�j bejegyz�s Friss�t�s

2006.05.29. 14:07

9. EL�AD�S   1. Nemzetk�zi elsz�mol�sok ·         Fajt�i: Ø      Bilater�lis kl�ring: a tartoz�sok �s k�vetel�sek csak a k�t orsz�g viszonylat�ban haszn�lhat�ak fel Ø      Multilater�lis kl�ring: -        Szald�kompenz�ci�: a kett�n�l t�bb orsz�g k�z�tt bilater�lisan keletkezett egyenlegeket a jegybankok ut�lag elsz�molj�k egym�s k�z�tt Ø      Multilateralizmus: az egy�ttm�k�d�s valut�ris alapon szervez�dik, a keletkezett k�vetel�s b�rmelyik orsz�gban szabadon felhaszn�lhat� Ø      Konvertibilis valut�kon kereszt�li szabad elsz�mol�s: t�ll�p a kl�ring k�t�tts�gein, kiszolg�lja a nemzetk�zi kereskedelem fejl�d�s�t ·         Konvertibilit�s: Ø      Fizet�si m�rleg t�telek szerint: -        Teljes konvertibilit�s: a fizet�si m�rleg foly�- �s t�ket�teleire egyar�nt kiterjed -        R�szleges konvertibilit�s: csak a foly� t�telekre �rv�nyes -        El�sz�r a k�lkereskedelemben val�sult meg Ø      Valutak�lf�ldi, -belf�ldi szerint: -        K�ls� konvertibilit�s: csak a valutak�lf�ldire vonatkozik -        Bels� konvertibilit�s: valutabelf�ldire is vonatkozik -        Egy�b szempontok szerint: jegybanki szint� konvertibilit�s Ø      El�nyei: -        A n�veked�s ann�l gyorsabb lehet, min�l kev�sb� akad�lyozz�k autarki�s (�nell�t�sra val� t�rekv�s) t�rekv�sek, korl�tok -        El�seg�ti a nemzetk�zi kereskedelem fejl�d�s�t -        Kisz�les�ti a region�lis piacokat: helyi piac ® region�lis piac ® glob�lis piac -        Lehet�v� teszi a nemzeti adotts�gok min�l jobb kiteljes�t�s�t a nemzetk�zi munkamegoszt�son kereszt�l, komparat�v el�ny�k kihaszn�l�sa (abszol�t el�ny vagy csak nagyon kicsi lemarad�s) ·         K�ls� konvertibilit�s: Ø      Nincsenek k�l�n�sebb el�felt�telei Ø      Sz�mottev� gazdas�gi el�nnyel j�r -        A devizak�vetel�sek egy r�sze bet�tk�nt halmoz�dik fel, ami kedvez� hitelforr�st jelent -        Adott deviz�ban k�t�tt �gyletekn�l cs�kken az �rfolyamkock�zat ·         Korl�toz�sokt�l menetes konvertibilit�s: Ø      Felt�tele a versenyk�pes gazdas�g Ø      Re�lis �s tarthat� �rfolyam Ø      Elegend� devizatartal�k, illetve nemzetk�zi hitel lehet�s�g ·         Magyarorsz�gon az IMF �rtelmez�se szerint a forint 1996,01,01, �ta konvertibilis ·         2001,06,16-t�l megsz�nt minden m�g fenn�ll� devizakorl�t (88/2001 (VI.15.) 2. Forint teljes konvertibilit�sa: ·         A belf�ldiek sz�m�ra szabadd� v�lt: Ø      K�lf�ldiek �ltal forintban �s deviz�ban kibocs�tott �ven bel�li eszk�z�kbe val� befektet�s, �truh�zhat� eszk�z�k megszerz�se Ø      �ven bel�li hitelny�jt�s �s –felv�t forintban �s deviz�ban Ø      K�lf�ldi bank �s egy�b szolg�ltat�k ig�nybe v�tele Ø      Forint sz�mla nyit�sa k�lf�ld�n, forint �tutal�s Ø      Konvertibilis deviza, �rt�kpap�r, p�nzpiaci eszk�z, stb. aj�nd�koz�sa Ø      Belf�ldiek k�z�tt deviz�val t�rt�n� fizet�s ·         Belf�ldiek, k�lf�ldiek sz�m�ra megsz�nt: Ø      Minden devizahat�s�gi enged�lyez�s, bejelent�si k�telezetts�g Ø      A tranzakci� okm�nyainak vizsg�lata Ø      Belf�ldi �s k�lf�ldi fizet�eszk�z�k �sszkorrig�ltja 3. Nemzetk�zi p�nz�gyi rendszer f�bb int�zm�nyei: ·         Nemzetk�zi valuta alap IMF: Ø      1945-ben j�tt l�tre, 29 alap�t� orsz�gb�l �llt, ma m�r 181 tagja van Ø      C�l: glob�lis n�veked�s, egyens�ly �s multilater�lis fizet�si rendszer el�seg�t�se Ø      Eszk�z�k: hossz� lej�rat� (5-10 �v), kedvezm�nyes kamatoz�s� (0,5 %) hitelek a tagorsz�gok korm�nyainak -        Stabiliz�ci�ra, egyens�ly megteremt�s�re -        Szerkezetv�lt�sra -        A hitelek leh�v�sa: swap form�j�ban, saj�t valut�t ad konvertibilis valut��rt, ebben t�rleszt �s kamatokat fizet ·         Vil�gbank-csoport IBRD: Ø      1945-ben j�tt l�tre Ø      C�l: mag�nt�ke befektet�sek seg�t�se az IMF tagorsz�gokban Ø      Eszk�z�k: -        Projekt jelleg� finansz�roz�s -        Szerkezet-�talak�t� programok finansz�roz�sa -        Hossz� lej�rat� (15-20 �v + 3-5 �v t�relmi id� / a t�k�t csak ekkort�l kell elkezdeni t�rleszteni, eddig csak a kamatt�rleszt�s van/) hitelek v  Kamata 0,5 % - ponttal magasabb, mint az �ltala felvett hitelek� v  Csak a tag�llamok �llami �s mag�njelleg� int�zm�nyei vehetik ig�nybe �llami garancia mellett ·         Nemzetk�zi fejleszt�si t�rsul�s IFC: Ø      A vil�gbank le�nyv�llalata Ø      C�l: a tag�llamokban m�k�d� termel� mag�nv�llalkoz�sok t�mogat�sa Ø      Eszk�z�k: -        K�szenl�ti hitelek: �l az orsz�g a hitelkerettel, ha sz�ks�gesnek tartja azt (stand by) -        K�lcs�n szindik�l�s: nagy �sszeg� k�lcs�n�k szervez�se az orsz�gnak -        Garanciany�jt�s -        Szakmai, technikai seg�ts�gny�jt�s ·         Eur�pai beruh�z�si bank EIB ·         Eur�pai �jj��p�t�si �s fejleszt�si bank EBRD Ø      1990-ben alap�tott�k Ø      C�l: -        A piacgazdas�gra val� �tt�r�s el�seg�t�se a k�z�p- �s kelet-eur�pai orsz�gokban -        Az int�zm�nyi �s fizikai infrastrukt�ra kialak�t�sa -        Privatiz�ci� t�mogat�sa -        P�nz�gyi szektor reformja -        Kis- �s k�z�pv�llalati szektor seg�t�se -        Iparv�llalatok szerkezet-�talak�t�sa -        K�rnyezetv�delem, k�rnyezeti rehabilit�ci�   Ø      Eszk�z�k: -        Kedvezm�nyes, hossz� lej�rat� -        Garanciany�jt�s -        Co-financing: projekthez kapcsol�d�an t�rsfinansz�roz�k�nt l�p fel az EBRD ·         Nemzetk�zi fizet�sek bankja BIS (jegybankok nemzetk�zi szervezet): Ø      1931-ben alap�tott�k, a n�met j�v�t�tel h�tter�nek sz�nt�k Ø      Tagjai: -        29 eur�pai orsz�g + jap�n jegybankja -        R�szt vesz m�g: Kanada, D�l-Afrikai Uni�, Ausztr�lia Ø      C�l: -        A nemzetk�zi devizapolitikai egy�ttm�k�d�s t�mogat�sa -        R�vidlej�rat� p�nz�gyi seg�ts�g ny�jt�sa 4. Magyarorsz�g �s a nemzetk�zi p�nz�gyi int�zm�nyek: ·         1982: IMF + IBRD tags�g, k�s�bb IDA, IFC, ICSID, MIGA ·         1990: EBRD szerepe Magyarorsz�g sz�m�ra vesz�tett a jelent�s�g�b�l ·         BIS: az MNB nem tag csak r�szv�nyes ·         A t�l�k kapott forr�sok seg�tett�k: Ø      A p�nz�gyi – gazdas�gi v�ls�gok lek�zd�s�t Ø      A szerkezetv�lt�st Ø      A versenyk�pess�g jav�t�s�t Ø      A gazdas�gi rendszerv�lt�s kiteljes�t�s�t

