�j bejegyz�s Friss�t�s

2006.05.31. 06:27

Profitmaximaliz�l�s felt�tele: �jabb termel�si t�nyez� k�lts�gn�veked�se kisebb legyen, mint az �ltala el�rt bev�tel n�veked�s. MFC: Megmutatja, hogy mennyivel v�ltozik az �sszk�lts�g, ha a termel�si t�nyez� (munka/t�ke) felhaszn�l�s�t 1gyel n�velj�k) MRP: Megmutatja, mennyivel v�ltozik az �sszbev�tel (TR) ha a termel�si t�nyez�k mennyis�g�t 1s�gnyivel n�velj�k. Bertrand: az �rra vonatkoznak a felt�telez�sek, 1idej�leg hoznak d�nt�st, az �rakat veszik figyelembe, v�s�rl�kat nem �rdekli, ki a termel�, az �rak ut�n mennek a homog�n term�kekn�l. Stackelberg: A 2 v�llalat nincs 1enl� helyzetben, csak az 1ik t�telez fel q1 mennyis�get a j�v�re, az 1ik mindig kiv�rja a d�nt�st. Cournot: bel�p�si korl�t van, m�s szerepl� nem lehet, felt�telezi a kereslet ismeret�t mind2 f�l r�sz�r�l, k�l. Mennyis�geket termelnek, 1xre hozz�k meg d�nt�seiket, azt felt�telezik, hogy a m�sik uannyit fog termelni, mint tavaly. Holtteher vesztes�g: A piac t�k�letlen m�k�d�se miatt  az �sszes t�bbletben ( fogyi, termel�i) bek�v. Cs�kk. Termel�i t�bblet: A hat�rk�lts�g �s a piaci �r k�z�tti k�l�nbs�gek �sszess�ge. A gazdas�gi profit, �s a fix k�lts�g �sszege. Hat�rbev�tel: �jabb term�k elad�s�val hogyan v�ltozik a bev�tel LTC: Meredeks�ge, a sk�lahozad�ki fv kibocs�t�s mellett �lland�/n�vekv�/cs�kken� m�rt�ke hat�rozza meg, hogyan alakul az �sszk�lts�g LAC: hogyan v�ltozik az AC, haminden t�nyez�t azonos m�rt�kben n�vel�nk. LMC: Hogyan v�ltozik a minim�lis k�lts�g, ha isoquantot v�ltunk. FC: Nem f�gg a termel�s mennyis�g�t�l, akkor is felmer�l, ha semmit sem gy�rtunk AFC: 1 megtermelt eszk�zre jut� fix k�lts�g VC: nagys�ga a termel�s mennyis�g�t�l f�gg AVC: 1 term�kre jut� v�ltoz� ktg TC: FC+VC AC: 1s�gnyi termel�sre jut� �sszktg MC: ha 1 1s�ggel v�ltoztatjuk a termel�st, akkor ez�ltal h�ny 1s�ggel v�ltozik a teljes ktg. MRT: H�ny 1s�ggel kell cs�kkenteni az 1ik term�k termel�s�t, ha  am�sik�t 1 1s�ggel n�velj�k,  mik�zben a termel�si t�nyez�ket teljesen kihaszn�ljuk. Ha �lland�, transzform�ci�s g�rbe line�ris �s az 1�ttes termel�s el�ny�sebb a p�rhuzamosn�l, ha n�, konk�v, �s �s a p�rhuzamos termel�s el�ny�sebb. Euler t�tel: (1.fok� homog�n fv) Ha Lt �s Kt 1 1s�ggel v�ltoztatom, hogyan befoly�solj�k a termel�st. Lerner:  V�llalatok monopolerej�nek m�r�s�re haszn�lta a haszonkulcsot P-MC/P= 1/ abszolut�rt�k epszilon

2006.01.17. 14:13

Piaci egyens�lyban a hat�rk�lts�gek ar�nya megegyezik az �rak ar�ny�val, ami egyben azonos a transzform�ci�s hat�rr�t�val. Ebben a termel�si kombin�ci�ban a termel�si t�nyez�ket hat�konyan haszn�lt�k fel, ugyanakkor adott �rak mellett maxim�lis profitot realiz�lnak. Piaci id�t�vnak azt az id�t nevezz�k, amelyen bel�l egyik termel�si t�nyez� mennyis�ge sem v�ltoztathat� meg. Piaci szerkezet megmutatja, hogy az egyes szerepl�k milyen m�rt�kben �s milyen eszk�z�kkel k�pesek hat�st gyakorolni a piaci folyamatokra, �s ezzel egy�tt milyen m�rt�kben k�nytelenek alkalmazkodni a piaci szerepl�k �sszess�ge �ltal meghat�rozott felt�telekhez. Piaci egyens�ly stabiliz�l�dik ha a v�llalatok nem realiz�lnak gazdas�gi profitot. Pozit�v extern�lia akkor alakul ki, ha a t�rsadalmi �sszhaszon egy tev�kenys�g hat�s�ra nagyobb, mint az egy�ni �sszhaszon, illetve a t�rsadalmi hat�rk�lts�g kisebb, mint az egy�ni k�lts�gek �sszess�ge, a t�rsadalom teh�t nagyobb teljes�tm�nyhez jut, mint amennyit a piacon megfizet. Preferencia valamely megold�s (j�sz�g, esem�ny, kombin�ci�) el�nyben r�szes�t�se m�s megold�sokkal szemben. Preferenciarendszer a lehet�s�gek, megold�sok sorba rendez�se azok egy�ni �rt�kel�se alapj�n. Profit a v�llalkoz�sb�l sz�rmaz� bev�telek �s a termel�s sor�n felmer�lt k�lts�gek k�l�nbs�ge. Reakci�g�rbe megmutatja, hogy a m�sik v�llalt k�l�nb�z� nagys�g� k�n�lat�t adottnak tekintve, mennyit k�n�lna az adott v�llalt, saj�t helyzet�t optimaliz�land�. Re�lj�vedelem: a j�vedelem term�szetbeni form�ja. Re�lb�r: az a j�sz�g �s szolg�ltat�smennyis�g ami a keresetb�l megv�s�rolhat�. Rezerv�ci�s �rnak  nevezz�k azt az �rat, amelyet egy fogyaszt� maxim�lisan hajland� fizetni egy adott term�k�rt. R�vid t�von azzal kell sz�molni, hogy a termel�si t�nyez�k mennyis�g�nek t�bbs�g�t nem tudjuk megv�ltoztatni, de legal�bb az egyik t�nyez� v�ltoztathat�. R�vid t�v� ipar�gi k�n�lati f�ggv�ny az egyes v�llalatok k�n�lati f�ggv�nyeinek horizont�lis �sszegz�s�vel ad�dik. Rugalmass�g k�t egym�ssal f�ggv�nyszer� kapcsolatban lev� t�nyez� k�z�tti kapcsolat jellemz�s�re alkalmas; megmutatja, hogy az egyik t�nyez� 1 sz�zal�kos v�ltoz�sa h�ny sz�zal�kos v�ltoz�st id�z el� a m�sik t�nyez�ben. A rugalmass�g k�t sz�zal�kos v�ltoz�s ar�nya. Sk�lahozad�ki f�ggv�ny a termel�si f�ggv�ny azon pontjainak halmaza, amelyek azonos t�ke-munka ar�ny melletti t�nyez�kombin�ci�k �s a termel�s mennyis�ge k�z�tti �sszef�gg�st mutatj�k meg. A sk�lahozad�ki f�ggv�ny ment�n a termel�si t�nyez�k mennyis�g�t azonos m�rt�kben v�ltoztatva vizsg�ljuk a termel�s v�ltoz�s�t.   Szabadid� �s a b�rjavak egy�ttes hasznoss�ga jelenti a fogyaszt�i �letmin�s�get. Szabadid� fel�ldoz�sa n�lk�l szerzett j�vedelem ceteris paribus cs�kkenti a munka k�n�lat�t. A munka egy�ni k�n�lata a munkab�r n�veked�s�vel egy darabig n�, majd ezt k�vet�en cs�kken. Sz�mviteli k�lts�gek azok a r�ford�t�sok, amelyek az adott termel�ssel kapcsolatban p�nzkiad�st Szolg�ltat�sok nem hoznak l�tre �j hasznos dolgokat, itt maga a tev�kenys�g hasznos a t�rsadalom sz�m�ra. Szolg�ltat�sok eset�ben a tev�kenys�g kifejez�se �s annak elfogyaszt�sa sem t�rben, sem id�ben nem v�laszthat� el egym�st�l. (anyagi �s nem anyagi szolg�ltat�sok) Sz�k�s egy j�sz�g akkor, ha z�rus �r mellett t�bbet ig�nyelnek bel�le, mint amennyi a j�sz�gb�l rendelkez�sre �ll; vagyis z�rus �ron nem lehet a t�rsadalom tagjainak sz�ks�glet�t teljesen kiel�g�teni bel�le. Sz�ks�glet valamely j�sz�g megszerz�se, vagy elfogyaszt�sa ir�nti v�gy, hi�ny�rzet, amely cselekv�sre k�sztet, �s a fogyaszt�s r�v�n kiel�g�t�st nyer. A fogyaszt�ssal a sz�ks�glet hosszabb-r�videbb ideig megsz�nik, vagy intenzit�sa cs�kken. Sz�ks�glet valamilyen hi�ny�rzet, ami arra sarkalja az embert, hogy megsz�ntesse azt. Sz�k�s javakat gazdas�gi javaknak nevezz�k. T�rsadalom az emberi egy�tt�l�s sor�n sz�v�d� kapcsolatok �sszess�ge. Technikai helyettes�t�s hat�rr�t�ja kifejezi, hogy az egyik t�nyez� (munka) egy egys�ge h�ny egys�gnyi m�sik t�nyez�t (t�k�t) k�pes helyettes�teni, v�ltozatlan termel�st biztos�tva. Jele: MRTS (Marginal Rate of Technical Substitution) Technikai helyettes�t�s hat�rr�t�ja az isoquant-g�rbe ment�n folyamatosan cs�kken, ha a termel�si t�nyez�k nem helyettes�tik t�k�letesen egym�st. Termel�s: a javak el��ll�t�s�t �s a rendeltet�si hely�kre val� eljuttat�s�t, illetve a szolg�ltat�sok ny�jt�s�t a k�zgazdas�gtanban termel�snek nevezz�k. A javak el��ll�t�s�hoz �s a szolg�ltat�sok ny�jt�s�hoz er�forr�sok kellenek. Az er�forr�sokat termel�si t�nyez�knek nevezz�k. Termel�si t�nyez�k: a piacgazdas�gban n�gy alapvet� termel�si t�nyez�t k�l�n�t�nk el: a munk�t, a term�szeti t�nyez�ket, a t�kejavakat �s a v�llalkoz�i k�pess�geket. Termel�si lehet�s�gek g�rb�je azon term�kkombin�ci�k halmaza, amelyek a rendelkez�sre �ll� termel�si er�forr�sok teljes �s �sszer� kihaszn�l�s�val megtermelhet�k. A g�rbe pontjai fejezik ki adott felt�telek k�z�tt a termel�si lehet�s�gek hat�r�t. A termel�si lehet�s�gek g�rb�je a Pareto-hat�kony termel�si kombin�ci�kat tartalmazza, mert az egyik term�k termel�s�t csak akkor n�velhetj�k, ha a m�sik term�k termel�s�t cs�kkentj�k. Term�szeti t�nyez�k mindazon er�forr�sok, amelyek a term�szetben k�szen tal�lhat�k �s term�szetes form�jukban haszn�lhat�k javak el��ll�t�s�ra. Jele: A (Land) Termel�si t�nyez� rugalmass�ga kifejezi, hogy a t�nyez� felhaszn�l�s�nak 1 sz�zal�kos n�vel�s�vel, h�ny sz�zal�kkal n�vekszik a termel�s. Jele: e Termel�si f�ggv�ny a felhaszn�lt t�ke �s munka kombin�ci�ihoz azon termel�si �rt�keket rendeli hozz�, amelyek a technikailag hat�kony megold�sokat jelentik. A termel�si f�ggv�ny teh�t a k�l�nb�z� t�ke �s munka kombin�ci�khoz a vel�k maxim�lisan termelhet� term�kmennyis�get rendeli hozz�. Termel�si f�ggv�ny r-ed homog�n, ha a t�nyez�ket l-szoros�ra n�velve a termel�s lr-en szeres�re n�vekszik, a f�ggv�ny teljes �rtelmez�si tartom�ny�n bel�l. Termel�si lehet�s�gek g�rb�je (vagy transzform�ci�s g�rbe) megmutatja k�t term�k azon mennyis�gi kombin�ci�it, amelyeket adott t�ke �s munkamennyis�ggel el� tudunk �ll�tani. Termel�s �sszk�lts�ge a v�ltoz� �s az �lland� k�lts�gekb�l tev�dik �ssze. Jele: TC (Total Cost) Termel�s szerz�d�si g�rb�je az isoquantok �rint�si pontjait k�ti �ssze. A szerz�d�si g�rbe ment�n teh�t a k�t term�k eset�ben a technikai helyettes�t�s hat�rr�t�ja mink�t term�kn�l azonos. Termel�si lehet�s�gek hat�ra, vagy m�s n�ven a transzform�ci�s g�rbe, azon term�kkombin�ci�k �sszess�ge, amelyeket az adott mennyis�gben rendelkez�sre �ll� termel�si t�nyez�k teljes kihaszn�l�sa mellett a gazdas�g maxim�lisan k�pes termelni. Term�szetes monop�lium akkor alakul ki, amikor a gazdas�gos �zemm�ret olyan nagy, hogy egyetlen v�llalat olcs�bban tudja kiel�g�teni a piaci keresletet, mint t�bbkisebb v�llalt. T�nyez�-hat�rk�lts�g megmutatja, mennyivel v�ltozik az �sszk�lts�g, ha a termel�si t�nyez� felhaszn�lt mennyis�g�t egys�gnyivel n�velj�k. Jele: MFC (Marginal Facto Cost)   Tiszta piacgazdas�gban a termel�si t�nyez�k mag�ntulajdonban vannak, a termel�k �s a fogyaszt�k szabadon d�ntenek a rendelkez�s�kre �ll� javak �s er�forr�sok felhaszn�l�s�r�l, a termel�k (v�llalatok) �s a fogyaszt�k (h�ztart�sok) a piacon ker�lnek kapcsolatba egym�ssal, a termel�st teh�t a piac hozza �sszhangba a sz�ks�gletekkel. Tiszta piacgazdas�g ism�rvei: a f�ld �s a megtermelt javak mag�ntulajdonban vannak, megval�sul a d�nt�sek �s a v�llalkoz�s szabads�ga, a gazdas�gi �n�rdek motiv�lja a cselekedeteket, a verseny biztos�tja a piaci egyens�ly kialakul�s�t, a d�nt�sek az �rrendszer jelz�seihez igazodnak, a korm�nyzati beavatkoz�s er�sen korl�tozott. T�k�letes verseny a termel�si t�nyez�k piac�n biztos�tja, hogy a piaci egyens�ly �s a Pareto-hat�kony t�nyez�felhaszn�l�s egyszerre val�suljon meg. T�k�letes versenyben a hossz� t�v� egyens�ly kialakul�s�nak h�rom felt�tele van: A.) Az ipar�g minden v�llalata maximaliz�lja profitj�t. B.) Egyetlen v�llalt se legyen �rdekelt abban, hogy kil�pjen, vagy bel�pjen a piacra, vagyis egyetlen v�llalat se realiz�ljon gazdas�gi profitot. C.) Egyens�lyi �r alakuljon ki, azaz az adott �r mellett a k�n�lt mennyis�g azonos legyen a keresett mennyis�ggel. T�k�letes verseny eset�n az egyes v�llalat k�n�lata nem hat a term�k piaci �r�ra. A piaci �rat a term�k �sszes kereslete �s k�n�lata hat�rozza meg. T�kejavak olyantermelt javak, amelyeket tov�bbi termel�si folyamatokban haszn�lnak fel. Jele: K (Capital) Transzform�ci�s hat�rr�ta kifejezi, h�ny egys�ggel kell cs�kkenteni az egyik term�k termel�s�t annak �rdek�ben, hogy a m�sik termel�s�t egy egys�ggel n�velni tudjuk, mik�zben az adott mennyis�gben rendelkez�sre �ll� termel�si t�nyez�ket teljesen kihaszn�ljuk. Jele: MRT (Marginal Rate of Transformation) Transzform�ci�s hat�rr�ta a transzform�ci�s f�ggv�ny minden pontj�n megegyezik a t�nyez�knek a k�t felhaszn�l�sra vonatkoz� hat�rterm�keik ar�ny�val �s a k�t term�k hat�rk�lts�g�nek ar�ny�val. �zembez�r�si pont: azt a termel�s – k�lts�g – �r kombin�ci�t, ahol az �r megegyezik az �tlagos v�ltoz� k�lts�ggel �s a hat�rk�lts�ggel, �zembez�r�si pontnak nevezik. V�ltoz� t�nyez� technikai optimum�ban az �tlagterm�k maxim�lis, �s �rt�ke �ppen megegyezik a hat�r�rt�kkel. V�ltoz� k�lts�gek azon foly� k�lts�gek, amelyek nagys�ga a termel�s m�ret�t�l f�gg. Jele: VC (Vairable Cost) V�llalkoz�s a v�llalkoz�i tev�kenys�gek �sszess�ge. A v�llalkoz� felt�rja, illetve felkelti a termel�s ir�nti ig�nyeket; egys�gbe szervezi, m�k�dteti �s ir�ny�tja a termel�si t�nyez�ket. Tev�kenys�g�nek c�lja a profitszerz�s, aminek �rdek�ben v�llalja a kock�zatokat. Jele: E (Enterpreneur) A term�szeti er�forr�sok �s a munka nem a termel�sben keletkeznek, ez�rt els�dleges, vagy eredeti termel�si t�nyez�nek is nevezz�k �ket. A t�kejavak (termel�si eszk�z�k) nem eredeti, hanem sz�rmaz�kos termel�si t�nyez�k, hiszen maguk is kor�bbi termel�si folyamatok eredm�nyei. V�llalati szektor azon gazdas�gi egys�gek �sszess�ge, amelyek a javak �s szolg�ltat�sok el��ll�t�s�t v�gzik. V�llalatok piaci alkalmazkod�sa alapvet�en h�rom eszk�zzel val�sulhat meg: az �rak v�ltoz�s�val, a termel�si (k�n�lati) mennyis�ggel, valamint a term�k tulajdons�gainak megv�ltoz�s�val. V�llalat n�veked�si �tja azon t�nyez�kombin�ci�k �sszess�ge, amelyek egy-egy termel�si szint legkisebb k�lts�ggel val� el��ll�t�s�t teszi lehet�v�. Vegyes gazdas�g olyan piacgazdas�g, amelyben az �llam akt�v szerepl�k�nt jelenik meg �s befoly�solja a gazdas�g m�k�d�s�t. Azonban ebben a gazdas�gi rendszerben is a piac a domin�ns integr�ci�s forma; a gazdas�g alapk�rd�seit els�sorban a piaci logika szerint v�laszolj�k meg. Versenyz� v�llalat sz�m�ra a piaci �r adotts�g. Versenyz� v�llalat sz�m�ra a hat�rbev�tel �s az �tlagbev�tel egyar�nt megegyezik a term�k piaci �r�val. Versenyz� v�llalat akkor maximaliz�lja profitj�t, ha azt a mennyis�get termeli, ahol a hat�rbev�tel (a piaci �r) megegyezik a hat�rk�lts�ggel. K�t v�llalat meg�llapod�sa a termel�s cs�kken�s�hez �s az �rak n�veked�s�hez vezet, a k�t v�llalt �sszes profitja nagyobb lesz.

