�j bejegyz�s Friss�t�s

2008.01.25. 04:15

81. A vezet� teljes�tm�ny�vel kapcsolatban milyen kompetenci�kat ismer? V�lasz(ok): menedzsment, controlling kommunik�ci�s, informatikai, st�lus-portfoli� kompetenci�k.   82. Miket sorolunk (a vezet�kkel kapcsolatban) az emocion�lis kompetenci�k k�z�? V�lasz(ok): Itt lehet figyelembe venni, hogy a vezet� pszich�sen rendben van-e, �gymond “OK”. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vezet� b�zik �nmag�ban, ez�rt alkalmas arra, hogy megfeleljen m�sok bizalm�ra �s ez k�lcs�n�s. Az “OK” �rz�s �nmag�ban �s m�sok ir�nt az emberi kapcsolatok hat�konys�g�nak felt�tele. Ebbe a csoportba tartozik a vezet�kkel szembeni ma m�r az egyik legfontosabb elv�r�snak a csapat�p�t�snek val� megfelel�ss�g. A vezet� legyen k�pes “A team avagy az egy�ttm�k�d� csoport”[1][10] (projekt)feladat f�gg� kialak�t�s�ra �s a csoport szinergikus el�nyeinek kihaszn�l�s�ra[2][11]. Az EQ teheti k�pess� a vezet�t, hogy egyre magasabb helyet foglaljon el a vezet�s min�s�gi szintjein. Ez�ltal egyre nagyobb elk�telezetts�ggel b�r mind v�llalata mind emberei ir�nt. A saj�t sikerein�l egyre fontosabb sz�m�ra munkat�rsainak, beosztottainak sikere, hisz j�l tudja: “Ha vezetsz, embereidet szolg�ld h�t, s megl�tod, �ltaluk magad is naggy� lehetsz. De csak �ltaluk. Csak a teljess�g �ltal”[3][12]. R�sze az emocion�lis vezet�i kompetenci�nak a klasszikus vezet�si funkci�k ink�bb  emocion�lis r�sz�nek az �szt�nz�snek, a min�s�t�snek �s a nevel�snek az alkalmazni tud�sa. Kell� gondot ford�tva megtal�lni az egy�nre szabott szem�lyes �szt�nz�st, ami legink�bb felszabad�tja energi�it a c�lok megval�s�t�sa �rdek�ben. Min�s�teni �gy, hogy k�zben vizsg�lja a vezet�: � maga mennyivel seg�tette, net�n g�tolta beosztottainak teljes�tm�ny�t. Nevelni pedig a saj�t p�ldamutat�ssa 83. Mit jelent a vezet�i kompetencia-portfoli�? V�lasz(ok):   84. Mit jelent a szak�rt�i teljes�tm�ny�rt�kel� rendszerekn�l a "mintamegold�s"? V�lasz(ok):   �szt�nz�smenedzsment, karriertervez�s   85. Mi jellemzi az akt�v l�zad� t�pust? Milyen munkak�rben alkalmazn�? V�lasz(ok): alapvet� jellemz�je, hogy sem az ir�nyad� (�rtsd: v�llalati �ltal�nos) norm�kat, sem a perif�rikus (�rtsd: a k�zvetlen munkak�rnyezet�t �rint�) norm�kat nem fogadja el. Mindig mindenben ellen�ll. Tulajdonk�ppen egy “negat�v probl�ma�rz�kenys�g�” szem�ly. Nem igaz�n csapatj�t�kos, de megtal�lhat� helye a szervezetben.   86. Mi jellemzi a kreat�v individualist�t? Milyen munkak�rben alkalmazn�? V�lasz(ok): alapvet� jellemz�je, hogy az ir�nyad� m�rt�ket (norm�t) elfogadja, �m kritikus a perif�rikus norm�kkal szemben (“tess�k engem meggy�zni, hogy ezt kell, �gy kell, mert h�tha tudok jobbat”). Igyekszik saj�t f�ggetlens�g�t fenntartani. Mi�rt j� a kreat�v individualista t�pus?  Az�rt mert �szt�n�z, innov�ci�ra, tanul�sra sarkall, dinamizmust teremt a csoportban. De hogy ne legyen k�nyelmetlen a csoport (�s annak vezet�je) sz�m�ra, a vezet�nek legal�bb a 3. vezet�si min�s�gi szinten: a produkci� szintj�n kell �llnia!   