[Friss hozzszlsok] [10-1]
Elssorban a termk fizikai jellemzi hatrozzk meg a minsget. Ebbl a szempontbl a minsg felfoghat „gyrtsi alapon”, ami szerint megfelel a minsg, ha az megfelel az elre meghatrozott gyrtsi specifikcinak.
1. A minsg az „ignyeknek val megfelelst” jelenti. Ilyen rtelmezsben a minsg nem arra utal, ahogyan a termk gyrtsa vgbemegy, hanem arra, hogy arra sszpontostunk, hogy a vev ignyeit megrtve a szervezetet oly mdon irnytsuk, hogy az elvrsok minl szlesebb krnek megfeleljnk.
2. A minsgi rendszer felttelezi a beszlltktl, hogy eleve jl vgzik munkjukat. gy a minsgi szervezetben kevs ellenrre van szksg, inkbb az egyes munkafolyamat elvgzje lesz a sajtmaga ellenre.
3. A teljestmny szintje a „nulla hiba”. Ennek kell minden munkafolyamat szintjn az elrend clnak lennie.
4. A minsg mrtke megegyezik a minsgre fordtott kltsggel. Amennyiben a tkletlensgeket idben kijavtjuk (prevenci) ezek a beruhzsok az sszteljestmnyben s a vevi kapcsolatokban trlnek. Olyan kpzsekbe s kisegt tevkenysgekbe kell beruhzni, amiknek a minsg elrse a clja.
1. Gyrtott termkek ellenrzse (MEO)
2. Hibk megelzse a gyrtsba gyazott ellenrz funkcikkal.
3. Alapvet folyamatok egyenknti javtsa, tkletestse az egyb folyamatokkal sszhangban.
4. Minsg-javts kiterjesztse a szolgltatsokra s az rtkestsre. Vevszolglat.
5. Minsg-javts kiterjesztse a kutats-fejleszts folyamatra.
A vllalat alapvet clja valamely fogyaszti ignyek kielgtse. Az a md, ahogyan azt megvalstja a vllalat kldetse. A vllalat segtsgre lehetnek a fogyaszti ignyek minl magasabb szint kielgtsben:
· A marketing s az innovci
· Fogyaszti rzkenysg (figyeld a fogyaszt jelzseit!)
· Piacrzkenysg (figyeld a piac jelzseit!)
· A vllalat azon kpessge, hogy az alkalmazottakat gy sztnzze, hogy azok kivl minsget lltsanak el a fogyaszt szmra.
Valamely termk vagy szolgltats olyan tulajdonsgainak sszessge, amelyek kpess teszik valamely kifejezett vagy lappang fogyaszti igny kielgtsre. Ezen tlmenen a minsget tbbfle szempontbl is rtelmezni lehet:
a) Szabvny alap minsg: a termk azon tulajdonsga, hogy mennyiben felel meg a vonatkoz szabvny elrsainak.
b) Gyrti alap minsg: a termk azon tulajdonsgainak sszessge, amit a gyrt sszes feltteleivel (erforrsaival) adott krnyezeti felttelek kztt ellltani kpes.
c) Vevi alap minsg: azt fejezi ki, hogy az adott termk mennyiben kpes kielgteni bizonyos fogyaszti ignyeket.
d) ISO 9000 szerinti minsg: a termk vagy szolgltats olyan jellemzinek sszessge, amelyek kifejezett s elvrhat ignyeket elgtenek ki, belertve nemcsak maghoz a termkhez ktd jellemzket, hanem a termkhez tttelesen kapcsoldkat (pl. vevszolglat) is. Az ISO 9000 szerint kielgtend ignyek az albbiak:
1.) Trvnyi elrsok
2.) Szokvnyok
3.) Gyrt sajt elvrsai
4.) Vevi ignyek
5.) Trsadalmi elvrsok
Mindezek fennllsa esetn gynevezett „kvetelmnyeknek val megfelelsgrl” beszlnk. Ez magban foglalja az albbiakat, amik a teljes kr minsget (TQM) is meghatrozzk:
6.) Mszaki minsg (specifikci, szabvny)
7.) Kltsgek (r, hasznlat, szerviz, kellkek)
8.) Szlltsi felttelek (id, hely mennyisg)
9.) A vev, a gyrts s a krnyezet biztonsga (krnyezetvdelem)
10.) Viselkeds (gyorsasg, udvariassg)
11.) Vevszolglat (panaszok kezelse, tancsads)
A minsget a termk vagy szolgltats klnbz jellemzivel lehet lerni. Ezek a jellemzk alapveten lehetnek:
a) Szmszersthet jellemzk à
· Geometriai jellemzk (mretek, trsek)
· Anyagi jellemzk (sszettel, fizikai jellemzk)
· Technolgiai jellemzk (hkezelsi, hegesztsi, megmunklsi jellemzk)
· Funkcionlis jellemzk (pontossg, teljestmny, sebessg, hatsfok)
· Megbzhatsgi jellemzk (jtlls, szavatossg)
· lettartam
· Biztonsgossg
b) Nem szmszersthet jellemzk à
12.) Eszttikai kvetelmnyeknek val megfelels
13.) Szerelsi elrsok
14.) Funkcik
15.) Hasznlati elrsok
16.) Karbantartsi elrsok
17.) Javtsi elrsok
18.) zembe helyezsi elrsok
A vevt illetve a fogyasztt csak a teljes kr minsggel lehet megfogni. Minl nagyobb a piaci verseny, annl inkbb kzeledik egymshoz a versenytrsak knlata. A fogyaszt egyre inkbb a minl szlesebb kr minsg alapjn vlaszt. A vev elsrend fontossg a vllalat szmra, hiszen az rtkeli a cget, s az tartja el. A teljes kr minsgirnyts modelljben a krnyezeti hatsok s a fogyaszt kztt a szervezet ll. A krnyezeti hatsok a szervezet inputjai, melyet a teljes kr minsg ellenrzs platformjn ll vllalat minden folyamatban a minsgi szablyozst hasznlva s a bels erforrsait hasznlva gy alakt t termkk, illetve szolgltatss, hogy a folyamat vgeredmnye a vev minl magasabb szint elgedettsge lesz. Az bra ezt a folyamatot mutatja:
KRNYEZETI HATSOK |
Anyagok |
Eljrsok |
Informci |
Emberek
(kpessgek, elktelezettsg) |
Tuds |
Beszerzs |
|
Termk |
Szolgltats |
Informci |
Egyb |
TRSADALMI RTKREND
ELGEDETT VEVK |
|
A teljes kr vevi megelgedettsg, amit olyan termkekkel lehet elrni, amik:
19.) Egy jl meghatrozott ignyt, alkalmazst vagy clt elgtenek ki
20.) Teljestik a vev elvrsait
|
Vevi alap minsgrtelmezs: a forgalomban lv termk fogyi kr ignyeit.
TQM kiterjed: tevkenysgre.
TQM alapelvei kz tartozik: (vevk)
TQM alapelvei kz tartozik: vezets.
TQM alapelvei kz tartozik: statisztikai
A szabvny alap minsgrtelmezs: szabvnykvetelmnyeknek.
Egy vllalkozst sikeress tesz: A) legrv B) tulajdonosok
TQM megvalstshoz szksges: szakembergrda
ISO 9000:2000 alap minsgrtelmezs: a minsg
A fogyaszti +elgedettsghez … amelyek:A)1 jl+6rozott kv..B) versenykpes, nyeresggel
Azrt fontos a teljes kr minsg, mert: legh
Mi jut eszbe Dr. W. Edwards Demingrl?: legh
Az zleti siker alapja: zrjel
A gyrti alap minsgrtelmezs: ADOTT KRNYEZETI
A teljes kr minsgirnyts jelenti: A koncepcijt B) filozfijt.
A minsglnc/ minsghurok: A piacrl indul ki s a piacon zrdik.