2006.01.17. 14:12

K�zgazdas�gtan I. ( Mikro�kon�mia )                                                   Fogalmak, meghat�roz�sok     Alacsonyabb rend� (inferior) javaknak nevezz�k azokat a javakat, amelyekb�l a fogyaszt� �ltal keresett mennyis�g cs�kken a j�vedelem n�veked�s�vel, ha j�vedelm�k meghalad egy bizonyos szintet. Alternat�v k�lts�g: B�rmely lehet�s�g kiv�laszt�s�nak alternat�v k�lts�ge azon lehet�s�g hasznoss�ga, amelyr�l lemondunk az adott megold�s kiv�laszt�sa �rdek�ben. Alternat�v k�lts�g (opportunity cost) legt�gabb �rtelemben azokat a lehet�s�geket jelenti, amelyeket a v�llalat elvesz�t azzal, ha er�forr�sait egy meghat�rozott c�lra haszn�lta fel. Alternat�v k�lts�gek sz�kebb �rtelemben mindazok a lehets�ges kiad�sok, amelyek egy term�k el��ll�t�s�hoz sz�ks�ges er�forr�sok megszerz�s�vel kapcsolatban felmer�lhetnek. Anyagi szolg�ltat�sok mindig valamilyen j�sz�gra ir�nyulnak. (sz�ll�t�s, rakt�roz�s stb.)  �lland� k�lts�gek nem v�ltoznak a termel�s v�ltoz�s�val, m�g akkor is felmer�lnek, ha egy�ltal�n nem termelnek. Jele: FC (Fixed Cost) �ltal�nos egyens�lyi elemz�s az �rakat �s a term�k-, valamint t�nyez�mennyis�geket szimult�n hat�rozza meg az �sszes piacon, figyelembe v�ve azok k�lcs�nhat�sait is. �ltal�nos egyens�lyi elm�let azokat a felt�teleket �s �sszef�gg�seket t�rja fel, amely az �sszes r�szpiac egy�ttes egyens�ly�t biztos�tj�k. �tlagbev�tel az �sszbev�tel �s az eladott mennyis�g h�nyadosa. Jele: AR (Average Revenue) �rdiszkrimin�ci�nak nevezik azt az �rmeg�llap�t�si m�dszert, amikor az elad� ugyanazt a term�ket elt�r� �ron �rt�kes�ti az egyes vev�knek, vagy vev�i csoportoknak. Azt a megold�st, amikor minden vev�nek a saj�t rezerv�ci�s �r�n �rt�kes�tik a term�ket, els� fok� �rdiszkrimin�ci�nak nevezik. Azt az �rk�pz�si technik�t, amikor a monop�lium a v�s�rolt mennyis�g f�ggv�ny�ben, l�pcs�zetesen alak�tja ki az �rakat, m�sodfok� �rdiszkrimin�ci�nak nevezz�k. Ha az elad� k�pes a vev�ket k�t, vagy t�bb csoportra osztani keresleti f�ggv�ny�k alapj�n, akkor ugyanazt a term�ket m�s �ron �rt�kes�theti az egyes csoportoknak. Ezt az �rk�pz�si elj�r�st nevezik harmadfok� �rdiszkrimin�ci�nak. �r-fogyaszt�si g�rbe (PCC – Price Consumption Curve) azon optim�lis kombin�ci�k �sszes�ge, amelyeket az egyik term�k k�l�nb�z� �rai mellett v�laszt a fogyaszt�, mik�zben a m�sik term�k �ra �s a fogyaszt� j�vedelme v�ltozatlan. �rupiacnak (j�sz�gpiacnak) nevezz�k a t�kejavak �s a fogyaszt�si javak piac�t egy�ttesen. �rv�ltoz�s kereszthat�sa megmutatja, hogyan v�ltozik egy adott term�k kereslete egy m�sik term�k �rv�ltoz�s�nak hat�sa. �rv�ltoz�s helyettes�t�si hat�sa azt a fogyaszt�sv�ltoz�st jelenti, amelyet adott term�k �r�nak v�ltoz�sa id�z el�, v�ltozatlan re�lj�vedelem mellett. �rv�ltoz�s j�vedelmi hat�sa azt a fogyaszt�sv�ltoz�st jelenti, amit az �rv�ltoz�s miatti re�lj�vedelem-v�ltoz�s v�lt ki. �tlagterm�k: egy termel�si t�nyez� �tlagterm�ke a termelt mennyis�g �s a felhaszn�lt t�nyez� mennyis�g�nek h�nyadosa. Jele: AP (Average Product) �tlagterm�kf�ggv�ny a felhaszn�lt t�nyez� k�l�nb�z� mennyis�geihez rendeli hozz� az �tlagterm�k k�l�nb�z� �rt�keit. �tlagk�lts�g (m�s n�ven darabk�lts�g) az egys�gnyi term�kre jut� �sszk�lts�get fejezi ki. Jele: AC (Average Cost) �tlagos v�ltoz� k�lts�g a term�kegys�gre jut� v�ltoz� k�lts�g. Jele:AVC (Average Variable Cost) �tlagos fix k�lts�g a term�kegys�gre jut� �lland� k�lts�g. Jele: AFC (Average Fixed Cost) �tlagos v�ltoz� k�lts�g minimum�ban megegyezik a hat�rk�lts�ggel. �tlagk�lts�g az �tlagos v�ltoz� k�lts�g �s az �tlagos fix k�lts�g �sszege. �tlagk�lts�g minimum�ban megegyezik a hat�rk�lts�ggel. A hat�rk�lts�g f�ggv�ny az �tlagk�lts�gf�ggv�nyt is alulr�l metszi. Bels� kamatl�b a t�ke�llom�ny �tlagos hozad�ki r�t�ja; az a kamatl�b, amely mellett a t�ke�llom�ny nett� jelen�rt�ke nulla. A v�llaltnak akkor �rdemes egy t�keegys�get megv�s�rolnia, ha annak nett� jelen�rt�ke nagyobb, mint nulla, illetve a bels� kamatl�b nagyobb, mint a piaci kamatl�b.     Bertrand-i elvek alapj�n m�k�d� gazdas�g egyens�lyi pontja megegyezik a t�k�letesen versenyz� ipar�g egyens�lyi pontj�val. A legcsek�lyebb m�rt�k� verseny is kedvez�bb a fogyaszt�k sz�m�ra, mint a monop�lium. A v�llaltok �ltal gy�rtott term�kek, vagy szolg�ltat�sok nem t�k�letes helyettes�t�i egym�snak, de alaptulajdons�gaikban azonosak. Cournot-f�le egyens�lyi pont: azt a pontot (kibocs�t�skombin�ci�t), ahol a t�nyleges �s a reakci�g�rb�k �ltal v�rt output megegyezik egym�ssal Cournot-f�le egyens�lyi pontnak nevezz�k. Csere Edgeworth-doboza egy k�tszerepl�s gazdas�g k�tterm�kes j�sz�gter�t jelenti, ami a k�t szerepl� j�sz�gter�nek egym�sba ford�tott koordin�ta-rendszer�b�l sz�rmaztathat�. Csere szerz�d�s g�rb�je az Edgeworth- dobozban azokat a term�kkombin�ci�kat k�ti �ssze, amelyekr�l nem lehet �gy elmozdulni, hogy az k�lcs�n�s el�ny�kkel j�rna. Ezen pontok tartalmazz�k a Pareto- hat�kony k�szletmegoszl�si lehet�s�geket. A csere szerz�d�si g�rb�j�nek azt a szakasz�t, amely az indul� j�sz�gmegoszl�s �ltal behat�rolt k�z�mb�ss�gi g�rb�k k�z� esik, a gazdas�g magj�nak nevezz�k. Duop�lium eset�ben k�t nagyv�llalt el�g�ti ki a piaci keresletet, amelyek homog�n term�ket �ll�tanak el�. Egyens�lyi az az �r, amelyn�l �ppen egyenl� az �nk�nt k�n�lt �s keresett mennyis�g. Az egyens�lyi �rat piactiszt�t� �rnak is nevezik, mert emellett minden elad� �s vev� sz�nd�kai teljes�lnek. Egy�ni kereslet kifejezi, hogy egy fogyaszt� – saj�t preferenciarendszere, j�vedelme �s az adott piaci �rak mellett – milyen mennyis�get hajland� v�s�rolni az adott term�kb�l. Els�llyedt k�lts�gek (sunk cost) azok a kiad�sok, amelyek m�r megt�rt�ntek �s adott id�pontban m�r nem v�ltoztathat�k meg. Engel-g�rbe kifejezi, hogy a fogyaszt� mekkora mennyis�get k�v�n v�s�rolni az adott term�kb�l k�l�nb�z� j�vedelem �s v�ltozatlan �rak mellett. Explicit k�lts�gek: Azokat a k�lts�geket, amelyek adott id�szakban k�zvetlen p�nzkifizet�st ig�nyelnek, explicit (kifejezett) k�lts�geknek nevezz�k. �letmin�s�g k�lts�gvet�si egyenese a szabadid� �s a b�rjavak azon kombin�ci�i, amelyet a fogyaszt� adott munkab�r mellett megkereshet. Extern�lia (k�ls� gazdas�gi hat�s) eset�n az egyik gazdas�gi szerepl� tev�kenys�ge piaci ellent�telez�s n�lk�l befoly�solja egy m�sik gazdas�gi szerepl� helyzet�t. Fedezeti pont: Azt a termel�s – k�lts�g – �r kombin�ci�t, ahol a hat�rk�lts�g megegyezik az �tlagk�lts�ggel �s az �rral, fedezeti pontnak nevezik. Fogyaszt� a munka k�n�lat�r�l a munkab�r �s az �letmin�s�gre vonatkoz� preferenci�i alapj�n d�nt. A munkab�r �ltal meghat�rozott korl�tok k�z�l azt v�lasztja, amelyek sz�m�ra a legmagasabb sz�ks�gletkiel�g�t�st biztos�tja. Fogyaszt� az a gazdas�gi szerepl�, akinek c�lja saj�t sz�ks�gleteinek kiel�g�t�se. A fogyaszt�s gazdas�gi egys�ge a h�ztart�s. Fogyaszt� c�lja a fogyaszt�sb�l sz�rmaz� hasznoss�g�rzet, vagyis a sz�ks�glet kiel�g�t�s fok�nak maximaliz�l�sa. Fogyaszt�k t�nyez�k�n�lat�nak v�gs� c�lja, hogy a termel�si t�nyez�k elad�s�b�l sz�rmaz� j�vedelemb�l kiel�g�ts�k sz�ks�gleteiket. Fogyaszt�i t�bblet azon p�nz�sszegek k�l�nbs�ge, amelyet a fogyaszt� maxim�lisan hajland� lenne fizetni a term�k�rt,  valamint a t�nylegesen fizetend� �sszeg k�l�nbs�ge. Foly� k�lts�gek: egy adott id�szakban a termel�s sor�n felmer�l� k�zvetlen r�ford�t�sokat foly� k�lts�geknek nevezz�k. Ezeknek a k�lts�geknek az adott id�szak alatt meg is kell t�r�lni�k. Gazdas�g az ember k�rnyezete k�z�tti k�lcs�nhat�s int�zm�nyes�tett folyamata, amely sz�ks�glet kieg�sz�t� eszk�z�kkel val� folyamatos ell�t�st biztos�tja. Gazdas�gi er�forr�sok mindazok a term�szeti felt�telek, javak, szolg�ltat�sok �s tev�kenys�gek, amelyek egy j�sz�g el��ll�t�s�hoz sz�ks�gesek. (inputok) Gazdas�gi j�rad�k az a k�l�nbs�g, ami az adott termel�si t�nyez�nek t�nylegesen kifizetett �sszeg �s az adott termel�si t�nyez� megszerz�s��rt minim�lisan sz�ks�ges �sszeg k�z�tt van. Gazdas�gi modellek leegyszer�s�tik a val�s�got, �ttekinthet�bb� teszik a folyamatokat, �s lehet�v� teszik a gondolatban folytatott k�s�rleteket, az esem�nyek �s �sszef�gg�sek elemz�s�t �s magyar�zat�t. Gazdas�gi k�lts�gek: a termel�s gazdas�gi k�lts�gei mindazok az els�llyedt �s alternat�v k�lts�gek, amelyek a termel�s sor�n felmer�lnek. Gazdas�gi rendszerek h�rom alapt�pus�t k�l�nb�ztetik meg: a tiszta piacgazdas�got, a k�zpontos�tott tervgazdas�got �s a vegyes gazdas�got. Gazdas�gi profit az �sszes bev�tel �s a gazdas�gi k�lts�gek k�l�nbs�ge. Az �sszbev�tel �s a sz�mviteli k�lts�gek k�l�nbs�g�t sz�mviteli profitnak nevezz�k. Gazd�lkod�s azt jelenti, hogy az adott eredm�ny el�r�s�hez minim�lis er�forr�s r�ford�t�sra, illetve adott er�forr�sokkal maxim�lis eredm�ny el�r�s�re t�reksz�nk. Gossen II. t�rv�nye kimondja, hogy a fogyaszt� akkor k�lti el optim�lisan j�vedelm�t, ha az utolj�ra kiadott p�nzegys�g minden term�k eset�ben azonos �sszhaszonn�vekm�nyt eredm�nyez. M�sk�ppen: a p�nz hat�rhaszna minden term�k fogyaszt�s�ban azonos. Griffen – javaknak nevezik azon inferior javakat, amelyekn�l az �rv�ltoz�s j�vedelmi hat�sa fel�lm�lja a helyettes�t�si hat�st. Hasznosnak tekint�nk k�zgazdas�gi �rtelemben minden olyan j�sz�got, vagy j�sz�gkombin�ci�t, amely k�pes a t�rsadalom valamely tagj�nak sz�ks�glet�t kiel�g�teni. Haszonmaximaliz�ci� fogyaszt� azt a j�sz�gkombin�ci�t v�lasztja , amelyben adott j�vedelem mellett a legmagasabb sz�ks�gletkiel�g�t�st �ri el.  Ekkor a j�vedelem- �s �rkorl�tokat kifejez� k�lts�gvet�si egyenes �rint egy k�z�mb�ss�gi g�rb�t. Az optim�lis v�laszt�s eset�n a helyettes�t�s hat�rr�t�ja �ppen megegyezik az �rak ar�ny�val. Haszonkulcs: Az �r �s a hat�rk�lts�g k�z�tti k�l�nbs�g (markup) sz�zal�kos nagys�g�t haszonkulcsnak nevezz�k. A haszonkulcs a kereslet �rrugalmass�g�nak reciproka. Hat�rhaszon: Egy term�k hat�rhaszna kifejezi, mennyivel v�ltozik a sz�ks�glet kiel�g�t�s foka (az �sszhaszon), ha az adott term�k fogyaszt�s�t egy egys�ggel n�velj�k. Jele: MU Hat�rk�lts�gf�ggv�ny a termel�s k�l�nb�z� �rt�keihez rendeli hozz� az �sszk�lts�gv�ltoz�s �rt�keit. A hat�rk�lts�gf�ggv�ny az �sszk�lts�gf�ggv�ny (vagy v�ltoz�k�lts�g-f�ggv�ny) deriv�ltf�ggv�nye. Hat�rk�lts�gf�ggv�ny alulr�l metszi az �tlagos v�ltoz�k�lts�g-f�ggv�nyt, �s az �tlagos v�ltoz�k�lts�g-f�ggv�nynek ebben a metsz�spontban van a minimuma. Hat�rbev�tel megmutatja, mennyivel v�ltozik az �sszbev�tel, ha egy egys�ggel n�vekszik az eladott mennyis�g. Jele:MR (Marginal Revenue) Hat�rterm�k-bev�tel megmutatja, mennyivel v�ltozik az �sszbev�tel, ha a termel�si t�nyez� mennyis�g�t egys�gnyivel n�velj�k. Jele: MRP (Marginal Revenue Product) Hat�rterm�k kifejezi, hogy az egyik termel�si t�nyez� egys�gnyi v�ltoz�sa mennyivel v�ltoztatja meg a termel�st, mik�zben a m�sik t�nyez� v�ltozatlan. Jele:MP (Marginal Product) Hat�rterm�kf�ggv�ny a termel�si t�nyez� k�l�nb�z� �rt�keihez rendeli hozz� az �ltala eredm�nyezett termel�sv�ltoz�st. A hat�r�rt�kf�ggv�ny a termel�si f�ggv�nynek a v�ltoz� t�nyez� szerinti parci�lis deriv�ltf�ggv�nye. Hat�rprofitf�ggv�ny a termel�s egyes �rt�keihez rendeli hozz� a profitv�ltoz�sokat, vagyis az �sszprofitf�ggv�ny deriv�ltf�ggv�nye. H�ztart�si szektorba azokat a gazdas�gi szerepl�ket soroljuk, amelyek fogyaszt�si egys�gk�nt m�k�dnek (t�nyez� k�n�lat). Helyettes�t�s hat�rr�t�ja megmutatja, hogy a mennyis�g�ben n�vekv� term�k (x) egy egys�g��rt mennyit hajland� fel�ldozni a fogyaszt� a m�sik term�kb�l (y) a sz�ks�glet kiel�g�t�s m�rt�k�nek v�ltozatlans�g�hoz. Jele: MRS Holttehervesztes�g: A piac t�k�letlen m�k�d�se miatt az �sszes t�bbletben (a fogyaszt�i �s termel�i t�bbletben) bek�vetkez� cs�kken�st holttehervesztes�gnek nevezz�k. Hossz� t�vnak tekintj�k azt az id�t�vot, amelyen bel�l b�rmelyik termel�si t�nyez� mennyis�g�t megv�ltoztatjuk, korl�tlanul m�dos�thatjuk a termel�si t�nyez�ket. Hossz� t�v� �tlagk�lts�gf�ggv�ny megmutatja, hogyan v�ltozik a term�kegys�gre jut� k�lts�g, ha minden termel�si t�nyez� felhaszn�l�s�t azonos m�rt�kben n�velve n�velj�k a termel�st. Jele: LAC (Long-run Average Cost) Hossz� t�v� hat�rk�lts�gf�ggv�ny megmutatja, hogyan v�ltozik a minim�lis �sszk�lts�g, ha �tt�r�nk egyik isoquantr�l a m�sikra, vagyis egys�gnyivel n�velj�k a termel�st a t�nyez�k egy�ttes n�vel�s�vel. Jele: LMC (Long-run Marginal Cost) Hossz� t�v� �tlagk�lts�gg�rbe a r�vid t�v� �tlagk�lts�gg�rb�k burkol�g�rb�je. Id�preferencia a k�l�nb�z� id�pontok azonos mennyis�g� fogyaszt�si lehet�s�geinek rangsorol�s�t jelenti a sz�ks�gletkiel�g�t�s szempontj�b�l.     