2006.05.29. 14:07

8. EL�AD�S   �rfolyamok   1. Valuta �s deviza�rfolyam: ·         Egy meghat�rozott valut�nak / deviz�nak egy m�sik valut�ban / deviz�ban kifejezett �ra ·         A piac �rt�k�t�let�t, a kereslet – k�n�lat aktu�lis nagys�g�t fejezi ki ·         Piaci kateg�ria 2. Parit�s: Elem�leti egyen�rt�ket jelent ·         Deklar�lt Ø      �rmeparit�s: �rm�ben l�v� arany s�lya hat�rozta meg Ø      Aranyparit�s: p�nzhelyettes�t�k aranytartalma Ø      Valutaparit�s: valuta �rt�k�t egy kulcsvaluta �rt�k�hez m�rik ·         K�zgazdas�gi t�rv�nyszer�s�get kifejez� egyez�s�g Ø      V�s�rl�er� - parit�s: lebeg� �rfolyamok eset�n, valamif�le �rfolyam centrum szerepet t�lt be Ø      Kamatparit�s: k�t orsz�g kamata k�zti egyens�lyi viszony 3. Egyens�lyi �rfolyam: k�n�lat kereslet �rfolyam mennyis�g Egyens�lyi �rfolyam                         Az egyens�lyi �rfolyamot az �llam a monet�ris politik�n kereszt�l befoly�solni tudja. 4. �rfolyamok jegyz�se: devizapiaci �raj�nlat megt�tele (mennyi�rt hajland� eladni, illetve venni egy adott deviz�t) Fajt�i: ·         Direkt jegyz�s: Ø      Az idegen deviza v�teli �s ad�si �r�t hat�rozza meg hazai deviz�ban kifejezve Pl.: 1 USD = 1,6000 – 1,6010 SFR marge (spread) Bid (v�teli) – offer (elad�si) �rfolyam Ø      K�z�p�rfolyam: a k�rt �rfolyam �tlaga ·         Indirekt jegyz�s: a hazai p�nzt m�rik k�l�nb�z� deviz�khoz Pl.: 1GBP = 1,5150 – 1,5160 USD 5. Kereszt�rfolyam: ·         K�z�p�rfolyamokb�l sz�m�tva Ha 1 USD = 1,8000 DEM �s 1 USD = 1,6000 SFR akkor 1 SFR = 1,8 / 1,6 = 1,1250 DEM ·         V�teli �s elad�si �rfolyamokb�l sz�m�tva tegy�k fel, hogy a doll�r �rfolyama m�rk�ban 1,7500 – 1,8500 DEM / USD sv�jci frankban 1,5500 – 1,6500 SFR / USD akkor v�teli �r 6. Az �rfolyam feladata: a k�lvil�gban bek�vetkez� v�ltoz�sok hat�sainak k�zvet�t�se a gazdas�gi szerepl�k fel�. 7. Effekt�v �rfolyam: t�bb valut�val, vagy valutakos�rral szembeni �tlagos �rfolyamv�ltoz�s 8. Le�rt�kel�s: egy jegybanki d�nt�s alapj�n Pl.: 1 USD = 280 HUF; 10 %_kal le�rt�kelik a forintot, vagyis 1 USD = 308 HUF lesz K�vetkezm�nyei: ·         �szt�nzi az exportot, jav�tja a hazai termel� versenyk�pess�g�t ·         F�kezi az importot, mert megdr�g�tja az importhoz sz�ks�ges deviz�t ·         �szt�nzi a t�keimportot, mert az adott gazdas�gban kanjukt�r�ja lesz az exportra termel� �gazatoknak, �gy ide �rdemes t�k�t befektetni ·         F�kezi a t�kekivitelt, mert �rdemesebb itthon befektetni, mivel ugyanaz�rt a forint�rt kevesebb valut�t kap ·         Infl�ci� n�vekszik 9. Fel�rt�kel�s: Pl.: 1 USD = 280 HUF; 10 %-kal fel�rt�kelik a forintot, vagyis 1 USD = 252 HUF lesz K�vetkezm�nyei: ·         Visszafogja az exportot, mert a deviza hazai p�nzben kevesebbet �r ·         Olcs�bb lesz az import, k�lf�ldi �rsz�nvonal-emelked�ssel szemben v�delmet ny�jt ·         �szt�nzi a t�kekivitelt ·         F�kezi a t�keimportot 10. Fajt�i: ·         Rugalmas (flexibilis): a kereslet-k�n�lat hat�s�ra szabadon v�ltozik, piaci �rt�k�t�letet t�kr�z ·         R�gz�tett (fix): Ø      A piac hat�sa korl�tozott, a parit�s k�r�l 1-2 %-os s�vban ingadozhat Ø      A devizapiaci intervenci� tartja a s�von bel�l Ø      Pontfix: a s�v 0 % ·         K�t�tt: hat�s�gi �ton r�gz�tik az �rfolyamot 11. Rugalmas �rfolyam: $1,15 $100 E0 S0 = k�n�lat D0 =kereslet $ mennyis�ge E=$CDN / $US                   12. R�gz�tett �rfolyam:   $1,15 $100 E0 S0 = k�n�lat D0 =kereslet $ mennyis�ge E=$CDN / $US                   13. A rugalmas �rfolyamot meghat�roz� t�nyez�k: ·         Hossz� t�von: az infl�ci�s r�t�k k�l�nbs�ge ·         K�z�pt�von: a k�lkereskedelmi m�rleg egyenlege ·         R�vidt�von: kamatl�bak k�l�nbs�ge 14. �rfolyam elm�letek: ·         Hagyom�nyos: Ø      V�s�rl�er� parit�s elm�let: �rfolyam �s �rsz�nvonalak h�nyadosa k�z�tti rel�ci� (cserear�ny) Ø      Kamatparit�s elm�let: azonnali (prompt) �s a hat�rid�s �rfolyamai k�z�tti kapcsolat ·         T�kepiaci elm�letek: Ø      Portfoli� megk�zel�t�s: a k�t orsz�g �rt�kpap�rjai k�z�tti helyettes�t�s t�k�letlen Ø      Monet�ris elm�let: t�k�letes helyettes�t�s             A magyar �rfolyamrendszer   1. 1968: �tlagos deviza – kitermel�si szint� �rszorz�: a doll�rra �s a rubelra �llap�tott�k meg �tlagosan 1 doll�r, vagy rubel kitermel�se mennyibe ker�l ·         Nyit�s nyugat fel� ·         P�nz�gyi hidak biztos�tott�k az export �s nyers�g �rdekelts�get 2. 1981: egys�ges rfolyam bevezet�se 3. 1982-ig folyamatos fel�rt�kel�s, azut�n k��l�nb�z� m�rt�k� le�rt�kel�sek 4. 1995.03.16-t�l cs�sz� le�rt�kel�s (crawling peg system) a jegybank el�re k�zz� tette, hogy milyen havi le�rt�kel�st fog tenni, �s napra is le volt bontva, �gy nem lehetett forint elleni spekul�ci� 5. Forint �rfolyam: valutakos�r m�dszere: t�bb konvertibilis valut�hoz m�rt�k a forint alakul�s�t 6. A valutakos�r v�ltoz�sa 1990-2002: ·         1990,02,26-�n l�pett �letbe, sok valut�t tartalmazott, akikkel kereskedelmi kapcsolatban voltunk ·         1991,12,09, csak az USD �s ECU maradt ·         k�s�bb az ECU-t felv�ltotta a DEM, majd ism�t ECU �s eltol�dik ennek jav�ra az ar�nya  doll�rral szemben ·         1999,01,01 USSD, EUR ·         2000,01,01 csak EUR (100 %) Okai: ¾ r�szben eur�pai orsz�gokkal keresked�nk �s c�lunk az EU-ba val� beker�l�s               Fizet�si m�rleg   1. Fogalma: ·         Egy orsz�g m�s orsz�gokkal lebonyol�tott nemzetk�zi kereskedelmi �gyleteinek �s t�kemozg�ssal kapcsolatos m�veleteinek nyilv�ntart�sa ·         P�nzmozg�s ·         Adott pillanatra 2. Fel�p�t�se: ·         Foly� fizet�si m�rleg Ø      K�lkereskedelmi m�rleg (�ruexport bev�tele- �ruimport kiad�sa) Szufficit: �ruexport bev�tele > import kiad�s Ø      Szolg�ltat�sok (l�thatatlan t�telek): fuvaroz�s, biztos�t�s, idegenforgalom, k�lf�ldi befektet�sek j�vedelmei, korm�nyzati fizet�sek, egy�b Ø      Egyoldal� �tutal�sok (k�lf�ld�n dolgoz�k, seg�lyek) 3. T�keforgalom m�rlege: ·         Kifejezi, hogy a foly� fizet�si m�rleg egyenleg�nek akt�vum�t milyen c�lokra haszn�lt�k fel, illetve a passz�vumot milyen forr�sok finansz�rozt�k ·         A foly� fizet�si m�rleg t�k�rm�rlege ·         T�kesz�ml�k ·         Monet�ris m�veletek (�rintik a tartal�kokat: deviza, arany, SDR, IMF – hitellehet�s�gek) 4. Elm�letek: ·         Elaszticit�si elm�leti megk�zel�t�s: milyen felt�telek mellett vezet a le�rt�kel�s a fizet�si m�rleg javul�s�hoz ·         Abszorpci�s megk�zel�t�s: a le�rt�kel�s hat�sa a belf�ldi termel�sre, a felhaszn�l�sra, a k�lkereskedelmi m�rlegre ·         Monet�ris elm�let: t�gabban defini�lja a fizet�si m�rleget Ø      Minden a vonal f�l� ker�l (�ruk �s szolg�ltat�sok m�rlege, j�vedelemtranszfer m�rlege, t�kemozg�si m�rleg) Ø      Kiv�ve: a bankrendszerek nett� k�lf�ldi k�vetel�s-v�ltoz�sa

