ftum
Id
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ha itt nem talltl meg valamit
 
I.vfolyam
 
II.vfolyam
 
Frum
 
Egrkvet
Tartalom
 
lass

-Katt-

Katt ide!!!

Katt ide!!!

 
Vllgazd
[3-1]

2006.05.29. 14:02 Idzet

8. EA. A kltsgekrl ltalban A termkek termelshez s forgalmazshoz a cgek erforrsokat hasznl­nak fel. A felhasznlt erforrsok pnzben kifejezett ellenrtkt kltsgeknek nevezzk. A kltsgek rendszerint pnzkiadst vonnak maguk utn, azonban ez a kett nem ugyanaz! - vannak olyan kltsgek, amelyek az adott idszakban nem jelentkeznek ki­adsknt (amortizci)

- vannak olyan kiadsok, amelyek nem tekinthetk kltsgeknek (FA, adk, osztalkfizets)

Kltsggazdlkods jelentssge:

- rmeghatrozs: kltsgek ismerete nlkl nem lehet megllaptani, hogy helyes-e - jvedelemmegllapts: csak a kltsgek pontos ismeretben lehetsges megbzhatan elkszteni

Kltsggazdlkods clja:

- a kltsgek elklntse: klnbz termkekre, szolgltatsokra, idperi­dusokra, szervezeti egysgekre - kltsgek hatkony kontrollja: a kltsgek hatkony ellenrzse, minimali­zlshoz (minimalizls korltai a vllalat cljainak fggvnyben)

Kltsgalakuls megtlse: j, elfogadhat, rossz, de mindig tartalmaz szubjektv elemeket ® szempontok - idbeli sszehasonlts - hasonl cgekkel val sszevets Fontos hogy mindig azonos profil, mret cgeket hasonltsunk ssze.

Kltsgek mutati

- kltsgek abszolt nagysga (Ft-ban) - kltsgek relatv nagysga (viszonylagos rtk) - kltsgek szerkezete (%-os megoszls)

Kltsgek csoportostsa

- Erforrsok szerint: kltsgnemek (anyagkltsg, brkltsg)

- Termelsi s forgalmi szakaszok szerint: beszerzsi, kszletezsi, termelsi s rtkestsi kltsgek

- Termkekre bonthatsg szerint: kzvetlen-felosztott (anyag, br) kzvetett-fel nem osztott (rezsikltsgek)

- Szervezeti egysgek szerint: termel egysgek s vllalati kzpont

- Kibocstssal val sszefggs szerint: lland-fggetlen, vltoz-vltoz

lland kltsgek: terlet brleti dja, alkalmazottak fix bre, rezsi­kltsgek

Vltoz kltsgek: - linerisan vltoz: egyenes arnyban vltozik a kibocsts s a kltsg (anyagkltsg, energiakltsg, forgalmi jutalk) - degresszven vltoz: a kibocsts jobban n a kltsgeknl (munka­er, szllts, garanciavllals) - progresszven vltoz: kltsgek nagyobb mrtkben nnek, mint a kibo­csts. Korltozottan rvnye­slhet, felemsztheti a „hasznot” (reklm)

Kltsgrugalmassgi mutat: 1%-os kltsgvltozsra, hogyan reagl a kibocsts. Rk = 1 ® lineris Rk < 1 ® degresszv Rk > 1 ® progresszv

Kltsgtpusok jellemzi: A vltoz kltsgek s a kzvetlen klts­gek s a kzvetett kltsgek kztt szoros kapcsolat van, de nem azonosak. A kzvetett kltsgeknek rendszerint mindig van egy rsze, mely a kibocstssal arnyos.

Az lland kltsgeket klnfle vettsi alapok segtsgvel lehet az egyes termkekre vagy szervezeti egysgekre terhelni.

Fajlagos kltsgek: valamifle egysgre jut kltsg

Az sszkltsgnek az rbevtellel val sszevetse a fedezeti dia­grammon lthat. Az rbevtel alacsony kibocsts esetn nem fedezi a kltsgeket. A fedezeti pontnl a kltsgek ppen azonosak az rbevtellel. A fedezeti pontnl magasabb kibocstsnl az rbevtel nagyobb a kltsgeknl. A fedezeti pont vlasztja el a nyeresges s a vesztesges znt.

A fedezeti diagramm alapjn meghatrozhatjuk, a fedezeti ponthoz tartoz mennyisget. Ezt kritikus mennyisgnek is nevezzk, mivel ppen ennyi ter­mk gyrtsra s forgalmazsra van szksg ahhoz, hogy ne legyen veszte­sgnk. Amennyiben nyeresget szeretnnk elrni, akkor a kritikus mennyi­sgnl tbbet kell termelnnk, forgal­maznunk.

Az ipari termelk rkalkulcija

Teljes kltsgszmtsi eljrs: sszeadjk a kzvetlen kltsgeket, majd az ltalnos kltsgeket a kzvetlen kltsgek arnyban sztosztjk az egyes termkek kztt, gy megkapjk az nkltsget.