Implicit k�lts�gek: az adott id�szakban felhaszn�lt er�forr�sok azon r�ford�t�sait, amelyek az adott id�szakban nem j�rnak k�zvetlen p�nzmozg�sokkal, implicit (rejtett) k�lts�geknek nevezz�k. Az implicit k�lts�gek egy r�sze elsz�molhat� sz�mviteli k�lts�g, m�sik r�sze nem-elsz�molhat� alternat�v k�lts�g. Isocost-egyenes azokat a lehets�ges t�ke-munka kombin�ci�kat tartalmazza, amelyek adott �sszk�lts�g �s adott t�nyez��rak mellett megv�s�rolhat�ak. Isoquant-g�rb�k relev�ns tartom�nya csak a technikailag hat�kony pontokat tartalmazza. Ebben a tartom�nyban az isoquant g�rbe negat�v meredeks�g�. Isoquant-g�rbe azon t�nyez�kombin�ci�k �sszess�ge az inputt�rben, amelyek azonos termel�si mennyis�get eredm�nyeznek. J�sz�gnak (t�bbes sz�mban: javaknak) nevezz�k azokat a hasznos dolgokat, amelyek valamilyen sz�ks�gletet kiel�g�tve n�velik j�l�t�nket. (a j�sz�g kifejez�sbe bele�rtj�k az anyagi javakat �s a szolg�ltat�sokat is) J�sz�gkos�r k�t, vagy t�bb term�k, vagy szolg�ltat�s mennyis�g�nek tetsz�leges kombin�ci�ja. J�sz�gt�rnek nevezz�k k�t, vagy t�bb j�sz�g �sszes lehets�ges kombin�ci�j�t. J�vedelem-fogyaszt�si g�rbe a k�l�nb�z� j�vedelmekhez tartoz� optim�lis j�sz�gkombin�ci�k halmaza. Jele: ICC Kamat a k�lcs�nadott p�nz haszn�lati d�ja, egy meghat�rozott nagys�g� p�nz�sszeg. Kamatl�b a kamat �s a k�lcs�nadott �sszeg ar�nya, sz�zal�kban kifejezve. Egy t �v m�lva v�rhat� x �sszeg� bev�tel jelen�rt�ke PV, ha PV-t ma a piaci kamatl�b mellett befektetve t �v m�lva pontosan x �sszeghez jutn�nk, kamatos kamatot sz�m�tva. Kereslet az a j�sz�gmennyis�g, amelyet a vev�k hajland�k �s k�pesek megv�s�rolni. Kereslet j�vedelemrugalmass�ga megmutatja, hogy a j�vedelem 1 sz�zal�kos v�ltoz�sa h�ny sz�zal�kkal v�ltoztatja meg a keresett mennyis�get. Kereset �rrugalmass�ga megmutatja, h�ny sz�zal�kkal v�ltozik a keresett mennyis�g, ha a term�k �ra 1 sz�zal�kkal v�ltozik. Kereslet kereszt�rrugalmass�ga megmutatja, hogy egy adott term�k �r�nak egy sz�zal�kos v�ltoz�sa – cetris paribus – h�ny sz�zal�kkal v�ltoztatja meg egy m�sik j�sz�g keresett mennyis�g�t. Keresleti f�ggv�ny a kereslet nagys�ga (j�sz�gmennyis�g) �s meghat�roz� t�nyez�inek �sszess�ge k�z�tti matematikai �sszef�gg�st mutatja. D =f(P,I,O) P= j�sz�g �ra, I= fogyaszt�k nomin�lj�vedelme, O= minden egy�b meghat�roz� t�nyez�. Kereseti g�rbe megmutatja, mekkora a j�sz�gb�l keresett mennyis�g b�rmely lehets�ges �r eset�n, az egy�b t�nyez�k v�ltozatlans�ga mellett. Azt a mennyis�get mutatja teh�t, amelyet a v�s�rl�k hajland�k megv�s�rolni valamely id�szakban. K�n�lat az az �r�mennyis�g, amit egy id�szak alatt az elad�k megv�telre felk�n�lnak. S= f(P,O)    S= a k�n�lt mennyis�g, P= term�k �ra, O= az egy�b t�nyez�k �sszess�ge. K�n�lati f�ggv�ny: a versenyz� v�llalat k�n�lati f�ggv�nye nem m�s, mint a hat�rk�lts�gf�ggv�nynek az �tlagos v�ltoz�k�lts�g-f�ggv�ny minimuma felett l�v� szakasz. Ha az �r kisebb, mint az �tlagos v�ltoz� k�lts�g minimuma, akkor a v�llalat nem termel. K�n�lati g�rbe a piaci �r �s a termel�k �ltal eladni k�v�nt j�sz�gmennyis�g k�z�tti kapcsolatot mutatja b�rmely lehets�ges �r eset�n, teh�t azt, hogy k�l�nb�z� �rakn�l az elad�k milyen mennyis�get �rt�kes�ten�nek, egy�b t�nyez�k v�ltozatlans�ga mellett. Komparat�v el�nye van gazdas�gi egys�gnek  valamely term�k el��ll�t�s�ban egy m�sik gazdas�gi egys�ggel  szemben, ha az adott term�ket kisebb alternat�v k�lts�ggel k�pes megtermelni, mint a m�sik gazdas�gi egys�g. Kompetit�v inputpiac eset�n a v�llalt t�nyez�-hat�rk�lts�ge megegyezik az adott t�nyez� piaci �r�val. K�lts�g mindazon r�ford�t�s p�nzben kifejezve, ami a termel�s sor�n felmer�l. jelentettek �s/vagy a k�nyvel�sben elsz�molhat�ak. K�lts�gvet�si halmaz azon j�sz�gkombin�ci�k �sszess�ge, amelyeket a fogyaszt� az adott id�szak j�vedelm�b�l az �rv�nyes �rak mellett meg tud v�s�rolni. K�lts�gvet�si korl�t azon j�sz�gkombin�ci�k �sszess�ge, amelyeket a fogyaszt� j�vedelm�nek teljes elk�t�s�vel tud megv�s�rolni adott �rak mellett. K�lts�gf�ggv�nyek fejezik ki, hogyan v�ltoznak a k�lts�gek a termel�s v�ltoz�s�val. C =  f(Q) A termel�s egys�gnyi v�ltoz�sa �ltal el�id�zett �sszk�lts�gv�ltoz�st hat�rk�lts�gnek nevezz�k. Jele: MC (Marginal Cost) K�zgazdas�gtan annak a m�dj�t �s t�rv�nyszer�s�geit igyekszik felt�rni, ahogyan az egy�nek �s k�z�ss�gek felhaszn�lj�k a sz�k�sen rendelkez�s�kre �ll� er�forr�sokat, �s elosztj�k a felhaszn�l�s sor�n keletkez� �rt�keket. (a k�zgazdas�gtan a gazd�lkod�s t�rv�nyszer�s�geit keresi) A k�zgazdas�gtan h�rom ter�letre oszlik: a mikrogazdas�gtanra, a makrogazdas�gtanra �s a nemzetk�zi gazdas�gtanra. K�z�mb�ss�gi g�rbe a fogyaszt�i kosarak minden olyan kombin�ci�ja, amely azonos sz�ks�gletkiel�g�t�si szintet biztos�t a fogyaszt� sz�m�ra. K�z�mb�ss�gi t�rk�p az adott j�sz�gt�rben elhelyezked� k�z�mb�ss�gi g�rb�k �sszess�ge. K�zpontos�tott tervgazdas�gban a termel�si eszk�z�k d�nt� t�bbs�ge egy k�zponti szervezet, rendszerint az �llam tulajdon�ban van. Ez a k�zponti szervezet hozza meg a legfontosabb gazd�lkod�si d�nt�seket �s k�telez� utas�t�sokkal ir�ny�tja a v�grehajt� gazdas�gi egys�geket. �gy a maga szempontjai szerint hangolja �ssze a termel�st a sz�ks�gletekkel, �s igyekszik h�tt�rbe szor�tani a m�s elven m�k�d� integr�ci�s form�kat. Lek�t�tt t�ke: a termel�s megind�t�s�hoz sz�ks�ges egyszeri, nagy �sszeg� �s fokozatosan megt�r�l� r�ford�t�sokat lek�t�tt (befektetett) t�k�nek nevezz�k. Leontief-tipus� termel�si f�ggv�ny: Ha a termel�si t�nyez�k ar�nya nem v�ltoztathat�, akkor a termel�s mennyis�g�t a termel�si t�nyez�k k�z�l az hat�rozza meg, amelyik a sz�k keresztmetszetet k�pviseli. Az ilyen termel�si f�ggv�nyt – els� elemz�je ut�n - Leontief-tipus� termel�si f�ggv�nynek nevezik. Magasabb rend� (szuperior) javak azok, amelyekb�l a keresett mennyis�g er�teljesen n�vekszik a j�vedelem n�veked�s�vel, r�szar�nyuk a fogyaszt�son bel�l ekkor n�vekszik. Maxim�lis profitot biztos�t� kibocs�t�s mindig a hat�rk�lts�gf�ggv�ny n�vekv� szakasz�n j�n l�tre. Maxim�lis profit akkora t�nyez� felhaszn�l�sn�l biztos�tott, amelyn�l a hat�rterm�k-bev�tel megegyezik a t�nyez�-hat�rk�lts�ggel. Megtermelt term�kmennyis�g csak a felhaszn�lt termel�si t�nyez�k, az alkalmazott t�ke �s munka mennyis�g�t�l f�gg. Q = F (K;L) Merev t�ke-munka ar�ny� termel�si elj�r�sok eset�ben a folyamatos helyettes�t�s helyett csak korl�tozottan v�ltoztathatjuk a t�ke �s munka ar�ny�t, ha a k�l�nb�z� termel�si elj�r�sokat kombin�ljuk egym�ssal. A t�rtvonal� isoquant ezeket a lehets�ges kombin�ci�kat tartalmazza. Minim�lis k�lts�get biztos�t� t�nyez�kombin�ci� eset�ben a t�nyez�k hat�rterm�keinek ar�nya megegyezik �raik ar�ny�val. Monop�lium minden tekintetben ellent�te a t�k�letes versenynek: egyetlen elad� k�n�lja az adott term�ket, ebb�l k�vetkez�en �rmeghat�roz� szere van, �s a piaci hatalm�val k�pes megakad�lyozni, hogy versenyt�rs jelenjen meg a piacon. A monop�lium csak olyan keresleti viszonyok k�z�tt m�k�dhet, ahol a kereslet �rrugalmas. Monop�lium maxim�lis profitot biztos�t� k�n�lata az a term�kmennyis�g, amelyikn�l a hat�rk�lts�g �s a hat�rbev�tel megegyezik egym�ssal. Az ehhez a mennyis�ghez tartoz� �r nagyobb, mint a hat�rbev�tel. A monop�lium maxim�lis k�n�lata akkora mennyis�g lehet, ahol a hat�rbev�tel null�v� v�lik. Monop�liumnak nincsen a hagyom�nyos �rtelemben vett k�n�lati f�ggv�nye. Monopolista poz�ci� �nmag�ban nem garant�lja gazdas�gi profit l�t�t, de ha kialakul, akkor a v�llalt hossz� t�von is k�pes megtartani azt. Monopoler�vel rendelkezik az a v�llalat, amelyik el�g nagy piaci r�szesed�ssel b�r ahhoz, hoy term�k�nek �r�t meghat�rozza. Monopolisztikus verseny eset�n a v�llaltok sz�ma nagy, r�szesed�s�k a piaci �rt�kes�t�sb�l csek�ly, de k�pesek term�k�ket megk�l�nb�ztetni a t�bbiek�t�l, vagyis a k�n�lat term�kdifferenci�lt. Munka keresleti f�ggv�nye a v�llalt hat�rterm�k-bev�teli f�ggv�ny�nek inverze, amely megmutatja, hogy k�l�nb�z� t�nyez��rak, valamint adott outputpiaci felt�telek mellett, a v�llalat mekkora munkamennyis�get hajland� v�s�rolni a profitmaximumot biztos�t� kibocs�t�s �rdek�ben. Munka, mint termel�si t�nyez�, az ember mindazon szellemi �s fizikai k�pess�geinek az �sszess�ge, amelyeket a javak el��ll�t�sa sor�n felhaszn�lhat. Jele: L (Labour) Munkab�r a fogyaszt� szempontj�b�l a szabadid� alternat�v k�lts�ge, vagyis �ra. Munkav�gz�s egyetlen haszna az, hogy az �rte kapott b�rb�l fogyaszt�si cikkeket lehet v�s�rolni. Munkav�llal�s �ldozata a munka idej�vel azonos id�tartam� szabadid� hasznoss�ga. Negat�v extern�li�r�l akkor besz�l�nk, ha egy term�k el��ll�t�s�nak t�rsadalmi hat�rk�lts�ge nagyobb, mint az egy�ni; a t�rsadalmi t�bbletk�lts�get az �r nem tartalmazza. Ezzel egy�tt a t�rsadalom egyes csoportjainak hasznoss�g�rzete cs�kken, a t�rsadalmi hat�rhaszon kisebb, mint a kibocs�tott term�k fogyaszt�inak egy�ni hat�rhaszna Nem anyagi szolg�ltat�sok: k�zvetlen�l az emberre ir�nyulnak. (orvosi ell�t�s, sz�n�sz stb.) Nett� jelen�rt�k a v�rhat� nett� hozam diszkont�lt �sszeg�nek (a jelen�rt�knek) �s a befektetett �sszegnek a k�l�nbs�ge. A nett� jelen�rt�ket NPV bet�kkel jel�lj�k. (Net Present Value) Nomin�lj�vedelem: a p�nzform�ban megjelen� j�vedelem. Nomin�lb�r: a munkav�llal�k keresete. Norm�l j�sz�gnak nevezz�k azt a j�sz�got, amelynek keresett mennyis�ge a fogyaszt� j�vedelm�nek n�veked�s�vel n�. Norm�l javak est�ben az �rv�ltoz�s k�t hat�sa azonos ir�nyba hat a term�k kereslet�re. Inferior javak eset�ben az �rv�ltoz�s helyettes�t�si �s a j�vedelmi hat�sa ellent�tes ir�nyban hat az adott j�sz�g kereslet�re. Norm�l profit a v�llalkoz�s tulajdon�ban l�v� er�forr�sok alternat�v k�lts�ge, a k�vetkez� legjobb felhaszn�l�si lehet�s�g j�vedelme. Oligop�liumnak nevezz�k azt a piaci form�t, amikor egy adott term�k kereslet�t n�h�ny nagyv�llalt el�g�ti ki. Optim�lis termel�s: A versenyz� v�llalat optim�lis termel�se mindig ann�l a hat�rk�lts�gn�l van, amelyik megegyezik az �rral – felt�ve, hogy az �r magasabb, mint az �tlagos v�ltoz�k�lts�g minimuma. Ez a termel�s vagy a vesztes�get minimaliz�lja, vagy a profitot maximaliz�lja. Optim�lis t�nyez�felhaszn�l�s: adott termel�si mennyis�g gazdas�gilag optim�lis t�nyez�felhasz�l�sa a legkisebb k�lts�ggel j�r� kombin�ci�. Optim�lis megold�s: Egy adott isocost, vagyis adott �sszk�lts�g meghat�rozta lehet�s�gek k�z�l a maxim�lis termel�st biztos�t� t�nyez�kombin�ci� jelenti az optim�lis megold�st. Opportunity cost (gazdas�gi k�lts�g, alternat�v k�lts�g)  egy lehet�s�g kiv�laszt�s�nak k�lts�ge, ami megmutatja, hogy pontosan mir�l kellett lemondanunk azzal, hogy �ppen az adott lehet�s�g mellett d�nt�tt�nk. �sszbev�tel az eladott mennyis�g �s a piaci �r szorzata. Jele: TR (Total Revenue) Parci�lis termel�si f�ggv�ny azt mutatja meg, hogyan alakul a termel�s, ha az egyik t�nyez� felhaszn�l�s�t v�ltoztatjuk, mik�zben a m�sik t�nyez� mennyis�ge v�ltozatlan. Pareto-hat�kony a j�sz�gmegoszt�s, ha nem lehet �gy jav�tani b�rmely szerepl� helyzet�n, hogy az ne rontan� valaki m�s helyzet�t. Piac a t�nyleges �s potenci�lis elad�k �s vev�k tal�lkoz�s�nak sz�ntere, illetve e szerepl�k kapcsolatainak rendszere, a keresletet �s a k�n�latot �sszehoz� int�zm�ny. Piaci kereslet egy adott term�k ir�nti �sszes�tett kereslet, az egy�ni keresletek �sszess�ge. Piaci keresleti f�ggv�ny alakja �s folytonoss�ga az egy�ni keresleti f�ggv�nyt�l f�gg. Piaci kereslet az adott term�kb�l az �sszes fogyaszt� �ltal v�s�rolni k�v�nt mennyis�get jelenti. Piaci egyens�ly t�k�letes verseny eset�n biztos�

