�j bejegyz�s Friss�t�s

2006.05.01. 00:05

Merkantilizmus: tipikus protekcionizmus Gazdas�g n�veked�s�t c�lozz�k Minden orsz�gban, ami kapitalista �ton fejl�d�tt A korai kapitalizmus eszmerendxe 16.sz-t�l az ipari forr-ig 2 fejl.szakasz: korai(Sp.o., Port.)                        fejlett(Anglia, Fr.o.) mind2: keresked�k szeml�let�t t�kr�zi a gazdags�g forr�s�t a p�nz felhalmoz�s�ban l�tj�k Korai: monet�r rendx hirdeti: gazdags�g form�ja a p�nz, nem kell m�st tenni, mint p�nzt felhalmozni, vagyis p�nzm�rleget tart�san aktiv form�ban tartani (aranyat, ez�st�t szerezni) �j ter�letek kirabl�sa a gazdags�g form�ja a k�lforg. (mindent eladni, semmit v�s.) protekcionista eszk�z�k: tilt� v�mok, import ellehetetlen�t�se Fejlett:t�bbet eladni, mint venni az aktiv ker. m�rleg el�r�s�re t�rexik finomodik az eszk�zrendx: tilt� helyett v�d�v�mok megjelennek az exp.�szt�nz� int�zked�sek 1�b eszk�z�k: t�rv�nyi szab�lyoz�s (Anglia-monop�lium sz�ll.) haj�z�si t�rv. –Anglia  gabonat�rv (fr) kereskedelmi t�rsas�gok infrastrt. Fejl., nyersanyagkiviteli til.       Fiziokratizmus: merkant. B�r�latak�nt sz�letett Fr.-ban k�pvisel�i felh�vt�k a figyelmet a mez�gazdra a mez�gazd.-ot is �rt�kes�t� szektornak kell kezelni liberalizmust h�rdettek minden baj forr�sa az �llami beavatkoz�s a gazdags�g forr�sa a termel�s (met�gazd) a k�lkert elvetik a megtermelt javak a belorsz�g fogyaszt�s�t b�v�ten�k Jelsz�: hagyj csin�lni mindent, hagy menjen minden mag�t�l   Tudom�nyos elm�letek: angol polg�ri k�zgazd�szokhoz f�z�dik (Smith Ricardo Mill) nemzetk�zi munkamego. �rtelme el�nyei:   a vil�ggazdi term. N�veked�s�ben jelentkezik   termel�kenys�gn�v. Az 1es orsz�gok term r�ford�t�sainak k�l�nbs�geib�l                                      K�v. Smith: abszol�t el�ny�k. Minden orsz�g arra szakosodjon, amiben             Termel�kenys�gi el�nye van. Az exportra is termelje, �s cser�lje             Term�kekre, amelyek el��ll�t�s�ban abszol�t h�tr�nyban van Ricardo:komparat�v el�ny�k. 1 orsz�g a k�lkerben akkor jut el�ny�kh�z,              ha term�kek el��ll�t�s�n�l minden ter�leten h�tr�nyban van, a              m�sikhoz k�pest, a h�tr�ny elt�r� legyen, arra specializ�l�dik                          amiben a h�tr�nya relative kisebb, ezeket exportra is termeli,                          �s elcser�li olyan term�kekre, melyek el��ll-ban h�tr�nya rel.  nagyobb, akkor a k�lker el�nyh�z jut. Munka�rt�k elv alapj�n fejtik ki gondolataikat: a bels� kerben kialakult   �rakat alkalmazz�k a nemzkerben. A munka�rt�k viszonylagos, az �rat az fogja   meghat, amit �rte cser�be adnak   kevesebb munka tud elcser�l�dni t�bbre Szabadd� kell tenni a k�lkert: spont�n m�don kialakul a szaporod�s      mindenki arra fog spec, amiben komparat�v el�nye van Ha az orsz�gok termel�si strukt�r�ja komplementer, akkor hat�kony a munkamego. Mill: let�r a munka�rt�k elm�letr�l    Ricardo elm�letei az�rt hib�sak, mert csak a termel�s oldal�r�l k�zel�t    keresleti oldal? K�l�n�s kereslet t�rv�nye   Cserear�nyok fontoss�ga   Meg kell vizsg�lni, h hogyan oszalanak el a monkamego-b�l sz�rmaz� el�ny�k,   milyen szinten alakulnak ki a cserear�nyok a kereskedelemben nem a termi ktgek a meg6�r�z�ak, hanem a cserear�nyokat az egym�s term�keinek az 1m�s ir�nti kereslete 6�rozza meg akkor fejlett a ker., ha mind2 orsz�g k�n�lata, �s kereslete 1ens�lyba ker�l bevezeti a k�lker fiz. M�rleg elemz�s�t 1 orsz�g k�lker volumenj�t mindig a k�lkerm�rleg hat�rozza meg. A komparat�v el�ny csak term�kstrukt�ra vizsg�latra j�. Liszt: K�s�n j�v�k v�delme   minden orsz�gnak olyan politik�t kell folytatnia, ami a fejletts�gi szintj�nek megfelel   ha kev�sb� fejlett, akkor v�deni kell a fejl�d� gazdas�g�t-v�d�v�mok a komplementercsere konzerv�lja a fejletts�gi differenci�t, hossz�t�von nem el�ny�s     Neoklassz munka�rt�k helyett szubjekt�v k�zgazd �rdemben kezdenek foglalkozni a m�k�d� t�k�vel a v�llalkoz�t helyezi a k�zpontba    er�forr�sok felhaszn�l�sa, legnagyobb profit el�r�se    fogyaszt� �rt�k�t�lete Marshall: bels� gazdas�goss�g vizsg�lata Herscher �s ochlin   termel�si t�nyez� ell�totts�gi elm�let   komparat�v el�ny�k modern v�ltozata   minden orsz�g arra szakosodjon, ahol relat�ve kedvez�bben �llnak rendelkez�sre   term. T�nyez�k. Ezeket export�lja �s cser�lje el olyan term�kekre, melyek   el��ll-ra rel. Kedvez�tlenebb t�nyez�felhasz-t ig�nyel

[1-1]