A direkt kltsg s fedezeti hozzjruls szmtsnl az r a kvet­kez lp­cskbl pl fel: - kzvetlen anyagkltsg - kzvetlen brklt­sg - kzvetlen brek jrulkai - gyrtsi klnkltsg - rtkestsi klnkltsg - egyb kzvetlen kltsg - kzvetlen nkltsg (1+2+3+4+5+6) - ltalnos kltsg – fedezet (9-7) - termeli r

Fedezet = ltalnos kltsgek + nyeresg

A kereskedk rkalkulcija

Haszonkulcs: szzalkos rtkben meghatrozott rrs. Vettsi alapja lehet a beszerzsi s az eladsi r is.

Ktfle haszonkulcs kplet:

rrsszorz = rrs/Nett beszerzsi r * 100

rrsszint = rrs/Nett eladsi r * 100

A kt mutat sszefgg egymssal, ezrt az egyikbl kiszmthat a msik.

rrsszorz = rrsszint*100/100 - rrsszint

A haszonkulcsok kialaktsa: az rrsnek van egy kltsgfedezeti s egy nye­resgfedezeti rsze. A felmerl kltsgek s az adott id­szakra szksges nyeresg tgondolt megtervezse alapjn meghat­rozhat a szksges rrstmeg.

Kltsgignyessgi szempont alkalmazshoz tudni kell, hogy az egyes termkcsoportok forgalmazsa mennyibe kerl.

Kltsgviselkpessg elvnek alkalmazsnl az ltalnos klts­gek s a nyeresg differencilt sztosztsrl van sz. Oda terhelnk tbb kltsget, ahol azt a piac jobban elviseli, illetve elismeri.               .

9. EA Vllalatok pnzgyi tevkenysge

Pnzgyi kimutats: clja, hogy folyamatosan megbzhat informcik lljanak rendelkezsre a cgrl. Ez a kvetkez rsztvevknek fontos:

- menedzsment (j dntseket tudjon hozni) - tulajdonos (megtudja mi lett a pnzbl) - hitelezk (visszakapjk-e a pnzket) - adhivatal (ez alapjn tud adt szedni) - vevpartnerek (megbzhat-e a cg, j-e a pnzgyi helyzete) - szlltk (olyan-e a p-i helyzet, tud fizetni a cg)

Pnzgyi kimutatsok fajti: - mrleg – eredmnykimutats - kieg­szt mellkletek - zleti jelents (szveges)

Mrleg: adott idpontra vonatkozan pnzrtkben tartalmazza a vllalat esz­kzeinek sszettelt s azok eredett (honnan szrmazik), valamint a nyit s zr idpont kztt elrt vllalati eredmnyt is. A vllalati vagyont kt szempontbl vizsglja:

trgyi megjelens alapjn

ESZKZK (aktvk) - menedzsment feladata az eszkzk felbontsa

szrmazsuk szerint

FORRSOK (passzvk) – menedzsment feladat a forrsok biztostsa

A mrleg egyszerstett smja

Eszkzk A) Befektetett eszkzk - trgyi eszkzk - immaterilis javak - befizetett p.-i eszkzk B) Forgeszkzk – kszletek - kvetelsek – rtkpaprok C) Aktv idbeli elhatrolsok (olyan kiads, amely csak a kv. idszakban szmolhat el)

Eszkzk sszesen (A+B+C)

Forrsok D.) Sajt tke – jegyzett tke, - mrleg szerinti eredmny, - eredmnytartalk E.) Cltartalkok – vrhat ktelezettsgekre F.) Ktelezettsgek – htrasorolt ktelezettsgek, - hossz lejrat ktelezettsgek, - rvid lejrat ktelezettsgek E.) Passzv idbeli elhatrolsok (mr befolyt, de csak a kvetkez vben knyvelik el)

Forrsok sszesen (D+E+F+G)

Az eszkzknek mindig egyenlnek kell lenni a forrsokkal.

A mrlegnek van „A” s „B” vltozata ® ez az „A” vltozat volt.

Eredmnykimutats: a bevtelek s kiadsok (kltsgek) klnbsge.

Meghatrozott idszakra vonatkozan bemutatja a vllalkozs sszes vagy rtkestsi tevkenysgre vonatkoz bevteleit s rfordtsait.

Eredmnykimutats egyszerstett smja

sszkltsg eljrssal: az zleti (zemi) tevkenysg bevtelei: - anyagjelleg rfordtsok - szemlyi jelleg rfordtsok - rtkcskke­nsi lers - egyb rfordtsok

Forgalmi kltsg eljrssal: az zleti tevkenysg bevtelei: - rtke­sts kzvetlen kltsge, - rtkests kzvetett kltsge, - egyb rfordtsok

zleti tevkenysg eredmnye:

+ pnzgyi mveletek eredmnye  = szoksos vllalkozsi eredmny + rendkvli eredmny = adzs eltti eredmny - adfizeti ktelezett­sg (TNYA) = adzott eredmny - osztalkfizets = mrleg szerinti eredmny

Cash-flow: pnzram, pnzforgalmi mrleg.

A vllalat adott idszakon (v, negyedv, hnap) belli tnylegesen befolyt be­vteleinek s kiadsainak klnbsge.

- direkt kimutats: a tnylegesen befolyt bevteleket folyamatosan sszevet­jk a kiadsokkal.

