�j bejegyz�s Friss�t�s

2006.05.29. 13:53

·         p�nz�gyi f�ggetlens�g: a nemzeti k�zponti bankoknak rendelkezni�k kell azokkal a p�nz�gyi forr�sokkal, amelyek lehet�v� teszik, hogy a KBER- ben r�juk h�rul� feladatoknak eleget tudjanak tenni (a bank jegyzett t�k�je 5 milli�rd eur�, amelyet a tag�llamok GDP ar�nyosan fizetnek be) 1.      az EKB h�rom legf�bb, a monet�ris politika k�zvetlen ir�ny�t�s��rt felel�s szerve: ·         Korm�nyz�tan�cs: �         az Igazgat�tan�cs 6 tagj�b�l �s a GMU- tag�llamok nemzeti k�zponti bankjainak eln�keib�l �ll �         minden tagj�nak egy szavazata van �         akkor d�nt�sk�pes, ha a tagok k�tharmada jelen van (egyszer� t�bbs�ggel) �         meghat�rozza a K�z�ss�g monet�ris politik�j�t, amit az Igazgat�tan�cs hajt v�gre ·         Igazgat�tan�cs: �         a Korm�nyz�tan�cs �ltal elfogadott ir�nymutat�soknak �s hat�rozatainak megfelel�en v�grehajtja a monet�ris politik�t, �s adja ki az utas�t�sokat a nemzeti k�zponti bankoknak �         felel�s a Korm�nyz�tan�cs �l�seinek el�k�sz�t�s��rt �s az EKB �ltal�nos foly� �gyei�rt �         tagjait az EKB eln�ke �s aleln�ke, valamint 4 m�sik tag alkotja ·         �ltal�nos Tan�cs: �         tagja az �sszes EU- tag�llam jegybanki eln�ke, valamint az EKB mindenkori eln�ke �s aleln�ke �         feladata a monet�ris �s �rfolyam-politikai koordin�ci� az eur��vezet �s az azon k�v�l�ll� EU- tag�llamok k�z�tt �         fel�gyeli az Eur�pai Monet�ris Rendszer II.-t is �         statisztikai inform�ci�k gy�jt�s�t is v�gzi �         tan�csad�si funkci�val is rendelkezik 2.          2.      Ismertesse az EKB monet�ris politik�j�nak f� von�sait!   1.      a monet�ris politik�t 1999. janu�r 1-j�t�l az EKB, valamint a KBER ir�ny�tja 2.      a KBER els�dleges c�lkit�z�se az �rstabilit�s fenntart�sa 3.      eszerint az infl�ci� nem �rheti el az �vi 2 %-ot 4.      az �rstabilit�s k�zponti c�lkit�z�seit szem el�tt tartva a KBER t�mogatja a K�z�ss�g �ltal�nos gazdas�gpolitik�j�t 5.      ennek megfelel�en a KBER a k�vetkez� faladatokat l�tja el: ·         a K�z�ss�g monet�ris politik�j�nak a meghat�roz�sa �s v�grehajt�sa ·         a deviza�gyek ir�ny�t�sa ·         a tag�llamok hivatalos devizatartal�kainak �rz�se �s kezel�se ·         a fizet�si rendszerek zavartalan m�k�d�s�nek el�mozd�t�sa 6.      a monet�ris politika eszk�zt�r�nak els� csoportj�t a ny�ltpiaci m�veletek alkotj�k ·         c�lja a kamatl�bak ir�ny�t�sa 7.      m�sodik csoportj�t a jegybanki hitelek �s bet�telhelyez�si lehet�s�gek alkotj�k, k�l�n�s tekintettel a jegybank �ltal alkalmazott kamatl�bakra 8.      harmadik eszk�ze pedig a k�telez� tartal�kol�s ·         ennek seg�ts�g�vel a KBER stabiliz�lja a piaci kamatl�bakat 9.      a monet�ris politika megval�s�t�s�ban fontos szerep�k van a partnerek �s az elfogadhat� �rt�kpap�roknak 10.  az EKB monet�ris politik�j�nak deklar�lt c�lja k�z�pt�von az �rstabilit�s biztos�t�sa az eur�z�n�ban 11.  nem teljesen egy�rtelm�, hogy az ECB �rstabilit�si c�lkit�z�se az infl�ci�ra vagy az �rstabilit�sra vonatkozik-e 12.  az EKB l�trehoz�sakor abb�l indultak ki, hogy az els�dleges a f�ggetlens�g, ezut�n k�vetkezik az elsz�molhat�s�g �s a transzparencia 13.  az EKB auton�m m�don defini�lja az �rstabilit�st   3.      Mit tud az EMU �s a k�v�l�ll� orsz�gok kapcsolatair�l?   1.      a EMU-hoz val� viszony alapj�n az orsz�gok t�bb csoportba sorolhat�ak 1.EMU tagorsz�gok (in-orsz�gok) 2.EU tag, de az EMU-hoz m�g nem csatlakoz� orsz�gok (D�nia, UK, Sv�dorsz�g) 3.Bel�p�s el�tt �ll�k, akik 2004-ben csatlakoztak az EU-hoz 1.      Csehorsz�g 2.      Lengyelorsz�g 3.      Magyarorsz�g 4.      Szlov�nia 5.      Szlov�kia 6.      �sztorsz�g 7.      Lettorsz�g 8.      Litv�nia 9.      Ciprus 10.  M�lta