2006.01.17. 14:11

I. Mit tud a Kereslet �rrugalmass�g�r�l? Megmutatja, h�ny sz�zal�kkal v�ltozik egy �r� kereslete, ha �ra egy sz�zal�kkal megv�ltozik. A kereslet ann�l rugalmasabb, min�l t�bb �s k�zelebbi helyettes�t�je van az adott j�sz�gnak, �s a fogyaszt�k j�vedelm�k min�l nagyobb h�nyad�t k�ltik az adott j�sz�gra, �s min�l hosszabb az id�szak. II. Milyen paradox �rhat�sokat ismer? 1. Griffen: als�bbrend� j�sz�gn�l jelentkezik, ahol az �rv�ltoz�s j�vedelmi hat�sa nagyobb, mint a helyettes�t�si hat�s. 2. Preszt�zs: k�l�nb�z� st�tusz� szimb�lum eset�ben. Ann�l vonz�bb min�l nagyobb az �r. 3. Min�s�gi: a fogyaszt�k nem ismerik az �r�, min�s�g�t �s az �rb�l k�vetkeztetnek r�. 4. Spekul�ci�s: �remelked�s eset�n a fogyasztok tov�bbi, �remelked�sre sz�m�tanak, ez�rt el�re hozz�k v�s�rl�saikat. V. Hogyan csoportos�that�ak a v�llalatok termel�si k�lts�gi �s milyen �sszef�gg�s van k�z�tt�k? A k�lts�gek csoportos�t�sa: a.       T�nyez�k lek�t�s�nek id�tartama szerint: 1.      Foly� k�lts�gek: a termel�s sor�n folyamatosan felmer�lnek, az �rt�kes�t�s sor�n gyorsan megt�r�lnek 2.      A tart�s t�kebefektet�s k�lts�gei: a termel�s beindul�sakor egyszerre, nagy volumenben jelentkeznek, hosszabb peri�dus alatt fokozatosan t�r�lnek meg. b.      A k�nyvel�s alapj�ul szolg�l� bizonylatok szempontj�b�l: 1.       Explicit k�lts�gek: adott id�szakban a sz�ml�kon szerepl� k�lts�gek 2.       Implicit k�lts�gek: sz�ml�kon �tutal�sokon nem jelennek meg c.       A k�lts�g�rtelmez�s elm�leti alapja szerint: 1.       Sz�mviteli k�lts�gek: sz�mvitelileg nyilv�ntarthat� foly� k�lts�gek pl. explicit, implicit egy r�sze, a norm�l profit nem. 2.       A termel�s gazdas�gi k�lts�gei: a sz�mviteli k�lts�gek �s a norm�l profit. M�. szeml�lete szerint a norm�l profit a v�llalkoz�k – mint termel�si t�nyez�k – j�vedelme, v�llalkoz�sra motiv�l�suk �ra. Ugyan az mint a munkab�r, kamat vagy j�rad�k. d.      A termel�s v�ltoz�s�ra val� reakci� szempontj�b�l: 1.      �lland� k�lts�gek (FC fixed cost): nem reag�lnak a termel�si volumen v�ltoz�s�ra. Csak r�vid t�von �rtelmezhet�k. Hossz� t�von minden k�lts�g v�ltoz�nak min�s�l.   VI. Mit �rt�nk t�k�letesen versenyz� v�llatok alatt? Hol van a profit maximaliz�l� kibocs�t�s? Mit jelent a k�n�lat? A t�k�letesen versenyz� v�llalat �relfogad�. A term�kek �ra nem f�gg saj�t k�n�lat�t�l. A v�llalat adott piaci �ron annyit ad el, amennyit csak akar. A profit maximaliz�l� kibocs�t�st �gy hat�rozzuk meg, mint a bev�telnek a k�lts�gek levon�sa ut�ni maradv�nyt. �gy a v�llalat el�rt �sszes profit a teljes bev�tel �s a teljes k�lts�g k�l�nbs�ge. Elad�sra felaj�nlott term�kek mennyis�ge. VIII. �lland� mennyis�g� termel�si t�nyez�k: abszol�t �s k�l�nb�zeti j�rad�ka? Abszol�t j�rad�k: az a j�rad�k, amelyet mindegyik, teh�t a legrosszabb f�ld haszn�lat��rt is megfizetnek – a k�l�nb�zetivel szembe�ll�tva. Az abszol�t j�rad�kot a m�g megm�velt legrosszabb f�ld alternat�v felhaszn�l�si lehet�s�g�nek �rt�ke szabja meg. Ha egy t�nyez�nek nincsen alternat�v felhaszn�l�si lehet�s�ge, akkor �ltal�ban nincsen abszol�t j�rad�k sem. K�l�nb�zeti j�rad�k a jobb �s a rosszabb termel�si t�nyez�k b�rleti d�j�nak k�l�nbs�ge. IX. Milyen f�bb piaci form�kat ismer? Jellemezze �ket! Versenypiac: nagyon sok elad� van a piacon. Ezen bel�l megk�l�nb�ztet�nk t�k�letes versenyt, amelyben homog�n term�ket termelnek �s monopolisztikus versenyt, amelyben differenci�lt term�keket �ll�tanak el�. Oligop�lium: csak n�h�ny termel� van a piacon. Az oligop�lium is lehet homog�n, vagy differenci�lt. A negat�v meredeks�g� g�rb�k a csek�ly v�llalatsz�mb�l, a viszonylagosan nagyv�llalat m�retb�l ad�dik. Monop�lium: csak egyetlen termel� van a piacon. Keresleti g�rb�je maga az �sszpiaci keresleti g�rbe, amely negat�v. X. Melyek a t�k�letes verseny (monop�lium) l�trej�tt�nek okai? -Egyetlen elad� van. -Olyan homog�n term�k el��ll�t�ja, aminek nincs helyettes�t�je. -Bel�p�s lehetetlen vagy neh�z. -Nincsenek versenyt�rsai. (d�nt�seiben csak saj�t d�nt�seit�l f�gg) XI. Mit �rt�nk monop�lium alatt? Hol van a profit maximaliz�l� kibocs�t�sa? Milyen j�vedelem eloszt�si �s j�l�ti hat�sai vannak? Egy olyan term�knek egyetlen elad�ja, amelynek nincsenek k�zeli helyettes�t�i, �gy m�s term�kek �r�nak v�ltoz�sa nem hat a monopolterm�k kereslet�re. A monop�lium fakadhat szabadalomb�l, jogi szab�lyoz�sb�l, hat�kony �zemm�ret nagys�g�b�l. A profitmaximaliz�l�s sz�ks�ges f�lt�tele teh�t a monop�lium eset�ben is a hat�rk�lts�g �s hat�rbev�tel kiegyenl�t�d�se. Ha a profit maxim�lis, akkor MC=MR. 1. Kisebb mennyis�get magas �ron ad el. 2. Gazdas�gi profitra �gy tesz szert, hogy a fogyaszt�i t�bblet egy r�sz�t elsaj�t�tja. A monop�lium termel�i �s fogyaszt�i holtteher vesztes�get is eredm�nyez. Holt teher vesztes�g: elv�sz a t�rsadalom sz�m�ra de senkinek nem jelent vesztes�get.   XIV. Milyen befektet�si form�kat ismer? 1. Fizikai javak: t�kejavak, ingatlanok, m�kincsek, nemesf�mek stb. 2. P�nz�gyi javak: -k�tv�ny (hitel viszony), -r�szv�ny (tulajdon viszony). 3. Emberi t�ke: t�rsadalom. XV. Mi a jelen �s j�v� �rt�k sz�m�t�s l�nyege? J�v��rt�k: a befektet�s j�v�beni �rt�ke a befektetett �rt�knek �s a banki kamatnak az �sszege. Jelen�rt�k: a j�v�ben v�rhat� bev�tel jelenbeli �rt�k�t mekkora �sszeg eredm�nyezne ugyanakkora bev�telt, ha adott kamatl�b mellett azt a bankba helyezn�nk. XVI. Abszol�t �s komparat�v el�ny�k! Abszol�t el�ny: Ha az abszol�t el�ny�k alapj�n szakosodnak, kevesebb termel�si t�nyez� felhaszn�l�s�val k�pesek ugyanazt a mennyis�g� term�ket l�trehozni, a fennmarad� t�nyez�t �jabb cikkek termel�s�re ford�thatj�k, ez�ltal az el��ll�that� term�kt�meg b�v�l, a termel�si lehet�s�gek hat�ra feljebb tol�dik.   Komparat�v (viszonylagos) el�ny: Ha komparat�v el�ny�k alapj�n szakosodnak, akkor az er�sebb partner azon term�kek gy�rt�s�ra szakosodik, amelyikben az abszol�t – s egyben itt tal�lhat� komparat�v - el�nye nagyobb.  A gazdas�gilag gyeng�bb pedig arra, ahol relat�ve kisebb a lemarad�sa teh�t viszonylagos, komparat�v el�nye van.   XVII. Milyen kereskedelem politikai eszk�z�ket ismer? -v�d�v�mok -mennyis�gi kontingensek, kv�t�k alkalmaz�sa -olyan adminisztrat�v int�zked�sek, amelyek k�zvetve ugyan, de v�geredm�nyben a behozatal akad�lyozz�k (p�ld�ul nehezen teljes�thet� szabv�ny- �s eg�szs�g�gyi el��r�sok stb.) XVIII. A fogyaszt�i racionalit�s jellemz�se!  Racion�lis fogyaszt�:            J a fogyaszt�s sor�n v�rhat� hasznoss�g�t maximaliz�lja,                                                J d�nt�seiben k�vetkezetes. A racion�lis fogyaszt�s els� krit�riuma, hogy a fogyaszt� saj�t maga sz�m�ra a lehet� legnagyobb j�l�tet k�v�nja biztos�tani. A d�nt�sek k�vetkezetess�ge bizonyos szab�lyoknak megfelel� d�nt�seket jelent. Pl.: ha a fogyaszt� szerint 1 kg k�rte jobb, mint 1 kg alma �s 1 kg s�rgabarack jobb, mint 1 kg k�rte, akkor a racion�lis v�laszt�s szab�lyai szerint 1 kg s�rgabaracknak jobbnak kell lennie 1 kg alm�n�l. XIX. Hogyan csoportos�that�ak a javak? 1. Szabad javak: Ha a javak korl�tlan mennyis�gben �lln�nak rendelkez�sre. pl: leveg�. 2. Gazdas�gi javak: Ha a javak csak korl�tozott mennyis�gben �llnak rendelkez�sre. Ennek k�t fajt�ja van az els� a mag�n javak, amelyek egy�nileg vehet�k ig�nybe �s a k�zjavak melyek mindenki sz�m�ra rendelkez�sre �llnak. XX. Milyen k�ls� gazdas�gi hat�sokat (externi�kat) ismer? Pozit�v extern�lia: eset�ben egy tev�kenys�g egyeseknek olyan el�ny�ket (k�lts�gcs�kken�st vagy hasznoss�g n�veked�st) eredm�nyez, amelyek�rt azok nem fizetnek. Negat�v extern�lia: eset�n egy tev�kenys�g egyeseknek olyan k�rokat (k�lts�gn�veked�st vagy hasznoss�g cs�kken�st) okoz, amelyet neki a piacon kereszt�l nem t�r�tenek meg. K�ls� (extern) hat�rk�lts�g (MEC): Ez az extern�lia �ltal �rintett termel�knek a t�bbletk�lts�ge, vagy k�lts�gmegtakar�t�sa. Azt a k�lts�ghat�st m�ri, amelyet a forr�stev�kenys�g egys�gnyi v�ltoz�sa az egy�b termel�kre gyakorol, amelyek m�s term�keket termelnek.

2006.01.17. 14:09

19.  t�tel   KERESKEDELEM-POLITIKA; V�MOK; PROTEKCIONIZMUS   Kereskedelem-politika:  valamilyen gazdas�g-politikai int�zked�s, mely az                                           orsz�g k�lkereskedelm�t befoly�solja. Lehet: -          szabadkereskedelmi politika: az �llam nem avatkozik be a kereskedelembe; -          protekcionista kereskedelem-politika: az �llam valamilyen gazdas�got befoly�sol� t�nyez�t alkalmaz v�mok, vagy import kv�ta (az �llam megszabja a bevihet� maximum term�kmennyis�get – ez jelent�s az EU-ban, ott tal�lhat� mez�gazdas�gi kv�ta).   Integr�l�d�si form�k, fokozatok az egyes gazdas�gi egy�ttm�k�d�sben:   1.            Teljesen z�rt gazdas�g (autarchia): �nell�t�s, nincs k�lkereskedelmi tev�kenys�g (pld. �szak-Korea). 2.            Preferenci�lis �vezet: az egym�ssal keresked� �llamok kedvezm�nyt ny�jtanak egym�snak (pld. Egyes�lt Kir�lys�g �s gyarmatai). 3.            V�mk�z�ss�g: v�mok az integr�ci�n bel�l nincsenek, de az orsz�gok kifel� elt�r� v�mpolitik�t alkalmaznak (pld. EFTA 1961-ben: EFTA-tagok: akik a K�z�s Piacba nem l�ptek be pld. Skandin�via �s Ausztria; CEFTA 1990-ben pld. K�z�p-eur�pai Kereskedelmi T�rsul�s). 4.            V�muni�: nincsenek �n�ll� v�mok az integr�ci�n bel�l �s kifel� is egys�gesen l�pnek fel (pld. Benelux �llamok 1957.) 5.            Gazdas�gi K�z�ss�g: v�muni� �s szabad t�keforgalom, szabad t�kemozg�s (pld. K�z�s Piac). 6.            Gazdas�gi Uni�: nincsenek hat�rok gazdas�gi szempontb�l, egys�ges gazdas�gpolitikai elvek l�teznek (pld. Eur�pai Uni�, Eur�pai K�z�ss�g) 7.            Valuta Uni�: egys�ges valuta, egys�ges k�zponti bank (ez a monet�ris uni�, EU-EK tagjai: 25 tagb�l 13 a monet�ris uni� tagja, a r�gi EU-b�l nincs k�zte az Egyes�lt Kir�lys�g �s Sv�dorsz�g – itt nem vezett�k be az egys�ges p�nzt, az euro-t). 8.            Politikai Uni�: k�z�s a gazdas�gpolitika, k�z�s a valuta, k�z�s a k�lpolitika, k�z�s a honv�delmi politika az integr�ci�ban. V�MOK   V�mok:   egyfajta k�zvetett ad�, k�zvetett ad�k�nt m�k�dik a hat�rt �tl�p�                 �rukra vonatkozik.   V�mok lehetnek: -          Mennyis�gi v�m: az �ruegys�g ut�n befizetend� fix �sszeg. El�nye: k�nnyen adminisztr�lhat�. H�tr�nya: nem k�veti automatikusan az infl�ci�t �s nem alkalmaz-                  kodik az adott term�k k�l�nb�z� vari�ci�inak elt�r�                  �r�hoz. -          �rt�k-v�m: az �ru �r�nak bizonyos sz�zal�ka. H�tr�nya: nehezebben adminisztr�lhat� (mivel neh�z az �ru – mindk�t f�l: v�mfizet� �s v�mhivatal – sz�m�ra egyar�nt kiel�g�t� �r�t meg�llap�tani). Ha v�mot vetnek ki, a term�k �ra a hazai fogyaszt� sz�m�ra megn�vekedik, ebb�l k�vetkezik, hogy a termel�s �s a hazai fogyaszt�s cs�kken.   PROTEKCIONIZMUS   Protekcionizmus: v�d�v�mrendszer, a hazai ipar t�mogat�sa v�d�v�mokkal.   Bevezet�s�nek indokai: -          Hazai termel�k v�delme szubvenci�kkal (t�mogat�ssal). -          Egyes – gazdas�gon k�v�li – c�lok el�r�se (pld. mez�gazdas�gi tev�kenys�g fenntart�sa). -          Cserear�nyok jav�t�sa (export-import viszony�nak befoly�sol�sa). -          „Kiskor�” ipar�gak v�delme (pld. informatikai ipar�g). -          Munkan�lk�lis�g cs�kkent�se. -          K�lgazdas�gi egyens�ly jav�t�sa.               20.  t�tel K�LAS� GAZDAS�GI HAT�SOK; J�L�TI VESZTES�G CS�KKENT�SE   K�ls� gazdas�gi hat�sok:  extern�li�k (extern�lia: egy gazdas�gi szerepl�                                              tev�kenys�ge piaci ellent�telez�s n�lk�l befoly�-                                             solja egy m�sik szerepl� helyzet�t).                                             Vannak olyan hat�sok, melyek nem a gazdas�gi                                             egy�ttm�k�d�s k�vetkezm�nyei, nem un.  „szer-                                             z�d�sek” k�vetkezm�nyei.   A gazdas�g m�k�d�se szerz�d�sek halmaza, de az extern�li�k szerz�d�sen k�v�li hat�sok. Azokra is hat�st gyakorol, akik nem r�szesei a szerz�d�snek. A hat�s befoly�solja a szerepl�k j�l�t�t, a fogyaszt�k hasznoss�g�t, a termel�k profit maximum�t. Ezek a hat�sok NEM SZ�ND�KOLT hat�sok.   Extern�li�k megk�l�nb�ztet�se 2 m�don lehets�ges: 1.      Tev�kenys�g szerinti megk�l�nb�ztet�s: -          termel�i: a k�ls� hat�sok a termel�t �rintik; -          fogyaszt�i: a fogyaszt�k hasznoss�g�t befoly�solja. 2.      K�ls� gazdas�gi hat�s szerinti megk�l�nb�ztet�s: -          pozit�v: a k�ls� gazdas�gi hat�s kedvez�en befoly�solja a k�rnyezetet. A gazdas�gi szerepl�k olyan el�nyh�z jutnak, mely�rt nem fizetnek. (Egy tev�kenys�g olyan el�ny�ket biztos�t, amelyek�rt az el�nyt �lvez�k nem fizetnek.) -          negat�v: a gazdas�gi szerepl�ket a gazdas�gi hat�s negat�van befoly�solja, olyan k�rosod�st szenvednek, amelyet a piacon kereszt�l nem t�r�tenek meg. (Egy tev�kenys�g olyan k�rokat okoz, amelyeket nem t�r�tenek meg a k�rokat elszenved�knek.)   A k�t szempont �sszehozhat�:             termel�i extern�lia: -          pozit�v termel�i extern�li�n�l a termel�s k�lts�ge cs�kken; -          negat�v termel�i extern�li�n�l a termel�si k�lts�g n�vekszik; fogyaszt�i extern�lia: -          az �rintett fogyaszt� hasznoss�ga n�vekszik; -          az �rintett fogyaszt� hasznoss�ga cs�kken. P�lda extern�li�ra:   pozit�v extern�lia: pld. a k�rnyezetszennyez�s negat�v extern�lia: pld. kutat�-fejleszt� tev�kenys�g, vagy m�h�sz-m�hek tev�kenys�ge a szomsz�d gy�m�lcs�s�ben.   Az extern�li�k hol zavarj�k egym�st, hol r�szes�tik a gazdas�g szerepl�it.   A k�ls� gazdas�gi hat�sokat bels�v� kell tenni: -    negat�v extern�li�n�l a k�lts�get -    pozit�v extern�li�n�l a hasznot a szerepl�k sz�m�ra el�rhet�v� kell tenni.     K�ls� gazdas�gi hat�sok bels�v� t�tele (interNALiz�l�s)   Internaliz�l�s: bels�v� t�tel.   Bels�v� t�tel t�rt�nhet: -    �nk�ntes meg�llapod�s, vagy kompromisszum (COASE). P�ld�ul a k�rnyezetszennyez� �zem melletti lakosokat k�rtalan�tani kell. Mivel a k�ls� extern�lia �ltal�ban sok szerepl�s, ez�rt bels�v� kell tenni. -    Jogi eszk�z�kkel val� k�telez�s az extern�li�k ellent�telez�s�re (PIGOU-AD�). Egyfajta ad� kivet�se, hat�s�gi eszk�z�kkel, el��r�ssal val� korl�toz�s. -    Extern�li�k m�rhet�v� t�tele. -    K�rnyezettudatos szeml�let kialak�t�sa. -    „Szennyez�si jogok piaca” elm�let (BUBOR�K-ELV)                                                         �llamok meg�llapodnak abban, hogy                                                       mindenkinek van egy kis „kock�ja”: egy                                                       orsz�g mennyi szennyez�st bocs�that ki.                                                          Ha t�bbre van sz�ks�ge, a szennyez�si                                                       jogot m�s orsz�gt�l megv�s�rolja, de a                                                      „bubor�kot” sz�tfesz�teni NEM lehet!