- indirekt kimutats: a meglv szmviteli adatokbl, kimutatsokbl vezetjk le a pnzeszkzk vltozst

Pnzforgalmi terv sszelltsnak lpsei:

1.) Elre kell jelezni a vrhat kifizetsek s befizetsek nagysgt s id­pontjt 2.) Ezeket egymssal szembe kell lltani 3.) Meg kell llaptani, hogy a fizetkpessgben mikor keletkeznek szk ke­resztmetszetek 4.) A likviditsi problmk megoldsra javaslatot kell kidolgozni

A CASH-FLOW kiszmtsa az eredmnybl:

(a leggyakoribb tnyezket figyelembe vve)

Adzott eredmny + rtkcskkensi lers + kszletvltozs + vevllomny-vltozs + szlltk llomnyvltozsa + aktv idbeli elhatrolsok + tarts passzvavltozs + felvett lejrat hitelek - rvid lejrat hitelek = pnzram a mkdsbl + rtkestett trgyi eszk­zk + tarts befektetsek rtkestse - vsrolt trgyi eszkzk - j befektetsek = pnzram a befektetsekbl + felvett hossz lejrat hitelek + rszvny (ktvny) kibocsts - hossz lejrat hitelek  = pnzram pnzgyi tevkenysgbl = TELJES PNZRAM

A vllalat piaci rtke: az az r, amit a befektetk hajlandak fizetni a tulaj­donbl szrmaz elny birtoklsrt (Rt.-nl a rszvnyek piaci rtke) A vllalat (vagy a annak egy rsze) adsvtel trgyt kpez­heti. A vllalatok adsvtelt bonyolt piac jelentsen eltr a kzns­ges ruk pia­ctl, mert: - a knlat kln-kln egyedileg jelenik meg - keresleti oldalon kevs szm az rdekld

® a vllalat rtke nem tekinthet objektv rtknek

® a vevk s az eladk is ltalban rtkel szakrtket bznak meg

Vllalatrtk = vagyonrtk + cgrtk

Vagyonrtk: a szmviteli informcik alapjn adhat meg.

Cgrtk: nehezen szmszersthet eszmei rtkbl tevdik ssze (a mm. minsge, a munkatrsak kpzettsge kreativitsa, a good-will)

Vllalatrtkels

1.) A tke jvbeni hozadka alapjn: az rtkels centruma a vllalat jvbeni jvedelemtermelkpessge. A jvbeni tkehozadk alapjn szmtja ki a vagyon rtkt. V= Hj/i

V = relis vagyonrtk Hj = jvbeni hozadk i = tkstett kamatlb

2.) Vagyonleltr alapjn: az rtkels centruma a vllalat mltban fel- halmozott eszkzllomnya. Lpsek: - elksztik a vllalat vagyon­leltrt - a vllalat sszes vagyoni elemt relis forgalmi rtken rtkestik (az rtkels idpontjban milyen ron lehet beszerezni, eladni)                                                                                                                     .

10. EA. Erforrsok finanszrozsa

Sajt forrsok: - indul vagyon - mrleg szerinti eredmny – amortiz­ci - alap s trzstke emelse - kockzati tkenyjts

Idegen forrs: - rvid lejrat ktelezettsgek (egy ven belli) - hossz lej­rat ktelezettsgek (egy ven tli)

Finanszrozsi lehetsgek

Bels: Sajt tke: - jegyzett tke – tketartalk – nyeresg – amortiz­ci - vllalati biztostpnztr - racionalizls

Idegen tkbl: - a vllalat folyamatos mkdse sorn kpzd kifizetsi k­telezettsgek (munkabr, ad, jrulkok)

Kls: - tkeemels - kockzati tkenyjts

- hossz lejrat: bankhitel, alapjuttats, forfait, ktvny, lzing

- rvid lejrat: szllti hitel, folyszmla hitel, vltleszmtols, faktoring

Forrsszerkezetet befolysol tnyezk: - kockzatvllal hajland­sg - rtkests, bevtel stabilitsa - elrhet jvedelmezsg - adzs rendszere - hitelek kamatai - kls finanszrozk magatartsa

Pnzgyi terv s rszei: - mrleg (eszkzk – forrsok) - eredmny-kimu­tats (eredmny sszetevi) - pnzeszkzk forrsai s felhasz­nlsuk - pnzforgalmi kimutats (bevtelek, kiadsok, diszponibilits/rendelkezsre lls/) - cash-flow kimutats (pnzram, pnztermel kpessg)

Finanszrozsi szksglet mutatk:

1.) å sajt tke + å hossz lejrat ktelezettsg/sszes befektetett eszkzk rtke > 1

2.) å forgeszkzk rtke/rvid lejrat ktelezettsgek sszesen> 1

3.) rbevtel – foly zleti kiadsok/esedkes trleszt rszletek + kamatok > 1

Vagyon s tkestruktra mutatk:

- eszkzllomny vltozsa= å eszkz trgyv/sszes eszkz bzisv

- befektetett eszkzk arnya= befektetett eszkzk/sszes eszkz

- forgeszkzk arnya= forgeszkzk/sszes eszkz

- sajt tke vltozsa= sajt tke trgyv/sajt tke bzisv

- sajt tke rszarnya= sajt tke/sszes tke

- Nett forgtke = forgeszkzk- rvid lejrat ktelezettsgek

Hatkonysgi mutatk:

