�k�t, valamennyi munk�val kombin�lva, ez�rt kereslet�k egy�ttes kereslet. A termel�si t�nyez�k hat�rk�lts�ge megegyezik azzal az �rral, amin a p�tl�lagos egys�g beszerezhet�. VMPa=Pa  VMPb=Pb Az optim�lis, legkisebb k�lts�g� �s a legnagyobb profitot biztos�t� t�nyez�kombin�ci� krit�riuma, az, hogy a t�nyez�k hat�rterm�k�nek ar�nya egyezzen meg a t�nyez�k ar�ny�val. MPa/Pa=MPb=Pb termel�si t�nyez�k allok�ci�ja: az er�forr�sok k�l�nb�z� termel�si ter�letek k�z�tti eloszt�sa   A munka a t�rsadalom legfontosabb er�forr�sa A munkaid� vs. szabadid� v�laszt�ssal a munkav�llal� maximaliz�lni akarja j�l�t�t, �let�nek min�s�g�t. nomin�lb�r: p�nzb�r re�lb�r: a p�nzb�r v�s�rl�ereje re�lb�r index= nomin�lb�r index/fogyaszt�i �rindex helyettes�t�si hat�s: a magasabb b�r cs�b�t�sa a szabadid� munk�val val� helyettes�t�s�re j�vedelemhat�s: a magasabb j�vedelem fokozott ig�nyt t�maszt a szabadid�re. A magas j�vedelemre a munkak�n�lat cs�kkent�se a reakci�.   a munkakereslet sz�rmaz�kos kereslet: nagys�ga a v�gs� fogyaszt�si cikkek piaci helyzet�nek alakul�s�t�l f�gg munka hat�rterm�ke (hat�rtermel�kenys�ge): p�tl�lagosan felhaszn�lt egys�gnyi munka mekkora termel�sn�veked�st produk�l                F�gg: -     az egy�ttm�k�d� t�nyez�k, a t�ke �s a term�szeti er�forr�sok mennyis�g�t�l, a technol�gia sz�nvonal�t�l -     a munka min�s�g�t�l, a szakismerett�l, a k�pzetts�gt�l, a m�velts�gt�l �s �ltal�ban az oktat�s szintj�t�l hat�rterm�k bev�tel: MP*P   Azokat a b�rk�l�nbs�geket, amelyek nem a munka termel�kenys�g�nek k�l�nbs�g�hez, hanem a munka jelleg�hez kapcsol�d� alacsony vagy magas munkak�n�lathoz k�t�dnek, kompenz�ci�s b�rk�l�nbs�geknek nevezz�k. A munkapiac egyens�ly�r�l akkor besz�l�nk, ha nem mutatkozik tendencia a b�rk�l�nbs�gek b�v�l�s�re, vagy sz�k�l�s�re. Ilyenkor felt�telezhet�, hogy az egyes munka kateg�ri�k �sszkereslete megegyezik k�n�latukkal. Ha a j�vedelemk�l�nbs�g puszt�n egy l�nyegtelen szem�lyes tulajdons�gb�l ered, akkor ezt diszkrimin�ci�nak nevezz�k. A munkakeresleti �s k�n�lati g�rbe metsz�spontj�nak megfelel� b�r az egyens�lyi b�r. A munkab�rek fels� hat�r�t a v�llalatok j�vedelmez�s�gi viszonyai befoly�solj�k. A munkab�r als� korl�tja a l�tminimum, a dolgoz� r�vid �s hossz�t�v� meg�lhet�si, k�pz�si �s csal�dfenntart�si r�ford�t�sai.   A t�kebefektet�sek �rt�kel�s�n�l mindig figyelembe kell venni az id�t. Csak azonos id�pontra �tsz�m�tott j�vedelmeket �s k�lts�geket szabad �sszehasonl�tani. jelen�rt�k (PV): egy j�v�beni p�nz�sszeg sorozat mai p�nzben kifejezve. PV=1/(1+r)tCt (t az �vek sz�ma, Ct a t. �vben esed�kes �sszeg, r az bankbet�t kamatl�b�nak sz�zad r�sze) nett� jelen�rt�k: a befektet�s r�v�n megszerzett t�kej�sz�g jelen�rt�k�nek �s a megszerz�s, befektet�s p�nzr�ford�t�s�nak k�l�nbs�ge. NPV<0, akkor nem �ri meg a befektet�s NPV=C0+SCt/(1+r)t a piaci kamatl�bat k�ls�, a t�kebefektet�s %-os haszn�t pedig bels� kamatl�bnak nevezz�k. j�v��rt�k (FV): a t�ke j�v�beni �rt�k�t az id� �s a kamatl�b seg�ts�g�vel �llap�tjuk meg, vagyis kamatos kamatot sz�m�tunk. FV=C0(1+r)t                 (t az �vek sz�ma, r a kamatl�b sz�zad r�sze, C0 a jelenleg megl�v� p�nz�sszeg)   A v�llalat �rt�kel�s�nek f�bb m�dszerei: -     j�vedelemtermel� k�pess�g�nek alapj�n -     annyit �r, amennyi�rt l�trehozt�k, vagy amennyit ma a v�llalat nyilv�ntart�sa mutat (k�nyvszerinti �rt�k) -     el lehet adni egyenk�nt az eszk�zeit, egyenk�nti eszk�z�rt�kel�s mellett Egy vagyont�rgy t�ke�rt�ke teh�t annak jelen�rt�ke, ami nem m�s, mint j�vedelmeinek a kamatl�bbal diszkont�lt hozad�k�sszege.   K�tv�nyek �s r�szv�nyek A k�tv�ny hitelviszonyt megtestes�t�, �ltal�ban fix kamatoz�s� hossz� lej�rat� �rt�kpap�r. -     n�v�rt�ke: a k�tv�nyen felt�ntetett �rt�k, erre fizetik a kamatot -     kibocs�t�si �ra: lehet a n�v�rt�k, de ann�l kisebb vagy nagyobb is, az els� tulajdonos ezen az �ron jut a k�tv�nyhez -     �rfolyama: az adott id�pontban a kereslet-k�n�lat hat�s�ra kialakul� �r, amelyet a n�v�rt�k sz�zal�k�ban szok�s megadni -     hozama: a kamatj�vedelem mellett �rfolyamnyeres�get, vagy vesztes�get is hozhat A r�szv�ny tulajdonosi jogokat megtestes�t� lej�rat n�lk�li �rt�kpap�r. (n�v�rt�k, kibocs�t�si �rt�k, �rfolyam) – k�l�nbs�g: a kibocs�t�si �rt�k nem lehet n�v�rt�k alatt; a r�szv�ny �rfolyam�t �sszegszer�en szok�s megadni.