87. Ismertesse a munkat�rsak �szt�nz�s�re hat� k�ls� befoly�sol� t�nyez�ket! V�lasz(ok): a munkaer�piac szerkezete �s tendenci�i (bizonyos szakm�kb�l tel�tetts�g avagy hi�ny van), a tulajdonos elv�r�sai (sz�m�ra mely munkak�r�k az igaz�n “�rt�kteremt�k”), a k�zv�lem�ny mint stakeholder v�lem�nye (bizonyos szakm�kat j�l fizessenek meg, hogy ne lehessen korrupci�, ne kelljen paraszolvenci�t adni, ...), a jogi szab�lyoz�s (pl. a minim�lb�r) �s az ad�z�si szab�lyok (a lehet� legt�bb nett�t lehessen kifizetni).   88. Ismertesse a munkat�rsak �szt�nz�s�re hat� bels� befoly�sol� t�nyez�ket! V�lasz(ok): Az EmEf. strat�gia (mennyire akarnak a munkat�rsak kreativit�s�ra �p�teni, vagy mennyire kell csup�n betan�tott munkaer�), a szervezeti kult�ra (milyen az �rt�krend a k�l�nb�z� munkak�r�k m�k�d�sekor), a munkak�r s�lya, befoly�sa, a dolgoz�k elv�r�sai �s v�g�l a munkaszerz�d�si rendszer   89. Milyen eszk�z�ket k�l�nb�ztet�nk meg az �szt�nz�s gyakorlat�ban? V�lasz(ok): 1#2 Hagyom�nyos eszk�z�ket, ilyen a : ·       B�r (�s a b�rjelleg� kifizet�sek: pr�mium, mozg� b�r, jutalom, c�lpr�mium, ...). ·       Juttat�s (ide sorolhat� a szolg�lati aut�, telefon, sz�m�t�g�p, lak�s, ...). ·       Elismer�s (el�l�ptet�s, kinevez�s, de nagyon szorosan ide kapcsol�dik a dics�ret �s bizony ennek negat�v dimenzi�ja a figyelmeztet�s is). 2#2 Nem hagyom�nyos eszk�z�ket, mint pl.: ·       A v�llalatr�l a stakeholderek fel� kialak�tott �s v�llalaton bel�l is �rezhet� pozit�v k�p. ·       A v�llalati h�rn�v �s hagyom�nyok. ·       Karriertervez�s. ·       Az interperszon�lis viselked�s motiv�ci�s t�nyez�i.   90. Ismertesse a hat�kony dics�ret praktikus szab�lyait! V�lasz(ok): A dics�retet �gy haszn�ld, mint a f�szert. Soha ne dics�rj ellen�rizetlen teljes�tm�nyt, mert az cs�kkentheti tekint�lyed. Csak azokat az eredm�nyeket dics�rd, amely val�ban az illet� dolgoz�nak, nem m�snak, nem a v�letlennek tudhat� be. Ne dics�rj �tlagos teljes�tm�nyeket, csak a jobbakat, vagy tart�san hibamenteseket. Fontold meg a dics�ret el�tt: m�s dolgoz� azonos teljes�tm�nye el�tt nem siklott�l-e el. Az elismer�s form�j�val tarts m�rt�ket, hogy legyen tartal�kod. Ne devalv�ld. Ne dics�rd mindig ugyan azokat, m�g akkor sem, ha egy�bk�nt meg�rdemeln�k. Ne dics�rj sematikusan �s sablonosan. Elismer�sedn�l indulj ki az adott helyzetb�l �s l�gy tekintettel a dolgoz� szem�lyis�g�re. Ne feledkezz meg arr�l, hogy a gyeng�bb dolgoz�k kiemelked� eredm�ny�t is �rt�keld.   91. Ismertesse a hat�kony figyelmeztet�s praktikus szab�lyait! V�lasz(ok): T�rekedj arra, hogy ezt az eszk�zt ne haszn�ld, ez kiv�tel legyen. Miel�tt valakit figyelmeztetn�l, j�l gondold �t, hogy te a hib�hoz mennyivel j�rult�l hozz�. Ne kifog�solj apr�s�gokat. A figyelmeztet�st ne a szem�lyre ir�ny�tsd, mindig a hib�kat vedd c�lba. Ne kifog�solj hib�kat, ha inger�lt vagy. Ne l�gy sablonos. R�vid mondatokban figyelmeztess, a hib�kat jellemezd pontosan, szakszer�en. Mindig abb�l indulj ki, hogy a munkat�rs j� sz�nd�kt�l vezetve s nem sz�nd�kosan k�vette el a hib�t. Ne tan�s�ts indokolatlan kem�nys�get azokkal szemben, akik nem szimpatikusak a sz�modra. Ne feledkezz meg arr�l, hogy a figyelmeztet�st �szt�nz�ssel fejezd be �s ne fenyeget�ssel (az�rt vagyok �n a vezet�, mert a probl�m�b�l a kivezet� utat is ismerem).”   