2006.05.29. 14:06

5. EL�AD�S   1. Banki m�rleg Eszk�z�k: Ø      P�nzeszk�z�k Ø      Hitelek Ø      Befektet�sek Ø      Egy�b eszk�z�k Forr�sok: Ø      Bet�tek Ø      C�ltartal�kok Ø      Saj�t t�ke Ø      M�rleg szerint eredm�ny 2. Elt�r� �rdekek �s motiv�ci�k: ·         R�szv�nyesek ·         Menedzsment ·         Bet�tesek ·         Hitelfelvev�k       BANK         ·         Fel�gyeleti szervek 3. Kock�zatok a banktev�kenys�gben: ·         Hitelkock�zat: Ø      A hitelfelvev� nem teljes�t Ø      A kond�ci�k v�ltozhatnak ·         Likvidit�si kock�zat: Ø      Bet�t kivon�s Ø      Id� el�tti visszafizet�s ·         Piaci kock�zat ·         M�k�d�si kock�zat ·         J� h�rn�v �s jogi kock�zat ·         T�ke �s szolvencia kock�zat 4. Hitelkock�zat: Egyedi eszk�zmin�s�ghez �s a cs�dh�z kapcsol�dik. ·         Tartalma: az eszk�z hozam�ban vagy piaci �rt�k�ben bek�vetkez� v�ltoz�s nemfizet�s vagy k�s�i fizet�s miatt ·         Okai: Ø      A hitelfelvev� roml� gazd�lkod�sa (k�ls� ok) Ø      A nem kell�en k�r�ltekint� hitelvizsg�lat �s monitoring (bels� ok) Ø      Egyoldal� portfoli� �sszet�tel (k�ls� ok) ·         Kezel�se: Ø      Hat�kony �gyf�l �s biztos�t�kmin�s�t�s, monitoring Ø      Hitelportfoli� diverzifik�l�sa 5. Likvidit�si kock�zat: ·         Tartalma: Ø      Nem tud id�ben �s k�lts�g hat�konyan eleget tenni fizet�si vagy �tutal�si k�telezetts�geinek Ø      Nem tudja eszk�zeit mobiliz�lni Ø      Nem tud �j forr�sokat szerezni a piacr�l ·         K�vetkezm�nye: Ø      Nem tud �j kihelyez�seket eszk�z�lni Ø      A piaci v�ltoz�sok miatti zavarokat nagy vesztes�gekkel k�pes csak �tv�szelni         6. Piaci kock�zat: ·         Tartalma: Ø      A bank nyeres�g�re �s saj�t t�k�j�re vonatkoz� kock�zat Ø      A piaci kamatok �s �rak ellent�tes mozg�s�b�l fakad ·         Form�ja: Ø      Kamatl�bkock�zat: -        Eszk�z�k �s forr�sok kamat�rz�kenys�geinek �sszevet�se -        Duration elemz�s: mi az a forr�s r�s, amelyeket az eszk�z�n realiz�l, �s a forr�sokon kifizet Ø      Eszk�zkock�zat vagy �rt�kpap�r kock�zat: az �r, kamat, �rfolyam hat�sainak vizsg�lata Ø      Devizakock�zat: �rfolyamv�ltoz�s hat�sa a nem hazai fizet�eszk�zben denomin�lt eszk�zre (devizahitel), forr�sokra (bank k�lf�ldi hitelfelv�tele), m�rlegen k�v�li t�telekre 7. M�k�d�si kock�zat: ·         Tartalma: a bank m�k�d�si k�lts�gei sz�mottev�en elt�rnek a tervezett�l ·         Oka: ellen�rz�s lazas�ga, k�lts�g-�rz�ketlens�g, csal�s miatti vesztes�gek ·         Szab�lyoz�si kock�zat: Ø      A szab�lyoz�si v�ltoz�sok h�tr�nyosan �rintik a bankot Ø      A m�k�d�si felt�telek a hat�s�g nyom�s�ra v�ltoznak meg 8. Jogi �s h�rn�v kock�zat: ·         Tartalma: Ø      Jogvit�k, elmarasztal� �t�letek anyagi konzekvenci�i Ø      A bank reput�ci�j�nak roml�sa a m�di�ban megjelen� negat�v k�zl�sek miatt Ø      Reput�ci� = �ltal�nos meg�t�l�s ·         K�vetkezm�nye: Ø      Eredm�ny roml�sa Ø      �gyf�lbizalom megrend�l�se Ø      K�lts�ges a bizalmi t�ke visszaszerz�se 9. T�ke �s szolvencia kock�zat: ·         Tartalma: annak lehet�s�ge, hogy az eszk�z�k piaci �rt�ke a forr�sok piaci �rt�ke al� esik ·         K�vetkezm�nye: Ø      Fizet�sk�ptelens�g �s cs�d Ø      A nagyobb saj�t t�ke nagyobb v�delmet jelent ·         Szolvencia: Ø      A hossz� t�v� fizet�k�pess�get jelenti: a bank fizet�si k�telezetts�geit azok sorrendj�ben �s id�ben k�pes teljes�teni Ø      A szolvencia biztos�t�ka a k�vetel�sek �s k�telezetts�gek lej�rati �sszhangj�nak megteremt�se 10. A bank szavatol� t�k�je: ·         Alapvet� t�keelemek: Ø      Jegyzett t�ke Ø      T�ketartal�k Ø      Eredm�ny tartal�k Ø      Lek�t�tt tartal�k Ø      M�rleg szerinti eredm�ny Ø      �ltal�nos tartal�k (ad�zott eredm�ny 10 %-a) Ø      �ltal�nos kock�zati tartal�k (m�rlegf��sszeg 1,25 %-a) BIZTONS�GI T�KE ·         J�rul�kos t�keelemek: Ø      �rt�kel�si tartal�k Ø      Al�rendelt k�lcs�nt�ke (ad�ss�g rendez�se; nem mondhat� fel; 5 �ves futamid�) Ø      Kieg�sz�t� al�rendelt k�lcs�nt�ke (ua. + 2 �v futamid�) SZAVATOL� T�KE 11. T�kemegfelel�si mutat� (CAE): min 8 % Szavatol� t�ke / eszk�zkock�zattal s�lyozott m�rlegf��sszeg ·         Eszk�zkock�zattal s�lyozott m�rlegf��sszeg: Ø      P�nzeszk�z�k Ø      Hitelek Ø      Befektet�sek Ø      Egy�b eszk�z�k ·         Saj�t t�ke ·         A magyar bankok �tlagos t�kemegfele�l�si mutat�ja 10-12 % ·         A 15 % feletti m�r magas, ilyenkor k�rd�ses, hogy megfelel�-e a bank sz�nvonala 12. Nagykock�zat v�llal�sa: ·         Szavatol� t�ke 10 %  Þ       25 % ·         10 %: nagykock�zat ·         25 %: egy �gyf�llel szemben �sszesen v�llalhat� kock�zatok m�rt�ke ·         �sszes nagykock�zat maximuma a szavatol� t�ke 8-szorosa 13. Korl�toz�sok: ·         Tulajdonszerz�s: r�szv�ny vagy �zletr�sz v�s�rl�sra a v�tel�r 50 %-�ig ny�jthat k�lcs�nt ·         Befektet�s: �sszes befektet�s a szavatol� t�ke maximum 15 %-a; a jegyzett t�ke maximum 51 %-a; az �sszes befektet�s a szavatol� t�ke maximum 60%-a ·         Ingatlan befektet�s: �sszes befektet�s a szavatol� t�ke maximum 5 %-a ·         �sszes befektet�s: nem lehet nagyobb mint a szavatol� t�ke 100 %-a 14. Kock�zati c�ltartal�k k�pz�s: ·         �rt�kveszt�s �s vissza�r�s az eredm�nyben: az eszk�zn�l felmer�l� hitelez�si, befektet�si �s orsz�g kock�zatok eset�n. ·         Kock�zati c�ltartal�k k�pz�se: m�rlegen k�v�li t�telekre, tov�bb� kamat-�rfolyam �s minden egy�b kock�zatra ·         �ltal�nos kock�zati c�ltartal�k: Ø      A korrig�lt m�rlegf��sszeg max 1,5 %-�ig ·         R�ford�t�sk�nt t�rt�n� elsz�mol�ssal k�pezi. 15. Eszk�zmin�s�t�s: ·         Probl�ma mentes:              0% ·         K�l�n figyelend�            –10% ·         �tlag alatti                 10-30% ·         K�tes                          30-70% ·         Rossz                          70%-