2005.06.08. 16:12

Mikro  1.      Egy fogyaszt� x �s y term�kre vonatkoz� preferenci�j�t az U = 4xy hasznoss�gi f�ggv�ny fejezi ki. A fogyaszt� e k�t term�kre elk�lt�tt j�vedelme 10.000 Ft. Az y term�k �ra 50. A racion�lis fogyaszt� j�vedelm�nek teljes elk�lt�s�vel az x term�kb�l maximum 500 egys�get tud v�s�rolni. a)      Hat�rozza meg az adott felt�telek mellett, hogy a fogyaszt� mennyi x �s y term�ket fogyaszt, �s mekkora az ez �ltal el�rhet� maxim�lis hasznoss�ga! /2 pont/ b)      �rja fel az x term�k keresleti f�ggv�ny�t �s Engel-g�rb�j�t! /2 pont/ c)      Tegy�k fel, hogy az x term�k �ra k�tszeres�re n�. Mennyi lesz az �j optim�lis fogyaszt�si szerkezetben l�v� x �s y term�k mennyis�ge? /2 pont/ d)      Hat�rozza meg az �rv�ltoz�s teljes hat�s�t! /2 pont/ e)      Valamelyik – szabadon v�lasztott – j�vedelem-kompenz�ci�s m�dszerrel (Hicks vagy Slutsky) bontsa fel a teljes �rhat�st helyettes�t�si �s j�vedelmi hat�sra, �s sz�m�tsa ki a sz�ks�ges j�vedelem-kompenz�ci� m�rt�k�t! /6 pont/       2.        T�ltse ki az al�bbi t�bl�zat hi�nyz� adatait! /11 pont/   L Q APL MPL MC AC AVC AFC VC FC TC 0 0                   5 100       110 60         10   25                 15     34               20 500                   25   20                   Mell�ksz�m�t�s:                 3.        Egy t�k�letesen versenyz� v�llalatr�l az al�bbiakat tudjuk: Termel�si f�ggv�nye: Q = K1/2 L1/2. A r�vid t�von felhaszn�lt t�ke mennyis�ge: 25. A v�llalat sz�m�ra az inputt�nyez�k �ra: PK = 1.024 �s PL = 100. a)      Mekkora kibocs�t�s mellett lesz a v�llalat �zembez�r�si, illetve fedezeti pontj�ban? /4 pont/ b)      �rja fel a v�llalat r�vid t�v� k�n�lati f�ggv�ny�t! /2 pont/ c)      H�ny term�ket k�v�n eladni a v�llalat, ha a piacon kialakult �r 800 Ft? Mekkora profitot tud realiz�lni? /2 pont/ d)      Hat�rozza meg a v�llalat optim�lis t�ke �s munka felhaszn�l�s�t hossz� t�von, valamint a termel�si k�lts�g�t! /3 pont/   4.        Egy ipar�gban k�t v�llalat m�k�dik. Az ipar�gi keresleti f�ggv�ny: Q = 60 – 0,5P. A v�llalatok k�lts�gviszonyai megegyeznek: AC1 = AC2 = 30. a)      Mekkora lesz egy-egy v�llalat kibocs�t�sa, az ipar�gi k�n�lat �s az egyes v�llalatok �ltal realiz�lt profit, ha mindk�t v�llalat azt felt�telezi termel�si szintj�nek meghat�roz�sakor a m�sik v�llalatr�l, hogy az nem v�ltoztatja outputj�t? /6 pont/ b)      K�sz�tsen �br�t, amelyben felt�nteti az egyes v�llaltok reakci�f�ggv�nyeit! /2 pont/ c)      Mekkora lesz egy-egy v�llalat kibocs�t�sa, az ipar�gi k�n�lat �s az egyes v�llalatok �ltal realiz�lt profit, ha az 1-es index-szel jel�lt v�llalat vezet� v�llalat, m�g a m�sik k�vet�k�nt viselkedik? /6 pont/                             5.      Mikor alakulhat ki term�szetes monop�lium? Ismertessen konkr�t p�ld�t is! /7 pont/           6.      Milyen alapvet� felt�telez�sekre �p�lnek a k�l�nb�z� duop�lista modellek? /6 pont/               7.      A helyettes�t�si hat�rr�t�nak: -         mi a jelent�s�ge, -         hogyan fogalmazhat� meg a l�nyege, -         milyen ter�leten alkalmazhat�, -         hogyan sz�m�that� ki, -         �s mi az angol r�vid�t�se? /10 pont/

2005.06.08. 16:03