A teljes kr minsg megvalstsa rdekben tbbek kztt: nem bevonni
A teljes kr minsg megvalstsa rdekben a vezets feladata tbbek kztt: legr, leg
Azrt kell az ignyeket …. mert: legh
A munkatrsaknak azrt van szksge …: legh
A teljes kr minsg … kztt: a rendszerszemllet
A teljes kr minsg … kztt: az informcik
Minsglnc/minsghurok terlete: Fejleszts, Megvalsts s felhasznls
Az emberi erforrsokat azrt kell …. mert: gy lehetsges a hatkony folyamatjavts
A teljes kr minsg megvalstsa rdekben tbbek kztt: rvidebbek
A teljes kr minsg megvalstsa rdekben tbbek kztt: rvidebbek
A controllingnak hatkony kze van a TQM-hez: legh
Azrt kell rtkelni s minsteni a folyamatokat, mert: legh
A felelssg krdse azrt fontos: EGYIK se
Azrt kell a termkekre/szolg.okra …, mert: kzepes
A folyamatgazda: legh
A folyamat: 2x mrhet
A minsggel kapcsolatos ltalnosan elrt ignyek az albbiak is:2 rvid
A minsget az albbi tnyezk is meghatrozzk: MIND3 VLASZ!
A munkacsoport: legh
A TQM a minsg javtst: legh
A termk minsge kapcsn beszlhetnk: kokiha
A kulcsfontossg szksgesek: MIND3 VLASZ HELYES!
A minsggel kapcsolatos felhasznlsi rdekterletek az albbiak is: 2 rv
A vevkkel trtn szerepelhetnek: MIND3 VLASZ HELYES!
Meddig rdemes egy adott folyamatot javtani? legh
A folyamatmenedzsels sszetevi az albbiak is:legrv, legh
A megfelel dolgok mrsnek elmulasztsa azrt is: 2 hossz
Azok a kulcsfontossg folyamatok: EGYIKSE
A munka minsge kapcsn beszlhetnk: legr
A vgtermk szintjnek „hangja”: (ignyek) (teljestkpessg)
A 6lpcss folyamatjavtsi modell elemei az albbiak is 2 rvid
A teljestmny mrsnek szintjei: a 2 x vg
A folyamat azonostsnak lehetsges eszkzei: ktjelesek
Melyek azok az alapvet … megrtshez?: legh
A 6lpcss folyamatjavtsi modell elemei az albbiak is 2 rvid
A hatlpcss … tkrz.: 2x brmilyen
Mirt lehetsges a 6lpcss … alkalmazsa: legh
A folyamatjavtsi megoldsok …, h.: 2 hossz
A folyamat azonostnak lehetsges eszkzei: 2rvid
Az albbi krdsek kzl felteendkrdsek?: MINDHROM VLASZ HELYES!
Mirt dolgoztk ki a 6lpcss folyamatjavtsi modellt? legh
A 6lpcss folyamatjavtsi modell elemei az albbiak is: 2 rvid
A folyamatok javtsakor az eredend ok: legh
Melyek azok az alapvet … megrtshez? : D
A vezets minsge: Klcsnsen
A vezet teljes elktelezettsgt jelenti az, hogy … cselekedet.
Az tfog rtelemben vett munkaminsg sszetevi az albbiak is: 2 rv
A vezets minsghez … is: legrv, legh (mellett)
A vezets minsghez … is: bizalomkeltk, mondani
A vezets minsgt az albbiak is meghatrozzk: informlsa, elmagyarzni
Az albbiak jellemzi a jvorientlt vezetsnek: 2 rvid
A vezets minsgt az albbiak is meghatrozzk: A) lehetv tenni B) megvalstani.
A fejlds dnt tnyezje: elosztsa.
A menedzserek azok: legh
A vezets minsghez … albbiakat is: A) folyamatokba B) keresztl
A vezets minsgt az albbiak is meghatrozzk: a grg nem
A vezetk azok: akik a megfelel
Az tfog rtelemben … is.: A) tanulsi kszsg s kpessgB) Vezeti magatarts
Munkatrsak … jellemzik: 2 rv
A reengineering az albbiakat is radiklisan talaktja: A) a vezetsiB) a szervezeti
A reengineering: dinamikus s radiklis vltozst eredmnyez
a benchmarking eredmnyeknt dnthetnk a kvetkezk szerint:2 hossz
Etikus gyakorlat- e a benchmarkin leglis
A benchmarkin alkalmazhatsga: a vllalat
A reengineering fontos jellemzje: a vltoztatsra es idtartam
A benchmarking filozfia: nem egyszeri feladat, hanem folyamatos
A benchmarking: legh
A reengineering sszefgg a folyamatjavtssal: legh
A reengineering ltal megclzott feladat: legh
A benchmarking mdszer 1ik dominns elnye: sszehasonlt6juk sajt
Hogyan trtnik a benchmarking?: legh
A benchmarking …szerepelnek: MIND3 VLASZ HELYES!!!
A reengineering legfontosabb terlete: legh
A reengineering alapveten: Team legh
Az ISO 9000:2000 …kztt: legh
Mikor …modellt? legh
Az ISO9000:2000 szabvnysorozatot alkalmaz vllalatok: ltal +grg
Az ISO 9000:2000 … is: Folyamatszemllet
Az ISO 9000:2000 …is: A)Klcsnsen B)Rendszerszemllet
Milyen rszekbl Deming kerk? TVE
Az ISO 9000:2000 … is: hatkony s gyors
Az ISO 9000:2000 minsggyi …tkezik: ISO 9001:2000 Kvetelmnyek.
Az Eurpai Minsggyi Dj: legh
Az ISO 9000:2000 minsggyi …tkezik: Alapok s sztr.
Az ISO 9000:2000 … is: A) kszljn. B) legyen.
Az ISO 9000:2000 … is: beszlltkkal.
Az ISO 9000:2000 ptkezik: A) ISO rsze.B)ISO 9004
Az ISO 9000: pt: A) vevk ignyeinek kielgtsre.B)elkerlsre
Az ISO 9000:2000 szabvnysor. Mibl indul ki? Megfelel+grg
A minsgterv az albbiakat is tartalmazza: MIND3 VLASZ HELYES!!!
A minsg- biztostsi is vannak: rvidek
A m-b rendszer haszna: Dominns a bels s a kls haszon sszessge
A m-b rsz. Kialaktsa nem ms: legh
Mi a m-b rsz. Clja? dokumentlsa
A minsggyi clkitzsek: tenylegesen elrend clokat 6rozzk +.
A minsgpolitika: legh
A m-b rsz +6rozsa nem ms, mint: legh
A minsgbiztostsi kziknyv legfontosabb feladata: legh
Hogyan kell megtervezni a m-b rendszert? legh
A m-b rsz +valstsa vannak: A) filozfia B) Alapelv- nyilatkozat
Minsggyi irnyelvek: legh
A minsg tervezsnek mire kell koncentrlnia? teljes rendszerre.
Milyen fzisai vannak a m-b rsz +valstsnak? legh
A m-b rsz dokumentcii kz tartoz6nak: MIND3 VLASZ HELYES!!!
|
VI. A vllalat minsgbiztostsi rendszere
1) Mi az alapvet klnbsg az audit s a tansts kztt? Melyiket ki vgezheti?
Audit (fellvizsglat): szndk+megvalsuls+hatkonysg
Azt vizsglja, hogy az valsult-e meg, amit terveztnk, amit szerettnk volna.
Tansts: felelssg a Minsg-biztostsi Rendszer megfelelssgrt.
Azt vizsglja, hogy tnylegesen gy mkdik-e, mint ahogy az az adott rendszertl elvrhat.
2) A vezeti feladatok sorn mivel s hogyan fgg ssze az erforrsok biztostsa a minsg-biztostsi rendszer tervezsekor?
3) Mi mindent tartalmazhat az alapelv-nyilatkozat a minsg-biztostsi rendszer tervezsekor?
Mit tesz a vezetsg (menedzsment) a minsgpolitika megvalstsrt s fenntartsrt? Tartalmban: legyen benne, mirt vllal ktelezettsget a vllalat, milyen ffeladatokat hatroz meg s a minsg-biztostsi rendszerrel kapcsolatban milyen feladatokat hatroz meg.
Szoks minsggyi irnyelveknek is nevezni, tulajdonkppen: a minsgfilozfiban meghatrozott elveket fordtja le az irnyts alapelveire:
„A vezetsnek meg kell hatroznia a minsggel kapcsolatos irnyelveit, clkitzseit, valamint a minsg irnti elktelezettsgt”
Tmakrk: pl. a kls s bels gyfelekkel fenntartott viszony, az gyfl elgedettsge s kezelse, a szolgltatsok s termkek minsge, ...
4) Mi a minsg-biztostsi rendszer clja?
A minsgre hatssal lv folyamatok, tevkenysgek felgyelete, szablyozsa s az eljrsok dokumentlsa.
5) A minsg tervezsnek mire kell koncentrlnia?