2006.05.29. 14:06

4. EL�AD�S   1. P�nz�gyi k�zvet�t�s: ¬ p�nz ® p�nz�gyi eszk�z�k: j�v�beli fizet�sekre sz�l� �g�retek Megjelen�si form�k: r�szv�ny, k�tv�ny, bankbet�t Hordoznak bizonyos kock�zatot Nem min�s�lnek homog�nnek Megtakar�t�sok v�gs� felhaszn�l�i P�nz�gyi k�zvet�t� int�zm�nyek Megtakar�t�sok       2. T�ke�raml�sok t�pusai: ·         Megtakar�t�s a befektet�n�l k�pz�dik: �nfinansz�roz�s ·         Megtakar�t� p�nze �jraeloszt�ssal ker�l a befektet�h�z: Ø      V�gleges �jraeloszt�s (�llami k�lts�gvet�s) Ø      K�zvetlen ideiglenes �jraeloszt�s (t�zsde, �rt�kpap�rpiac) ·         K�zvetett ideiglenes �jraeloszt�s: a bankok p�tl�lagos p�nzteremt�ssel 3. A megtakar�t�sok �raml�si ir�nyai: Megtakar�t�   �rt�kpap�r keresked�k   Befektet�   M�sodlagos �rt�kpap�rpiac   Kereskedelmi bankok Biztos�t�k Nyugd�jalapok Finansz�roz� t�rsas�gok Takar�kp�nzt�rok Befektet�si alapok       1 2 1 1 2 2 1 4 3                           1-p�nz 2-els�dleges �rt�kpap�r 3-m�sodlagos �rt�kpap�r 4-k�zvetett t�ke�raml�s: k�zvet�t int�zm�nyek l�pnek be   4. A t�ke�raml�s int�zm�nyei: T�ke�raml�s   K�zvetlen   K�zvetett   Monet�ris k�zvet�t�k   Nem monet�ris k�zvet�t�k   Nem bankjelleg� p�nz�gyi int�zetek   Egy�b bankszer�en m�k�d� p�nz�gyi int�zetek   Kereskedelmi bankok   �rt�kpap�rpiac t�zsde                               5. A p�nzk�zvet�t�s sz�ks�gess�ge: �LLAM finansz�roz�si hi�ny V�LLALKOZ�SOK finansz�roz�si hi�ny LAKOSS�G megtakar�t�sok hitelt�rleszt�s hitel r�szesed�s befektet�s hitel hitelt�rleszt�s                         �tj�r�s                  �tcsoportos�t�s                      M�k�d� t�ke 6. A p�nzk�zvet�t�s szerepe: Megtakar�t�   Bet�t visszafizet�s   Bet�t   Hitel visszafizet�s   Hitel   Hitelig�nyl� (�sszeg, lej�rat)   BANK                       Kamatmars: bank haszna 7. Mi a bank? BANK Funkcion�lis megk�zel�t�s ·      Hitel ·      Bet�t ·      P�nzforgalmi szolg�ltat�s (m�s k�zvet�t�k is v�gzik ezeket) Jogi megk�zel�t�s ·      Enged�ly ·      Ellen�rz�s 8. A banki tev�kenys�g saj�toss�gai: ·         A banki m�k�d�s alapja: Ø      Megfelel� idegen forr�s bevon�sa (bet�tek) Ø      A bet�tekre �p�l a bank hitelez�se �s m�s j�vedelemtermel� tev�kenys�ge Ø      A k�ls� forr�sok a bank �sszes forr�sain bel�l t�bbsz�r�sen meghaladj�k a saj�t t�k�j�nek az �sszeg�t ® elt�r a v�llaltok forr�s �sszet�tel�t�l ·         Saj�t t�ke: Ø      Biztons�gi tartal�k Ø      Bank�zemi beruh�z�sok forr�sa A saj�t t�ke terh�re nem foly�s�t kihelyez�seket! 9. Mi�rt a jogi megk�zel�t�s? BIZALOM                                                            enged�ly, ellen�rz�s 10. Az �llam szerepe: Fokozott szab�lyoz�s, folyamatos ellen�rz�s: ·         Alap�t�s ·         M�k�d�s ·         Megsz�n�s Piacellenes, de indokolt! 11. A bank l�nyege:

2006.05.29. 14:05

3. EL�AD�S     A p�nzk�n�lat �sszetev�i Ø      P�nzt�meg = P�nzk�n�lat -      Azt fejezi ki hogy egy adott id�pontban az adott orsz�gban melyek azok az akt�v�k, amelyeket p�nzk�nt vesznek sz�m�t�sba a p�nzt�megben Ø      Nem lehet vitathatatlan m�don elhat�rolni a p�nzt a nem-p�nzt�l, ez�rt: -      Sokf�le �tmeneti forma l�tezik -      K�l�nf�le likvidit�si fokozatokat kell fel�ll�tani -      Konvenci� jelleg�ek (legfontosabb IMF)   A p�nzt�meg kateg�ri�i Ø      Monet�ris b�zis (Mo-on nulla) -      Jegybankon k�v�li k�szp�nz + kereskedelmi bankok jegybanki tartal�ka Ø      Sz�ken �rtelmezett p�nz (M1 – narrow money) -      K�szp�nz + l�tra sz�l� forintbet�tek (lakoss�gi, v�llalati, �s �nkorm�nyzati foly�sz�ml�k, �tutal�si sz�ml�k �s csekksz�ml�k) -      Sz�lesebb �rtelemben vett p�nz (M3 – broad money) -      M1 + lek�t�tt forinbet�tek + lek�t�tt devizabet�tek + egy�b p�nzint�zeti �rt�kpap�rok (let�ti jegyek, takar�klevelek, banki k�tv�nyek) -      Magyarorsz�gon a monet�ris statisztika az M2-t nem sz�mszer�s�ti Ø      Legsz�lesebb kateg�ria a hazai gyakorlatban (M4) -      M3 + �llampap�rok �s MNB kibocs�t�s� k�tv�nyek -      Ez a legstabilabb, nem �rz�keny a megtakar�t�sokon bel�li portf�li�-�trendez�d�sre   A p�z�sszeg fokozatai Ø      P�nz -      Bankrendszeren bel�li k�szp�nz�llom�ny -      Kereskedelmi bankokn�l l�v�, l�tra sz�l� bet�tek Ø      Kv�zi-p�nz -      Olyan mintha p�nz lenne, de likvidit�s�t tekintve elmarad a p�nzt�l -      Jegybanki hat�rid�s tartal�k- �s devizasz�ml�k -      Kereskedelmi bankokn�l l�v� hat�rid�s tartal�k- �s devizasz�ml�k   ® A kett� k�zti k�l�nbs�g abban rejlik, hogy azoknak hozz� lehet-e jutni vagy fel kell m�g oldani a lek�t�st   Ø      P�nzhez k�zeli t�telek -      K�tv�nyek �s p�nzpiaci befektet�sek -      Import bev�telek �s egy�b korl�tozottan felhaszn�lhat� sz�ml�k   P�nzt�meg az IMF szerint Ø      Belesz�m�t a p�nzt�megbe -      K�szp�nz (kiv�ve a monet�ris szf�r�n bel�li k�szp�nzt) -      Gazdas�gi szf�ra bet�tei, sz�mlak�vetel�sei -      Valuta – belf�ldiek monet�ris p�nzint�zetekn�l belf�ldi valut�ban vezetett sz�ml�i (kv�zi-p�nz) -      K�lts�gvet�s bet�tei (csak akkor tartozik bele, ha elk�ltik,addig p�nzk�lt�si lehet�s�g, keret)   Ø      Nem sz�m�t bele a p�nzt�megbe -      A p�nz�gyi szf�ra egym�ssal szembeni k�vetel�sei -      A nem monet�ris p�nzint�zetekn�l elhelyezett bet�tek (pl.:befektet�si alapn�l betett p�nz; hossz� lej�rat� biztos�t�s) -      K�lts�gvet�s bet�tei -      Monet�ris szf�r�n bel�lip�nz�llom�ny   P�nzteremt�s – p�nzt�meg �sszef�gg�sei Ø      P�nzteremt�s a p�nzt�meg v�ltoz�sa n�lk�l -      Jegybank-p�nz befizet�s a kereskedelmi bank p�nzt�r�ba �         Csak gazd�t cser�l a jegybank-p�nz �         Kereskedelmi bankn�l bet�tk�nt jelenik meg ® ez alkotja a kereskedelmi bank p�nzteremt�s�nek alapj�t -      A jegybank p�nzteremt� hitelt ny�jt Ø      P�nzt�meg n�veked�se p�nzteremt�s n�lk�l -      A k�lts�gvet�s v�s�rl�sai eset�n cs�kkennek a bet�tei (ez nem sz�m�t bele a p�nzt�megbe), n�nek a v�llalati bet�tek (ez m�r r�sze a p�nzt�megnek) -      A k�lts�gvet�s ad�-visszat�r�t�sei Ø      B�rmely sz�kebb p�nzt�meg v�ltozhat a t�gabb p�nzt�meg v�ltozatlans�ga eset�n -      Ha a l�tra sz�l� bet�teket lek�tik, akkor M1 cs�kken, de M2 v�ltozatlan marad �         �trendez�d�s: l�tra sz�l�b�l lek�t�tt bet�t lesz, vagy ford�tva   A p�nz kereslet motiv�ci�i Ø      Tranzakci�s kereslet -      Az �gyletek lebonyol�t�s�hoz p�nz kell, megnyugtat� biztos�t�kra van sz�ks�g Ø      �vatoss�gi kereslet -      Az eddig megszokott bev�teli-kiad�si strukt�ra megv�ltozik ® erre fel lehet k�sz�lni ® a p�nztart�si ig�ny megv�ltozhat, a v�rhat� ig�nyhez igaz�tva ® spekul�ci�s kereslet ad�dhat Ø      Spekul�ci�s kereslet -      A re�lkamat �s infl�ci� viszony�t vizsg�lja   A p�nz�gyi rendszer szerepe �         Fogalma: a p�nz �s t�kekapcsolatokat biztos�t� int�zm�nyek, eszk�z�k �s piacok �sszess�ge �         Feladata: a gazdas�gban keletkez� megtakar�t�sok, szabad t�k�k eljuttat�sa azok felhaszn�l�ihoz   A gazdas�g j�vedelemtulajdons�gai Ø      �llamh�ztart�s Ø      V�llalatok �       Nett� felhaszn�l�k (n�ha megtakar�t�sok)            gazdas�gi szektor Ø      H�ztart�sok �       Nett� megtakar�t�k Ø      P�nz�gyi szf�ra �       Elemei: -        K�zponti bank -        Kereskedelmi bankok -        Nem-monet�ris p�nzint�zetek   Hitelp�nz mechanizmus-k�rforg�s                                                                                     H�ztart�si j�vedelmek                                                                                               (fizet�sek)                                                     H�ztart�si kiad�sok (v�s�rl�sok)                                                                                                       h�ztart�sok V�LLALATOK    hitelfelv�tel                P�NZ�GYI RENDSZER                      H�ZTART�SOK                                             Bels� forr�sok                                                         Korm�nyzati hitelfev�tel                                                                           �s t�rleszt�s                         Korm�nyzati kia