Marketing   Bevezet�s: Marketing Kutat�s: (4P): 1;Term�kpolitika 2;�rpolitika 3;Helypolitika 4;Marketingkommunik�ci� Marketing modern fogalma: A tervez�snek �s v�grehajt�snak az a folyamata, melynek or�n elk�pzel�sek, eszm�k, term�kek �s szolg�ltat�sok teremt�se, �raz�sa, �szt�nz�se, eloszt�sa megy v�gbe az egy�ni �s szervezett c�lok kiel�g�t�se v�gett. Marketing fejl�d�si szakaszai: 1;Termel�s orient�lt 2;Elad�s orient�lt 3;Piaci orient�lt 4;T�rsadalom �s piacorient�lt Makro, mikromarketing k�z�tti k�l�nbs�g: Mikro: Az �sszes olyan tev�kenys�g, melynek c�lja egy v�llalkoz�s mai �s lehets�ges �gyfeleinek marad�ktalan kiel�g�t�se. Makro: Olyan szervezeti rendszer �s tev�kenys�gsor, amely egy adott nemzetgazdas�g er�forr�sait osztja fel az �llampolg�rok k�z�tt. Egy�ni v�s�rl�i magatart�sok: Engel modell: 0;l�p�s: �szt�nz�s 1;l�p�s:probl�ma felismer�se 2;l�p�s:inform�ci�gy�jt�s: -szem�lyes, -kereskedelmi, -t�megkommunik�ci�s, -tapasztalati 3;l�p�s:alternat�v�k �rt�kel�se 4;l�p�s:v�s�rl�i d�nt�s: -m�rkad�nt�s, -keresked� v�laszt�sa, -mennyis�gi d�nt�s, -v�teli id�pont eld�nt�se, -fizet�s m�dja 5;l�p�s: v�s�rl�s ut�ni �rt�kel�s V�s�rl�i d�nt�st befoly�sol� t�nyez�k: I;Demogr�fiai elemek: -�letkor, -lak�shelyzet, -lak�hely, -iskolai v�gzetts�g, -csal�di �llapot, -foglalkoz�s, -mobilit�s, -j�vedelem II;T�rsadalmi t�nyez�k: -kult�ra, -vall�s, -t�rsadalmi szerepek, -v�lem�nyform�l�s, -t�rsadalmi oszt�ly, -referenciacsoportok, -csal�di �letciklus III; Pszichol�giai t�nyez�k: -szem�lyis�g, -attit�d�k, -adott v�s�rl�s jelent�s�ge, -oszt�ly�ntudat, -mot�v�ci�, -kock�zatv�llal�si h�zag, -impulzusv�s�rl�s. Szervezetek v�s�rl�sa: 4 alapvet� piact�pus: I;Felhaszn�l�i piac: Profitorient�lt szervezetek! Primer �gazat: - hal�szat, - b�ny�szat, -mez�gazd. Szekunder �gazat: -koh�szat, -�lelmiszer. Tercier piac: szolg�ltat�sok. Jellemz�k: Kevesebb, nagyobb vev�k; Szoros elad�-vev� kapcsolat; F�ldrajzilag koncentr�lt vev�; Szakszer� v�s�rl�s; K�zvetlen beszerz�s; Gyakori lizing. Hozhatnak rutind�nt�st! Mit kell meghat�rozni a beszerz�shez: -term�kjellemz�ket, -�rhat�rokat, -sz�ll�t�s felt�teleit �s idej�t. Beszerz�si k�zpont szerepl�i: -Felhaszn�l�k, -befoly�sol�k, -d�nt�shoz�k, j�v�hagy�k, beszerz�k. K�rnyezeti hat�sok: -versenyhat�sok, -gazdas�gi hat�sok. 1;l�pcs�: probl�ma felmer�l�se 2;l�pcs�: az ig�ny le�r�sa �s a term�kjellemz�k meghat�roz�sa 3;l�pcs�:Sz�ll�t�k keres�se 4;Aj�nlatk�r�s 5;Sz�ll�t�k kiv�laszt�sa: -sz�ll�t�si k�pess�g, -min�s�g, -�r, -m�szaki alkalmass�g, -eddigi teljes�tm�ny, -h�rn�v. 6;l�p�s:ellen�rz�s II;Viszontelad�i piac: Nagy �s kiskeresked�k, V�laszt�ki d�nt�st hoznak, Tulajok- kicsi �zletn�l, Szakosodott beszerz�k nagyokn�l. III;Korm�nyzati piac: �llam, �nkorm�nyzatok, int�zm�nyeik; K�lts�gminimaliz�l�; beszerz�si csoportok; K�zbeszerz�si t�rv�ny. IV;Nonprofit piac: Alap�tv�nyok, Egyh�z, P�rt, Seg�lyszervezetek! Kik d�ntenek: Beszerz�k, eln�ks�g, gazdas�gi vezet�k. Piac szegment�ci�: A piac r�szekre oszt�sa, �s olyan homog�n csoportok kialak�t�sa, amelyek egy marketing akci�val szemben azonosan viselkednek. Mit�l f�gg a hat�kony szegment�ci�?: Legyen m�rhet� a szegmens, megfelel� m�ret� legyen, legyen el�rhet� a szegmens, �s probl�m�i legyenek kezelhet�ek. Milyen szempontok alapj�n lehet oszt�lyozni a piacot?: I:Demogr�fiai: 1;Csal�dm�ret 2;iskol�zotts�g 3;csal�di �llapot 4;csal�di �letciklus 5;nemzetis�g 6;emberfajt�k szerint 7;foglalkoz�s 8;vall�s. II:F�ldrajzi ism�rvek: 1;�ghajlat, 2;Hovatartoz�s. III.Pszichol�giai ism�rvek: 1;motiv�ci� 2;�letst�lus 3;szem�lyis�g. IV:Elv�rt el�ny: 1;Tulajdonosi �rz�s. V:Fogyaszt�s m�rt�ke. VI:Ellen�rizhet� marketing elemek: 1;�r 2;garancia 3;elad� h�rneve. C�l piacv�laszt�s: 1M�d: 1szegmens kiv�laszt�sa; 2M�d:T�bb szegmensre koncentr�l�s; 3M�d: �sszes szegmens megh�d�t�sa. Pozicion�l�s: Term�ket elhelyezz�k az adott piacon az �r �s a min�s�g viszonylat�ban. Term�kpolitika: Term�k: Mindaz, ami a piacon figyelemfelkelt�s, fogyaszt�s ,vagy felhaszn�l�s c�lj�b�l sz�ks�gletet vagy ig�nyt el�g�t ki. Term�kek csoportos�t�sa: I. 1;Nem tart�s javak: -�sv�nyv�z 2;Tart�s javak: -H�t� 3;Szolg�ltat�sok. II. 1;Fogyaszt�si cikkek: -Napi t�megcikkek, -szakcikkek, -luxusterm�kek, -nem keresett term�kek. 2; Termel�eszk�z�k: -Alapanyagok, -�l�eszk�z�k. Term�kvonal: Szorosan �sszetartoz� term�kek csoportja, melyek hasonl�an m�k�dnek, vagy azonos fogyaszt�i csoportokat szolg�lnak ki, vagy ugyanolyan t�pus� kiskereskedelmi �rt�kben �rt�kes�tik. Term�kv�laszt�s: Mindazoknak a term�kvonalaknak az �sszess�ge amelyet egy elad� a v�s�rl�nak felk�n�l. M�rka: N�v, kifejez�s, formaterv �s ezek kombin�ci�ja. 1;M�rkan�v 2;M�rkajel. Termel�i m�rka: -generikus m�rka; -kereskedelmi m�rka: Tesco, Spar.   V�djegy: Kiz�r�lagos haszn�latra bejegyeztetett m�rka. Minden m�rka v�djegy, de nem minden v�djegy m�rka. Speci�lis m�rka a szerz�i jog. Jele:C.  M�rk�z�s form�i: 1V�ltozat: Minden term�kre ugyanaz a m�rka; 2v�lt.: Minden m�rka k�l�n m�rkan�v; 3v�lt.: M�rkacsal�dok; 4 v�lt.: Nincs m�rka.  A  j� m�rkan�v jellemz�i: -Megk�l�nb�ztethet�, -megtanulhat�, -r�vid, -lev�dhet�, -meggy�z�, -nem �lltal�nos. Csomagol�s: Funkci�i: -term�k v�delme, -megk�l�nb�ztet�s, -inform�l�s, -figyelemfelkelt�s, -eloszt�s egyszer�s�t�se, -k�rnyezet v�delme, -eszt�tikai ig�ny kiel�g�t�se.  Strat�giai k�rd�se: Mit v�ltoztassunk? Mikor? Hogyan? Term�kfejleszt�s: Folyamata: 1;�tletek el��ll�t�sa 2;�tletek sz�r�se 3;K�lts�g,haszon elemz�s 4 ;Kutat�s fejleszt�s 5;Piaci tesztel�s 6;Piaci bevezet�s 7;�rt�kel�s. Fogyaszt�i csoportok: Innov�torok(2%); Gyors elfogad�k(13,5%); Korai t�bbs�g(34,5%); K�s�i t�bbs�g(34%); K�sleked�k(16%). Szolg�ltat�sok: Minden olyan cselekv�s vagy teljes�tm�ny amelyet  az egyik f�l felaj�nlhat a m�siknak, nem t�rgyiasult �s nem eredm�nyez tulajdonjogot semmi f�l�tt.  Jellemz�k: 1;Megfoghatatlans�g: -hely, -emberek, -korszer� felszerel�s. 2;elv�laszthatatlans�g: a szolg�ltat�s ny�jt�t�l a szolg�ltat�sok. 3;roml�konys�g: Keletkez�s pillanat�ban el kell fogyasztani. 4;ingadoz�s: Magas,vagy alacsony. Szolg�ltat�sok 7P-je: - product, -price, -place, -promotion. –alap; -physical, -process, -people --+3P. Product: Kereslet nem egyenl� a szolg�ltat�sokn�l. Kapacit�s, un. Cs�csid� probl�ma (maxim�lis kihaszn�lts�g). Kezel�se: -differenci�lt �rpolitika, -kieg�sz�t� szolg�ltat�s, -ellen�rz�si rendszer, -hat�kony munkarend, -fogyaszt� bevon�sa, -tov�bbi terjeszked�s.  Fogyaszt�k k�vetelm�nyei a szolg�ltat�sokkal szemben: -egyszer� hozz�jut�s, -j� kommunik�ci�, -udvariass�g, -felel�ss�gtudat, -megb�zhat�s�g, -figyelmess�g, -biztons�g.  �rpolitika: Egyetlen olyan P elem, amely bev�telhez vezet. Legf�bb c�lja a profit el��ll�t�s. �rc�lok: -t�l�l�s, -beruh�z�s megt�r�l�s, -hossz; r�vidt�v� profit maximaliz�l�sa, -�rvezet� szerep, -bel�p�k elb�tortalan�t�sa, -�llami beavatkoz�s elker�l�se, -sportszer�nek mutatkoz�s v�gya, �rdekl�d�s felkelt�s.  �rk�pz�s m�dszerei: -k�lts�g alap� �rak, versenyt�rs alap� �rak, -kereslet-k�n�lat �rk�pz�s, -profit alap� �rk�pz�s.  Speci�lis �rform�k: -d�mping�r, -bevezet� �r, -levezet� �r, -behatol� �r, -l�lektani �r, -presztizs �r, -egyens�lyi �r, -lef�l�z� �r, -csomag �r.  �rszab�lyoz�s: -korm�ny szab�lyozza (helyi k�zleked�s, g�z,v�z), -�nkorm�nyzat (csatorna,s�lyad�), -szabad �r. Marketingkommunik�ci�: 5 eleme van: 1;Rekl�m: -Fizetett �s szem�lytelen, -Legnagyobb t�pus. 2;�rt�kel�s �szt�nz�s: -r�vid t�v�, -b�tor�t�st jelent. 3;Szem�lyes elad�s: -egy �gyn�k vagy elad� elad�si c�llal besz�l a vev�vel. 4;Propaganda: -ingyenes, -t�megkommunik�ci�n kereszt�l val�sul meg. 5;Pr: (k�z�ns�gkapcsolatok): -hossz� t�vra hat, -im�zst val�s�t meg. Kommunik�ci� folyamata: Els� a k�ld�, m�sodik az �zenet, harmadik a k�dol�s, negyedik a m�dia, �t�dik a dek�dol�s, hatodik a vev�, hetedik a visszacsatol�s, nyolcadik a zaj. Aida modell: A-figyelemfelkelt�s I-�rdekl�d�s D-v�gy A-tett. Marketingkommunik�ci�s k�lts�gek kialak�t�sa: 1,Maradv�ny m�dszere: Mindenre k�lt�nk �s ami marad, az a marketing�. Alulteljes�t� m�dszer. 2,B�zis alap�: Tal�l a tavai �vben egy j� mutat�t, pl: infl�ci�, akkor ennek m�rt�k�vel n�veli a marketingk�lts�get. 3,�rbev�tel sz�zal�ka m�dszer: Term�k �rbev�tel�nek bizonyos sz�zal�k�t marketingre k�ltik. R�gi term�kek szintentart�sa. 4,Versenyt�rsakkal egyenl� m�dszer: Annyit k�lt�nk, mint a versenyt�rs. T�lk�ltekez�s. 5,C�l �s feladat m�dszere: Kit�zz�k a kommunik�ci� c�ljait, meghat�rozzuk a feladatokat �s ebb�l a k�lts�gvet�st. Rekl�m: 8 l�pcs�s folyamat: 1;Rekl�m c�ljai: -megismertet�s, -meggy�z�s, -eml�keztet�s.  2;Ki k�sz�tse el a rekl�mot: Maga a c�g, vagy rekl�m�gyn�ks�gek. Rekl�m�gyn�ks�gek: Akci�:Geszti p�ter vezeti. Dolgoz�k: rekl�msz�veg�r�, t�magazd�k, m�diafelel�s, kreat�v igazgat�, �gyvezet� igazgat�. Briefing: tartalmazza a megrendel� elv�r�sait.  3;K�lts�gvet�s: Meghat�rozz�k a rekl�mkiad�sokat.  4;Rekl�m �zenete: -Racion�lis:�sz �rveken alapul�, -Emocion�lis: l�lekre hat�, -mor�lis:egyetemes emberi �rt�keket hangs�lyozza.  5;M�dia: -Hat�k�r: h�ny emberhez tud eljutni, -Hat�s: Bulv�r, vagy komoly, -Gyakoriass�g: Hozz�f�rhet�s�g. Csoportos�t�s: -TV: Sok emberhez jut el. -R�di�: -�llami r�di�, -Kereskedelmi r�di�. -Nyomtatott sajt� term�kek: -Napilapok. -Internet -K�zter�leti rekl�meszk�z�k: �ri�st�bl�k. -K�zleked�si eszk�z�k�n elhelyezett rekl�mok. -K�zvetlen lev�l.  6;Rekl�m elk�sz�t�se.  7;Rekl�m id�z�t�se �s bemutat�sa: -Mikroid�z�t�s:Makr�n bel�li rekl�mbemutat�st szeml�lteti. Milyen intenz�t�ssal mutass�k be a rekl�mot. Makroid�z�t�s: Egy �ven bel�l elhelyezz�k a rekl�m id�pontj�t. Holt h�napok: jan., vfebr., j�n. alg.  8;Rekl�m hat�konys�g�nak �rt�kel�se: -Kommunik�ci�s hat�s: Mennyivel lesz�nk ismertebbek, elismertebbek. Forgalmi hat�s: Mennyire dobta f�l a forgalmat a rekl�m. �rt�kes�t�s �szt�nz�s: R�vidt�vra hat!  1;C�lja: A forgalom n�vel�se.  2;Ki alak�tsa ki az akci�t?: Vagy k�ls� c�g, vagy csin�ld magad.  3;K�lts�gvet�s kialak�t�sa.  4;Tervez�s: -Mit akarunk �rt�kes�teni, -�szt�nz�s m�rt�ke, -id�z�t�s, -id�tartam.  5;Eszk�zei: -le�rt�kel�s, -kuponok, -sorsj�t�kok, -t�rzsv�s�rl�i igazolv�nyok, -k�zp�nzvisszat�r�t�s, -elad�shelyi rekl�meszk�z�k, -ki�l�t�sok,�s v�s�rok.  6;�rt�kel�se: Forgalmi hat�s szerint. Propaganda: T�megkommunik�ci�n kerszet�l val�s�l meg, ingyenes inform�ci�ad�s. Nem kell fizetni �rte. V�szh�rek.