A minsgtervezsnek a TELJES RENDSZERRE kell koncentrlnia!
6) Mi mindent tartalmaz a minsgterv?
1. Az elrend minsgi clokat
2. A felelssgeket s a hatskrket (felhatalmazsokat)
3. Az alkalmazand eljrsokat
4. Az ellenrz s vizsgl programokat
5. Az (esetleges) mdostsok rendszert
6. Egyb (szksges) intzkedseket
7) Milyen vezeti feladatok vannak a minsg-biztostsi rendszer megvalstsa eltt?
1. Minsggyi filozfia (quality philosophy):
2. Minsgpolitika
3. Minsggyi clkitzsek
4. Szervezeti teendk
5. Erforrsok biztostsa
6. A Minsg-biztostsi Vezet kijellse
8) Mi a minsgpolitika?
Egy szervezetnek a minsgre vonatkoz, hivatalosan kinyilvntott ltalnos szndkai s irnyvonala. CL: legyen a vllalatnak a vllalat tbbi alapelvvel sszeegyeztetett minsgpolitikja!
A minsgpolitika olyan clkitzseket tartalmazhat, mint: a minsgre s a piacra vonatkozan a vllalatvezets clja.
9) Mit neveznk minsggyi irnyelvnek?
A minsgfilozfiban meghatrozott elveket fordtja le az irnyts alapelveire:
„A vezetsnek meg kell hatroznia a minsggel kapcsolatos irnyelveit, clkitzseit, valamint a minsg irnti elktelezettsgt”
Tmakrk: pl. a kls s bels gyfelekkel fenntartott viszony, az gyfl elgedettsge s kezelse, a szolgltatsok s termkek minsge, ...
10) Milyen fzisai vannak a minsg-biztostsi rendszer megvalstsnak?
1) Meghatrozs
2) Megvalsts
3) Fellvizsglat s javts
11) Melyek a minsgbiztostsi rendszer dokumentcii?
Ø „als”: Kvetelmny s Igazolsi Dokumentci (rajzok, mbizonylatok, tanstvnyok, specifikcik, vizsglati adatok, jelentsek ADATBZIS!)
Ø „fels”: Munka s Vizsglati Utastsok (egyedi esetek szablyozsa, rszletes szablyozsok, vizsglati utastsok, folyamatprogramok, mszaki know-how)
Ø „kirly”: Eljrsi Utastsok (rszletes megllaptsok az eljrsokhoz, a folyamatokhoz, a feladatkijellsekhez)
Ø „sz”: MinsgBiztostsi KziKnyv MBKK ( Vezeti Feladatok 1..6, + Dokumentcis Rendszer+ rvnyessg!)
12) A minsg-biztostsi kziknyvnek mi a legfontosabb feladata?
Vezeti Feladatok 1..6, + Dokumentcis Rendszer+ rvnyessg!)
13) Mi a minsg-biztostsi rendszer haszna?
(Bels + Kls) haszon.
14) Mit hatroznak meg a minsggyi clkitzsek?
Az irnyelveket clkitzsek sorozatra kell lefordtani, amelyek a tnylegesen elrend clokat hatrozzk meg!
Tipikusak a kvetkezk: pl. az gyflkr szlestse, a kltsgtakarkos s hatkony gyflszolglat, javul munkavgzsi krnyezet, az gyfl elsknt ne mshoz forduljon, ...
15) Hogyan kell megtervezni a minsg-biztostsi rendszert?
A Minsgrendszert gy kell megtervezni, hogy az megfelel s folyamatos ellenrzst gyakoroljon a minsget befolysol minden tevkenysg felett. Elssorban a megelzsre kell a hangslyt helyezni, de gondoskodni kell az esetleg bekvetkez hibk felismersrl s kijavtsrl is!
|
VI. A minsgbiztostsi szabvnyrendszer
1) Mibl indul ki az ISO 9000 szabvnysorozat?
A szabvnysorozat abbl a tapasztalatbl indul ki, hogy a kvetelmnyrendszerben meghatrozott tevkenysgek hinya/nem megfelel szablyozottsga a termkek/szolgltatsok minsgt rint problmkat okozhatnak.
2) Milyen clok tallhatk az ISO 9000 szabvnysorozat cljai kztt?
Rendszerszint kvetelmnyeket megfogalmazni arra, hogy a termk/szolgltats ellltsi folyamatot rint minden intzkeds (szerzdskts, beszerzs, elllts, ...):
Ø megfelelen tervezett s szablyozott legyen,
Ø ezekrl kielgt dokumentci kszljn, s
Ø az esetleges problmkat hatkony s gyors intzkedsekkel oldjk meg.
3) Mi jelent az ISO 9000 szabvnysorozat megvalstsa?
Fentiek, tulajdonkppen azt jelentik, hogy a szervezetben foly s a termk/szolgltats minsgre hat minden tevkenysg:
Ø az elrt minsgben elvgezhet,
Ø ellenrizhet, s ha szksges, akkor
Ø szmon krhet, akrmikor
Ø rekonstrulhat legyen.
4) Milyen felttelekre pt az ISO 9000 szabvnysorozat?
A szabvnysorozat arra a felttelezsre pl, hogy a szabvnyt alkalmaz szervezet a kvetkezket teszi:
Ø tudatosan szervezett mdon trekszik gazdasgossgnak javtsra s vesztesgeinek elkerlsre,
Ø tudatosan szervezett mdon trekszik a vevk ignyeinek megrtsre s kielgtsre,
Ø a termk ellltsa sorn minden feladatot felgyelt folyamatok ltal vgeznek.
5) Mit tesznek az ISO 9000 szabvnysorozatot alkalmaz vllaltok?
6) Soroljon fel legalbb 4-et az ISO 9000:2000 szabvnysorozat alapelveibl!
Nyolc minsgirnytsi alapelvet fogalmaztak meg , amelyeket a menedzsment arra hasznlhat, hogy a szervezet mkdst fejlessze. Ezek a kvetkezk:
1. Vevkzpontsg: a szervezetek veviktl fggetlenek, ezrt fontos, hogy megrtsg az ignyeket s igyekezzenek fellmlni a vevk elvrsait
2. Vezets: a vezetk megteremtik a clok s a szervezet vezetsnek egysgt, rendszert. Feladatuk olyan bels krnyezet ltrehozsa, amelyben a munkatrsak teljes mrtkig rszt vehetnek a szervezet cljainak elrsben
3. A munkatrsak bevonsa: a szervezet lnyegt minden szinten a munkatrsak jelentik s teljes bevonsuk teszi lehetv kpessgeik ki8hasznlst a szervezet javra
4. Folyamatszemllet vezeti megkzelts (v.. rendszerszemllet): a tevkenysgeket s a kapcsolatos erforrsokat folyamatknt kezelik.
5. Rendszerszemllet az irnytsban: az egymssal sszefgg folyamatok rendszerknt val azonostsa s megrtse.
6. Folyamatos fejleszts: a szervezet teljes mkdsnek folyamatos fejlesztse legyen a szervezet lland clja.
7. Tnyeken alapul dntshozatal: a dntsek adatok s relevns informcik elemzsn alapuljanak.
8. Klcsnsen elnys kapcsolatok a beszlltkkal.
7) Hogyan tesznek klnbsget az ISO 9001:2000-ben a nem ugyanazon minsgi terleteket tanst vllaltok kztt?
Az ISO 9001:2000 szabvny helyettesti a korbbiakban hasznlt (a klnbz modellekre vonatkoz)
ISO 9001:1994, az ISO 9002:1994, az ISO 9003:1994 jelzet nemzetkzi szabvnyokat.
Ez azt jelenti, hogy az eddigi hrom minsgirnytsi modell helyett csupn egyetlen modell ltezik a minsgirnytsi rendszerek kvetelmnyeire.
Ez persze felvetheti azt a krdst, hogy miknt lehet kezelni az olyan minsgirnytsi rendszert, amely nem tartalmazza az ISO 9001:2000 szerinti sszes tevkenysget (nem fedi le a minsgi lnc/minsghurok teljes terlett!), pldul nem „akarja” a kutats/tervezs tevkenysget is a minsgbiztostsba bevonni. Eddig ez egyszeren elintzhet volt, ekkor szinte „automatikusan” az ISO 9002 szabvnyrendszer lpett letbe.