- eszkzarnyos rbevtel= rbevtel/sszes eszkz

- forgsi sebessg fordulatokban= rbevtel/kszletek

- forgsi sebessg napokban= kszletek x napok szma/rbevtel

Jvedelmezsgi mutatk:

- rbevtelarnyos eredmny= adzs eltti eredmny/rbevtel

- eszkzarnyos nyeresg= adzs eltti eredmny/sszes eszkz

Befektetett eszkzk: - rszesedsek,  - rtkpaprok, - adott klcs­nk, - hossz lejrat hitelek

A hitelezsi folyamat szakaszai: - hitelkrelem sszelltsa, be­nyjtsa - banki elbrls, hitelkpessgi vizsglat - hitelszerzds megktse vagy elutastsa - hitel folystsa - hitel visszafizetse - prolongols (halasztsi krelem = prolonglsi krelem)

A vllalkozs pnzgyi kapcsolatai: - munkavllalk – tulajdonosok - zleti partnerek - llami kltsgvets – APEH - vm- s pnzgyrsg – trsadalom­biztosts – nkormnyzatok - bankok, pnzintzetek - biztosttrsasgok

Ad: olyan fizetsi ktelezettsg, ami llami kzkiadsok fedezeteire szolgl - kzhatalom egyoldal akaratval keletkezik - ellenszolglta­tssal nem jr - kiknyszerthet

Szerepe: - visszafog, szablyoz szerep – jvedelembefolysol - lnkt

Alanya: minden jogi szemly vagy nem jogi szemly

Adalap: amire az ad mrtkt

Mrtke: ttelesen vagy szzalkosan meghatrozott sszeg

Fajti: - kzponti – helyi                                                                                    .


2006.05.29. 14:00 Idzet

1.EA zleti vllalkozs: olyan tevkenysg, amely trsadalmi szk­sglet kielgtsre irnyul, clja a (hossz tv) profit.  Vagyis fontos a trsadalmi szksglet, amely lehet mr meglv szk­sglet vagypedig kialaktott szksgletek (mobil) s a bevtelek­nek hos­szabb tvon meg kell haladnia a kiadsokat.

A vllalkozs jellemzi:

- autonmia (magas fok dntsi szabadsg),- profitorientci (nyere­sg hossztvon),- kockzatvisels (jelents bizonytalan­sgi tnye­zk)

Vllalkoz: olyan szemlyisg, aki egy vllalkozst felelssgtelje­sen alapt, irnyt, mikzben szemlyes kockzatot vllal. Vllal­koz kockzata:- pnzgyi (mivel ing, ingatlan vagyont fektet be)- pszichi­kai (folyamatosan vltoz piaci krnyezetben dntsho­zatal)- szoci­lis (siker vagy buks befolysolja a munkaerpiaci pozci­jt)

Vllalat: szervezeti s jogi egysgknt funkcionl, vllalkozsok szervezett portfolija.

Az zleti vllalkozs tevkenysgi blokkjai:

- cg lettja: alapts, trsasgi forma vlaszts, vlsgkezels, csd vgelszmols, felszmols- relgazdasgi folyamatok: beszerzs, termels, kszletezs, rtkests - kltsg s eredmnykomponen­sek: nyeresg felhasznlsa

- hajterk, menedzsment-technikk: innovci, stratgiai terve­zs, megfelel controlling- bels s kls piac: adottsgok, jellemzk, kapcsolatok

A modern vllalkozsi formk tpusai, trtneti fejldse

A XVIII. Szzadtl vlt jelentss, a keresked a sajt pnz- s tudsbeli tkjt mkdtette, szervezte vgezte a piaci tranzakci­kat, szemlyesen viselte a kockzatot. A modern vllalkozsi formk kialakulsnak ngy elfelttele volt:- szabad munkaer- szles rupiac- a politika s az zleti tevkenysg teljeskr sztvlsa- ma­gntulajdon biztonsgnak szavatolsa

Ezt kveten a vllalkozsi formk szma ntt, tartalmuk folya­matosan gazdagodott, s mra mr egyms mellett lteznek a kln­bz form­cik.

1.) Gyripari magnvllalkozs: a tketulajdonos gpet, berende­zst vsrol s azokat munkaervel egyestve  szervezi meg a munkt, termk-elllts cljbl. Ezek voltak kezdetben tbbnyire a csaldi vllalkozsok. A menedzseri feladatokat a tulajdonos ltta el.

KTPIACOS VLLALKOZS:- rupiac (gp, berendezs)- munkaer­piac (munks)

Krnyezeti httert a liberlis jogllam kpezte, amely sem a kamatot sem a tkeknlatot nem szablyozta s minimlis adkat vetett ki. Versenykpessge a munkaerhz s az rupiacot jellemz tlkereslethez kapcsoldott.

2.) Rszvnytrsasg: a tulajdonos s a menedzser funkci elkl­nl egymstl. Kialakulsval egytt jrt az rtktzsde megjelense, ahol a rszvnyek adsvtele zajlik. Lehetv tette a tmegtermels terjedst s az alacsony, lland kltsggel dolgoz cgek piaci felptst.