2005.06.08. 15:57

K�zg�z Tiszta piacgazdas�g: a termel�si t�nyez�k mag�ntulajdonban vannak, az �llam szerepe elhanyagolhat�, szabad piac K�zpontos�tott tervgazdas�g: termel�si javak �llami tulajdonban, �llam hozza a d�nt�seket, piac szerepe korl�tozott Vegyes gazdas�g: olyan piacgazdas�g, amelyben az �llam akt�v szerepet t�lt be, de a legfontosabb d�nt�sek, folyamatok a piac seg�ts�g�vel val�sulnak meg Piaci modelleket meghat�roz� legfontosabb t�nyez�k: Piaci szerepl�k sz�ma/gazdas�gi ereje; verseny lehet�s�ge; term�kek jellege; piacra l�p�s felt�telei T�k�letes verseny: nagysz�m� vev� �s elad�, egyedileg a k�n�lat �s keresletnek csak t�red�kei, �rra nem tudnak hatni, ez k�ls� adotts�g, szabad d�nt�shozatal, maxim�lis profitra t�rekv�s Tiszta monop�lium: egyetlen elad�, akinek c�lja a maxim�lis profit, a vev� csak annyit d�nthet, hogy kell-e a term�k; ha egy vev�, akkor monopsz�nia Duop�lium: k�t monopolhelyzet� elad� �ll szemben egym�ssal, pl. Coca �s Pepsi Oligop�lium: N�h�ny, de nem sok monopolhelyzet� elad� tal�lhat� a piacon, elad�k �r feletti ellen�rz�se jelent�s, vev�k �relfogad�k pl. g�pj�rm�vek Monopolisztikus verseny: sok elad�, helyxettes�thet� term�kekkel, egy �rv�ltoz�sa m�dos�tja a t�bbi kereslet�t pl. �lelmiszerek   Piacok:                           Piacok   �rupiacok                                t�nyez� piacok       p�nz     valuta       Fogyaszt�si     term. eszk.   Munka  p�nzt�ke f�ld Javak       T�kejavak           anyagok   �rt�kpap�rpiac: �rt�kpap�r sz�lhat p�nzk�vetel�sr�l (v�lt�, csekk), de tags�gi jogi kapcsolatban is ki�ll�that� (r�szv�ny)., �ruval kapcsolatos tulajdonjog (k�zrakt�rjegy). Ki�ll�thatja �llam (kincst�rjegy, �llamk�tv�ny), t�rsas�gok (r�szv�ny, k�tv�ny), ill. b�rki (v�lt�).   R�szv�nyt csak RT. bocs�that ki, amivel a tulajdonos, bizonyos jogokat kap. n�v�rt�k, kibocs�t�si �r, �rfolyam   K�tv�ny bemutat�ra vagy n�vre sz�l� hitelviszonyt megtestes�t� �rt�kpap�r, amelyben a kibocs�t� arra k�telezi mag�t, hogy a k�tv�nyen megjel�lt p�nz�sszeget+kamatokat+egy�b szolg�ltat�sokat a mindenkori tulajnak a megjel�lt id�ben �s m�don kifizeti   V�lt�: a kibocs�t� arra v�llal �g�retet, ill. sz�l�t fel harmadik felet, hogy a p�nz�sszeget a v�lt� esed�kess�gekor a v�lt� tulajdonos�nak a szerepl� helyen kifizeti   Piaci kudarcok,  ha nincs egyens�lyi �llapot, ill nem ott j�n l�tre ahol kellene Pl. monopolhelyzet --- tr�sztellenes t�rv�nyek Extern�lia- egyik szerepl� hat�st gyakorol a m�sikra, ez�rt a m�sik nem           fizet, nem kap ellenszolg�ltat�st K�zjavak: Fogyaszt�suk n�lk�l�zhetetlen, de a mag�nszektor nem tudja, nem akarja el��ll�tani, vagy nem j�vedelmez� term.. �llami termeli meg   P�nz: �rum�rce: �r kifejez�s�re Forgalmi eszk�z: csere egyid�ben Fizet�si eszk�z: csere nem egyid�ben Felhalmoz�si eszk�z: vagyontart�sra Vil�gp�nz: orsz�gok k�zti fizet�sre Kulcsvaluta: hozz� m�rik m�s valut�k �rfolyam�t Tartal�kvaluta: jegybank tartal�kai Tulajdons�gai: Keresett, �rt�k�ll�, homog�n, tart�s, oszthat�, sz�ll�that�, felismerhet� Klasszikus bankjegy: l�tra sz�l� fizet�si �g�ret �llamjegy: f�mp�nz, bev�lt�s�t az �llam garant�lta Pap�rp�nz: �nmag�ban �rt�ktelen, k�zmegegyez�ssel elfogadhat�, aranyra nem Banksz�mlap�nz: bankokn�l foly�sz�mla-k�vetel�sek �sszege mesters�ges p�nz: orsz�gok k�z�tti elsz�mol�sra, csak sz�mlap�nz form�ban pl. ECU, EURO   Aranyp�nzrendszer: arany a fizet�si eszk�z, vagy aranyra �tv�lthat� p�nzhelyettes�t� Modern p�nzrendszer: a p�nzek hitelm�velettel j�nnek l�tre aranynak nincs szerepe Bank: olyan v�llalkoz�s, amely bet�t- �s hitel�gyletekkel �s p�nzforgalmi szolg�ltat�sokkal foglalkozik Egyszint� bankrendszer: k�l�n�ll� kereskedelmi bankok, l�tezik k�zponti bank, kiadja a p�nzt, k�zv kapcsolatban �lla a szerepl�kkel. P�nz �rt�k�t �rzi K�tszint� bankrendszer: kereskedelmi bankok + jegybank jegybank ir�ny�tja a ker.