Most az ilyen szervezetek is az ISO 9001:2000 szerinti tanstvnyt kapjk, m a tanstvny szvege fog utalni a rendszer korltaira, azaz kizrja a tanstvny krbl a szabvny egyes szakaszainak val megfelelst
8) Az zleti Kivlsg Modeljnek melyek a legfontosabb nrtkel (legalbb 4-et) lpsei?
Van egy modell, az EFQM zleti Kivlsg Modellje (amely teljes mrtkben megegyezik a magyar Nemzeti Minsgi Dj Modelljvel), amely keretet ad az nrtkelshez, amely alkalmazhat szinte minden szervezetre, de gazatonknt, szervezetenknt a modell blokkjai klnbz slyozst kaphatnak.
A modell arra pl, hogy a folyamatok, az alkalmazottak, az adottsgok azok, melyek ltrehozzk az eredmnyt.
9) Magyarzza el a PDCA ciklust! Hogyan vlik az lland minsgjavts eszkzv?
A minsgmenedzsmenttel kapcsolatban fontos, hogy mg egy tnyez rvnyesljn az zletvitelben, ez pedig a PDCA ciklus, ami lnyegt tekintve egy fejlesztsi s problmamegold ciklus.
P=Plan/tervezni, D=Do/vgrehajtani, C=Check/ellenrizni, A=Act/intzkedni.
A mdszert nem Deming tallta ki, de az munkssga folyamn terjedt el a vilgon, ezrt „Deming kerk”-nek is nevezik.
A PDCA ciklust befejezse utn folytonosan ismtelni kell (ha felkszlt s elktelezett a menedzsment, akkor mr egy magasabb plyn!), gy vlik az lland minsgjavts eszkzv. rdekes s klnleges feladatot jelenthet a Deming kerk s a 6 lpses folyamatjavtsi modell egyttes, egymst kiegszt szinergikus alkalmazsa!
10) Mi a hat szigma mdszer lnyege? Nhny mondattal ismertesse!
A hat szigma olyan tfog program, amelynek clja az „elsre hibtlanul” elv megvalstsa s a hibk kikszblse minden termkbl, folyamatbl, mveletbl. Ez a gondolat tkletesen beleillik a minsggel kapcsolatos jrartelmezsbe, miszerint: „A minsg az az llapot, melyben a vev s a termel szmra az rtkkvetelmnyek az zleti kapcsolatok minden vonatkozsban megvalsulnak” (forrs: Six Sigma Academy, AZ, USA).
A hat szigma tulajdonkppen mdszer. Szmos elemt a TQM-bl vettk t. Lnyeges klnbsg azonban, hogy a hat szigma minden jellemzt szmokban kvn kifejezni, a kiindulsi helyzetet s a clt is. A szmszersts miatt az elemzs ignyes statisztikai mdszereket s szmtgpes programokat ignyel.
Ezen kvl lnyeges klnbsg, hogy minden zleti folyamatra kiterjed (v.. 6 lpses folyamatjavtsi mdszer!), azok optimlis megoldsra trekszik.
legfontosabb jells s fogalom a hat szigma rendszerben a CTQ (critical to quality): a minsg szempontjbl kritikus jellemz. Az a jellemz, amelynek statisztikailag szablyozottnak kell lennie a vevi elgedettsg biztostshoz (forrs: ISO 9000:2000 minsggyi rendszer, szerkeszti: Dr. Rth Andrs, verlag Dashfer Kiad, Budapest, 15.7.3. fejezet).
A hat szigma a „minsgi ttrs” (t.k. „elsre hibtlanul”) legjabb vvmnya. A Motorola cg kezdemnyezsre ma mr sok vllalat (pl. General Elecric, ...) alkalmazza. nem csak a termel folyamatoknl, hanem a szolgltatsban is alkalmazhat.
A hat szigma alkalmazsa mr mkd folyamatoknl: a feladatok meghatrozsa, mutatszmok kpzse, elemzs, javts/fejleszts/tkletests, szablyozs fenntartsa. j folyamatoknl a mutatszmok kpzse helyett a vevi/fogyaszti ignyek szmszerstse a folyamat eleme.
11) Mi szerepel az adottsgok s mi az eredmnyek kztt az Eurpai Minsgi Dj modelljben?
Mi szerepel az adottsgok kztt?
A vezets (10%) + az alkalmazottak (dolgozk) irnytsa (9%) + stratgia (zletpolitika) s tervezs (8%) + erforrsok, partnerkapcsolatok (9%) + minsggyi-rendszer s folyamatok (14%). Ez gy 50%-ot (500 pontot) r.
Mi szerepel az eredmnyek kztt?
Az alkalmazottak elgedettsge (9%) + a vevk elgedettsge (20%) + trsadalmi hats, eredmnyessg (6%) + zleti eredmnyek (15%). Ez gy szintn 50% (500 pont).
12) Mirt ezekre az adottsgokra s eredmnyekre pl az Eurpai Minsgi Dj?
13) Kpezzen legalbb 3 mutatszmot a vevi/fogyaszti ignyek mrsre a hat szigma mdszer szmra!
14) Az Eurpai Minsgi Dj milyen kritriumokra tmaszkodik? Mutasson be rszletesen egy-kt dominns elemet!
Ø Az elktelezettsg kifejlesztse.
Ø Az nrtkelsi ciklus megtervezse.
Ø A modell s a jelentskszt rendszer ltrehozsa.
Ø A tervek ismertetse.
Ø A szemlyzet kikpzse.
Ø Az nrtkels vgrehajtsa.
Ø Tevkenysgterv elksztse.
Ø A tevkenysgtervben megfogalmazott feladatok megvalstsa.
Ø A fejlds fellvizsglata.
15) Rszletezze a PDCA ciklust! Hogyan kapcsoldhat a 6 lpses folyamat javtshoz?
A PDCA ciklust befejezse utn folytonosan ismtelni kell (ha felkszlt s elktelezett a menedzsment, akkor mr egy magasabb plyn!), gy vlik az lland minsgjavts eszkzv. rdekes s klnleges feladatot jelenthet a Deming kerk s a 6 lpses folyamatjavtsi modell egyttes, egymst kiegszt szinergikus alkalmazsa!
|
VI. Benchmarking, reengineering
1) Mi a benchmarking lnyege?
A benchmarking a mieinknl hatkonyabb, jobb megoldsok lland, folyamatos kutatsa, annak elemzse, majd a sajt vllalatra val igaztsa s alkalmazsa versenykpessgnk javtsa rdekben.
2) Milyen korltok jelennek meg a benchmarking alkalmazsban?
3) Hogyan trtnik a benchmarking?
A benchmarking mdszer segtsgvel kpet kaphatunk arrl, hogy ms cgek mely terleteken jobbak, mirt jobbak, mennyivel jobbak (lsd. teljestmnymrs!), mint mi vagyunk.
A megszerzett informcik s elemzsek (ers, jl mkd controlling rendszer!) alapjn pedig dntennk kell arrl, hogy mit kezdjnk azokkal: mit s hogyan vltoztassunk, sszhangban a rendelkezsre ll (ill. megszerezhet) erforrsainkkal.
Fontos, hogy mit s hogyan mrjnk, fontos, hogy mi legyen a vonatkoztatsi alap.
4) Mi mindent kell tgondolni a benchmarking folyamatban?
5) Hol alkalmazhat a benchmarking?
6) Alkalmazhat-e a vezets folyamatra a benchmarking? Tudna erre konkrt pldt mondani?
7) Hogyan dnthetnk egy benchmarking folyamat eredmnye utn?
8) Mi jellemzi s mirt a benchmarking filozfijt?
A benchmarking filozfijt a folyamatossg jellemzi. Hiszen a folyamatok lland javtsval van kapcsolatban!
9) Mi a reengineering lnyege?
Tulajdonkppen egyfajta jj szerevezst jelent. Process Reengineering (PR) nevezzk, ha a vllalat egyes rszeire, egyes folyamataira terjed ki viszont ha a vllalat egszre, akkor Business Process Reengineering (BPR) a neve.
A Reengineering teht egy radiklis, dinamikus, gyors s gykeres vltoztatst elidz mdszer.
Leginkbb az „jratervezs”, „jjtervezs”, jj szervezs” szval fordthatnnk le.
10) Mire vonatkozik, mit alakthat t a reengineering?
Nem szabad tszervezs rtelemben hasznlni, mert nem „egy msik ruha felvtelrl” szl. A Reengineering a gykerekig hatol. Mindent kidob, ami korszertlen, ami gtolja a sikert (a teljes kr fogyaszti megelgedettsget, a versenyelnyket, a felgyelt s folyamatosan javtott folyamatokat) s gtolja a hatkonysgot, a teljestmnyjavulst.