2006.05.01. 00:01

Milyen hat�sa lesz a KAP �tv�tel�nek a magyar gazdas�gra? A kor�bbi piacv�d� int�zked�sek teljes k�r� megsz�n�s�vel a magyar mez�gazdas�gi term�keket az egys�ges bels� piacon lehet �rt�kes�teni -          Az EU tag�llamokb�l korl�toz�s n�lk�l be�raml� term�kek a kor�bbin�l �lesebb versenyhelyzetet teremthetnek a magyar term�kek sz�m�ra. A kor�bbin�l szigor�bb marketing �s min�s�gi k�vetelm�nyeknek kell megfelelni. -          Az EU exportt�mogat�si rendszere v�rhat�an t�bb lehet�s�get ny�jt az uni�n k�v�li orsz�gok piacaira t�rt�n� kivitelhez -          Az EU agr�rpiaci �s struktur�lis t�mogat�sai a jelenlegin�l j�val magasabb j�vedelemhez juttathatj�k a magyar agr�rgazdas�got -          Az EU sem �zemm�ret, sem jogi forma szerint nem tesz k�l�nbs�get a gazd�lkod�k k�z�tt, ez�rt az elt�r� birtok �s tulajdonosi strukt�ra nem akad�ly -          A vid�ki �let min�s�g�re kedvez� hat�st gyakorolnak majd a struktur�lis alapokb�l ny�jtott t�mogat�sok (pl. erd�s�t�s, k�rnyezetv�delem, nyugd�j) A k�zvetlen t�mogat�sok fokozatosan n�nek 2013-ig a 100%-ra. Intervenci�ra, exportt�mogat�sra az els� napt�l p�ly�zhatnak teljes joggal a magyarok. A kv�t�k a tej kiv�tel�vel a magyar gazd�lkod�k sz�m�ra semmif�le korl�tot nem jelentenek.   Hat�rozza meg a koh�zi�s alap fogalm�t. Milyen hat�ssal lehet Magyarorsz�gra ez a t�mogat�s? A k�zleked�si �s k�rnyezetv�delmi nagyberuh�z�sokhoz j�rul hozz�. Mo-n ebb�l folytat�dik majd a f� vas�tvonalak fel�j�t�sa, Az aut�p�lya h�l�zat b�v�t�se (pl. M0-�s tov�bb�p�t�se), a budapesti k�zponti szennyv�ztiszt�t� �p�t�se, nagyv�rosok csatornah�l�zat�nak fejleszt�se.   Milyen k�vetkezm�nyekkel j�r, hogy Mo. a v�muni� tagja lesz? A magyar v�llalkoz�sok az EU teljes ter�let�n v�mkezel�si elj�r�s n�lk�l bonyol�thatj�k le kereskedelmi forgalmukat. A csatlakoz�s ut�n Mo-n is az EU k�z�s v�mtarif�ja lesz hat�lyban. Az �tlagos magyar v�mszint magasabb az EU v�mtarif�n�l, a bel�p�s ut�n sz�mos fogyaszt�si cikk, f�lk�sz term�k �s ipari alapanyag a jelenlegin�l kedvez�bb felt�telekkel ker�lhet a magyar piacra. Az EU v�minformatikai rendszer�hez csatlakozunk, �gy az elj�r�sok biztons�ga, sebess�ge megn�.   