2006.05.29. 14:05

EL�AD�S   P�nzrendszer   1.      A p�nzrendszer fejl�d�si szakaszai: ·         �rup�nz rendszer (commodity standard) ·         Aranyp�nzrendszer (arany �s p�nzhelyettes�t�k egyidej�leg – gold standard) ·         Hitelp�nz rendszer   2.      �rup�nzrendszer: ·         A p�nz szerep�t valamilyen fizikai eszk�z t�lti be (primit�v p�nzek) -        Sz�rme, s�, f�m, kagyl�, k�, nemesf�mek, stb. ·         Nem �rutermel� viszonyok k�z�tt m�k�dik ·         �ltal�nos egyen�rt�kes a cserefolyamatban ·         P�nzfunkci�k: -        �rt�km�r� eszk�z: a csereelehet�s�g a p�nzen kereszt�l zajlik -        Forgalmi eszk�z: a csere lebonyol�t�s�t teszi lehet�v� -        Kincsk�pz�, felhalmoz�si eszk�z: a vagyont p�nzben tartj�k; likvidit�s= p�nzz� tehet�s�g -        Nemzetk�zi p�nz: az el�z� n�gy �rv�nyes�l�se nemzetk�zi szinten   3.      Aranyp�nzrendszer: ·         �rutermel� gazdas�gok id�szak�ban ·         Az arany k�pezte az alapj�t -        Ritk�n el�fordul� p�nz -        Nagy bels� �rt�ke van -        J�l form�lhat�, oszthat� ·         Az arany ir�nti kereslet meghat�rozta a p�nz �rt�k�t ·         Monometallizmus: vagy arany, vagy ez�st volt forgalomban ·         Bimetallizmus: arany �s ez�st egyidej�leg volt forgalomban, a cserear�nynak stabilnak kell lennie ezek k�z�tt, ha nem annak k�vetkezm�nye a „rossz p�nz kiszor�tja a j�t” (Gresham t�rv�ny) ·         M�k�d�i elvek: -        Csak annyi p�nz volt forgalomban, amennyi az �rucsere lebonyol�t�s�hoz kellett = egyens�lyi rendszer -        A felesleges p�nz kincsk�nt kicsap�dott -        A hi�nyz� p�nzt a kincsb�l fedezt�k ·         Felt�tel: a kop�s �s a n�vekv� �ruforgalom miatti hi�nyt az arany- �s ez�stkitermel�s p�tolni tudja 4.      P�nzhelyettes�t�k megjelen�se: ·         Klasszikus pap�rp�nz: -        Kialakul�s�nak oka: az arany kopik, �gy a t�nyleges �s a n�vleges �rt�ke elv�lt egym�st�l �s az arany �rt�kjell� v�ltozott, �s p�nzhi�ny is volt -        Nem volt bels� �rt�ke, de aranyra �tv�lthat� -        Az aranyat a forgalmi eszk�z funkci�ban helyettes�tette -        K�nyszer-v�s�rl��rt�k�, k�nyszer-forgalm� > „fiat money standard” (legyen p�nzrendszer) -        Nem okoz �rsz�nvonal emelked�st, ha Ø      A forgalomhoz ugyan el�g az aranyk�szlet, de praktikus okokb�l ezt aranyra sz�l� jelek helyettes�tik Ø      A forgalom n�veked�se miatt nem elegend� monet�ris aranyk�szletet az �llam pap�rp�nz kibocs�t�ssal fedezi -        Infl�ci�t okoz, ha a pap�rp�nz kibocs�t�s meghaladja a forgalom sz�ks�glet�t ·         Klasszikus bankjegy: -        Kiv�lt� oka a n�vekv� �ruforgalom miatti relat�v p�nzhi�ny -        Az aranyat a fizet�si eszk�z funkci�ban helyettes�ti: hitelviszonyt testes�t meg -        V�lt�: Ø      Kereskedelmi v�lt�: a keresked�k egym�s k�z�tti k�telezetts�g v�llal�s�t testes�ti meg Ø      Bank�r v�lt�ja Ø      Klasszikus bankjegy 5.      P�nzelm�letek: ·         Mennyis�gi p�nzelm�let: a p�nz mennyis�ge meghat�rozza az �rsz�nvonalat ·         P�nz �rm�rt�k elm�lete: a p�nz�rme bels� �rt�ke meghat�rozza az �rsz�nvonalat 6.      Az aranyp�nzrendszer m�k�d�se: ·         Klasszikus form�ban a nap�leoni h�bor�kt�l az I. vil�gh�bor� v�g�ig l�tezett ·         M�k�d�si felt�telek: -        Az arany az orsz�gon bel�l �rme form�ban k�zvetlen�l jelen volt -        A p�nzhelyettes�t�ket a jegybank k�teles volt aranyra v�ltani -        Az aranykivitel �s behozatal korl�toz�smentes -        P�nzhelyettes�t�k nemzetk�zi forgalma megengedett ·         K�vetkezm�nye: -        A nemzetk�zi p�nzek az arany meghat�rozott s�lyegys�g�vel egyenl�k (aranyparit�s) -        A fizet�si m�rleg helyzete meghat�rozta az orsz�g jegybanki aranyk�szlet�nek v�ltoz�s�t -        Nemzeti valuta�rfolyamok stabilit�sa: Ø      Als� �s fels� aranypont k�z�tt ingadoztak Ø      Aranyparit�s �s az aranypontok k�z�tti r�s nagys�g�t az aranysz�ll�t�s k�lts�gei hat�rozt�k meg -        �rsz�nvonalak �s kamatl�bak nemzetk�zi kiegyenl�t�d�s�nek automatizmusa 7.      Az arany demonetiz�l�d�sa: ·         Az 1929-33-as vil�ggazdas�gi v�ls�g ut�n az aranystandard v�gk�pp megsz�nt ·         Okai: -        Felf�ggesztett�k a p�nzhelyettes�t�k aranyra val� �tv�lt�s�t -        �llami beavatkoz�s fokoz�d�sa (J.M. Kynes) Ø      �rfolyam-ellen�rz�s Ø      K�t�tt deviza-gazd�lkod�s Ø      T�kekivitel ellen�rz�se, tilalma   8.      Hitelp�nz rendszer: ·         A modern p�nz bels� �rt�k n�lk�li hitelp�nz ·         Bankrendszer seg�ts�g�vel teremthet� �s semmis�thet� meg ·         Bankpassz�va, bet�lti az al�bbi funkci�kat: -        Forgalmi eszk�z -        Fizet�si eszk�z -        Megtakar�t�si, felhalmoz�si eszk�z ·         Form�ja: -        K�szp�nz -        Sz�mlap�nz 9.      A modern bankrendszer szerepl�i: ·         Kereskedelmi bankok: -        Nemesf�m alap� p�nzforgalom idej�n �gynevezett let�ti int�zm�nyi szerep -        „Csomagmeg�rz�k” helyett bet�tgy�jt�, hiteleket ny�jt� bankok -        Ipari forradalom finansz�roz�si ig�nyei -        Angol �s n�met t�pus� kereskedelmi banki rendszer: Ø      Angol: a bankok megtartott�k a klasszikus szerep�ket, a t�bbi funkci�ra m�s t�pus� p�nzint�zetek j�ttek l�tre Ø      N�met: a sz�tv�l�s nem t�rt�nt meg, hanem bankok koncentr�ci�ja van, egybefolyik az ipari finansz�roz�sokkal > fin�nct�ke = ipari �s bankt�ke �sszefon�d�sa 10.  Banki alapfunkci�k: ·         Bet�tgy�jt�s ·         Hitelez�s ·         P�nzforgalom bonyol�t�sa 8n�vekv� szerep) ·         Nemzetk�zi p�nz�gyek bonyol�t�sa