Teht a Reengineering a vllalati folyamatok (belertve a vezetsi folyamatokat, rendszereket is), a szervezet, az rtkrend s a vllalati kultra radiklis talaktsa a hatkonysg, a teljestmnyek nvelse rdekben, melynek vgs clja a fogyaszti megelgedettsg s a versenyelnyk megerstse, nvelse.
Legegyszerbb megfogalmazsban:
„Ne kemnyebben, hanem okosabban dolgozzunk!” Hasznljuk ki hatkonyabban a megszerzett s a vllalat rendelkezsre ll tudsunkat! Alkalmazzuk a tudsmenedzsmentet!
11) Melyek a legfontosabb terletei a reengineeringnek?
A Reengineering egyik legfontosabb terlete a folyamat.
Nem is lehet ms, hiszen a rendszerben val gondolkodshoz nlklzhetetlen, hogy folyamatokban gondolkozzunk.
Az input-tl az output-ig, amelyek mentn az rtkeket ellltjuk, mikzben rfordtsaink keletkeznek.
12) Milyen fontos jellemzje van a reengineeringnek?
A Reengineering fontos jellemzje a vltozsok sebessge (nevezhetjk akr a vltozsra es idtartamnak is), vagyis az, hogy alapvet s nagyon sokszor drmai vltozs mennyi id alatt (rtsd milyen sebessggel) zajlik. A drmaisg miatt a reengineering folyamat eltt clszer a menedzsmentnek tbb stratgiai elemzst is elvgeznie (pl. hatalom-rdek mtrix, elktelezettsg vizsglata, a vltozsokkal szembeni ellenlls vizsglata, ...).
13) Mikor vlasztan a benchmarkingot s mikor a reengineeringet? Mirt?
14) Minek s mirt kell nagyon ersnek lennie a vllalati szervezetben a hatkony benhmarkinghoz?
15) Milyen stratgiai elemzst (tbbek kztt) kell elvgeznie a menedzsmentnek egy reengineering megvalstsa eltt?
|
I. A vezets minsge. A teljes vezeti elktelezettsg
1) Milyen irnyelveket lehet megjellni a vezets minsghez?
Ø A vezetk a dntseiket adatokra alapozzk!
Ø A vezetk erforrsknt, segtknt, edzknt lljanak a munkatrsaik mell!
Ø A vezetk aktvan kapcsoldjanak a folyamatokba!
Ø A vezetk elktelezettsgre neveljenek, a legjobb erre a sajt pldamutats!
Ø A vezetk legyenek bizalomkeltk!
Ø A vezetk tudjanak ksznetet mondani!
2) Mirt fontos, hogy a vezetk erforrsknt, segtknt lljanak a munkatrsaik mellett?
Az j vezettpus erejnek forrsa a vezets puha tnyezinek nvelse, amely tbb cselekvsi szabadsgot ad a munkatrsaknak.
3) A vezets minsgi krfolyamatban a vezets minsgt mi minden hatrozza meg?
Ø a munkatrsak tfog informlsa,
Ø rdeklds kelts, motivls, a dolgok rtelmnek megmagyarzsa,
Ø a gondolatcserk polsa, msok meghallgatsa, a msokra val odafigyels,
Ø a tanulsi folyamat sztnzse, tmogatsa, a tudsmenedzsment megvalstsa,
Ø a problmk kzs megoldsa, a csapatmunka lehetv ttele,
Ø sztnzs a vllalattal val azonosulshoz, segtsg a munkban val rm megtallshoz,
Ø az nll s felelssgteljes munkavgzs lehetv ttele s btortsa,
Ø mindezek klcsnsen sszefgg elemekbl ll rendszert alkotnak.
4) A vezets minsgi krfolyamata mit hatroz, mit alkot? Ez mirt lehet fontos?
Ha megadjuk a mirtekre a vlaszt, akkor a tulajdonosok a fentieket akr konkrt kvetelmnyekknt megfogalmazhatjk a vezetk szmra, akr munkakri lersban rgztetten is.
5) Kik a vezetk a minsggel kapcsolatos rtelemben?
A vezet szerepkrnek elemei:
Elktelezettsg: elnk trja, hogy mit csinlnak a vezetk, menedzserek s hogyan osztjk szt a pnzforrsokat. Fontos, hogy a felsbb szint vezetk kimutassk elktelezettsgket, pl.: mit tesznek, mit mondanak.
Stlus: azt mutatja meg, hogy a vezetk, menedzserek hogyan teszik a dolgukat. Nem csak az a fontos, hogy mit tesznk, legalbb annyira fontos az is, hogy hogyan
6) Kik a menedzserek a minsggel kapcsolatos rtelemben?
A vezetknek s a menedzsereknek a kldets, a ltoms, az rtkek s az zletpolitika tgabb irnymutatsa utn azt is ki kell jellnik, hogy konkrtan mit kell elrni.
Fontos a vezet s a menedzser szerepei kztti klnbsg eghatrozsa, mg akkor is, ha ez a kt „funkci” nagyon gyakran egy szemlyben testesl meg
7) Mit tesznek a vezetk a sikerhez vezet t 4 szintjbl az alap (irnyultsg) szintjn, mit a menedzserek?
Az els szint az alap (irnyultsg) szintje. Itt a vezet, aki azt tudja, hogy MIT kell tenni, a kldetst hatrozza meg, azaz, hogy mi a cg ltnek clja vagy oka, miben klnbzik msoktl. A menedzser, aki azt tudja, hogy HOGYAN kell valamit tenni, az rtkeket hatrozza meg, vagyis hogyan fogunk viselkedni s miben hisznk mindannyian
8) Mit tesznek a vezetk a sikerhez vezet t 4 szintjbl a szlesebben rtelmezett szndkok szintjn, mit a menedzserek?
A msodik szint a szlesebben rtelmezett szndkok szintje. Itt a vezet a clokat hatrozza meg, vagyis azt, hogy mit rhetnk el hossz idn keresztli erfesztssel. A menedzser az zletpolitikt hatrozza meg, vagyis azt, hogy hogyan kell mkdnik az zleti tevkenysgeknek.
9) Mit tesznek a vezetk sikerhez vezet t 4 szintjbl a konkrt szndkok szintjn, mit a menedzserek?
A harmadik szint a konkrt szndkok szintje. Itt a vezet a clkitzseket fogalmazza meg, vagyis azt, hogy mit kell elrnnk egy meghatrozott idtartalom alatt. A menedzser a mdszertant fogalmazza meg, vagyis azt, hogy hogyan rjk el cljainkat, milyen stratgit alkalmazzunk.
10) Mit tesznek a vezetk sikerhez vezet t 4 szintjbl a cselekedetek szintjn, mit a menedzserek?
A NEGYEDIK SZINT, MR A KONKRT CSELEKEDETEK SZINTJE, A MEGVALSTS SZINTJE. A vezet itt azzal fejezi ki elktelezettsgt a vllalati clok (benne a minsgi clok is) mellett, hogy hogyan ossza el a pnzforrsokat. A menedzser cselekedete a stlus, ahogyan viselkedik.
11) Mi az alapvet klnbsg sikerhez vezet t 4 szintjre vonatkozan az els hrom szint s a negyedik szint kztt?
AZ ELS HROM SZINT (ahogyan lthat s rzkelhet) AZ ELMLETEK SZINTJE.
DE A NEGYEDIK SZINT, MR A KONKRT CSELEKEDETEK SZINTJE
12) Mi mindent tartalmaz a munka tfog rtelemben vett minsge?
A munka tfog rtelemben vett minsge hrom oszlopon nyugszik.
(„okos suszter” hromlb szke, amelyik soha nem billeg!)
1#3 Az els oszlop a mszaki minsg: szaktuds, gpek, szerszmok, anyagok, mrsi eljrsok, beszlltott alkatrszek, vevszolglat. Gondoljuk t, hogy egy vezetnek ezzel kapcsolatosan mi minden dolga lehet!
2#3 A msodik oszlop az eljrs- ill. mdszerminsg: szervezet, rendszerek, munkafolyamatok, szemlyes munkamdszerek. Gondoljuk t, hogy egy vezetnek ezzel kapcsolatosan mi minden dolga lehet!