Mi az ECOFIN? Milyen szerepe van az infl�ci� meghat�roz�s�ban? Az EU gazdas�gi �s p�nz�gyi tan�csa. Az EU p�nz�gyminiszterei rendszeresen �l�seznek. Az infl�ci� m�rt�ke max 1,5%-kal a legkisebb infl�ci�j� tagorsz�g�t. Figyelemmel k�s�ri a tag�llamok makro�kon�miai �s k�lts�gvet�si politikai fejl�d�s�t, �s a stabilit�si egyezm�nynek megfelel�en aj�nl�sokat k�sz�thet az egyes orsz�gok sz�m�ra.   Stabilit�si �s n�veked�si paktum Az egyezm�ny pontos�tja azokat a Maastrichti Szerz�d�sben el�ir�nyzott szankci�kat, amelyeket az ellen az eur�z�n�ba tartoz� orsz�g ellen alkalmaznak, amely hagyja, hogy �llami deficitje a GDP 3 sz�zal�k�n�l nagyobb legyen. K�z�s fel�gyeleti rendszert hoz l�tre, 12 h�napos hat�rid�t ad minden orsz�gnak, hogy rendezze nagyar�ny� deficitj�t. Olyan szankci�t ir�nyoz el�, amely azonnal megsz�nik, mihelyt az adott orsz�g meghozza a sz�ks�ges korrekci�s int�zked�seit, vagy meg�llap�t�st nyer, hogy a deficitet kiv�teles k�r�lm�nyek okozt�k   Schengeni egyezm�ny. Hogy� �rinti Mo. csatlakoz�s�t? A tizen�t EU-tagorsz�gb�l 1985 �s 1990 k�z�tt tizenh�rom �rta al� a Schengeni Egyezm�nyt, mely lehet�v� teszi a szem�lyek szabad mozg�s�t ezen orsz�gok k�z�tt �s �sszehangolja a m�s orsz�gokb�l �rkez�k ellen�rz�s�t. Nagy-Britannia �s �rorsz�g nem k�v�nta megsz�ntetni az EU-a bel�li hat�rainak ellen�rz�s�t. G�r�gorsz�g is al��rta, de bels� hat�rait ellen�rzik, mivel a k�ls�ket k�ptelen megfelel�en �rizni. Mo.-n ki kell �p�teni a j�l �rz�tt k�ls� hat�rokat, csatlakozni kell a jelenleg m�g t�l kis kapacit�s� egys�ges informatikai rendszerhez, erre kb. 2007-re van es�ly. Ut�na az EU-n bel�l szabadon, ellen�rz�s n�lk�l mozoghatunk.   Soroljon fel derog�ci�s k�relmeket! Mo. a csatlakoz�s ut�n is �rt�kes�teni szeretne 2,8% zs�rtarlam� tejet. Szeretn�nk az eddigi s�r�s meg pezsg�s palackokat is forgalmazni am�g a k�szletek ki nem �r�lnek. A t�rzsk�nyvi adatv�delem EU-s szab�lyoz�s�t csak a csatlakoz�s ut�n 5 �vvel venn�nk �t. �s a v�g�re egy igazi csemege: Fenntartan�nk az EU-n�l szigor�bb szab�lyokat a marha illetve diszn�geci leptospirosis al�li mentess�g�re.  �s ez nem vicc.

[2-1]