-i bankokat, szab�lyozza a p�nzforgalmat, korm�ny bankja H�romszint�: k�tszint� + sok orsz�g k�z�s jegybankja Hitel: p�nzteremt�ssel �s p�nz�jraeloszt�ssal M0= �rme+bankjegy=kp. MB= M0+banksz�mlap�nz=jegybankp�nz M1= MB+l�tra sz�l� foly�sz�mlabet�t=tranzakci�s p�nzmennyis�g M2=M1+kv�zip�nzek M3=M2+egy�b hosszabb lek�t�s� bet�tek   P�nzk�n�lat k�zvetlen jegybanki szab�lyoz�sa: Hitelplafon: egyes bankok hitelkihelyez�seinek fels� hat�ra Kamatszab�lyoz�s: max. kamat nagys�ga Refinansz�roz�si hitel: hitellehet�s�g alapt�ke ar�ny�ban   K�telez� tartal�kr�ta= ker.-i bank k�szp�nze �s jegybanki let�te                                 --------------------------------------------------                                   ker.-i bankn�l elhelyezett �sszes bet�t M=1/4*MB M=forgalomba ker�l� p�nzmenny., MB=rend.�ll. bankjegy T=k�telez� tartal�kr�ta   Korl�toz� politika: p�nzmennyis�g cs�kkent�se, kamatl�b n�vel�se, infl�ci�cs�kkent� �szt�nz� politika: p�nzmennyis�g n�vel�se, kamatl�b cs�kkent�se, infl�ci�gerjeszt�   H�ztart�sok: term�szetes szem�lyek kis csoportja, k�z�s fed�l, j�vedelem, vagyonkezel�s. Javakat, szog�ltat�sokat fogyasztanak. - Munkaj�vedelem: p�nzbeli, term�szetbeni (minim�lb�r) - T�kej�vedelem a megtakar�t�sokb�l, vagyonb�l - T�rsadalmi juttat�sok (pl. t�pp�nz, nyugd�j) - Egy�b j�vedelmek Nem minden bev�tel j�vedelem Munka �s t�ke = els�dleges j�vedelem T�rsadalmi �s egy�b = m�sodlagos Feket�n szerzett j�vedelmek l�thatatlan j�vedelmek Nomin�lj�vedelem amit k�zhez kap Re�lj�vedelem amennyi�rt v�s�rolhat Re�lj�vedelem= (nomin�lj�v./fogy. �rindex) *100   CPI= fogyaszt�i �rindex = (foly� �vi fogyaszt�i kos�r �rt�ke/b�zis �vi fogyaszt�i kos�r �rt�ke)*100 Fogyaszt�s = napi sz�ks�gletekre, tart�s javakra Nem minden fogyaszt�s kiad�s. Rendelkez�sre �ll� j�vedelem = fogyaszt�s + megtakar�t�s   Ad�ss�g = felhalmozott hitel Vagyon = felhalmozott megtakar�t�s Lorenz-g�rbe, l�tminimum   �zleti szervezetek �rukat �ll�tanak el�, ill. szolg�ltat�sokat ny�jtanak, hogy azokat k�l�nb�z� piacokon felk�n�lj�k (profit vagy non-profit) · v�llalatok · bankok, p�nzint�zetek · munkak�zvet�t� irod�k · ingatlanirod�k · �rdekk�pviseleti szervezetek · kutat�int�zetek · k�zint�zm�nyek A v�llalat termel�si er�forr�sokat alak�t �t j�sz�gokk� vagy szolg�ltat�sokk�, amelyek profitszerz�sre t�rekednek, v�llaljk a piaci bizonytalans�gb�lered� kock�zatokat Csoportos�t�s: · m�ret alapj�n · tev�kenys�g szerint · term�kek keresete alapj�n · tulajdonos szerint · region�lis elhelyezked�s alapj�n bev�tel az elad�sb�l befolyt p�nz�sszeg TR = S Pi * Qi P=�r, Q=mennyis�g Kiad�s = p�nzeszk�z�k cs�kken�se K�lts�g = a javak vagy szolg�ltat�sok megszerz�s�re ford�tott p�nz�sszeg R�ford�t�s: munka-, eszk�z, �s g�pfelhaszn�l�s Explicit ktg.: kifejezett (sz�ml�kon, �tutal�sokban, kifizet�sekben) Implicit ktg.: rejtett (elsz�molhat� = amortiz�ci� )                                 (nem elsz�molhat� = fel�ldozott haszon = norm�l profit)   TC=FC+VC Telj ktg. = �ll. ktg. +v�lt. Ktg. T�bb term�kn�l TC=AC*Q �tl. Ktg. Fedezeti �rbev�tel= FC /(1-VC/TR) �ll ktg/ 1-egys�gnyi �rbev�telre jut� v�ltoz� ktg. Fedezeti mennyis�g = FC/(P-Vc/Q) �ll. ktg. /egys�g�r-egys�gnyi term�kre jut� v�ltoz� ktg.   �llam Gyakran = korm�ny 1.n�zet be kell avatkozni a gazdas�gba 2.n�zet nem kell beavatkoznia - k�zhatalmi funkci�k - igazgat�si funkci�k - gazdas�gi funkci�k a funkci�kb�l k�vetkeznek a korm�nyzati szerepl�k (�llamhatalmi szervek, k�zigazgat�si szervek, igazs�gszolg�ltat�si szervek, �gy�szi szervek, egy�b �llami szervek) --- jogi (korm�ny, funkcion�lis miniszt�riumok, �gazati miniszt�riumok, ter�leti ir�ny�t�s, t�rsadalmi szervezetek, egy�b nem korm�nyzati �llami szervek) gazdas�gi m�k�d�s�hez keretfelt�telek biztos�t�sa, j�vedelemeloszl�s egyenl�tlens�g�nek m�rs�kl�se �llamh�ztart�s = korm�nyzati funkci�k ell�t�s�ra szolg�l� p�nz�gyi rendszer k�lts�gvet�s = �llam k�zponti p�nzalapja, a korm�nyzat p�nz�gyi terve bev�telek: ad�; TB-j�rul�k; t�kebev�telek; adom�nyok �s juttat�sok kiad�s = k�lts�gvet�si szervek kiad�sai; TB-ell�t�s; t�mogat�sok; egy�b kiad�sok egyenleg lehet szufficit(t�bblet), deficit(hi�ny) ill. kiegyens�lyozott tart�s hi�ny n�veli az �llamad�ss�got kereslet�l�nk�t� politika= ad�cs�kkent�s, korm. kiad�sok n�vel�se keresletre korl�toz� politika= ad�n�vel�s, korm. kiad�sok