3#3 A harmadik oszlop a trsadalmi minsg: tanulsi kszsg s kpessg, egyttmkds, viszony a csapathoz, motivci, vezeti magatarts, a munkhoz val viszony (szervezeti kultra). Gondoljuk t, hogy egy vezetnek ezzel kapcsolatosan mi minden dolga lehet!
13) Ki a jvorientlt vezet s mirt jelenthetjk ezt ki?
A jvorientlt vezets = minsgorientlt vezets!
A fejlds dnt tnyezje: a vezet minsgszemllet magatartsa, a munka minsgnek kpviselete.
A jvbeli vezeti magatarts: koordintor, kataliztor, trner, partner, gy a munkatrsak magatartst inkbb az nrendelkezs, egyttmkds, decentralizltsg fogja jelenteni.
14) Mutasson be konkrt pldt a kldets, a cl s a clkitzs meghatrozsra!
15) Mutasson be konkrt pldt a vezets minsgt meghatroz tnyezk (elemek) alkalmazsra!
|
I. Folyamatjavtsi modell. Teljestmny mrse
1) Mirt dolgoztk ki a 6 lpcss folyamatjavtsi modellt?
Mi volt a clja a modell kidolgozsnak: nem ms, mint a szakadk thidalsa a termelsi s a termelsen kvli szektorok minsgmenedzsment mdszerei kztt, klns tekintettel a folyamatjavtsra.
2) Mirt tkrz egyetemes rvny megkzeltsmdot a 6 lpcss folyamatjavtsi modell?
Mindenfle alkalmazs cljra egyetemes rvny tmutat. Alkalmazhat: brmilyen mveletre (marketingre, pnzgyre, informatikra, ...) s brmely rendszerben (ahol valamit ellltanak/szolgltatnak, ahol informci cserk zajlanak, ...), teht rdemes alaposan megismerni, hogy brmikor knnyedn alkalmazhassuk az zleti sikeressg rdekben (is).
3) Melyek azok a krdsek, amelyeket fel lehet tenni s amelyeket meg kell vlaszolni a szntelen folyamatjavtshoz?
Ø Melyek ezek a folyamatok?
Ø Milyen (j/rossz) a teljestmnyk?
Ø s meg kell rteni: mirt pont olyan (j/rossz) a teljestmnyk?
4) Melyek a 6 lpses folyamatjavtsi modell lpse?
1) A problma azonostsa s definilsa a folyamat sszefggsben, rendszerben.
2) A folyamat meghatrozsa s dokumentlsa.
3) A teljestmny mrse
4) Az eredend okok megtallsa, a mirtek megrtse
5) j megoldsok kifejlesztse s vizsglata a teljestmnnyel kapcsolatban
6) Az j megolds gyakorlatba ltetse
5) Mit jelent a problmk azonostsa s definilsa a 6 lpses folyamatjavtsi modellnl?
Ø Tisztzni kell, hogy mely rendszerek rintettek, gy a folyamatra lehet sszpontostani.
Ø Azonostani kell a vgtermket, a vevket, a folyamatokat, a folyamatok gazdit.
Ø Azonostsuk s definiljuk a vevk ignyeit.
6) Ismertesse az ok-okozati elemzs („halszlka” diagram) lnyegt!
A „halszlka” diagram tulajdonkppen egy ok-hats diagram (megalkotjrl nevezzk mg Ishikawa diagrammnak is), a halszlka nevet alakjrl kapta. A mdszer clja, hogy egy jelensg, hats, okozat, problma ltrejttben szerepet jtsz okokat keresse, brainstorming-mdszer (tletroham) szerinti csoportmunka segtsgvel elre meghatrozott kategrik szerinti csoportostsban. Az ok-hats diagram („halszlka”-diagram) htrnya, hogy csak tleteket vet fel, a tnyek, megoldsok megllaptsa tovbbi munkt ignyel.
7) Mit jelent a teljestmny mrse a 6 lpses folyamatjavtsi modellnl?
Itt kell meghatrozni, hogy a rendszer (a folyamat) milyen jl/rosszul teljest. Ezeket a mrseket definilni is kell s rtkelni a fogyaszti elvrsok sszefggsben.
8) A vgtermk szintjn mirt van 2 oldal? Hogyan nevezzk ezeket a 6 lpses folyamatjavtsi modellnl?
Egyik oldalon a vevi ignyek szerint (ez tulajdonkppen vev „hangja”), ez az amit a vev elvr a vgtermktl (ezt szeretnm kategria), msik oldalon a folyamat teljestkpessge szerint (ez pedig a folyamat „hangja”), ez az amit a folyamat valjban felmutat (erre vagyok most kpes kategria).
9) Mit jelent a mirtek megrtse a 6 lpses folyamatjavtsi modellnl?
Itt kell azt megrteni, hogy melyek azok a konkrt tnyezk, amelyek a rendszer (folyamat) teljestkpessgt korltozzk vagy visszahzzk. A cl: a teljestmny lemarads eredend okainak megrtse. Itt is hasznlhatjuk: A folyamatjavts eszkzeit: folyamatbra, ok-okozati elemzs („halszlka”-diagram
10) Milyen krdseket kell feltenni a mirtek megrtshez a 6 lpses folyamatjavtsi modellnl?
Ø Az els krds: elklntettk-e a ltfontossg keveset az rdektelen soktl? (J.Juran/V.Pareto): a problmk 80%-a az okok 20%-ra vezethetk vissza! Kategorizljuk, majd jrakategorizljuk az okokat, egszen addig, mg meg nem talljuk a ltfontossg keveset
Ø A msodik krds: Diagnosztizltuk-e az eredend okokat? Vannak tnetek, ezeket a ltfontossg kevs ok okozza s van egy eredend ok (vagy a ltfontossg kevsbl egy, de mg inkbb egy mlyebb gyker ltalnos ok), ami alapveten felels mindenrt.
Ø A harmadik krds: rtjk-e az eltrsek forrsait a teljestmnyre vonatkozan. Minden eltrsnek oka van s ezek az okok osztlyozhatk
11) Milyen lehetsges vizsglati eszkzei vannak a folyamatjavtsnak?
12) Ismertesse a Pareto-elemzs lnyegt! Mutassa be konkrt pldval!
a problmk 80%-a az okok 20%-ra vezethetk vissza! Kategorizljuk, majd jrakategorizljuk az okokat, egszen addig, mg meg nem talljuk a ltfontossg keveset
13) Mutassa be konkrt pldval a teljestmnymrs 3 szintjt a 6 lpses folyamatjavtsi modellnl!
Ø A teljestmnyt mrjk a folyamat szintjn. Itt definiljuk a tevkenysget, a vltozkat, magnak a folyamatnak a mkdst.
(pl. egy oktatsi folyamatban milyen egy elads, egy gyrt gpsoron milyenek a technikai paramterek, ...)
Ø A teljestmnyt mrjk a vgtermk szintjn: egyik oldalon a vevi ignyek szerint (ez tulajdonkppen vev „hangja”), ez az amit a vev elvr a vgtermktl (ezt szeretnm kategria), msik oldalon a folyamat teljestkpessge szerint (ez pedig a folyamat „hangja”), ez az amit a folyamat valjban felmutat (erre vagyok most kpes kategria).
Ø A teljestmnyt mrjk a vgeredmny szintjn, ami a vevi elgedettsgnek a mrse. Ez ugye kulcsfontossg mrs (hiszen az zleti siker egyik alappillre a teljes kr fogyaszti/vevi megelgedettsg)!
14) Mit jelent az j megoldsok kifejlesztse s vizsglata? Meddig kell ksrletezni?
Az j megoldsokhoz ksrleteken keresztl vezet az t. Tallunk egy megoldst, megnzzk mit produkl. Ha mg nem felel meg (lsd. vevi elgedettsg mrcje!), keressnk jabb megoldst. Ezt ismteljk egszen addig, amg vlaszt nem kapunk az eredend ok megclzsa rdekben.
15) Mikor fejezdhet be egy folyamatjavts?
lltsuk „rendszerbe” az j megoldst, de ne feledkezznk meg a kvetkezkrl sem: dokumentljuk a rendszer vltozst, rtkeljk a rendszer teljestmnyt, rtkeljk a folyamatjavtst, jutalmazzuk meg a folyamatjavtsban rsztvevket s KEZDJK JRA AZ ELS LPSTL!!!
16) Mirt fontos egy adatgyjt rendszer sszelltsa a 6 lpses folyamatjavtsi modellnl?
Hogy a folyamatok nyomon kvethetek legyenek. |
1) Mikor mondhat elktelezettnek egy vezetgrda?