2005.06.07. 20:17

A bank defin�ci�ja, szerepe, funkci�i, a jegybank   A p�nz�gyi k�zvet�t�s sz�ks�gess�ge A p�nz�gyi k�zvet�t�s kialakul�s�nak sz�ks�gess�g�t egy nagyon leegyszer�s�tett gazdas�gi helyzetb�l kiindulva mutatjuk be. T�telezz�k fel, hogy a p�nz m�r kialakult, forgalomban van, viszont nincsenek m�g p�nz�gyi k�zvet�t�k, tov�bb�, hogy a gazd�lkod� alanyok nem �llnak p�nz�gyi kapcsolatban a k�lf�lddel. Ekkor 3 f� p�nztulajdonosi csoportot k�l�nb�ztethet�nk meg egym�st�l: -          az �llamot, mely mag�ban foglalja a k�zponti k�lts�gvet�st, a helyi �nkorm�nyzatok, non-profit szervezetek �s alap�tv�nyok k�lts�gvet�s�t, -          a v�llalatokat, ahova az egyes gazdas�gi �gakba tartoz� int�zm�nyek �s p�nzalapjaik tartoznak, -          a lakoss�got, amelybe az egy�nek p�nzalapjait soroljuk. A gazdas�gi folyamatok sor�n �lland�an �ru- �s p�nzmozg�sok mennek v�gbe az egyes p�nztulajdonosi csoportok k�z�tt �s ezeken bel�l is. Ha a p�nzmozg�sokat figyelj�k, l�thatjuk, hogy egyes szektorok a bev�teleikn�l t�bbet sz�nd�koznak k�lteni, azaz tervezett kiad�saik meghaladj�k tervezett bev�teleiket, �k a deficites gazd�lkod� alanyok. Eredeti terveik megval�sul�s�hoz hitelt kell szerezni�k. M�sok tervezett bev�telei nagyobbak, mint kiad�sai, megtakar�t�saik keletkeznek, �ket szufficites gazd�lkod� alanyoknak nevezz�k. P�nzfelesleg�ket k�lcs�n kell adniuk, ha ezut�n is j�vedelmet k�v�nnak szerezni. Mivel p�nz�gyi k�zvet�t� rendszer m�g nem l�tezik, sz�mos probl�ma mer�l fel mind a k�tf�le gazd�lkod� alanyn�l. A megtakar�t�nak olyan hitelfelvev�t kell keresnie, akinek �ppen olyan �sszegben, �ppen olyan lej�ratra �s kamatra sz�l� hitelre van sz�ks�ge, mint amekkora �sszeg bizonyos m�rt�k� tartal�kol�s ut�n f�l�slegk�nt jelentkezik n�la. A deficites gazd�lkod� alany e probl�m�kkal szint�n szembes�l, csak ellenkez� oldalr�l. A p�nz�gyi k�zvet�t�k seg�ts�g�vel e neh�zs�gek �thidalhat�k. �k �sszegy�jtik a szufficites gazd�lkod� alanyok megtakar�t�sait �s k�lcs�nadj�k azokat a deficites gazd�lkod� alanyoknak. Ezzel mindk�t felet megk�m�lik a keresg�l�st�l, mivel a p�nzint�zetek mind a bet�tek, mind a hitelek ter�n lej�ratok, �sszeghat�rok �s egy�b felt�telek tekintet�ben rendk�v�l sz�les sk�l�j� szolg�ltat�st ny�jtanak �gyfeleiknek. A p�nzint�zet a k�l�nb�z� id�re elhelyezett megtakar�t�sokb�l r�videbb vagy hosszabb lej�rat� hiteleket tud foly�s�tani, ezt nevezz�k a lej�ratok transzform�l�s�nak. A lej�ratok �s �sszegek �sszehangol�s�val jelent�sen cs�kkentik a v�gs� hitelny�jt� (bet�telhelyez�k) kock�zat�t. A hitelk�zvet�t�s �gy m�g mindig olcs�bb, mintha a deficites �s szufficites egys�gek k�zvetlen�l keresn�k egym�st �s pr�b�ln�k a lej�ratot �s �sszeget egyeztetni. El�fordul napjainkban, hogy a gazd�lkod� alanyok a p�nz�gyi k�zvet�t�k megker�l�s�vel r�vid lej�ratra hiteleznek egym�snak, ez a folyamat a dezintermedi�ci�. Ad�s kereskedelmi k�tv�nyeket bocs�t ki, melyet a befektet� k�zvetlen�l vesz meg t�le. E tendencia m�g nem �lt�tt sz�mottev� m�reteket.   A modern bankok kialakul�sa M�r az �korban megtal�ljuk a bankok �seit. A mag�nbet�tek (gabona) �rz�se m�r az i.e. III. �vezredben vir�gz� �zlet volt. Leg�sibb bankoknak azonban a kir�lyi rakt�rh�zakat ill. templomokat sz�m�tj�k. Az �rm�k megjelen�se ut�n let�ti �s k�lcs�n�gylet mellett p�nzv�lt�ssal eg�sz�ltek ki a bankok �zlet�gai, ez ut�bbi �lte csak t�l a tev�kenys�gek k�z�l a n�pv�ndorl�s viharait. A bank elnevez�s a k�z�pkori olasz v�ros�llamok vir�gz�sa idej�b�l sz�rmazik, ahol tal�lkozunk a piacon p�nzv�lt�kkal, akik padon (banco), pulton (banca) folytatt�k tev�kenys�g�ket. A bankok t�rt�net�ben a legjelent�sebb esem�ny az Angol Bank (Bank of England) alap�t�sa volt. Megalap�t�sa el�tt a keresked�k felesleges p�nz�ket vagy a p�nzverd�ben vagy az aranym�vesekn�l helyezhett�k el. Ut�bbiakb�l lettek a bank�rok, akik az elhelyezett �rt�kek�rt elismerv�nyt adtak, amellyel fizetni is lehetett, ugyanis r�j�ttek arra, hogy az �gyfelek nem egyid�ben k�rik vissza bet�teiket, �gy azok terh�re saj�t magukra sz�l� k�vetel�st bocs�tottak ki. A Bank of England-et felhatalmazt�k bankjegyek kibocs�t�s�ra �s bank�gyletek folytat�s�ra. 1694-es megalakul�s�t�l sz�m�tjuk a modern jegybankok kifejl�d�s�t. Az USA-ban a k�oszos kezdeti id�szak ut�n az 1870-es �vekben szigor�tott�k a bankjegykibocs�t�st �s 1914-ben l�trehozt�k a 12 k�rzeti tartal�kbankb�l �ll� „jegybankot”, a Federal Reserve System-et. A magyar bankrendszer t�rt�nete az osztr�k bankok t�rt�net�vel kezd�dik. B�r az els�, nem jegybanki p�nzint�zetet Magyarorsz�gon m�r 1772-ben megtal�lhatjuk. A mindk�t orsz�g ter�let�n jegybanki szerepet j�tszott Magyar Nemzeti Bankot 1924-ben hozt�k l�tre. 1945 ut�n elkezd�d�tt a bankok �llamos�t�sa, az MNB kereskedelmi banki funkci�kat is ell�tott. Mellette 5 szakbank m�k�d�tt (MKB, Beruh�z�si Bank, OTP, ��B �s a P�nzint�zeti K�zpont), a t�bbi bankot az 50-es �vek elej�n sz�ntett�k meg. A h�bor� ut�n a magyar bankrendszer egyszint� volt, mivel a k�zponti bank is k�zvetlen kapcsolatban �llt a gazd�lkod� alanyokkal, bonyol�totta fizet�seiket, vezette sz�ml�ikat, foly�s�tott hiteleket sz�mukra. 1987-ben a bankrendszer k�tszint�v� v�lt, azaz a jegybank m�r csak a kereskedelmi bankokkal �llt kapcsolatban, amelyek pedig a gazd�lkod� alanyokkal. Az egyszint� bankrendszer nem azt jelenti, hogy 1 bank van a gazdas�gban, ezt monobankrendszernek nevezz�k. Mi is a bank?   