NGYPIACOS VLLALKOZS:- tkepiac (rszvnyek adsvtele)- menedzserpiac (vezetk)- rupiac (gpek)- munkaer­piac (munks)

A tkeegyests rvn a kutatsra s fejlesztsre (K+F) risi ssze­geket tudott fordtani s gy versenyelnyre tett szert az j termkek megjelentetse s az j technolgik bevezetse tern.

3.) Holding: olyan reltevkenysget nem vgz pnzgyi kzpon­tok, amelyek kzvetlenl a tkebefektets, a vagyonkeze­ls jogt gyako­roljk, gy hogy hossztv jvedelmezsgre trekv ipar­gakba fektetik be a tkt s a klnbz cgeik szinergikus hatst hasznl­jk ki a versenykpessg javtsra. Pl.: IBS fiskola + ptip

4.) Bedolgoz, sszeszerel formk: a nagyvllalatok a kisvllalat­okra plnek r, teht nem egyni munkavllalval dolgoztatnak. A nagyvllalat kulcselemeket gyrt s know-how-t maguknak biztostjk. Olcsbbak mint a nagyvllalatok, a kisvl­lalkozs gy egy adott rszterletre tud specializldni.

Versenykpessgk megrzsrt folyamatos mszaki fejlesztst vgeznek s a reltevkenysg kikerl a nagyvllalatoktl.

5.) llami vllalat: az egyrtelmen meghatrozott tulajdonos hiny­ban ltszat-nllsggal rendelkeznek, nincs hatkony md­szerk a tulajdonosok s a munkavllalk kztti rdekssz­hang megteremt­sre. Ltket gazdasgpolitikai megfontolsok, piacbefo­lysol lehetsgek indokoljk, s az hogy bizonyos szakmk, gazatok nem mkdhetnek gazdasgosan.

Pl.: nemzeti lgitrsasgok (Malv), Paksi atomerm

6.) Korporatv formk: kialakulsa egyfell a vllalkozsok trsa­dalmi felelssgnek nvekedsvel valamint a trsadalom demokra­tizldsval fgg ssze, az irnytsba a dolgozi kpviselet is beleszl. Nem sikeres vllalkozsi forma, de mkdik.

Az els ngy vllalkozsi forma szervezdsi okokra, mg az utols kett trsadalmi-politikai okokra vezethet vissza.

A vllalat rintettjei s clrendszere

zleti vllalkozs­sal tartsan vagy tmenetileg kapcsolatba kerlnek.

A bels rintettek a szervezet rszei s rdekeik a vllalati clok­ban tkrzdnek:

- tulajdonos: clja, hogy a befektetett tkjnek rtkt nvelje, teht vagyonrdekeltsg jellemzi. Ha a tulajdonos egy szemlyben mene­dzser is, akkor cljt kzvetlenl meg tudja valstani.

- menedzser: tudstkjt viszi a vllalkozsba, cljai szorosan ktdnek a vllalat mkdshez, nvekedshez, sikerhez, hiszen ez az elfelttele a jvedelmnek. Sajt rdekeit preferlva flre tudja vezetni a tulajdonost. Itt informcis asszimetria van.

- alkalmazott: a vllalkozs anyagi, technikai relfolyamatban fejti ki kpessgt, szaktudst. Szemlyes vagyongyarapods az elsdle­ges cl, kiegszt funkci az nmegvalsts, a trsas kapcsolatok irnti igny.

A kls rintettek tarts vagy tmeneti kapcsolatban vannak a vllalkozssal: Az els ngy szerepl (fogyaszt, szllt, verseny­trs, s az egyttmkd partnerek) maga a piac. Az tdik szerepl (llami intzmnyek) az llam ltal kzvettett elvrsokat, a hatodik szerepl (llampolgri kzssgek) pedig a civiltrsadalom elvrsait kzvetti a vllalat fel.

A vllalat clrendszere:- gazdlkodshoz kapcsold clok (nyere­sgnvels, piaci rszese­ds),- emberi erforrshoz kapcsold preferencik (br, vllalati juttats),- kommunikcis sk, a vllalkozs­hoz kapcsold clok

A vllalat trsadalmi felelssge

Nemcsak egy gazdasgi egysg, hanem trsadalmi vetletekkel rendelkezik. Nemcsak megfelel munkakrlmnyeket biztost, hanem a trsadalom meghatroz problmjt felvllalja s prblja megol­dani: - fogyaszti jogostvnyok: biztonsghoz val jog, informltsg­hoz val jog, vlasztshoz val jog, meghallgatshoz val jog- alkal­mazottak vdelme: diszkriminci-mentessg, munkanlk­lisg kezelse, cskkent munkakpessgek alkalmazsa

- krnyezetvdelem: vzvdelem, levegvdelem, talajvdelem, zajrtalom elleni vdelem

- zleti etika: megbzhatsg, pontossg, tolerancia                                     .

3. EA Vllalkozsok vlaszthat jogi formja

A trvnyek mondjk ki, hogy ktelesek valamilyen szervezeti formt vlasz­tani s ezt elrsok szablyozzk. - egyni vllalkozs (egyni vllalkozsrl szl tv.) - szvetkezet

- gazdasgi trsasg (gazdasgi trsasgokrl szl tv., trsasgi tv.)