Ø Kpesnek kell lennie a jvkp alkotsra (v.. motivci).
Ø · Kpesnek kell lennie a nemzeti s a nemzetkzi sszefggsek felismersre, kezelsre (v.. a globalizci kihvsai).
Ø · Kpesnek kell lennie harmniaptsre a kockzatviselkkel (a tulajdonosok meggyzse).
Ø · Kpesnek kell lennie az etikus magatartsra (v.. Montgomery vezetsi defincija).
Ø · Kpesnek kell lennie az emberekkel val helyes bnsmdra (v.. szervezeti kultra teljestmnybefolysol hatsa).
Ø · Kpesnek kell lennie a vltoztatsok irnytsra (v.. stratgiai menedzsment).
2) brzolja a minsghurkot, jellje az „llomsokat”!
3) Mirt kell a TQM-hez rendszerszemllet?
4) Mirt kell a TQM-hez az informcik tudatos megosztsa?
5) Mirt kell mrni az eredmnyeket?
6) Mirt kell a feladatokat folyamatokk szervezni?
7) Mire kell kpesnek lennie egy felels s elktelezett vezetgrdnak?
Ø · Kpesnek kell lennie a jvkp alkotsra (v.. motivci).
Ø · Kpesnek kell lennie a nemzeti s a nemzetkzi sszefggsek felismersre, kezelsre (v.. a globalizci kihvsai).
Ø · Kpesnek kell lennie harmniaptsre a kockzatviselkkel (a tulajdonosok meggyzse).
Ø · Kpesnek kell lennie az etikus magatartsra (v.. Montgomery vezetsi defincija).
Ø · Kpesnek kell lennie az emberekkel val helyes bnsmdra (v.. szervezeti kultra teljestmnybefolysol hatsa).
Ø · Kpesnek kell lennie a vltoztatsok irnytsra (v.. stratgiai menedzsment).
8) Mirt kell a vevk ignyei szerint dolgozni?
Azrt, mert csak azt a termket/szolgltatst tudom eladni, ami irnt vevi igny van.
9) Honnan indul ki, s mirt a minsglnc/minsghurok?
A minsglnc vagy ms nven minsghurok lefedi a teljes kr minsgirnyts f terleteit a termk illetve a szolgltats ellltsra vonatkozan.
A minsglnc/minsghurok a piacrl indul ki (nem is lehet mskppen, hiszen ott vannak azok a vevk, vevink akik „eltartanak” minket) s a piacon zrdik.
10) Mirt kell a minsgszemlletet bepteni a vllalati stratgiba?
11) Mirt kell a minsgnek a jvkpben is szerepelnie (minsgorientlt jvkp)?
12) A munkatrsak ismeretbvtse mirt fgg ssze a minsgmenedzsmenttel?
13) Mi az sszefggs a minsgmenedzsment s a controlling kztt?
I. Meghatroz tnyezk. Folyamatjavts
1) Melyek a minsget meghatroz tnyezk? Mutasson be nhny konkrt pldt!
Ø A piac (kiterjedse, j technolgik, informci, ...)
Ø A vev (minsg/r viszony, hatrid, biztonsg, megbzhatsg, megelzs, ...)
Ø A szllt (partner „hsg”, ...)
Ø A versenytrs (versenykpessg, erssgek, erforrsok, ...)
Ø Az llam, a rgi (szabvnyok, szablyozs, krnyezetvdelem, )
Ø kolgia (a krnyezet vdelme, ...)
Ø A tulajdonosok (fejleszts, minsgbiztosts, ...)
Ø A munkatrsak, szemlyzet (rszvtel, rdekeltsg, rtkels, ...)
2) Mi minden a termk minsge? Mutasson be nhny konkrt pldt!
Ø konstrukcis minsg, a tervezs minsge,
Ø kivitelezi minsg, az elllts minsge,
Ø hasznlati minsg, felhasznlskori minsg.
3) Mi minden a munka minsge? Mutasson be nhny konkrt pldt!
Ø technikai minsg, hardver minsg,
Ø eljrs minsg, mdszer minsg,
Ø szocilis minsg (!), a figyelemmel s a gondossggal is sszefgg.
4) Mit jelent a szocilis minsg? Mutasson be nhny konkrt pldt!
Ismeretek megosztsa, egyttmkds, kapcsolattarts
5) Milyen csoportok szksgesek a folyamatok mkdtetshez s javtshoz? Melyiknek milyen szerepe van?
A folyamat mkdtetshez s javtshoz az emberek 4 csoportja szksges:
1: Munkacsoport
2: Gazda
3: Szlltk
4: Vevk
6) Kit neveznk folyamatgazdnak? Melyek legfontosabb feladatai?
Nevezzk ki azt a szemlyt, aki felels a folyamat tervezsrt, mkdtetsrt S javtsrt (v.. „A gazda szeme hizlalja a jszgot”).
7) Milyen krdsekkel hatrozhatk meg a kulcsfontossg folyamatok?
1) Mely termkek/szolgltatsok a legfontosabbak a vevknek?
2) Mely folyamatok lltjk el e termkeket/szolgltatsokat?
3) Melyek azok a kulcsfontossg sszetevk, amelyek cselekvsre serkentenek a szervezeten bell s melyek azok a folyamatok, amelyek a serkent ert vgtermkk vltoztatjk?
4) Mely folyamatok vannak leginkbb szem eltt?
5) Mely folyamatoknak van a legnagyobb hatsa a vevk ltal megkvetelt teljestmnyszintre?
6) Mely folyamatokban rejlenek a legerteljesebb javtsi lehetsgek az adtok s a jzan sz sugalmazsa szerint?
8) Melyek a folyamatmenedzsels sszetevi?
1) A gazda kijellse: nevezzk ki azt a szemlyt, aki felels a folyamat tervezsrt, mkdtetsrt S javtsrt (v.. „A gazda szeme hizlalja a jszgot”).
2) Tervezs: alaktsunk ki olyan struktrt s fegyelmezett megkzeltsmdot, amely segt megrteni, definilni s dokumentlni a folyamat valamennyi alkotelemt S azok klcsnhatsait (rendszer!).
3) Ellenrzs: biztostsuk a hatkonysgot: valamennyi vgtermk kiszmthat mdon jjjn ltre S ez egybevg a vevk elvrsaival.
4) Mrs: vzoljuk fel a vevi ignyeket kielgt teljestmny-tulajdonsgokat s lltsuk fel az adatok pontossgra, gyakorisgra vonatkoz feltteleket.
5) Javts: nveljk a folyamat hatsossgt azzal, hogy vglegesen beptjk az azonostott javtsokat.
6) Optimalizls: nveljk a hatkonysgot s a termelkenysget azzal, hogy vglegesen beptjk az azonostott javtsokat.
9) A TQM mivel ri el a minsg javtst?
A TQM a minsg javtst a megelzssel s a kulcsfontossg folyamatok szisztematikus javtsval ri el!
10) ltalban milyen mulasztst kvetnek el a szervezetek?
A 3 slyos mulaszts: amely gtolja a szervezeteket az zleti folyamatok szisztematikus javtsban:
Ø Nem azonostjk a kulcsfontossg folyamatokat s nem nevezik ki a folyamatgazdt.
Ø Nem alkalmazzk azt a megkzeltsmdot, amelynek segtsgvel rthetv vlnak a problmk alapvet/eredend okai.
Ø A megfelel dolgok mrsnek elmulasztsa.
11) Ha n vezet lenne, akkor a folyamatmenedzsels melyik sszetevjre helyezne nagyobb hangslyt?
12) Milyen tpus informcikrl szl a vevkkel kapcsolatos informcis folyamat?
Ø Ignyek (a termelk/szolgltatk kifrkszik a korbbi, a jelenlegi s a jvbeli vevk szksgleteit s elvrsait a (K+F)-hez.
Ø Reklmozs (a termelk/szolgltatk tjkoztatjk a korbbi, a jelenlegi s a jvbeli veviket a kszlt termkrl/szolgltatsrl, azok jellemvonsairl, elnyeirl s hasznossgukrl)
Ø Elgedettsg ( a termelk/szolgltatk kifrkszik, hogyan rtkelik a vevk az ltaluk hasznlt termket/szolgltatst, azok rtkt, elnyeit, htrnyait.
13) Mit tartalmaz az ignyekrl szl vevi informcis folyamat?