A bank fogalm�t neh�z defini�lni, sok orsz�gban sok�ig �gy jellemezt�k, hogy bank az, amelyet a hat�s�gok bankk�nt jegyeznek be. Sz�z Antal neves szakember a sz�zadel�n m�gis k�s�rletet tett a megk�zel�t�s�re. Szerinte „a bank olyan �zem, amely saj�t sz�ml�ra hivat�sszer�en vesz ig�nybe, illetve ny�jt hitelt �s amelyet saj�tos gazdas�gi szervezete p�nz alkot�s�ra is alkalmass� tesz”. A bankok tev�kenys�ge jelent�s m�rt�kben t�ln�tt a klasszikus banki funkci�kon. Megk�l�nb�ztet�nk nagykereskedelmi �s kiskereskedelmi bankm�veleteket. El�bbiek k�z� els�sorban a bankk�zi m�veletek tartoznak, de ide sorolhat�ak a nagyv�llalatok, szervezetek, k�lts�gvet�si int�zm�nyek sz�m�ra v�gzett m�veletek is. Kiskereskedelmi bankm�velet a lakoss�g, a kis- �s k�z�pv�llalatok sz�m�ra v�gzett banki tev�kenys�g. A bankok legfontosabb funkci�ja azonban a p�nzteremt�s ak�r hitel kihelyez�s�vel, ak�r befektet�ssel. Tev�kenys�g�k sor�n a bankok a k�vetkez� alapvet� funkci�kat l�tj�k el: -                      p�nz teremt�se hitelez�ssel �s befektet�ssel -                      fizet�sek bonyol�t�sa -                      megtakar�t�sok �sszegy�jt�se gazdas�gi �s t�rsadalmi c�lokra -                      hitelek foly�s�t�sa -                      k�lkereskedelmi �gyletek el�seg�t�se -                      vagyonkezel�si szolg�ltat�sok -                      �gyfelek eszk�zeinek meg�rz�se = sz�fszolg�lat -                      alaptev�kenys�ggel j�r� p�nz�gyi szolg�ltat�sok ny�jt�sa A felmer�l� �jabb �s �jabb sz�ks�gletek kiel�g�t�se �rdek�ben a bankok egyre t�bb �j funkci�t l�tnak el. �zemgazdas�gi megfontol�sb�l a banktev�kenys�g k�r�nek szab�lyoz�s�t 3 f� szempont alapj�n alak�tj�k ki: �rdekek �tk�z�se, biztons�g, egyes �zlet�gak k�l�n�s saj�toss�gai. Egyes orsz�gokban pl. az USA-ban a Glass-Steagall t�rv�ny szigor�an elk�l�n�ti a befektet�si banki �s a kereskedelmi banki tev�kenys�get, ez�rt ezt specializ�lt bankrendszernek nevezz�k. Egyben korl�tozz�k a kereskedelmi bankok �rt�kpap�r-kibocs�t�st garant�l� tev�kenys�g�t, hogy ezzel is kik�sz�b�lj�k a r�szv�nytulajdonosi �s a hitelez�i szerep k�z�tti �rdek�tk�z�st. M�shol korl�tozz�k a bankok r�szv�tel�t olyan kock�zatos v�llalkoz�sokban, mint a hat�rid�s �gyletek, ingatlanalapok, egyes �rt�kpap�r-�gyletek stb. A 70-es �s 80-as �vekben a kereskedelmi bankok p�nz�gyi szupermarketk�nt hirdett�k magukat. A „mindent egy helyen” elvvel akart�k �gyfeleiket meggy�zni, nincs �rtelme m�shov� menni�k, mert a kereskedelmi bankn�l – els�sorban a nagybankn�l – mindenfajta szolg�ltat�st megkaphatnak. A sokf�le p�nz�gyi szolg�ltat�s ny�jt�sa elvezet az univerz�lis bank – n�met p�lda - fogalm�hoz. A sokfajta szolg�ltat�s megszervez�se, �sszehangol�sa ink�bb a nagybankokra jellemz�, mivel a kisbankok t�keereje nem teszi lehet�v� a felt�tel�l szolg�l� szervezet ki�p�t�s�t, ir�ny�t�s�t. Kiindul� felt�telez�se az, hogy t�bb tev�kenys�g egy�ttes v�gz�se gazdas�gosabb, mint egyedi int�zetek l�trehoz�sa. Emellett az egyes tev�kenys�gekn�l keresztbe-szubvencion�l�s jelentkezhet, azaz a j�vedelmez�bb ter�letek t�mogathatj�k a kev�sb� j�vedelmez�eket. Az univerz�lis bankok mellett �s vel�k szemben felhozott �rvek �s ellen�rvek: 1.                   A gazdas�gi hatalom koncentr�l�sa az iparv�llalatok r�szv�nyeinek birtokl�s�val. 2.                   A politikai er� koncentr�l�sa: t�l sok bels� inform�ci� a v�llalatr�l. Rossz f�nyt vetne a bankra, ha vissza�l a banktitokkal. 3.                   T�l nagy kock�zatv�llal�s a r�szv�nytulajdonl�s ill. esetlegesen a biztos�t�s miatt. Ugyanakkor a tev�kenys�g diverzifik�ci�ja cs�kkenti a kock�zatot 4.                   T�lzott biztons�gban tudhatja mag�t, hiszen nem hagyn�k cs�dbe menni, ugyanakkor a sokr�t� tev�kenys�g n�veli a stabilit�st, kisebb az es�ly az �llami kiseg�t�sre. 5.                   A fel�gyelet �s a szab�lyoz�s nehezebb a sokr�t�s�g miatt. Ez elker�lhet�, ha az egyes tev�kenys�geket k�l�n szab�lyozz�k. 6.                   A nagybankok helyi monop�liumk�nt viselkednek. Az EU piac�n a k�lf�ldi szerepl�k is versenyt�rsak, teh�t b�rmikor, b�rhova bet�rhetnek. Az univerz�lis bankok el�ny�nek szokt�k tekinteni, hogy az a bank, amely befektet�si bankk�nt, esetleg tulajdonosk�nt is �rdekelt a v�llalat sors�nak alakul�s�ban, az hosszabb t�von �rdekelt, mint a r�vid lej�rat� hiteleket foly�s�t� kereskedelmi bank. A 80-as �vekben terjedt el Eur�p�ban a banki �s biztos�t�si tev�kenys�g �sszefon�d�sa bankassurance, Allfinanz kifejez�sekkel. Az egy�ttm�k�d�s form�i k�l�nb�z�k lehetnek: -                      a bank egy biztos�t� �gyn�ke -                      a bank p�nz�gyi tan�csad�k�nt t�bb biztos�t� term�keit is k�n�lja -                      k�lcs�n�sen egym�s rendelkez�s�re bocs�tj�k h�l�zatukat -                      bank alap�t egy biztos�t�ssal foglalkoz� le�nyv�llalatot -                      bank mag�ba olvaszt egy biztos�t�t -                      t�rv�nyi tilt�sok eset�n a kiskaput a holding vagy p�nz�gyi konglomer�tum alap�t�sa adja. Az �sszefon�d�s k�z�s el�nyei k�z� tartozik a k�lts�gek relat�v cs�kken�se, mivel k�z�s a h�l�zat �s az �gyf�lk�r. Felm�r�sek meg�llap�tott�k, hogy a bankok �gyfelei sokkal t�bbsz�r vesznek ig�nybe bankjukn�l biztos�t�si szolg�ltat�st, mint a biztos�t�n�l bankszolg�ltat�st. A banktev�kenys�ghez a biztos�t�si fajt�k k�z�l az �letbiztos�t�s �ll legk�zelebb, egy azonban elmondhat�, hogy a biztos�t�si szolg�ltat�sok bankszf�r�ban t�rt�n� �rt�kes�t�s�re legink�bb az egyszer�, standardiz�lt term�kek a legmegfelel�bbek.   A banki szab�lyoz�s Magyarorsz�gon A magyar bankrendszer 1987-es k�tszint�v� v�l�s�val csak a rendszert alak�tott�k �t, a bank �s p�nzint�zeti tev�kenys�g egy�rtelm� meghat�roz�s�ra k�s�bb ker�lt sor. 1991-ben jelent meg a P�nzint�zeti t�rv�ny, amely sok tekintetben szab�lyozta a p�nzint�zeti m�k�d�st, azonban a p�nzint�zetek fejl�d�se, a bankrendszerrel szemben t�masztott ig�nyek, ill. az EU jogharmoniz�ci� �j szab�lyoz�st k�vetelt meg. 1997. janu�r 1-�n l�pett �letbe a Hitelint�zetekr�l �s p�nz�gyi v�llalkoz�sokr�l sz�l� 1996. �vi CXII. tv., mely megfelel az EU norm�inak, ir�nyelveinek. Ez t�bb fogalmat is tiszt�z. P�nz�gyi szolg�ltat�s a k�vetkez� tev�kenys�gek �zletszer� v�gz�se: -                      bet�t gy�jt�se, p�nzk�lcs�n ny�jt�sa, p�nzforgalmi szolg�ltat�sok ny�jt�sa -                      p�nz�gyi l�zing, k�szp�nz-helyettes�t� fizet�si eszk�z kibocs�t�sa �s szolg�ltat�sai -                      kezess�g, bankgarancia, valut�val, deviz�val t�rt�n� kereskedelem -                      p�nz�gyi szolg�ltat�s v�gz�se, befektet�si alapkezel�s, let�ti �s sz�fszolg�ltat�s -                      hitel referencia szolg�ltat�s, �nk�ntes k�lcs�n�s biztos�t� p�nzt�r sz�m�ra vagyonkezel�s.   