A felelssg mrtke kapcsolatban van a kockzatvllals mrtkvel, ezrt ezek lnyeges vonsai a vllalkozsnak:

- korltlan felelssg: a ktelezettsgekrt teljes vagyonval felel.

- korltozott felelssg: a cgnl a vagyona mrtkig felels

Egyni vllalkozs: Az a vllalkozsi forma, amely esetn egy szemly a tulajdonos, aki korltlan felelssget vllal, s a vllalkozs nem rendelkezik nll jogi szemlyisggel.

- 18 letvt betlttt szemly

- lland Magyarorszgi lakhely (klfldi is, van lakhatsi enged­lye)

- bntetlen ellet, klnben nem lehet korltlanul felels tagja

- nincs tevkenysgi korlt (kivve: dohny, szeszgyrts)

- tbbfle tevkenysg, tbb telephelyen is

- elrt a szemlyes kzremkds ktelezettsge

- nem kell sajt szemlyben megfelel kpestssel rendelkezni

- alkalmazottak szma sem korltozott

- nagy a kockzat a korltlan felelssg miatt

Szvetkezet: a szvetkezet jogi szemly. A szvetkezeti tag felels­sge korltozott, a va­gyoni hozzjruls befizetsre s az esetleges ptbefizetsre terjed ki.

- a minimlis indul tke 3 milli forint (1milli cash, a tbbi apport)

- a vagyoni hozzjruls a szvetkezet rszjegytkje

- a vagyon meghatrozott rszt fel nem oszthatknt el kell klnteni

- a kzgylsen az „egy tag egy szavazat” elve rvnyesl

- fontos gyekben a ktharmados sztbbsgnek kell dnteni

- megsznskor a fel nem oszthat vagyon nem vehet figyelembe, a tbbi maradvnyzletrszt arnyosan osztjk szt

A gazdasgi trsasgok: llam, jogi szemlyek, jogi szemlyisg nlkli gazdasgi trsasgok s termszetes szemlyek alapthatnak. Magyarorszgon tfle gazdasgi trsasg alapthat: kzkereseti s a betti trsasg (jogi szemly nlkl), korltolt felelssg trsasg, rszvnytrsasg s kzs vllalat (jogi szemlyisggel).

Kzkereseti trsasg (Kkt.): az egyik legrgibb s legegyszerbb trsasgi forma. A tagok korltlanul s egyetemlegesen felelsek. Korltlan a felelssgvllals minden tagra.

- vagyoni hozzjruls mrtke a trsasgi szerzdsben

- korltlan s egyetemleges a felelssg - a trsasg gyeiben a taggyls dnt, ahol minden tagnak egy szavazata van

- az zletvezetsre brmely tag jogosult, de errl a trsasgi szerz­dsben megllapodnak s az zletvezetk kpviseleti jogot is kapnak

- kilpni felmondssal lehet (3 hnap, de mg 5 vig felel az esetleges tartoz­sokkal, amg benn volt)

- megsznskor a vagyoni hozzjruls arnyban kell felosztani

- megsznni egyhang hatrozattal lehetsges

Betti trsasg (Bt.): alapvet jellemzje, hogy a korltlan s korlto­zott felelssg kombinlsa. A beltag felelssge korltlan a tbbi beltaggal egyetemlegesen a trsasg kte­lezettsgeirt, de a kltag felelssge a vagyoni bett mrtkig korltozott.

(Ha a kltag neve is szerepel a cgnvben, akkor is korltlan.)

- nincs elrva indul tke

- az zletvezetsre s kpviseletre a beltag jogosult, a kltag csak tkt fektet a trsasgba, az irnytsban nem vehet rszt

- megsznskor elvsrlsi jog van, ha nem l vele eladhatja

- a megsznsrl a kzgyls hatroz

- 50 milli Ft s/vagy 200 f felett felgyelbizottsg

- szemlyegyest trsasg, mivel ltalban a tagok a rokoni, barti krbl verbuvldnak.

- termszetes szemly korltlan felelssggel csak egy vllalk. lehet

Korltolt felelssg trsasg (Kft.) : a kft. Lnyegi vonsa a kockzatkorltozs. Tagjai ugyanis a trsasg ktele­zettsgeirt csak a trsasgba befektetett vagyonuk, a trzsbettk mrtkig vonhatk felelssgre. (A trsasg teljes vagyonval felel.)

- a trzstke minimum 3 milli Ft (1 milli kszpnz, a tbbi apport)

- a nyeresg felosztsa a trzsbettek arnyban trtnik

- a legfontosabb gyekben a taggyls hoz hatrozatot egysz. tbbs.

- az irnytst az gyvezet igazgat vgzi, aki lehet kvlll szemly

- 200 f felett s vagy 50 milli Ft trzstke felett felgyelbizottsgot kell al­kalmazni a cgnek

- az egyszemlyes s korltolt felelssg trsasgnl 50 milli Ft felett knyvvizsglt is ktelesek alkalmazni (auditls – hitelests)

- a kft. Egyszerre tkegyest s szemlyegyest forma is egyben

- nem lehet a tagokat nyilvnosan toborozni, szigor szablyai vannak az z­letrszek truhzsnak is

- a trsasg megsznshez a hromnegyedes sztbbsg kell

- elvteli jog, akkor adhat klssnek, ha a tbbet gr a belssnl

Rszvnytrsasg: elre meghatrozott szm s nvrtk rszv­nyekbl ll alaptkvel ala­kul gazdasgi trsasg, amelynl a rszvnyes felelssge a trsasggal szemben a rszvny nvrtk­nek vagy kibocstsi rtknek befizetsre terjed ki. A rszvnytr­sasg ktelezettsgeirt a rszvnyes nem felel.