2006.01.17. 14:08

17.  t�tel   MEGTAKAR�T�SOK; BEFEKTET�SEK; D�NT�SI SZAB�LY   Megtakar�t�s: a jelenbeni fogyaszt�sr�l val� lemond�s. Az egyik leg-fontosabb magatart�s, ez az alapja a t�ke�llom�ny b�v�t�s�nek. A fogyaszt�i oldal folyamatos d�nt�s el� ker�l: a jelenben k�v�n-e fogyasztani, vagy elhalasztja azt a j�v�be.   Fogyaszt�i magatart�s lehet: a)      J�vedelem cs�kken�sre sz�m�t: ez a csoport n�veli megtakar�t�s�t �s elhalasztja a fogyaszt�s�t. b)      J�vedelem emelked�sre sz�m�t: ez a csoport el�re hozza a fogyaszt�st (pld. hitelt vesz fel) �s csak k�s�bb fog takar�koskodni. A hitel felv�tel miatt jelent�s�ge van a kamatl�bnak, mely meghat�rozza a jelenbeni fogyaszt�s �r�t.   Kamatl�b: -          nomin�l kamatl�b: re�lkamatl�b + infl�ci� -          re�lkamatl�b:  nem tartalmazza az infl�ci�t, az infl�ci�t�l megtiszt�tott kamatl�b.Jele: i . A mikro�kon�mia a re�lkamatl�bat vizsg�lja.   Hogyan hat a kamatl�b a megtakar�t�sokra?   -          Helyettes�t�si hat�s: ha n� a kamatl�b (i), akkor a jelenbeni fogyaszt�s megdr�gul. Ez a jelenbeni fogyaszt�st cs�kkenti, azonban n�veli a megtakar�t�st. -          J�vedelmi hat�s: ha n� a kamatl�b (i), akkor ez megemeli a h�ztart�sok j�vedelm�t (bet�tek ut�ni magasabb kamattal t�bb, nem munkaj�vedelemhez jut). A h�ztart�s minden m�s j�sz�gb�l t�bbet fogyaszt, n�veli a jelenbeni fogyaszt�st �s cs�kkenti a megtakar�t�st.   A re�lkamatl�b v�ltoz�s a megtakar�t�st olyan ir�nyban befoly�solja, mely hat�s er�sebb. A hat�s er�ss�g�t�l f�gg a megtakar�t�s nagys�ga.       VAGYONT�RGYAK   Megtakar�tunk, de mibe fektess�k? A h�ztart�snak d�ntenie kell!   Vagyont�rgyak: tart�s javak, melyek hossz� ideig ny�jtanak szolg�ltat�st. Lehetnek: 1.      fizikai: -    ingatlan -    m�kincs -    nemesf�m 2.      p�nz�gyi (p�nz�gyi k�vetel�s): a)      p�nz: vagyontart�si form�ja kett�s -    j� vagyontart�si forma: mentes az �rfolyam kock�zatt�l; ez a leglikvidebb forma, b�rmikor �s a legk�nnyebben �tv�lthat� szinte b�rmire -    nem j� vagyontart�si forma: nincs kamat �s �rz�keny az infl�ci�s hat�sokra b)      �rt�kpap�rok, mely k�tf�le is lehet -    k�tv�ny: itt futamid� van �s annak lej�ratakor visszafizetik; -    r�szv�ny: tulajdonosi jogokat testes�t meg, hozama a r�szesed�s �s az �rfolyam nyeres�g. 3.      emberi t�ke: -    tud�s -    munkak�pess�g -    egy�b k�pess�g   Probl�ma a j�v�beni hozamok probl�m�ja, hiszen a jelenben jutunk hozz�, de bizonytalan a j�v�beni hozama. K�t id�s�k van, ezt kell valahogy �sszehasonl�tani, egyens�lyt teremteni. A k�t id�pontbeli �rt�ket �t kell sz�m�tani: a)      jelenb�l j�v�be: kamatsz�m�t�s (kamatos kamat) b)      j�v�b�l jelenbe: diszkont�l�s   D�NT�SI SZAB�LY   Nett� jelen�rt�ken alapul, ami a hozamok t�k�s�tett �rt�k�b�l kivonva a vagyont�rgyak �ra. 18.  t�tel NEMZETK�ZI KERESKEDELEM; KOMPARAT�V EL�NY�K   Mind a mag�nszerepl�k, mind az �llam k�lgazdas�gi tev�kenys�ge befoly�solja a nemzetk�zi kereskedelmet. L�nyeges a munkamegoszt�s szerepe, az egyes �llamok hogyan szakosodnak egyes term�kek el��ll�t�sa sor�n.   Szakosod�s megval�sulhat: -          Abszol�t el�ny�k elm�lete szerint (Smith elm�lete): egy tev�kenys�get annak �rdemes v�geznie, aki abban a legterm�kenyebb. A termel�kenys�g azt jelenti, hogyan alakulnak a r�ford�t�sok. Az a termel�kenyebb, akin�l kevesebb a r�ford�t�s. Okai lehetnek: a)      term�szeti adotts�g b)      hagyom�ny c)      el�zetes szakosod�s d)     munkaer� k�pzetts�ge, fejletts�ge.   -          Komparat�v el�ny�k elm�lete (David Riccardo elm�lete): az elt�r� fejletts�g� �llamok is kereskedhetnek egym�ssal; �rdemes az elt�r� el�ny�ket kihaszn�lni. Elt�r� el�ny�kn�l alternat�v k�lts�g (az adott term�k termel�s�nek egys�gnyi n�veked�se �rdek�ben a m�sik term�kb�l fel�ldozott mennyis�g). Komparat�v el�ny�k l�nyege a kisebb alternat�v k�lts�g.   1.      p�lda   Riccardo k�t orsz�g (Anglia �s Portug�lia) termel�s�t vizsg�lta – az egys�gnyi bor el��ll�t�s�nak �s egys�gnyi poszt� el��ll�t�s�nak alternat�v k�lts�geit. Portug�lia mindk�t term�ket olcs�bban tudja el��ll�tani, teh�t abszol�t el�nyben van Bortermel�sn�l m�g nagyobb az el�nye. Teh�t termeljen bort, Angli�nak adja el, a bev�telb�l pedig v�s�roljon poszt�t Angli�t�l.     2.      p�lda   Fogorvos �s kert�sz. Fogorvos 1 �ra alatt 40, a kert�sz 1 �ra alatt 20 pal�nt�t �ltet el. A fogorvos �rab�re 8.000,- Ft, a kert�sz �rab�re 1.000,- Ft. KOMPARAT�V EL�NY�k szerint a fogorvos maradjon fogorvos (hiszen 1 �ra alatt 8.000,- forintot keres), a pal�nt�z�st hagyja a kert�szre. A kert�sz a 40 pal�nt�t 2 �ra alatt �lteti el (2x1.000,-Ft). Ha a fogorvos a pal�nt�z�s�rt a kert�sznek kifizeti a 2.000,- forintot, m�g mindig marad 6.000,- Ft-ja. A fogorvos kihaszn�lta komparat�v el�ny�t; mindk�t f�l j�vedelemhez jut, n�vekszik a hasznoss�g �s egyik szerepl� sincs kiz�rva a piacr�l.   Komparat�v el�ny�k forr�sai: a)      a termel�si el�ny�k nagys�g�nak el�r�se; b)      az orsz�gok termel�si t�nyez�kkel val� ell�totts�g�nak el�r�se -          t�kegazdag: t�keig�nyes termel�s alternat�v k�lts�ge alacsony, komparat�v el�ny�k jelen vannak, c�l az ilyen term�ket el��ll�tani �s export�lni -          munkagazdag: munkaig�nyes term�kek alternat�v k�lts�ge alacsony, itt is jelen vannak a komparat�v el�ny�k; ezt a term�ket kell export�lni.

2006.01.17. 14:07

15.  t�tel   A MONOP�LIUM KIALAKUL�SA; HAT�RBEV�TELE; PROFIT MAXIMALIZ�L�SA.  Piaci form�k: -          t�k�letesen versenyz�; -          oligobol (kev�s versenyz�, de 2-n�l t�bb); -          monopol (csak az egyik oldalon van 1 szerepl�, ha ez a szerepl� a termel�i oldalon van, akkor monop�lium, ha a fogyaszt�i oldalon, akkor monopsz�nium).   MONOP�LIUM KIALAKUL�SA   A piacra val� bel�p�snek valamilyen korl�tjai vannak. Ezek a term�szetes monop�liumok lehetnek:   1.      Jogi korl�t: azaz jogi eszk�z�kkel gener�lt monop�lium. Ekkor az �llam csak egy szerepl�nek ad enged�lyt valamilyen tev�kenys�g v�gz�s�re (pld. posta, t�megk�zleked�s). Ezek a tev�kenys�gek hat�s�gi enged�lyhez k�t�ttek. 2.      Szabadalmi korl�t: csak 1 v�llalkoz� kez�ben van az adott szabadalom (pld. kor�bban a POLAROID c�g). 3.      Kevesek kez�ben koncentr�l�dnak az input t�nyez�k, pld. olyan term�kek el��ll�t�s�n�l, ahol egy k�zben van az input (pld. az ur�nium eset�ben a Paksi Atomer�m�). 4.      Az adott konkr�t term�k sz�k piacot ig�nyel (pld. kis telep�l�sen nem �rdemes 2 p�ks�get, vagy 2 ugyanazon profil� boltot fenntartani). 5.      Egy olyan v�llalkoz�s van, amely a legkisebb k�lts�ggel el tudja l�tni a szolg�ltat�st, vagy el��ll�tani a term�ket.   MONOP�LIUM HAT�RBEV�TELE, KERESLETI �RA   A term�k homog�n, 1 szerepl�s. Ebb�l k�vetkezik, hogy a monop�lium testes�ti meg az �gazatot. Ebb�l ad�dik, hogy a monop�lium �rk�pz�, � hat�rozza meg az �rat, de ezt nem teheti meg korl�tlanul, mert alkalmazkodnia kell a kereslethez.   Ha a monop�lium t�bbet akar eladni, �rat kell cs�kkentenie, vagyis a termel�sn�veked�s �rcs�kkent�st eredm�nyez. Ez�rt kisebb lesz a hat�rbev�tele, mint az ahhoz tartoz� piaci �r.     MONOP�LIUM HAT�RBEV�TELI F�GGF�NY                                                                    A f�ggv�ny cs�kken�, ebb�l k�vet-                                                                  kezik az, hogy ha cs�kken a  mono-                                                                  p�lium hat�rbev�tele, akkor keve-                                                                  sebb lesz az �sszbev�tele.                                                                    Akkor cs�kken az �sszbev�tel, ha                                                                  az �rcs�kkent�s miatti bev�tel cs�k-                                                                  ken�s fel�lm�lja az �rcs�kken�s mi-                                                                  att eladhat� t�bblet term�ken szer-                                                                  zett bev�tel n�veked�st.   A monop�lium hat�rbev�tele lehet pozit�v �s negat�v, vagyis a term�ket a monop�liumnak a Q0 kibocs�t�sig �rdemes fokozni.   MONOP�LIUM PROFIT MAXIMALIZ�L� D�NT�SE   Hasonl� a t�k�letesen versenyz� profit maximaliz�l�s�hoz. A monop�lium profit maximaliz�l� d�nt�s�n�l ott van a maximum, ahol a hat�rbev�tel megegyezik a hat�rk�lts�ggel. ez a Q* kibocs�t�s, ahol MC = MR.   Ott van a maximum, hol a hat�rk�lts�g f�ggv�ny emelked� szakasza van! A f�ggv�ny megmutatja, hogy a monop�liumnak mennyit �rdemes termelnie �s a kibocs�t�st milyen �ron tegye meg.   A profit maximum metsz�spontot felvet�tj�k a keresleti �r f�ggv�nyre �s megkapjuk a kibocs�t�s �r�t (A-pont).           16.  t�tel   MUNKAPIAC; MUNKAK�N�LAT; MUNKAKERESLET   A piac szegment�lhat� (szeletekre bonthat�). A mikro�kon�mia szerint a piacnak 3 szegmense (szelete) van: -          re�lpiac, -          t�kejavak piaca, -          munkapiac. A munkapiac eset�ben 2 szerepl� van jelen a piacon: -          h�ztart�sok: ez jelen�ti meg a munkak�n�latot; -          v�llalkoz�k/termel�k/�llam: ezen az oldalon van a munkakereslet.   MUNKA K�N�LAT   Egyfajta fogyaszt�i d�nt�s szerint alakul. A munkak�n�l�k�nt megjelen� h�ztart�sok olyanok, mint a szabadid� fogyaszt�i. A mikro�kon�mia szerint a szabadid� �ruk�nt foghat� fel. Fogyaszt�sa n�veli a h�ztart�sok j�l�t�t. Ha �ruk�nt fogjuk fel, akkor ez is sz�k�s, ez�rt adagolni kell, �ra van, teh�t fizetni kell �rte. Munkak�n�lat kialakul�sakor fontos szerepe van a munkab�rnek, ami lehet nomin�lb�r (�tutalt munkab�r) �s re�lb�r (az a p�nzj�vedelem, amit a nomin�l b�rb�l adott �r mellett meg tud a h�ztart�s v�s�rolni). A re�lb�rt �gy tudjuk kisz�molni, hogy a nomin�lb�rt elosztjuk az �rral, azaz re�lb�r=W/p. A mikro�kon�mia a nomin�lb�rt (W) vizsg�lja .   Munkab�r szerepe kett�s: -          egyr�szt a munka elad�s �ra, -          m�sr�szt a szabadid� v�teli �ra.   Munkab�r hat�sa kett�s: -          Helyettes�t�si hat�s: ha megn�vekszik a munkab�r, akkor a szabadid� �ra dr�gul, teh�t �rdemes fel�ldozni a szabadid�t. Ez n�veli a munkak�n�latot. Ha n� a munkak�n�lat, akkor a h�ztart�sok j�vedelme megn�vekszik, ez�rt t�bbet tud fogyasztani m�s �rub�l, teh�t a szabadid�t helyettes�ti m�s j�sz�g fogyaszt�s�val.   -          J�vedelmi hat�s: ha megn�vekszik a munkab�r, akkor megn�vekszik a szabadid� ir�nti kereslet, ezzel cs�kken a munkak�n�lat.   A k�t hat�s egy�tt �rv�nyes�l. Amelyik hat�s er�sebb, �gy fog cs�kkenni, vagy n�ni a munkak�n�lat. Ha a helyettes�t�si hat�s er�sebb, akkor n� a munkak�n�lat, ha a j�vedelmi hat�s er�sebb, akkor cs�kken a munkak�n�lat.     MUNKAK�N�LATI F�GGV�NY           W                                                             A g�rbe visszahajlik.  (munkab�r)                                                                    Als� szakasz�n: kicsi a munkak�-                                                              n�lat, mert nagy a fogyasztott sza-                                                              badid� mennyis�g. Ez�rt a h�ztar-                                SL                          t�snak kicsi lesz a j�vedelme, a                                                              szabadid�t kev�sre �rt�keli, na-         er�sebb a j�vedelmi                     gyobb szabadid�r�l hajland� le-                    hat�s                                  mondani. Ebben a szakaszban er�- W0                                                              sebb a helyettes�t�si hat�s.              er�sebb a helyettes�t�si                            hat�s                               Fels� szakasz�n: ha n�vekszik a                                                              b�r, n�vekszik a munkak�n�lat,                                                              n�vekszik a j�vedelem, cs�kken a                                                              szabadid�. Kevesebbre �rt�keli a                                                              t�bbletj�vedelmet. Ebben a sza-                                                              kaszban gyeng�l a helyettes�t�si                                                     L       hat�s �s er�s�dik a j�vedelmi                                              (munka)   hat�s.                 MUNKAKERESLET   Munkakereslettel l�p fel a termel�i oldal, illetve az �llam. A v�llalkoz�s szempontj�b�l a munka egy termel�si t�nyez�, ebb�l k�vetkezik, hogy a v�llalkoz�i oldalon a munka ir�nti kereslet �gynevezett sz�rmaz�kos kereslet.   Ha n� a munkab�r, a v�llalkoz� hat�rk�lts�ge megemelkedik. Ha n� a hat�rk�lts�g, akkor cs�kken a profit maximum.   Ha kisebb a termel�s, kisebb lesz a munka felhaszn�l�s is. N�vekv� munkab�rhez cs�kken� munkakereslet tartozik!