92. Mi a karrier? V�lasz(ok): Nem m�s, mint egy meg�lmodott �letc�l �s annak megval�s�t�sa. Az �let egy “nagy utaz�s”. Kicsit m�sabb megfogalmaz�sa: “A karrier a munka vil�g�r�l, -a v�lasztott tev�kenys�gi ter�letr�l, a munkahelyr�l, a munkav�gz�s �ltal�nos felt�teleir�l, az elk�pzelt beoszt�sr�l stb.- alkotott, az egy�n �ltal elfogadott, s�t k�v�natos j�v�k�p, illetve annak tudatos megval�s�t�sa.”   93. A sikeres karrier milyen t�nyez�k�n m�lik? V�lasz(ok): 1#3 A szem�lyes er�forr�sok (kompetenci�k): vel�nk sz�letett adotts�gaink, melyek k�pess�gekk�, k�szs�gekk� fejleszthet�k, a megszerzett �s  begyakorlott tud�s, az elsaj�t�tott tapasztalat, ...Mondhatjuk ezt ak�r a szem�lyes k�pess�gek �s a csal�di er�forr�sok t�nyez�csoportnak is. 2#3 A k�lvil�g (k�rnyezet) k�n�lta lehet�s�gek: a t�rsadalmi �s gazdas�gi k�rnyezet, a v�llalatok, min mind lehet�s�geket is korl�tokat is teremtenek. A technikai fejl�d�s, a gazdas�gi n�veked�s, a v�ltoz�sok szint�n lehet�s�gek is, korl�tok is. A sz�l�i seg�ts�g, a kapcsolatrendszer, az anyagi lehet�s�gek szint�n a minket k�r�lvev� k�rnyezet jellemz�i. 3#3 Sz�nd�kok, t�rekv�sek, v�gyak (egy�ttese). Ma m�r ink�bb van lehet�s�g arra, hogy az egy�n form�lja a sors�t. Ez�rt kell tudatosan v�giggondolni, hogyan akarjuk le�lni az �let�nket, mit akarunk el�rni. A sz�nd�k vez�rli cselekedeteinket, szabja meg a c�lokat �s azok el�r�si m�dj�t.   94. Ismertesse a karriertervez�s folyamat�t! V�lasz(ok): Ennek sor�n a munk�ltat� a szervezet (strat�giai) ig�nyei alapj�n �s a folyamatos v�ltoz�sokat is figyelembe v�ve el�l�ptet�si (h�l�zat�p�t�si) lehet�s�get biztos�t a munkav�llal�k sz�m�ra �sszhangban ig�nyeikkel, fejl�d�si t�rekv�seikkel. Az el�l�ptet�si (h�l�zat�p�t�si) lehet�s�gek term�szetesen csak akkor l�pnek �letbe, ha a munkav�llal� teljes�ti a sz�m�ra el��rt teljes�tm�ny felt�teleket, eredm�nyeket. A karriertervez�s szinte az �sszes emberi er�forr�s funkci�val �sszef�gg: a munkaer� tervez�ssel, az ut�np�tl�s tervez�ssel, munkak�relemz�ssel. Befoly�solja a b�rszerkezetet, rugalmass� teszi a szervezetet, ig�nyli a teljes�tm�ny�rt�kel�st (lsd. kiv�l� v�llalti kult�ra).   95. Ismertesse az egy�ni karrier f�zisait! V�lasz(ok): 1#3 Egy�ni tanul�s: �nismeret, tanul�s, rutinszerz�s az adott v�llalatn�l, megismer�se a k�vetelm�nyrendszernek, ig�nyeknek. Az eredm�ny: rugalmas alkalmazkod�s, �rt�kes munkaer�. 