- alaptke 20 milli Ft, ebbl kszpnz minimum 30%, illetve 10 milli Ft, a tbbi apport ugyangy, mint a kft.- nl

- ltrejhet tervezett kibocstsval s rszvnyjegyzssel, mikor tervezetet ksztenek, hogy mikor, hol, mennyirt lehet megvs­rolni

- ltrejhet zrtkr alaktssal is - a rszvny szabadon forgalmaz­hat, nvrtk alatt nem bocsthat ki - a rszvnyes jogosult rsztvenni a kzgylsen, szavazhat is a rszvnyei arnyban (demokratikus jog) - az osztalk sztosztsa szintn a rszvnyek arnyban - az irnytst az igazgatsg vgzi (tbb tagbl ll)  - ktelezen kell felgyelbizottsgot s knyvvizsglt alkalmazni

- 10%+1 szavazati arny: az igazgatsg munkjnak kivizsglsa

- 50%+1 szavazat: az igazgatsg tagvlasztsa s ltalnos krdsek

- 75%+1 szavazati arny: minstett tbbsg, fontos stratgiai krdsek

- 25%+1 szavazat: minstett kisebbsg


2005.06.07. 20:31 Idzet

Vllalati pnzgyi rendszerek

Pnzgyi elemzs: a vll. bels s kls pnzramlsait mri fel. Alapkimutatsok: mrleg, eredmnykimutats

Mrleg: a vagyonra hat gazdasgi mveletek hatsait rgzt kimutats, amely pnzrtken tartalmazza  a vllalat eszkzeinek sszettelt, forrst, s az elrt eredmnyt is.

Eszkzk: Vllalat ltal birtokolt, piaci rtkkel rendelkez vagyoni  rtkek

Forrsok: vllalat sajt tkjnek s tartozsainak sszege

Eredmnykimutats: a vllalat adott idszakban elszmolt bevteleinek s kiadsainak egybevetse

Pnzram (Cash-flow): a vllalat adott idszakon belli tnyleges pnzbevteleinek s kiadsainak egybevetse

Pnzgyi elemzs: bzisszemllet elemzs, idsorelemzs, vllalatkzi elemzs

Finanszrozs: forrsellts

Likvidits: a vll. fizetsi ktelezettsgeinek idben eleget tud tenni

Befektetsek strukturjt befolysoljk: zleti vll. termszete (gazdasgi g); technolgia; vllalati mret; vll. eltrtnete; piac mrete; vezeti kpessgek; kormnyzati elrsok; gazdasg llapota

Forrssszettel: sajt forrs idegen forrs

Forrsszerkezetet befolysolja: kockzatvllalsi hajlandsg, rtkests, haszon stabilitsa, fggetlensg megtartsa, hitelezk magatartsa, vllalat letkora, llami elvonsok, hitelkamatok.

Amortizci: lleszkzk rtkcskkensnek kltsgknt val elszmolsa

fgg: amort. kiszmtsnak alapja; eszkz lettartama; lersi eljrs (lineris, gyorstott, degresszv, progresszv)

likviditsi gondok thidalsa: cskkentett v. ksbbre halasztott kiadsok; bevtelek elbbre hozsa; rvid lejrat hitel

Forgsi sebessg: vllalati eszkzk adott idszakon belli megtrlseinek szma

Finanszrozsi formk: Rvidtv: rvid lejrat bankhitel; kereskedelmi hitel (szllt nyjtja, vlt); leszmtols (vltk eladsa); faktoring (kvetels megvsrlsa a kockzat tvllalsval) Kzptv: bankhitel, brlet (lzing) Hossz tv: rtkpaprok, ktvny, fejlesztsi hitel

Kockzatok ellen: hatrids gylet, biztosts

1. A vllalati stratgia

stratgia feladatai: meghat. vll. kldetse, mkdsi kre; versenyelnyk felkutatsa; szinergia bekapcsolsa

2. A stratgia megkzeltsei

Vllalkozi: j lehetsgek keresse; a hatalom s felelssg a vllalkoz kezben van; ”nagy lpsek politikja”; kzponti cl a nvekeds

Adaptv: nincs vilgosan meghat. cl, „reaktv megoldsok”, kis lpsek politikja, ssze nem kapcsold dntsek

Tervezi: kulcsszerepl az elemz, rendszerszemllet, stratgia s dntsek integrcija

3. Stratgiai menedzsment

Stratgiai menedzsment: stratgiai tervezs, megvalsts s visszacsatols integrlsa

Stratgiai terv: a vll. eddigi tevkenysgbl, jelenlegi elyzetbl, cljaibl valamint jvre vonatkoz elrejelzesibl levezetett a clokat s eszkzket a kvetelmnyekkel sszehangol terv