2006.01.17. 14:06

14.  t�tel   PIACI EGYENS�LY; EGYENS�LY R�VID �S HOSSZ� T�VON   A mikro�kon�mia c�lja meg�llap�tani azt, hogy mi hat�rozza meg az egyes term�kek �s termel�si t�nyez�k relat�v piaci �r�t, illetve mi hat�rozza meg a piacon elcser�lend� mennyis�get.   Nagy szerepe van a mikro�kon�mia elemz�s�ben a termel�k k�n�lat�nak, illetve a h�ztart�sok kereslet�nek. A piaci egyens�ly elemz�s�n�l fontos t�nyez� a t�k�letes versenyz� (sok elad� �s vev�; homog�n term�kek; a piacon az �r egy adotts�g)   PIACI EGYENS�LY �LLAPOTA   • A termel�s �s a fogyaszt�s egyens�ly�nak megteremt�se: a piaci    mechanizmus r�v�n. • A piaci kereslet �s k�n�lat k�z�tt az �r mozg�sa teremti meg az egyens�lyt. • Egyens�lyi �r: az az �r, amelyn�l a D = S. • Egyens�lyi mennyis�g: az a term�kt�meg, ahol D = S.   Marshall-kereszt:                                                                                                                        q* = mennyis�g                                                                    p* = �r                                                                     Piaci egyens�ly kialakul�s�nak                                                                   vizsg�lata „a” �s „b” szempont                                                                   szerint.       p*: kit�ntetett �r. Ebben a pontban a piaci kereslet megegyezik a piaci k�n�lattal, vagyis ugyanannyian akarnak eladni, mint v�s�rolni. A piac ekkor nyugalmi �llapotban van. Ez a nyugalmi �llapot meghat�roz egy egyens�lyi mennyis�get �s egyens�lyi �rat.   Ha a piac nyugalomban van, az ide�lis, de soha el nem �rt �llapot. A nyugalmat t�kr�zi, hogy a p* pontban mindk�t oldal el�ri c�lj�t: a fogyaszt� hasznoss�g minimumhoz jut, a termel� profit maximumhoz.       A PIACI EGYENS�LY KIALAKUL�SA   Vizsg�lata k�t szempont szerint t�rt�nhet: a)      a k�n�lat nagyobb, mint a kereslet b)      a kereslet nagyobb, mint a k�n�lat.   K�n�lat nagyobb, mint a kereslet    -           t�lk�n�latos piac. A termel�k sz�m�ra el�gtelen a kereslet. Ekkor a piaci �r nagyobb, mint a hat�rk�lts�g. �rdemes lenne tov�bb fokozni a termel�st, mert ezzel n�velhet� lenne a profit. Ehhez viszont cs�kkenteni kell az �rat. N�h�ny v�llalkoz�s cs�kkenti is az �rat, ez�ltal a piaci �r cs�kken �s n�vekszik a kereslet. Ez azt eredm�nyezi, hogy a v�llalkoz�sok �rcs�kkent�se cs�kkenti a t�lk�n�latot. Ez a folyamat addig tart, m�g be nem �ll az egyens�lyi �llapot; a t�lk�n�lat lefel� nyomja a piaci �rat.   Nagyobb a kereslet, mint a k�n�lat   -         t�lkeresletes piac. Ekkor a fogyaszt�k r�sz�r�l el�gtelen a k�n�lat. A h�ztart�s fogyasztani akar, ez�rt hajland� megemelni �raj�nlat�t, ezzel n�vekszik a piaci �r. Ez cs�kkenti a piaci keresletet, vagyis cs�kken a t�lkereslet. Amikor a keresleti �r megegyezik a piaci �rral, be�ll a piaci egyens�ly. A t�lkereslet felfel� h�zza a piaci �rat.   A piaci �rak felfel� �s lefel� val� elmozdul�sa csak akkor lehets�ges, ha a piaci �rak szabadon mozoghatnak. A piaci egyens�lyt k�ls� t�nyez�k is befoly�solhatj�k, elmozd�thatj�k a piaci egyens�ly g�rb�it. Ilyen k�ls� t�nyez� p�ld�ul az �llami beavatkoz�s (h�ztart�sok �llami t�mogat�sa / transzfer)           HOSSZ� T�V� EGYENS�LY   Hossz� t�v: a termel� b�rmely termel�si t�nyez�t meg tudja v�ltoztatni,                      hossz� t�von a v�llalkoz� k�lts�gei v�ltoz� k�lts�gek                      lesznek.   Ha a v�llalkoz� a termel�st n�velni akarja, t�bb input kell, ez�rt a k�lts�gei megn�vekednek. Hossz� t�von nincs fix k�lts�g. Ha nulla a termel�s, a profit is nulla lesz.   Hossz� t�von akkor termel a v�llalkoz�, ha �rbev�tele fedezi a k�lts�geit. Az �rak hossz� t�von �gy alakulnak, hogy minden termel� legal�bb nulla gazdas�gi profitot (F-pont) akar el�rni.

2006.01.17. 14:06

13.  t�tel A V�LLALATI K�N�LATI G�RBE; A K�N�LATI �R �r �s k�lts�gek                                                             Adott piaci �r van a termel� szempont-                                                           j�b�l, melyhez olyan  output-ot rendel,                                                           mellyel a k�lts�g maximaliz�lhat�.                                                               �:   �zembez�r�si pont                                                           P:   �r                                                           P�: hat�rk�lts�g �-pontban                                                           PF: fedezeti �r                                                             Ha a piacon n� a piaci �r, l�trej�n egy                                                           P�-�r.   A P� �r alatt am�g a termel� kibocs�t�sa nulla (a P-�r < �tlag v�ltoz� k�lts�g), nem �ri meg termelni, mert a vesztes�g nagyobb, mint a fix k�lts�ge.   A P� �r felett a termel� k�n�lata egybeesik a hat�rk�lts�ggel (a P� �r = az �-pontbeli hat�rk�lts�ggel), a fix k�lts�ggel megegyez� lesz a vesztes�ge.   �-pont (�zembez�r�si pont) felett �rdemes termelni, az �-pont alatt be kell sz�ntetni a termel�st.     R�VID T�V� K�N�LATI F�GGV�NY/G�RBE   R�vid t�v� k�n�lati g�rbe: a hat�rk�lts�g f�ggv�ny �-pont feletti szakasza. Megmutatja, hogy az adott piaci �r mellett �rdemes-e termelni.   F-pont: a hat�rk�lts�g f�ggv�ny �s az �tlagk�lts�g f�ggv�ny metsz�spontja. F-pont reprezent�l egy PF �rat (fedezeti �rat). PF az az �r, mely mellett a v�llalkoz� nulla profitot termel.   Az �tlagk�lts�ge a v�llalkoz�nak a PF pontban a legkevesebb (AC=PF, azaz �tlagk�lts�g = fedezeti �r). F-pont felett gazdas�gi profitot realiz�l a v�llalkoz�. � �s F pont k�z�tt a v�llalkoz� (termel�) vesztes�ges, de �rdemes termelni, hiszen a vesztes�g nem �ri el a fix k�lts�get. � pont alatt be kell sz�ntetni a termel�st.   K�N�LATI �R   A k�n�lati �r a mennyis�g f�ggv�nye, az a minim�lis �r, melyn�l a v�llalkoz� hajland� termelni. A k�n�lati �r az a legkisebb �r, melyen a v�llalkoz� hajland� adott mennyis�get kibocs�tani, vagyis a k�n�lati �r megegyezik a v�llalkoz� hat�rk�lts�g�vel.     PIACI K�N�LATI F�GGV�NY              P                                                   Pozit�v meredeks�g� a f�ggv�ny.                                                         S      Megmutatja az eg�sz gazdas�gi                                                                 �gazat �ltal piacra vitt mennyis�ghez                                                                  tartoz� piaci �rat.                                                                   PSmin: a legalacsonyabb k�n�lati �r.                                                                 Saj�toss�ga, hogy ez alatt a pont       PSmin                                               alatt az �gazat  egyik termel�je sem                                                                 hajland� termelni. M�sik saj�toss�-                                                                 ga, hogy a legkisebb hat�rk�lts�ggel                                                                 termel� �zembez�r�si pontj�n�l van                                                       q        a PSmin.

2006.01.17. 14:05

12. t�tel A V�LLALKOZ� PROFIT-MAXIMALIZ�L� D�NT�SE   Profit:                         a bev�telb�l kivonni a k�lts�geket. Gazdas�gi profit:        bev�telb�l kivonni a k�lts�geket. Sz�mviteli profit:        bev�telb�l kivonni a sz�mviteli k�lts�geket. Norm�l profit:            k�lts�geknek a nem bizonylatolhat� r�sze.   Tot�l profit (TP):      teljes bev�telb�l kivonni a teljes k�lts�get.                                    TP = TR – TC   C�lja: a teljes profit (TP) maximaliz�l�sa!   Hat�rprofit (MP):     annak a kifejez�se, hogy mennyivel n� a teljes profit, ha a termel�s egys�gnyivel n� (kibocs�t�s v�ltoz�sra es� profitv�ltoz�s). Kisz�m�t�sa: hat�rbev�telb�l kivonni a hat�rk�lts�get.   MP = MR – MC   C�lja: a profit maximaliz�ci�. Akkor �rdemes a termel�st n�velni, ha a hat�rprofit (MP) pozit�v lesz!   Maxim�lis profit:      MP pozit�v a g�rbe egyenes alatti r�sz�n�l!                                               MC             A q* kibocs�t�sig �rdemes fokozni                                                                   a termel�st, mert a hat�rprofit                                                                   pozit�v.                                                    MR          A q* felett nem �rdemes n�velni a                                                                  kibocs�t�st, mert a metsz�spont ut�n                                                                  m�r nem pozit�v.                                                     q* Profit maximuma:    Ahol a hat�rbev�tel (MR) �s a hat�rk�lts�g (MC)                                    metszik egym�st.   Profit maximumhoz sz�ks�ges felt�telek: a hat�rk�lts�g �s a hat�rprofit egyez�s�ge (MC = MR) A k�z�s metsz�spont sz�ks�ges, de nem el�gs�ges felt�tel. Lehet olyan eset, amikor a 2 f�ggv�nynek,  2 metsz�spontja is van.                                                       0 – q’ : cs�kken� profit, nagyobb k�lts�g-                                                                   n�vekm�ny, mint amennyi bev�tel                                                                 n�vekm�nyt okoz a kibocs�t�s.                                                   q’ – q”: n�vekszik a teljes profit                                            MR                                                   q” – q*: pozit�v, de cs�kken� m�rt�k� a                                                                 hat�rprofit       q’              q”            q*          q* ut�n: a hat�rprofit negat�v, a teljes profit                                                                  cs�kken   A profit maximum sz�ks�ges �s el�gs�ges felt�tel: a v�llalkoz� ott termeljen, ahol hat�rk�lts�ge (MC) megegyezik a piaci �rral (MR) �s a hat�rk�lts�g f�ggv�ny pozit�v meredeks�g�.   Vesztes�g termel�se eset�n:   R�vid t�von �rdemes lehet �gy is termelni, mert r�vid t�von nulla termel�s mellett a profit nem lesz nulla.   Teljes profit = negat�v fix k�lts�g   TP = -FC   A v�llalkoz� v�laszthat: -          ha a vesztes�g < fix k�lts�g: �rdemes a termel�st folytatni -          ha a vesztes�g > fix k�lts�g: be kell fejeznie a termel�st.

2006.01.17. 14:05

11.      t�tel PIACI FORM�K; T�K�LETES VERSENY; HAT�RBEV�TEL   Piacok feloszt�sa: -          Piaci szerepl�k sz�m�nak alakul�sa szerint. -          A term�kek jellege szerint.   I./  Piaci szerepl�k sz�ma szerinti piac feloszt�s:   1.      Versenypiac. Jellemz�: a szerepl�k sz�ma nagy (sok a termel�). A versenypiac kialakul�s�hoz sok felt�telnek meg kell felelni. Akkor alakul ki versenypiac, ha megengedett mind a bel�p�si, mind a kil�p�si lehet�s�g. A szerepl�k d�ntenek! Nincs korl�toz� t�nyez� (illetve csak jogi jelleg� lehet, pld. jogszab�ly).   2.      Oligobol piac. Jellemz�: kev�s szerepl� van, de 1-n�l t�bb! Korl�toz�s van: az �llam, vagy az �nkorm�nyzat korl�tozza a bel�p�st (pld. hat�s�gi enged�lyhez, vagy k�pzetts�ghez k�ti).   3.      Monopol piac. Jellemz�: A monop�lium szerint 1 szerepl� van a piacon, m�sok sz�m�ra a bel�p�s teljesen korl�tozott. (ld. 15. t�tel). Monosz�rium: saj�tos monop�lium, a keresleti oldalon van csak 1 szerepl� (a vev�, pld. felv�s�rl�i k�r a mez�gazdas�gban).   II./ Term�kek jellege szerinti piac feloszt�s:   1.      Homog�n term�kek. Jellemz�: k�z�tt�k l�v� min�s�gi k�l�nbs�g nincs, vagy van de elhanyagolhat�.   2.      Differenci�lt term�kek. Jellemz�: t�bbf�le term�kvari�ci� l�tezik (pld. divatcikkek ter�n).   A k�t piaci forma �sszekapcsolhat�. T�k�letes versenypiacn�l a term�kek homog�nek, monopolisztikus piac eset�n differenci�lt term�kekr�l van sz�. A T�K�LETES VERSENY   A t�k�letes verseny: Idealiz�lt �llapot, a val�s�gban nincs. Saj�toss�ga, hogy egyes piaci szerepl� nagyon kicsi a piachoz k�pest. Az egyes termel� a piacot befoly�solni nem tudja. (Ha megemeli az �rat, a vev� a m�sik versenyz�h�z megy!). „SAY t�rv�ny” (dogma): Minden k�n�lat megteremti a maga kereslet�t.   A t�k�letesen versenyz� termel� �RELFOGAD�, sz�m�ra a term�k keresleti �ra adott. p                                                    A PD keresleti �r mellett b�rmenyi term�ket                                                    megv�s�rolhatnak a termel�t�l.         Ha a termel� az �rat a PD fel� emeln�, akkor                                        PD        a term�ke ir�nti kereslet null�ra cs�kkenne.        0                                     q   HAT�RBEV�TEL Hat�rbev�tel: az �r adott, a termel� a bev�tel�t a kibocs�t�s emel�s�vel tudja n�velni. Teljes bev�tel (TR) = keresleti �r (PD) * mennyis�g (q)   TR =  PD * q   Hat�rbev�tel (MR) = teljes bev�tel (dTR) �s a mennyis�g szerinti differenci�l h�nyados (dq). MR = dTR dq A hat�rbev�tel megmutatja, hogyan v�ltozik a teljes bev�tel egy p�tl�lagos term�k elad�sakor. T�k�letesen versenyz� eset�n a hat�rbev�tel megegyezik a keresleti �rral:   MR = P