Kieg�sz�t� p�nz�gyi szolg�ltat�s: -                      p�nzv�lt�si tev�kenys�g, elsz�mol�s-forgalmi �gylet, p�nzfeldolgoz�si tev�kenys�g -                      p�nz�gyi �gyn�ki tev�kenys�g a bankk�zi piacon.   P�nz�gyi int�zm�ny: -                      p�nz�gyi szolg�ltat�son k�v�l �zletszer�en csak kieg�sz�t� p�nz�gyi szolg�ltat�st, -                      biztos�t�si �gyn�ki, �rut�zsde-�gyn�ki, befektet�si szolg�ltat�si -                      aranykereskedelmi �gyletet �s r�szv�nyk�nyv-vezet�st folytathat. Hitelint�zet ill. p�nz�gyi v�llalkoz�s form�j�ban m�k�dhet.   Hitelint�zet: az a p�nz�gyi int�zm�ny, amely bet�tet gy�jt �s egy�b p�nz�gyi szolg�ltat�si tev�kenys�get v�gez. Kiz�r�lag � jogosult bet�t gy�jt�s�re, valamint – saj�t t�k�t meghalad� m�rt�kben – m�s visszafizetend� p�nzeszk�z nyilv�noss�gt�l val� elfogad�s�ra, tov�bb� p�nzforgalmi szolg�ltat�sok ny�jt�s�ra. Bank, szakos�tott hitelint�zet vagy sz�vetkezeti hitelint�zet lehet.   Bank: az a hitelint�zet, mely bet�tgy�jt�st �s a p�nzforgalmi szolg�ltat�sok ny�jt�s�t �zletszer�en v�gzi. Kiz�r�lag � kaphat enged�lyt a p�nz�gyi szolg�ltat�sok teljes k�r�nek ny�jt�s�ra �s csak r�szv�nyt�rsas�gi form�ban m�k�dhet. Legal�bb 2 Md Ft jegyzett t�k�vel alap�that�.   Szakos�tott hitelint�zet: nem kaphat enged�lyt a p�nz�gyi szolg�ltat�sok teljes k�r�nek v�gz�s�re, k�l�n t�rv�nyi szab�lyoz�snak megfelel�en jogosult tev�kenys�ge v�gz�s�re (pl. jelz�logbank-t�rv�ny). Kiz�r�lag r�szv�nyt�rsas�gi form�ban m�k�dhet.   Sz�vetkezeti hitelint�zet: a p�nz�gyi szolg�ltat�sok k�r�b�l nem folytathat let�t- �s vagyonkezel�i tev�kenys�get, ill. bizom�nyosk�nti kereskedelmet. Legal�bb 250 MFt jegyzett t�k�vel alap�that�. M�k�dhet Rt.-k�nt vagy sz�vetkezetk�nt.   Hitelsz�vetkezet: a p�nzv�lt�s kiv�tel�vel – csak saj�t tagjai k�r�ben v�gezheti tev�kenys�g�t. M�k�dhet Rt.-k�nt vagy sz�vetkezetk�nt.   P�nz�gyi v�llalkoz�s: az a p�nz�gyi int�zm�ny, mely a bet�tgy�jt�s �s p�nzforgalmi szolg�ltat�s kiv�tel�vel egy vagy t�bb p�nz�gyi szolg�ltat�st v�gez. Legal�bb 50 MFt jegyzett t�k�vel alap�that�. M�k�dhet Rt.-k�nt vagy sz�vetkezetk�nt.             4.       A Magyar Nemzeti Bank   Az MNB-t 1924. m�jus 24-�n alap�tott�k. Az MNB, mint a k�zponti bankok �ltal�ban, funkci�i alapj�n a monet�ris politika kialak�t�ja �s r�szben v�grehajt�ja, felel�s a p�nzkibocs�t�s�rt �s szab�lyozza a p�nzforgalmat, a valuta-nemesf�mgazd�lkod�s k�zponti szerve �s v�g�l, de nem utols� sorban a bankok bankja �s az �llam bankja. Szervei: a k�zgy�l�s, a jegybanktan�cs, az igazgat�s�g �s a fel�gyel�bizotts�g. A k�zgy�l�s feladata az alapszab�ly meg�llap�t�sa �s m�dos�t�sa, az alap- �s tartal�kt�ke meghat�roz�sa, az �ves eredm�ny felt�r�sa stb. A jegybanktan�cs az MNB legf�bb monet�ris politikai ir�ny�t� szerve, hat�roz a monet�ris politika ir�nyelveir�l, az �rfolyampolitikai �ll�spontr�l, a jegybanki politika eszk�zeinek m�dos�t�s�r�l. A MNB �l�n eln�k �ll, akit 6 �ves id�tartamra a k�zt�rsas�gi eln�k nevez ki a minisztereln�k javaslat�ra. Az eln�k�n �s a tov�bbi tagokon k�v�l legfeljebb 5 aleln�k tagja m�g a jegybanktan�csnak. Az igazgat�s�g t�mogatja az eln�k�t a r� h�rul� feladatok ell�t�s�ban. A fel�gyel�bizotts�g az MNB ellen�rz� szerve. Az MNB eln�ke �vente besz�mol az Orsz�ggy�l�snek, illetve bemutatja az MNB �ves monet�ris politikai elk�pzel�seit. Mivel besz�mol�si k�telezetts�ggel nem a Korm�nynak tartozik, ez�rt nevezz�k jogilag �n�ll�, f�ggetlen int�zm�nynek. Munk�ja sor�n egy�ttm�k�dik a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelet�vel.   Az MNB egyik funkci�ja , hogy a monet�ris ir�ny�t�s szerve, amihez a k�vetkez� eszk�z�ket alkalmazza: 1.                   Refinansz�roz�s: 90 napn�l nem hosszabb lej�rat� v�lt�k, valamint exportokm�nyok eset�n lehet�s�g van a jegybank �ltali viszontlesz�m�tol�sra. Ide tartozik, ha az MNB �rt�kpap�r-m�veleteket v�gez visszav�s�rl�si meg�llapod�ssal. A jegybank els�sorban a p�nzpiacon avatkozik be, �gy az itt kialakult kamatl�bak ill. a jegybankp�nz el�r�se lesz a meghat�roz�. Ez�rt a monet�ris politika ir�nyad�nak az �rt�kpap�r-visszav�s�rl�si m�veletek kamatl�bait, azaz a repo-kamatl�bat tartja. A repo-kamatl�bak a bankrendszer margin�lis forr�sk�lts�g�nek ill., kihelyez�si hozam�nak meghat�roz�s�n kereszt�l hatnak az �ltal�nos piaci kamatszint alakul�s�ra. 2.                   K�telez� tartal�kr�ta: �sszeg�nek meg�llap�t�s�n�l figyelembe kell venni a p�nzint�zetn�l l�v� valamennyi idegen forr�s �llom�ny�t (kiv�ve a jegybanki refinansz�roz�si hitelt, a bankk�zi forr�sokat, a nemzetk�zi, korm�nyk�zi passz�v�kat). Mindenkori m�rt�k�nek megfelel� tartal�kot kell havonta ut�lag megk�peznie. A r�ta nem csup�n a bankok likvidit�si helyzet�t, hanem a kamatr�st is befoly�solja, �gy val�j�ban egyfajta ad�k�nt funkci�n�l. Magas szintje a biztons�g mellett versenyh�tr�nyt okozhat. 3.                   Ny�ltpiaci m�veletek: az �llampap�rok m�sodlagos piac�n t�rt�n� beavatkoz�st jelent, amelynek sor�n a jegybank a monet�ris politika ir�nyelvei szerint �llampap�rokat ad vagy vesz, v�ltoztatva ezzel a jegybankp�nz kibocs�t�s�t. C�lja: a forgalomban l�v� p�nzmennyis�g szab�lyoz�sa ill. az �llampap�rok �rfolyam�ra gyakorolt hat�s�n kereszt�l a piaci kamatszint befoly�sol�sa. 4.                   �rfolyampolitika: keret�ben a forint re�lle�rt�kel�s�re ill. –fel�rt�kel�s�re ker�lhet sor. Ennek ir�ny�t �s m�rt�k�t a monet�ris politika antiinfl�ci�s c�lkit�z�se, valamint az �rfolyampolitika versenyk�pess�get fenntart� �s hat�konys�gi szempontjai hat�rozz�k meg. A spekul�ci� kiv�d�s�re 1995 m�rcius�t�l bevezet�sre ker�lt az el�re bejelentett m�rt�k� cs�sz� le�rt�kel�s� �rfolyamrendszer, mely a k�t�tt p�lya kijel�l�s�vel a gazdas�gpolitika szavahihet�s�g�t, a megb�zhat�bb, kisz�m�that�bb gazdas�gi k�rnyezet kialak�t�s�t szolg�lta. A gazdas�g meger�s�d�s�vel m�ra e rendszer elvesztette jelent�s�g�t.

[7-1]