Krdsek: vll. jelenlegi mkdsi kre; mkdsi ciklusok; stratgiai zleti egysgek, milyenek; dominns krnyezeti tnyezk; vll. erforrsai, alakulsuk

Mkdsi kr: a vll. kldetsbl levezetett termk/piac kombincik: kielgtend szksgletek, ignyek; fogyaszti csoport def.; kielgt mdszerek

Stratgiai zleti egysgek: egymstl elklnthet terletek, jl definilhat termk-piac kombincikat kpviselnek, versenyhelyzetk s eredmnyessgk nmagban is rtkelhet

 

Stratgiai zletegysg: nll szakmai egysg; nll szervezeti egysg; meghatrozott piaci felttelek; vllalat egsztl elklnlten is rtelmezhet strat.

Versenyhelyzet krdsei: erviszony vll. s vevk kztt; vll. s szlltk kztt; versenytrsak; fenyeget j termkek, technolgik;

Versenytrsak elemzse: elgedett-e jelenlegi helyzetvel; ha nem, milyen lpsek vrhatk tle; versenytrs sebezhetsge;

Portflielemzs: vll. ill. stratgiai zleti egysgek tevkenysgi struktrjnak rtkelse

BCG mtrix: piaci nvekeds piaci rszeseds (kutyk, krdjelek, fejstehenek, sztrok)

stratgik: kipts, fejleszts; fenntarts; szretels; kivonuls

GE mtrix: versenyhelyzet piaci vonzer

stratgik: terjeszkeds, bvts (A), szelekci, racionalizls (B), visszavonuls, jvedelemmaximls (C)

Szinergia-elemzs:vll. erforrsainak feltrsa, mennyisg, szerkezet, jellemz, tendencia, alakuls; vll. szerkezeti struktrja

Vllalati letciklus: megalakuls piaci elretrs stabilits visszaess

Bels zleti ciklus: az zletmenet rvid- s kzptv ingadozsai, a befektetsek ingadozsval

Tervezsi idhorizont: a tervkszts sorn ttekintett idszak

versenyhelyzet szerinti stratgia tpusok: kltsgvezet, megklnbztet, koncentrl

vllalati mkdsi kr szerint: koncentrls egy termkre; vertiklis integrci; diverzifikls a kapcsolatban ll terleteken; diverzifikls fggetlen terleteken; pozcik megrzse, bels talakts; tevkenysg korltozsa, visszavonuls; keverk

mkdsi kr dinamikja szerint: Cskkents: megnyrbl, „fogoly vll.”, zlet eladsa passzv stabilits nvekeds (kls, bels) kombincis strat.

krnyezettel val klcsnhats szerint: vdk, kutatk, elemzk, reaglk

orientci szerint: fogyaszt-, vllalat-, versenytrs-orientlt

stratgik rtkelse: konzisztencia, harmnia, elny, megvalsthatsg

Stratgiai megfeleltets: a vll. s krnyezet adottsgainak  s vltozsainak sszekapcsolsa, mely a legnagyobb szinergit biztostja

Stratgia alkalmazsa: 1. szksges erforrsok meghatrozsa, biztostsa s elosztsa; 2. Szervezetalakts; 3. Vezets, irnyts; 4. A teljestmny rtkelse;

Erforrs-biztosts tnyezi: bels (kltsgvetsi) s kls (fizikai) korlt; rugalmassg a rendelkezsre ll erforrsok szablyozsval

Szervezetfejleszts tnyezi: kulcsfontossg funkcik meghat.; vll. tevkenysgek, funkcik kztti kapcsolatok feltrsa; szervezeti egysgek nllsga

stratgia melletti elktelezettsg erstse: clkzpont vezets; szervezeti kultra

informcirendszerek hibi: rossz hr effektus, sterilizci

Visszacsatols szintjei: jelzs arrl, ha valahol megbomlik a stratgiai egyezsg;  a vllalat egsze nem megfelel eredmnyt r el; kls krnyezet megvltozsa

4. Alternatv stratgik

Vllalkozi stratgia: nvekedsorientlt, profitmotvum; kockzatvllalsi kszsg; szinergia elrse nerbl

Adaptv stratgia: elzetes konszenzuskeress; rugalmas stratgia; vatos versenyhelyzet-elemzs

Kisvllalati stratgia: specializci (fogyaszti rtegre, ignyre, sajtos kapcsolatra, j minsg, pontos kiszolgls); klnleges bnsmd (vsrls megknnytse, szemlyes figyelem, hossz tv elktelezettsg)

Nemzetkzi vllalatok stratgija: dinamikus, magas technolgia; stabil, alacsony technolgia, kiemelked vezetsi tech., erforrsok rklnbzete

Vlsghelyzetben lvk: startgiai vlts (versenypozci javtsa, piac szegmentlsa), mkdsi kr megvltoztatsa; mkdsi rendszer vltoztatsa (kltsgcskkent, kombinlt, jvedelemnvel, eszkzcskkent)


[3-1]

 
Ltogatk
Induls: 2005-06-07
 
Blcsessgek


 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
III.vfolyam
 
IV.vfolyam
 
Idegennyelv
 
Szakirnyok
 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.