2006.01.17. 14:04

10.      t�tel SZ�RMAZTATOTT K�LTS�GEK (HAT�RK�LTS�G, �TLAG TIPUS� K�LTS�GEK, F�GGV�NYEK)   Hat�rk�lts�g  (MC)   Hat�r:   a fogyaszt�i oldalhoz hasonl�an,  a p�tl�lagos kibocs�t�s v�ltoz�s                hogyan befoly�solja a v�llalkoz� d�nt�seit, illetve k�lts�geit.   K�tf�le k�ppen �rhatjuk le:           A MC               = k�lts�g v�ltoz�s termel�s v�ltoz�s                       (b�rmelyik – teljes, vagy v�ltoz� – k�lts�g figyelembe vehet�)   Hat�rk�lts�g (MC):       a teljes, vagy v�ltoz� k�lts�g output szerinti                                       differenci�l h�nyadosa.           B MC = dTC = dVC dq dq                                                               Hat�rk�lts�g f�ggv�ny:                                                               �rt�ke mindig pozit�v, mert nagyobb                                                                       mennyis�g� output, mindig nagyobb                                       min.                               mennyis�g� v�ltoz� k�lts�ggel j�r.                                                              Jellemz�:                                                            2 elk�l�n�thet� szakasza van                                                           (minimuma szerint k�l�n�thet� el): 1.      szakaszn�l: cs�kken a hat�rk�lts�g 2.      szakaszn�l: egyre n� a hat�rk�lts�g   Hat�rk�lts�g f�ggv�ny: -          Cs�kken a hozad�ki szf�r�ban, -          Emelkedik a cs�kken� hozad�ki szf�r�ban (ld. 8. t�tel).   Hat�rk�lts�g f�ggv�ny l�nyege: V�laszt ad arra, hogy mennyibe ker�l a v�llalkoz�snak, ha valamennyi plusz term�ket bocs�t ki.   �TLAT TIPUS� K�LTS�GF�GGV�NYEK   �tlag t�pus� k�lts�gf�ggv�nyek      (AC): �tlagos �rt�keket fejeznek ki. Sz�rmaztat�sa a 3 eredeti k�lts�gf�ggv�nyb�l (fix, v�ltoz�, teljes) t�rt�nik.     �tlag t�pus� k�lts�gf�ggv�ny (AC) kisz�m�t�sa:   AC = TC = teljes ktsg. q kibocs�t�s   �tlag fix k�lts�gf�ggv�ny (AFC) kisz�m�t�sa:   AFC = FC =    fix ktsg. q kibocs�t�s   �tlag v�ltoz� k�lts�gf�ggv�ny (AVC) kisz�m�t�sa:   AVC = VC =  v�lt. ktsg. q kibocs�t�s   �tlag teljes k�lts�gf�ggv�ny (ATC) kisz�m�t�sa:   ATC = AFC + AVC           �tlag k�lts�gf�ggv�ny:     A f�ggv�ny minimuma ott van, ahol az �tlag k�lts�g f�ggv�nyek (AC, AVC) metszik a hat�rf�ggv�nyt (MC-t).   AFC f�ggv�ny �rt�ke cs�kken a kibocs�t�ssal.   Ezek a k�lts�gf�ggv�nyek az output megtermel�s�hez sz�ks�ges minim�lis gazdas�gi k�lts�geket mutatj�k meg. Alakul�suk f�gg a v�llalkoz� d�nt�s�t�l. A k�lts�geket meghat�rozz�k az inputok �rai. Mi hat�rozza meg az inputok �rait? Inputhoz a termel�si t�nyez� piac�n jut a v�llalkoz�, ez�rt a piaci form�k k�zvetve befoly�solj�k a v�llalkoz� k�lts�geit. Fontos a piacok vizsg�lata!!!

2006.01.17. 14:04

9.      t�tel EGY�B K�LTS�GF�GGV�NYEK; A FIX �S A V�LTOZ� K�LTS�GF�GGV�NYEK (EREDETI K�LTS�GF�GGV�NYEK)   K�lts�gf�ggv�nyek csoportos�t�sa: -          fix k�lts�gek, (FC) -          v�ltoz� k�lts�gek, (VC) -          teljes k�lts�gek. (TC)   Fix k�lts�gek                   (FC) A k�lts�gek azon r�szei, amelyek a v�llalati kibocs�t�st�l f�ggetlenek, v�ltozatlanok. Ilyenek a: -          t�ke�llom�ny megtart�s�ra vonatkoz� k�lts�gek, -          �rt�kcs�kken�s, -          j�rad�kok. Fix k�lts�g = re�lkamatl�b * r�gz�tett t�ke�llom�ny + amortiz�ci�s kulcs                        * �ll�t�ke �llom�nya                               FC = r * K0 + a * K�   V�ltoz� k�lts�gek           (VC) A kibocs�t�st�l f�gg�en v�ltozik. Ahogy a term�k kibocs�t�s emelkedik, n� a v�ltoz� k�lts�gek nagys�ga is. Ha a termel� nem termel, v�ltoz� k�lts�ge nulla, azonban a fix k�lts�g akkor is meg van. Ilyenek a: -          foly� anyagi inputok k�lts�ge (seg�danyag, nyersanyag k�lts�ge, �sszmennyis�ge M, ami az egys�gnyi term�khez sz�ks�ges input * term�k mennyis�ge), -          munka k�lts�gei (azt mutatja meg, hogy mennyibe ker�l a sz�ks�ges munkal�tsz�m: munkab�r * sz�ks�ges munka mennyis�g = pL * L) V�ltoz� k�lts�g = munkak�lts�g + foly� anyagi input k�lts�gei.   VC = pL * L + M   Teljes k�lts�g                  (TC) A t�k�re �s a munk�ra, valamint a foly� inputra vonatkoz� k�lts�gek �sszead�dnak.   TC = FC + VC K�lts�gek                                                                    K�lts�gf�ggv�ny:                                                                    �rtelmez�si tartom�nya a 0 �s a                                                                   fizikai kapacit�s maximuma                                                                             k�z�tt  van.                                                                   A VC f�ggv�ny monoton n�vek-                                                                               v�, t�bb term�knek t�bb a v�lto-                                                                 z� k�lts�ge.                                                                   Az FC f�ggv�ny �lland�, 0                                                                 kibocs�t�sn�l is van!           Mi hat�rozza meg a f�ggv�ny menet�t? Egyr�szt:   az adott t�ke�llom�ny �s a technol�gia. Ezek meghat�rozz�k a sz�ks�ges munkamennyis�get is. Hossz� t�v vizsg�lata eset�n a technol�giai sz�nvonal emelked�s�vel cs�kken a munkaer� �llom�ny. A f�ggv�ny menet�re hat�st gyakorol a technikai fejl�d�s, mely n�veli a termel�kenys�get. M�sr�szt:   az inputok �rai. R�vid t�von is megv�ltoztathatj�k a f�ggv�ny menet�t. -          Ha megn�vekszik a re�l kamatl�b (r), akkor n� a fix k�lts�g (FC). Ha n�vekszik a fix k�lts�g (FC), azzal n�vekszik a teljes k�lts�g (TC) is. A v�ltoz� k�lts�gek (VC) azonban v�ltozatlanok maradnak. -          Ha n� az anyag�r, illetve az energia �ra, a v�ltoz� k�lts�gek (VC) emelkednek meg, mely n�veli a teljes k�lts�get (TC).

2006.01.17. 14:03

8.      t�tel GAZDAS�GI ID�T�VOK �S A TERMEL�SI F�GGV�NY   Gazdas�gi id�t�vok: Nem napt�ri kateg�ria. Az k�l�nb�zteti meg egym�st�l a kett�t, hogy a v�llalkoz�sok milyen d�nt�si lehet�s�gekkel rendelkeznek, milyen alkalmazkod�si lehet�s�ge van a v�llalkoz�nak.   Id�t�vok: 1.      Piaci id�t�v: nagyon r�vid id�t�v. Saj�toss�ga, hogy a v�llalkoz� a termel�si t�nyez�k�n nem tud v�ltoztatni (r�vid id� alatt nem tudja fokozni a termel�st). Az �sszes (rakt�r)k�szlet�t mozg�s�tja, mivel nem tudja a termel�st n�velni. ELS�LLYEDT K�LTS�GEK 2.      R�vid id�t�v. Saj�toss�ga, hogy a megv�ltozott felt�telek eset�n a v�llalkoz� legal�bb 1 t�nyez�n v�ltoztatni tud: ez a munka mennyis�ge – adott t�ke�llom�ny mellett. Amin v�ltoztatni tud, annak k�lts�gei V�RHAT� K�LTS�GEK lesznek, amin nem tud v�ltoztatni, azok ELS�LLYEDT K�LTS�GEK maradnak. 3.      Hossz� id�t�v. Saj�toss�ga hogy mindk�t termel�si t�nyez�n (munka �s t�ke) is v�ltoztatni tud a v�llalkoz�, azonban nem tud v�ltoztatni a technol�gi�n �s a term�k jelleg�n. K�lts�gei V�RHAT� K�LTS�GEK lesznek. 4.      Nagyon hossz� id�t�v. Minden termel�si t�nyez�n, technol�gi�n �s a term�k jelleg�n is v�ltoztatni tud. K�lts�gei V�RHAT� K�LTS�GEK lesznek.   Min�l hosszabba gazdas�gi id�t�v, ann�l t�bb k�lts�g v�rhat�, de b�v�l a d�nt�si lehet�s�ge is a v�llalkoz�nak.     TERMEL�SI F�GGV�NY   Termel�si f�ggv�ny: r�vid piaci id�t�vra vonatkozik (a mikro�kon�mia                                    �ltal�ban r�vid id�t�vot vizsg�l).   A n�vekv� term�k�rak mekkora kibocs�t�sig ny�jtanak fedezetet az emelked� k�lts�gekre?   El�felt�tel (egyszer�s�t�s): -          A v�llalkoz�sok egym�ssal t�k�letesen versenyezhetnek (azonos gazdas�gi er�, azonos szint� k�lts�gek, nincs k�z�tt�k szem�lyi vagy jogi f�gg�s�g). -          A termel�si t�nyez�k t�k�letesen oszthat�ak (jelent�s�ge a hat�relemz�s m�dszere: mindig egys�gnyi n�vekm�ny vizsg�lata). Q                                                                 Termel�si f�ggv�ny:                                   3                                                                  Parci�lis hozad�ki (r�vid t�v�)                          2                                       f�ggv�ny.                                                      4                                                                             Kiindul� pontja:                                                                  Ha megn�vekszik 1 term�k                                                                   kereslete → �remelked�s → t�bbet                                                                  kell hossz� t�von termelni →                                                                 alkalmazkod�s a v�ltoz�sokhoz →                                                                 munka �s t�ke h�nyadosa (L/K0):                                                                 v�ltozatlan t�ke mellett n�vekv�      0                1                          L/K0     munkamennyis�g.   Hogyan v�ltozik a kibocs�t�sa a termel�nek? �jabb munk�sok felv�tele! Ebb�l k�vetkezik a hat�konys�g n�vel�s!   1.      N�vekv� hozad�ki szf�ra: n�vekv� kibocs�t�s. 2.      Cs�kken� hozad�ki szf�ra: kisebb �tem� kibocs�t�s. 3.      A f�ggv�ny maximuma: ez m�r a fizikai kapacit�s hat�ra, a kibocs�t�st tov�bb n�velni nem lehet. 4.      Negat�v hozad�ki szf�ra: cs�kken a kibocs�t�s, a fizikai t�ke�llom�ny adott.

2006.01.17. 14:03

7. t�tel A V�LLALAT; GADSAS�GI K�LTS�GEK; SZ�MVITELI K�LTS�GEK   A v�llalkoz�, termel� szervezetek keret�ben m�k�dik. Saj�toss�ga:       termel�si t�nyez�ket v�s�rol, -          munka                                          termel�i -          t�ke                                              folyamat -          f�ld, ill. term�szeti kincsek         INPUT-jai                             melynek eredm�nye a transzform�ci�s folyamat.                               OUTPUT: term�kek el��ll�t�sa, melyet a termel� a                                               re�lpiacon �rt�kes�t, ez�ltal bev�telhez jut,                                              melyet valamilyen c�lra felhaszn�l. INPUT beszerz�se k�lts�ggel j�r a v�llalkoz� sz�m�ra (A v�llalat: inputokat outputt� alak�t� szervezet).   Tov�bbi saj�toss�g: -          kock�zatv�llal�s, -          vesztes�gek visel�se, -          profit megszerz�se.   V�llalati oldal c�lja: -          F�c�l: a profit maximaliz�l�sa (a h�ztart�s f�c�lja a hasznoss�g maximaliz�l�sa!). -          K�z�s c�l:                                                      egym�st er�s�tik, de -          Egy�ni c�l: bels� �rintettekre lebontott.       egym�st gyeng�thetik is! A c�lokat egyeztetni kell! (El�gedett munk�sokkal profit termel�se!)   V�llalkoz�sok bels� �rintettjei: -          tulajdonosok k�re, -          menedzsment k�re, -          munkav�llal�k k�re.   V�llalkoz�sok k�ls� �rintettjei: -          �llami gazdas�gi k�rnyezet, -          t�rsadalmi k�rnyezet, -          term�szeti k�rnyezet. GAZDAS�GI K�LTS�GEK H�rom fajta csoportos�t�suk ismert: A: egyfajta �ldozat az er�forr�s megszerz�s��rt, B: a felmer�l� k�lts�gek mely termel�si t�nyez�h�z tartoznak , C: a k�lts�gek felmer�l�s�r�l d�nthet-e a v�llalkoz�.   A-csoportos�t�s:      egyfajta �ldozat az er�forr�s megszerz�s��rt. Explicit k�lts�gek, melyben benne van a: -          saj�t t�ke -          saj�t t�ke ut�ni kamat. Implicit k�lts�gek, melyben benne van a: -          saj�t ingatlan haszn�lat -          saj�t b�r.   B-csoportos�t�s:  felmer�l� ktsg-k mely termel�si t�nyez�h�z tartoznak. -          Munkak�lts�gek o       munkav�llal� �s a menedzsment b�re (explicit ktsg.) o       saj�t munkab�r (implicit ktsg.) -          T�ke k�lts�gek (a t�ke haszn�lat�hoz kapcsol�dik) o       �ll�eszk�z�k k�lts�gei o       forg�eszk�z�k k�lts�gei o       kamat k�lts�gek. �ll�eszk�z: fizikai t�kejavak. Jellemz� saj�toss�ga, az �ll�eszk�z�k hossz� ideig szolg�lj�k a v�llalkoz�st. Az �j term�k �r�ba folyamatosan ker�l �t (g�pek, berendez�sek, �p�letek...). �rt�kcs�kken�s�ket figyelembe kell venni (amortiz�ci�)! Forg�eszk�z�k: �ltal�ban fizikai t�kejavak. �rt�ke egy termel�si ciklusban be�p�l az �j term�k �r�ba (anyagok, seg�danyagok, nyersanyagok, f�lk�sz term�kek). Kamat: hitel felv�tel�hez t�rsul (�ll�eszk�z�k megv�tel�re, forg�eszk�z�k felt�lt�s�re).     -          F�ld- �s b�nyahaszn�lati k�lts�gek o       b�rleti d�jak, o       j�rad�kok. Az 1-3. pontokban: k�zgazdas�gi k�lts�g, mely k�l�nb�zik a sz�mviteli k�lts�gt�l, amelyben az implicit k�lts�g is benne van.     C-csoportos�t�s:     a k�lts�gek felmer�l�s�r�l d�nthet-e a v�llalkoz�.   -          Els�llyedt k�lts�gek: melyek m�ltbeli d�nt�seinkhez k�t�dnek. A jelen d�nt�s sor�n ezeket m�r figyelembe venni nem lehet, nagys�g�t befoly�solni nem lehet. -          V�rhat� k�lts�gek: jelenbeni, vagy j�v�beni d�nt�sek k�vetkezm�nyei. Nagys�guk meghat�rozhat�, ezek befoly�solhat�ak. A v�llalkoz�nak a v�rhat� k�lts�gek eset�ben m�rlegel�si lehet�s�ge van. Mindkett� jelen van a v�llalkoz�s sor�n, de nem mindegy az egym�shoz viszony�tott ar�nyuk. Az ar�ny f�gg: -          a v�llalkoz� d�nt�si lehet�s�g�t�l, -          a gazdas�gi id�t�vokt�l.

2006.01.17. 14:02

6.                  t�tel KERESZT-�R RUGALMASS�G; PIACI KERESLETI F�GGV�NY; FOGYASZT�I T�BBLET   Kereszt-�r: Megmutatja, hogy egy term�k �rv�ltoz�sa milyen v�ltoz�st id�z el� egy m�sik term�k eset�ben.   Ek = x term�k kereslet�nek v�ltoz�sa y term�k �rv�ltoz�sa       Ha Ek pozit�v:   konkurens javak (helyettes�tik egym�st, pld. vaj-margarin) Ha Ek negat�v:  komplementes javak (kieg�sz�tik egym�st, pld. az olaj�r                          emelked�se eset�n cs�kken az olajk�lyha ir�nti kereslet). Ha Ek nulla:     f�ggetlenek egym�st�l a j�sz�gok, teljesen m�s                         sz�ks�gleteket el�g�tenek ki.     Piaci keresleti f�ggv�ny:   • A keresletet az �r f�ggv�ny�ben fejezi ki. • Norm�l j�sz�g keresleti g�rb�je negat�v     meredeks�g�. • A g�rbe ment�n mozdulunk el, ha a kereslet nagys�ga az �ru �r�nak v�ltoz�sa miatt v�ltozik. • Maga a keresleti g�rbe mozdul el: ha a    kereslet egy�b (nem �rt�nyez�k) miatt    v�ltozik.    A fogyaszt� kereslet�t mutatja meg: adott �r mellett milyen mennyis�get keres a fogyaszt�. G�rb�je negat�v, az �r �s a mennyis�g k�z�tt sz�ttart� mozg�s van.           Ha egy �r cs�kken, a fogyaszt�s megemelkedik, illetve azok is bel�pnek, akik egy kor�bbi magas �r miatt nem fogyasztottak.   Az elmozdul�s a f�ggv�nyen t�rt�nik: -          ha a fogyaszt� j�vedelme megv�ltozik, -          ha a fogyaszt� �zl�se megv�ltozik, -          ha egy�b javak �ra megv�ltozik, -          ha v�ltoznak a j�v�beni v�rakoz�sok.   Keresleti �r:   az a maximum �r, melyet a fogyaszt� egy bizonyos j�sz�g-mennyis�g�rt k�pes �s hajland� megfizetni. Ha cs�kken a mennyis�g, akkor n� a keresleti �r. Ha n� a mennyis�g, akkor cs�kken a keresleti �r. A mennyis�g f�ggetlen, az �r f�gg�-v�ltoz� (a mennyis�g f�ggv�nye).   Fogyaszt�i t�bblet: a fogyaszt� hajland� lenne t�bbet fizetni a fogyaszt�si cikk�rt, min annak a piaci �ra. Ebb�l k�vetkezik a keresleti �r �s a piaci �r k�l�nb�zete. Grafikusan �br�zolva a keresleti g�rbe �s az �regyenes k�z�tti ter�let.   Ha emelkedik a term�k �ra, akkor cs�kken a kereslet �s a megv�s�rolt mennyis�g. A fogyaszt�k egyre kisebb fogyaszt�i t�bblethez jutnak.