cs�kkent�se   K�lf�ld Nyitott gazdas�gnak vannak k�lker kapcsolatai, z�rtnak nincsenek Export, import K�lker = nemzetk�zi �ru �s szolg�ltat�s, valamit t�ke �s p�nzforgalom 1. �ruexport 2. �ruimport 3. �ruforgalmi m�rleg 4. szolg�ltat�s export 5. szolg�ltat�s import 6. k�lker m�rleg 7. transzferek egyenlege 8. viszonzatlan �tutal�sok egyenlege 9. foly� fizet�si m�rleg 10. t�kemozg�sok v�ltoz�sa 11. hitelm�rleg v�ltoz�sa 12. devizatartal�kok  v�ltoz�sa 13. t�ved�sek �s kihagy�sok egyenlete 14.teljes fizet�si m�rleg   cserear�ny mutat� = export�rindex/import�rindex protekcion�lis vagy liber�lis k�lgazdas�gi politika kereskedelmi szerz�d�sek: viszonoss�g elve legnagyobb kedvezm�ny elve nemzeti elb�n�s elve v�m kv�t�k, mennyis�gi korl�toz�sok szubvenci�k (t�mogaat�sok) valuta�rfolyamok renndszere, �rfolyampolitika (lebeg�, fix �rfolyamrendszer) nemzetk�zi egyezm�nyek: GATT, IMF, IBRD, EFTA, EU, KGST   Gazdas�g eg�sze   Brutt� mutat�: teljesen halmozott F�lnett�: a t�rbeli halmoz�d�s kisz�r�sre ker�lt Nett�: id�beli halmoz�d�s sincsen   Re�l nemzetgazdas�gi mutat� = nomin�l nemz.gazdas�gi mutat� / nemz.gazd.-i defl�tor   GO = brutt� kibocs�t�s GDP = brutt� hazai term�k NDP = nett� hazai term�k GNP = brutt� nemzeti term�k NNP = nett� nemzeti term�k GNI = brutt� nemzeti j�vedelem NNI = nett� nemzeti j�vedelem GNPI = brutt� szem�lyes j�vedelem NNPI = nett� szem�lyes j�vedelem GNDI = brutt� rendelkez�sre �ll� nemzeti j�vedelem NNDI = nett� rendelkez�sre �ll� nemzeti j�vedelem   GDP +�sszes kibocs�t�s -foly� termel� felhaszn�l�s = �sszes hozz�adott �rt�k   munkaj�vedelem + t�kehozad�k + vegyes j�vedelem + �llami j�rul�kj�vedelem = �sszes j�vedelem       +h�zt. fogyaszt�sa +k�z�ss�gi fogyaszt�s +beruh�z�s +-k�szletv�ltoz�s +-nett� export =�sszes v�gs� felhaszn�l�s GO - foly� termel� felhaszn�l�s =GDP-amortiz�ci� = NDP + belf�ldiek k�lf�ldr�l sz�rmaz� j�vedelme - k�lf�ldiek belf�ldr�l sz�rmaz� j�vedelme = GNP - amortiz�ci� = NNP - k�zvetett (forgalmi) ad�k =GNI - amortiz�ci� = NNI - ki�raml� transzferek + be�raml� transzferek = GNPI – amortiz�ci� = NNPI - SZJA = GNDI – amortiz�ci� = NNDI   GDP v�ltoz�s m�rt�ke = GDP1-GDP0 GDP v�ltoz�s %-ban = (GDP1-GDP0)/GDP0 * 100 GDP �tl. v�lt. %-ban =   GDP sz�nvonala= GDP/N (N=n�pess�g)   Globaliz�ci�: az orsz�ghat�rokon �tny�l� t�ke-, j�sz�g-, �s munkaer��raml�s   Gazdas�gi ciklusok Konjunkt�ra: �sszkibocs�t�s n�, expanzi�s szakasz Meg�l�nk�l�s: az output n�, de nem �ri el a trend szintj�t Fellend�l�s: az output tov�bb n� a trendet meghalad� r�szen Dekonjunkt�ra: �sszkibocs�t�s cs�kken, visszaes�s Hanyatl�s: az output cs�kken, de m�g a trend f�l�tt van Recesszi�: output tov�bbi visszaes�se, a trend alatti r�szre M�lypont, cs�cspont, ciklus szakasza   Klasszikus konjunkt�ra ciklusok: 8-11 �vente k�vetik egym�st a v�ls�gok Kuznets-ciklus: v�ls�gok 18-25 �vente a haj�gy�rt�sban, �p�t�iparban, sz�ll�t�sban Kondratyev-ciklus: 40-60 �ves   Munkan�lk�lis�g Akt�v n�pess�g: foglalkoztat�s oldal�r�l sz�ba j�hetnek Eltartottak: akik nem Akik szeretn�nek lehelyezkedni a munkaer�piacon, azok adj�k a munkaer�forr�st, ahova m�g tartoznak inakt�vak (nyugd�jasok) �s munk�ba l�pni nem k�v�n� eltartottak Foglalkoztatott: munk�t keres �s tal�l Munkan�lk�li: dolgozni szeretne, de nem tal�l �ll�st   �sszlakoss�g   Munkaer�forr�s                                                          munkaer�forr�son k�v�liek                      Inakt�vak �s dolgozni nem k�v�n�k                                         eltartottak   Munkaer��llom�ny                                              munkaer��llom�nyon k�v�liek   Foglalkoztatottak  munkan�lk�liek   Foglalkoztatott az a 15-74 �v k�z�tti aki a h�ten legal�bb 1 �r�nyi j�vedelmet biztos�t� tev�kenys�get v�gzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan �tmenetileg hi�nyzott. Munkan�lk�li: ·   adott h�ten nem dolgozott �s nincs olyan munk�ja amelyb�l hi�nyzott ·   4 h�t folyam�n akt�van keresett munk�t ·   2 h�ten bel�l munk�ba tudott volna �llni, ha tal�l megfelel� �ll�st

[Friss hozz�sz�l�sok] [29-10] [9-1]