2#3 �retts�g: m�r szil�rd a viselked�si forma, ismeri a munkav�llal� a v�llaltot, “k�pbe” van, “saj�t” h�l�zata van. Az adott v�llalatn�l ebben az �llapotban kell eljutni a karrier cs�csra. Ha ez nem val�sul meg, az �rt�kes ember kil�p. 3#3 Hanyatl�s: amikor m�r “le�rj�k”, lemondanak az �rt�kes munkav�llal�r�l. gyakori, pedig tapasztalataival tov�bbi �rt�keket adhat a v�llalatnak, mint konzult�ns, tan�csad�, szak�rt�, “�reg r�ka”, s ha �rzi, hogy sz�ks�g van r�, k�l�nlegesen nagy teljes�tm�nyt k�pes ny�jtani (lsd. interperszon�lis motiv�ci�s t�nyez�k!). �sszess�g�ben meg�llap�that�, hogy egy hat�kony �s korrekt karriertervez�s egyar�nt szolg�lhatja a szervezet (strat�giai) c�ljait �s az egy�ni c�lokat is.   96. Ismertesse a szervezet �s az egy�n kapcsolat�t az alkalmazkod�s t�pusaiban! V�lasz(ok): 1#3 Akt�v l�zad� t�pus: alapvet� jellemz�je, hogy sem az ir�nyad� (�rtsd: v�llalati �ltal�nos) norm�kat, sem a perif�rikus (�rtsd: a k�zvetlen munkak�rnyezet�t �rint�) norm�kat nem fogadja el. Mindig mindenben ellen�ll. Tulajdonk�ppen egy “negat�v probl�ma�rz�kenys�g�” szem�ly. Nem igaz�n csapatj�t�kos, de megtal�lhat� helye a szervezetben. 2#3 Konformit�sra alkalmazkod� t�pus: alapvet� jellemz�je, hogy egyar�nt elfogadja a k�zponti norm�kat �s a perif�rikus norm�kat is, s�t m�g loj�lis is azokkal. Nem igaz�n kreat�v, � a “szervezeti b�rokrata”. Okos is lehet, van megfelel� sz�rke�llom�nya, de azt nem a v�llalata (hanem pl. m�sod�ll�sban saj�t kis c�ge) �rdek�ben haszn�lja fel. 3#3 Kreat�v individualista: alapvet� jellemz�je, hogy az ir�nyad� m�rt�ket (norm�t) elfogadja, �m kritikus a perif�rikus norm�kkal szemben (“tess�k engem meggy�zni, hogy ezt kell, �gy kell, mert h�tha tudok jobbat”). Igyekszik saj�t f�ggetlens�g�t fenntartani. Mi�rt j� a kreat�v individualista t�pus?  Az�rt mert �szt�n�z, innov�ci�ra, tanul�sra sarkall, dinamizmust teremt a csoportban. De hogy ne legyen k�nyelmetlen a csoport (�s annak vezet�je) sz�m�ra, a vezet�nek legal�bb a 3. vezet�si min�s�gi szinten: a produkci� szintj�n kell �llnia!   97. Ismertesse az interperszon�lis motiv�ci�s t�nyez�ket 1-1 mondatban! V�lasz(ok): ide tartozik 1./ alapvet� sz�ks�glet a szervezet oldal�r�l (�rezz�k, hogy a szervezetnek sz�ks�ge van r�nk), 2./ a f�gg�s�g motiv�ci�s t�nyez�je (minden esetben kapcsol�dnunk kell valakihez), 3./ a vonz�d�s t�nyez�je (jobban fogadja a k�z�s feladatokat azzal akihez vonz�dik), 4./ a dominancia (saj�t magunk elfogadtat�sa m�sokkal), 5./ a nemis�g k�rd�se (a vegyes a legjobb, “nyugodtabb” a v�llalati kult�ra), 6./ az �n�rt�kel�s �s az �n azonoss�g k�rd�se (a csoport mennyire re�lis velem szemben), 7./ az agresszi� k�rd�se. Ez ut�bbi t�bbek k�z�tt azt jelenti, hogy olyan tekint�lyem van a csoportban, hogy toler�lj�k az id�nk�nti agressz�v megnyilv�nul�saimat (“hisztijeimet”) is.   98. Mit tud a karriertervez�sr�l? Ismertesse el�nyeit a felek sz�m�ra! V�lasz(ok): A karrieriskola, karriertervez�s ahhoz ny�jt seg�ts�get, hogy k�nnyebben �s pontosabban lehessen megtal�lni az adott szem�lyis�gjellemz�kh�z �s k�pess�gekhez legink�bb megfelel� hivat�st.

[1-1]