2006.01.17. 14:01

5.      t�tel �RV�LTOZ�S HELYETTES�T�SI �S J�VEDELMI HAT�SA; PARADOX �RHAT�SOK.     Egy�ni keresleti f�ggv�ny:                                                 Csak x, vagy y �rv�ltoz�s�t figyelj�k, de a                                               j�vedelem v�ltozatlan!                                                 Ha x �ra v�ltozik, a k�lts�gvet�si egyenes                                                                                                                                        elfordul!                                                 PCC (�r fogyaszt�si g�rbe): a fogyaszt� x                                               term�k �r�nak v�ltoz�sa eset�n mely fogyaszt�i                                                kosarakat prefer�lja.                       Az �rv�ltoz�s hat�sai: -          j�vedelmi, -          helyettes�t�si.   J�vedelmi �rv�ltoz�s: -          Ha x �ra emelkedik, akkor a k�lts�gvet�si egyenes az orig�hoz k�zelebbi indifferens g�rb�t �rinti. Ezt a fogyaszt� �gy �li meg, mintha nomin�l j�vedelme cs�kkent volna. -          Ha x �ra cs�kken, akkor az olyan a fogyaszt� sz�m�ra, mintha a j�vedelme emelkedett volna.   Helyettes�t�si �rv�ltoz�s: -          Ha x �ra cs�kken (x olcs�bb lesz), akkor y relat�ve dr�g�bb lesz. A term�k �rar�nyai m�dosulnak. El�fordul, hogy y-b�l kevesebbet, x-b�l t�bbet v�s�rolnak. A k�t hat�s egyszerre m�k�dik: -          egyr�szr�l, ha x �ra cs�kken, akkor x kereslete n� (helyettes�t�si hat�s), -          m�sr�szr�l n�vekszik a re�lj�vedelem (j�vedelmi hat�s).   PARADOX �RHAT�S   Kereslet �rrugalmass�ga (E) :     E   = kereslet mennyis�g %-os v�ltoz�sa �r %-os v�ltoz�sa   A mutat� (E) �ltal�ban negat�v, az �r �s a kereslet egym�ssal ellent�tes ir�nyban mozog.   │E│ > 1 , akkor a kereslet rugalmas (nem l�tsz�ks�gleti javak)   │E│≤ 1 , akkor a kereslet rugalmatlan (l�tsz�ks�gleti javak esete)     Paradox hat�sok (kiv�telek):   Sznob-hat�s: Cs�kken ugyan egy term�k �ra, ennek ellen�re cs�kken a kereslet is. A fogyaszt�k sznob-m�don viselkednek (ny�j-hat�s), pld. divatcikkek eset�ben.   Spekul�ci�s hat�s: Egyes term�k �ra n�vekszik, m�g is megemelkedik a kereslet ir�nta. Griffen-hat�s (Sir Robert Griffen).

2006.01.17. 14:01

4.      t�tel A FOGYASZT� OPTIM�LIS D�NT�SE; A J�VEDELEM V�LTOZ�S HAT�SA A KERESLETRE   Optim�lis d�nt�s: ha a megv�s�rolhat� kosarak k�z�l a leghasznosabbat                               v�lasztja a fogyaszt�.   Fogyaszt�i d�nt�s optimaliz�l�sa: A fogyaszt� c�lja: adott j�vedelem �s �rak mellett a lehet� legnagyobb hasznot �rje el. A j�vedelme korl�tozott, ha valamib�l t�bbet akar, m�sr�l le kell mondania. Fel�ldozott �s a nyert hasznot veti �ssze. (Fel�ldozott haszon: azon term�k utols� egys�g�nek hat�rhaszna amir�l lemondani k�nyszer�l�nk.). Nyert  haszon: annak a term�knek a hat�rhaszna, amit  a m�s term�kr�l val� lemond�ssal nyer�nk. Meddig �rdemes csereber�lni a term�kek k�z�tt? Addig, ameddig az    �sszhaszon a csere seg�ts�g�vel n�velhet�.   Az el�nykiegyenl�t�d�s elve: a n�vekv� mennyis�g� term�k hat�rhaszna fokozatosan cs�kken, a cs�kken� m�rt�kben rendelkez�sre �ll� j�sz�g    hat�rhaszna egyre n�. Optim�lis eset: a nyert �s a fel�ldozott hasznok kiegyenl�t�dnek. A term�k hasznoss�ga az �rak �s a v�s�rolt mennyis�gek ismeret�ben  �sszevethet�. Egyens�lyi helyzetben: az egyik term�kre k�lt�tt utols� p�nzegys�gb�l sz�rmaz� hat�rhaszon = m�s term�kekre ford�tott utols� p�nzegys�gb�l nyerhet� hat�rhaszonnal. Gossen II. t�rv�nye • A fogyaszt� akkor k�lti el j�vedelm�t      optim�lisan, ha az utols� p�nzegys�g                                                          �ltal nyerhet� hat�rhaszon b�rmelyik                                                          term�kre n�zve ugyanakkora. • Fogyaszt�si szerkezet kialak�t�sa f�gg: a    fogyaszt� preferenciarendszer�t�l, a     term�kek �rait�l (�rar�nyait�l),       p�nzj�vedelemt�l.   Fogyaszt� optim�lis d�nt�s�nek �br�zol�sa:  B-pont eset�n: nem tudja mev�s�rolni a  term�ket a  re�lj�vedelemb�l. C-D pont eset�ben: mindkett� ugyan-             olyan hasznos, a C-pont eset�ben             m�g  p�nze is maradna.                                                           A-pont eset�ben: ez  az optim�lis, a leg-                                                                        magasabb, itt a hasznoss�g �s a                                                                        fogyaszt� a teljes j�vedelm�t is                                                                        elk�lti.                                                           Optim�lis, az a kombin�ci�, amelyn�l a                                                                          k�z�mb�ss�gi g�rbe a k�lts�gvet�si                                                            egyenest �rinti (A-pont!!!)                                                                                                                                                                        Nomin�l j�vedelem v�ltoz�sa: a                                                             fogyaszt� j�vedelm�nek v�ltoz�sa                                                            hogyan befoly�solja fogyaszt�s�t?                                                      Engel-g�rbe: p�rhuzamosan eltol�dik, ha az                                                                           optim�lis pontokat �sszek�tj�k                                                                                        →  ICC-g�rbe (j�vedelem-                                                                           fogyaszt�si g�rbe)                                                                                      ICC-g�rbe                                                Engel-g�rbe 1.      Azon j�sz�gok, amelyek �gy viselkednek a                                              j�vedelem v�ltoz�s hat�s�ra: norm�l j�sz�gok      (45�-os). 2.      Szuperior javak: egyik term�kre t�bbet k�lt, mint a m�sikra, de nem azonos m�rt�kben. 3.      Inferior javak (als�bbrend� javak): ha n� a j�vedelem, az adott term�k kereslete cs�kken (pld. „Tesco-gazdas�gos” term�kek).   Kereslet – j�vedelem rugalmass�ga H�ny sz�zal�kkal v�ltozik az adott j�sz�g kereslete 1 %-os j�vedelem v�ltoz�s hat�s�ra? Rugalmass�gi mutat�: E = kereslet %-os v�ltoz�sa j�vedelem %-os v�ltoz�sa   Ha       E < 0, akkor als�bbrend� (inferior )javak (pld. liszt, margarin). Ha       E > 0, akkor norm�l javak �         E > 0 ≤ 1, akkor l�tsz�ks�gleti javak (pld. keny�r, vaj, tej). �         E = 1        akkor luxus javak (doh�ny, k�v�, alkohol). Ha       E = 0, akkor szuperior javakr�l besz�l�nk (Ld. Engel-g�rbe 2.)

2006.01.17. 14:00

t�tel K�Z�MB�SS�GI G�RB�K, K�LTS�GVET�SI EGYENES   Fogyaszt�k magatart�sa, annak elemz�si, fogyaszt�si kereslet kialak�t�s�nak meghat�roz�sa.   Fogyaszt� �s az elad� szempontjai: • A fogyaszt� vizsg�lja az �ru hasznoss�g�t �s �r�t, • A termel� a r�ford�t�sait (k�lts�geit), �s az �r�t. • �rdekellent�t�k az �ru �r�hoz k�t�dik (�ralku).   Fogyaszt�i magatart�s �s kereslet: • Hasznoss�g: term�k v. szolg�ltat�s hasznos tulajdons�gai, sz�ks�glet      kiel�g�t�se, el�gedetts�g a fogyaszt�s sor�n. • Tel�tetts�gi pont: valamely j�sz�g azon mennyis�ge, amelyn�l a fogyaszt�    �sszhaszna m�r nem n� tov�bb. • A fogyasztott mennyis�g n�veked�s�vel n� az �sszhaszon.           Sz�ks�gletn�l d�nteni kell a kiel�g�t�sre vonatkoz�an. D�nt�s ut�n a sz�ks�g �talakul ig�nny�. Az ig�ny keresletk�nt jelenik meg a piacon. T�bb a sz�ks�glet, mint amit ki tudunk el�g�teni!   M�rlegelni kell: -          Kardin�lis mechanizmus (fogyaszt� rangsorol): a sz�ks�gleteket rendszerezni kell (preferencia rendez�s). Alapja a hasznoss�g (az egy�n t�bbre �rt�keli, mely term�k hasznosabb sz�m�ra. D�nt�sn�l a hasznoss�g maximaliz�l�s�ra t�rekszik. A hasznoss�g abszol�t nagys�g�t sz�mokkal jellemzik. A fogyaszt� hedonista (min�l t�bb �lvezet, hasznoss�g sz�ks�ges sz�m�ra). Adott fogyaszt�s sor�n a hasznoss�g cs�kken, az �sszhaszon n�! SZ�KS�GLET → TEL�T�D�SI tv. (cs�kken� haszon t�rv�nye). -          Ordin�lis megk�zel�t�s: hasznoss�gi sorrend �ll�t�sa sz�mszer�s�t�s n�lk�l.   -          A hasznoss�g nem mindig m�rhet�, nagy szerepe van a szubjektumnak. A fogyaszt� „j�sz�g-kosarakat”, �rkombin�ci�kat hasonl�t �ssze. A j�sz�g-kos�rban 2 term�k van.     K�z�mb�ss�gi g�rb�k (indifferencia g�rbe) - hasznoss�gi t�rk�p (j�sz�gkos�r, j�sz�gkos�r kombin�ci�)                           J�sz�gkos�r-kombin�ci�:   x-b�l mennyi, y-b�l mennyi? Fogyaszt�s sor�n annak hasznoss�ga ugyanakkora, b�rmilyen kombin�ci� v�laszt�sakor. V�gtelen kombin�ci� van, a fogyaszt�s hasznoss�ga azonban ugyanakkora.   Indifferencia-g�rbe: azon pontok m�rtani helye, amelyek azonos �sszhaszn� j�sz�g-kombin�ci�kat reprezent�lnak.   K�z�mb�ss�gi t�rk�p: lehetnek m�s kombin�ci�k is (m�s x-ek �s m�s y-ok), ez adja a k�z�mb�ss�gi t�rk�pet.   • A fogyaszt�i d�nt�st befoly�sol� t�nyez�k egy�ttes hat�s�nak bemutat�s�ra    alkalmas eszk�z: k�z�mb�ss�gi g�rbe, �s a k�lts�gvet�si egyenes.   • Fogyaszt� �ltal egyforma hasznoss�g�nak �t�lt j�sz�gkosarak halmaza, • Mivel a t�bb fogyaszt�st hasznosabbnak tekinti, az orig�t�l t�volabb fekv� g�rb�n    lev� kosarat a fogyaszt� hasznosabbnak �t�li, • Negat�v meredeks�g�.   K�z�mb�ss�gi g�rb�k tulajdons�gai: -          Negat�v hajl�s�: x-term�k fogyaszt�s�nak n�vel�sekor y-term�ket cs�kkenteni kell ( az�rt, mert a fogyaszt�si cikkek sz�k�sek). -          Az orig�ra konvexek (dombor�ak): a jellege: t�bbre �rt�keli a j�sz�gkos�r �tlag�t, mint az eredeti k�t kosarat. -          A k�z�mb�ss�gi t�rk�pen a g�rb�k nem �rinthetik �s nem metszhetik egym�st. -            K�lts�gvet�si egyenes   V�s�rl�si lehet�s�gek hat�ra, figyelembe v�ve a h�ztart�sok j�vedelm�t (ez a d�nt�sn�l nagyon fontos). A j�vedelem adott, azonos szint�, a fogyaszt� azt teljesen elk�lti. A fogyaszt� d�nt�s el�tt ezt az egyenest veszi figyelembe, ez a h�ztart�sok re�lj�vedelme. Nomin�l-j�vedelem: a munk�ltat�t�l a munkav�llal� r�sz�re �tutalt munkab�r. Re�lj�vedelem: azon javak mennyis�ge, amelyet e nomin�l-j�vedelemb�l megvehet�nk.   K�lts�gvet�si egyenes:          azon pontok m�rtani helye, amelyek a fogyasz- y                                             t�  j�vedelm�b�l �ppen megv�s�rolhat� j�sz�g-                                                kombin�ci�kat reprezent�lj�k.                                                  Az egyenes ment�n l�v� x �s y kombin�ci�kat                                                �s az az alattiakat tudja csak a fogyaszt� meg-                                                v�s�rolni.                                         x

2006.01.17. 14:00

t�tel GAZDAS�GI RENDSZEREK, GAZDAS�GI SZEREPL�K �S PIACOK   Gazdas�gi rendszerek:    elk�l�n�t�s�kre az�rt van sz�ks�g, mert                                            meghat�rozza  a gazdas�g szerkezet�t. Milyen a rendszer az orsz�gban → milyenek a termel�si t�nyez�k → milyenek az eloszt�si m�dok → milyen gazdas�gi folyamatok vannak ? A gazdas�gi rendszer mik�ntje keretet ad a gazdas�gnak. Saj�toss�g�t meghat�rozza az uralkod� vil�gn�zet, illetve a gazdas�gi rendszer. A diktat�rikus rendszer saj�toss�ga a tervgazdas�g, a demokr�ci�ban pedig piacrendszer van. Gazdas�gi rendszer fajt�i: -          tervutas�t�sos gazdas�g (diktat�r�ban) -          piacgazdas�g (demokr�ci�ban)   Tervgazd�lkod�s jellemz�i: -          k�zponti utas�t�sok szab�lyozz�k, -          kollekt�v c�lok els�dlegess�ge, -          k�zponti tervek megl�te (rugalmatlan), -          a k�zponti tervek lebont�sra ker�lnek (3 �s 5 �ves terv az iparra, mez�gazdas�gra �s azok al�gazataira), -          �szt�nz� rendszerek megl�te (brig�d-verseny, Sztahanov mozgalom), -          nincsenek mag�ntulajdonosi termel� eszk�z�k (b�n�t�lag hat), -          a javak racion�lis eloszt�sa (ig�nyek �s sz�ks�gletek szerint).   Piacgazdas�g felt�tele: -          mag�ntulajdon, -          piac eloszt�sa.   Piacgazdas�g form�i: -          Tiszta piacgazdas�g: alapja a liberalizmus, legfontosabb a szem�lyes szabads�g, az individium van a k�zpontban, jelent�s a k�t szerepl� (termel� �s fogyaszt�). Sok van mindkett�b�l, ez�rt verseny alakul ki k�z�tt�k. A piaci monarchia �rv�nyes�l. Hajt�er� a nyeres�g �s a hasznoss�g. Eloszt�s: piaci alapon val�sul meg. Az �llam szerepe korl�tozott. „�jjeli�r-�llam” szerep�nek bet�lt�se: az �llam csak jogi keretet ad, a rendet �s biztons�got ny�jtja. -          Szoci�lis piacgazdas�g: fontos az egy�n �s a k�zj� �sszhangja. A piac ir�ny�t, de ahol ez nem elegend�, ott az �llam beavatkozik → piac-komform m�don → a cserefolyamatokat az �llam nem zavarja, csak jav�tja. Saj�toss�g: a mag�ntulajdon a k�zj� �rdek�ben korl�tozhat�, az egy�ni t�rekv�s befoly�solhat� (ad�, t�mogat�s).   GAZDAS�GI SZEREPL�K �S PIACOK   Gazdas�gi szerepl�k: -          h�ztart�sok: o       v�gs� fogyaszt�k, o       tulajdonosok (termel�si t�nyez�k tulajdonosai) -          termel�k, v�llalatok, v�llalkoz�s: a javakat megtermelik, megv�s�rolj�k, b�relik a termel�si t�nyez�ket; -          �llam: feladata a szab�lyoz�s �s �jraoszt�s; -          k�lf�ld: befoly�ssal b�r a mikro-, de f�leg a makro-folyamatokra.   A gazdas�g szervezeti strukt�r�ja:   •H�ztart�s: a fogyaszt�s sz�ntere, megtakar�t, vagyont gy�jt, •�zleti szervezet(v�llalat): javak �s szolg�ltat�sok el��ll�t�s�nak sz�ntere •Az �llam (korm�nyzat): k�zhatalmi t�nyez�.   Piac feloszt�sa: -    fogyaszt�si javak piaca (RE�L-PIAC)   , -          termel�si t�nyez�k piaca: o       munkapiac, o       t�kepiac, o       f�ldhaszn�lati piac.   Saj�toss�g:     egyik piacon vev�k, m�sik piacon elad�k!

[Friss hozz�sz�l�sok] [29-10] [9-1]