A termelk/szolgltatk kifrkszik a korbbi, a jelenlegi s a jvbeli vevk szksgleteit s elvrsait a (K+F)-hez.
14) Mit tartalmaz a reklmozs, mint vevi informcis folyamat?
A termelk/szolgltatk tjkoztatjk a korbbi, a jelenlegi s a jvbeli veviket a kszlt termkrl/szolgltatsrl, azok jellemvonsairl, elnyeirl s hasznossgukrl
15) Mit tartalmaz az elgedettsg, mint vevi informcis folyamat?
A termelk/szolgltatk kifrkszik, hogyan rtkelik a vevk az ltaluk hasznlt termket/szolgltatst, azok rtkt, elnyeit, htrnyait |
I. A minsg, mint vezetsi filozfia. TQM.
1. Mi tesz sikeress egy vllalkozst?
a) Fogyaszt rzkenysg, („maradj a fogyaszt kzelben”, lgy fogyasztorientlt, ezzel valsthatod meg a teljes kr fogyaszti megelgedettsget).
b) Piacrzkenysg, („azzal foglalkozz, amihez rtesz”, azon a terleten –piacon- szerezz versenyelnyket).
c) Az a kpessg, amivel egy vllalat az alkalmazottait arra sztnzi, hogy kivl minsget s rtket hozzanak ltre a fogyaszt (vev) szmra.
2. Mit rtnk szabvny alap minsgrtelmezsen?
A minsg a termk azon tulajdonsga, hogy mennyire felel meg a trvnyek ltal meghatrozott vonatkoz szabvnyoknak, elrsoknak, kvetelmnyeknek.
3. Mit rtnk gyrti alap minsgrtelmezsen?
A minsg a termk azon tulajdonsgainak sszessge, amelyeket a gyrt vagy szolgltat a meglv adottsgaival (erforrsaival) s az adott krnyezeti felttelek (lehetsgek, veszlyek) mellett el tud lltani.
4. Mit rtnk vevi alap minsgrtelmezsen?
A minsg azt fejezi ki, hogy a forgalomban lv termk mennyire, milyen mrtkben elgti ki egy bizonyos fogyaszti kr ignyeit. Mert van akinek j valami, van, akinek nem.
5. Mit rtnk ISO 9000:2000 alap minsgrtelmezsen?
A minsg egy integrlt sszessget jelent, a termknek vagy szolgltatsnak olyan tulajdonsg-sszessgt, amelyek kifejezett s elvrhat ignyeket elgtenek ki. Tulajdonkppen sszefoglalja az elz hrmat. Az ISO szabvny szerint akkor „j” minsg egy termk vagy szolgltats, ha a klnbz ignyeket egyttesen elgti ki.
6. Mirt fontos a teljes kr minsg?
Azrt fontos, mert a fogyasztt (vevt) a teljes kr minsggel lehet megszerezni s megtartani.
Ne felejtsk el: a vev (fogyaszt) pnze tart el bennnket, tarja el a vllalatot!
7. Mi az zleti siker alapja?
Az zleti siker (egyik) alapja teht nem lehet ms, mint a teljes vevi (fogyaszti) megelgedettsg.
8. Mi minden a TQM?
Ø Egy vezetsi folyamat, egy irnytsi koncepci,
Ø Egy menedzsment-mdszer,
Ø Egy vezetsi filozfia,
Ø A vllalatvezetsnek egy stratgiai eszkze,
Ø A minsg-biztostsnak egy magasabb szinten val megjelense.
9. Melyek a TQM alapelvei?
a) zleti siker csak a fogyasztk (vevk) ignyeinek megismersvel s kielgtsvel rhet el.
b) A minsg megvalstsban az irnyt feladat a vezets. (Teljes vezeti elktelezettsg!)
c) A problmamegolds s a folyamatos javts eszkze a tnyadatokra alapozott statisztikai oknyomozs s a controlling.
d) A szervezet valamennyi szintjn minden funkcionlis egysg munkja javtsval kell, hogy tmogassa a minsgi clok megvalstst.
e) A problmamegolds s a folyamatjavts leghatkonyabb mdja a tbbfunkcis munkacsoportok alkalmazsa.
10. Az zleti sikeressghez milyen kls s bels figyelem/rzkenysg/kpessg szksges s mirt?
11. Mirt mondjuk integrl minsgrtelmezsnek az ISO 9000:2000 szerinti minsgrtelmezst?
A termknek vagy szolgltatsnak olyan tulajdonsg-sszessgt, amelyek kifejezett s elvrhat ignyeket elgtenek ki.
12. Hogyan rtelmezi a j szakembergrdt s hogyan a j vezetst?
Ø A j szakember grda (elktelezetten s tudatosan dolgozik a minsgrt, az rtkteremtsrt).
Ø Az alkalmas (=kivl) vezets (kpes kitzni a minsgi clt s kpes azt megvalstani, megvalstatni).
13. Mi jut eszbe Dr. W.Edwards Deming-rl?
Amerikaiknt tantotta a japnokat a minsgre, t tarjk a vilghrv vlt modern japn minsggy megalapozjnak. Koncepciit a minsgrl 14 pontban foglalta ssze
1./ Clok llandsga.
2./ A vltozsokat a menedzsment irnytja, a felels rtk.
3./ lltsuk el a minsget, ne ellenrizzk!
4./ Beszlltkhoz val ragaszkods
5./ A rendszer lland fejlesztse
6./ Munkahelyi kpzs megszervezse
7./ A vezeti felgyelet legyen pozitv!
8./ Vllalati lgkr felszabadtsa
9./ A klnbz vllalati terletek csapatmunkja
10./ Feleslegesek a szlogenek, ha nem segtik el a problma megoldst
11./ Elrsok helyett vezeti irnyts
12./ Bszkesg kialaktsa a munkavllalkban a munkjuk irnt
13./ Hatkony oktatsi s motivcis program
14./ A siker legyen mindenki clja!
14. Mi jut eszbe Masaaki Imai-rl?
A KAIZEN megfogalmazja (A kaizen mozaiksz a japn kai=vltozs s a zen=j szavakbl szrmazik): olyan folyamatos fejlesztst jelent, amelynek rszese mindenki, vezetk s beosztottak egyarnt. A KAIZEN filozfia azt jelenti, hogy az letmdunk –legyen az munknk, magnletnk, trsadalmi letnk- lland fejlesztsre szorul. A KAIZEN stratgia zenete az, hogy egy nap sem telhet el anlkl, hogy valamifle fejleszts ne trtnjen valahol a vllalati rendszerben. A KAIZEN elv Japnban letmdd vlt, mdszertani eszkztrt a kvetkez brn lthat KAIZEN eserny szemllteti
15. Melyek a minsgmenedzsment fejldsnek fbb szakaszai? Egy-egy mondattal ismertesse!
Ø Minsg-ellenrzs: A koncepcit mr F.W. Taylor alkalmazta, amikor termel vllalatoknl kivette a munkavezetk kezbl a vgtermk ellenrzst s azt nll, erre szakosodott fggetlen minsgellenrkre bzta. A minsgellenrzs alapelve, hogy llandan rvnyesljenek az elre rgztett minsgi kvetelmnyek.
Ø · Minsgszablyozs: A gyrtsi/szolgltatsi folyamatok kzben vgzett folyamat s termkjellemzk mrsvel s szablyozsval biztostottk a kimeneti elvrsoknak megfelel jellemzket. A minsgszablyozs f clja az ellenrzs s a szablyozs.
Ø · Minsggyi rendszerek: A rendszer kzppontjban a mkd folyamatok szablyozottsgnak megteremtse s mkdsben az optimum elrse ll. A kialaktott minsggyi rendszer biztostja a vevk ignyeinek teljestsben kzvetlenl, vagy kzvetetten rsztvev rszlegek munkjnak sszehangolst.
Ø · Total Quality Management: Olyan vezetsi filozfia s vllalati gyakorlat, amely a szervezet kldetsnek elrse rdekben hatkony mdon hasznlja fel a szervezet rendelkezsre ll erforrsokat, kiemelten az emberi erforrsokat. Japn mdszerekre tmaszkodva az 1980-as vek kzepn fogalmaztk meg a TQM alapeveit s filozfijt az USA-ban. A TQM azonban nem vgcl, nem vglloms, a fejlds tovbb folytatdik, mg fejlettebb irnyzatok fognak kialakulni, elssorban a kilezett versenyhelyzet s a globalizci kihvsai miatt is.
16. Ismertessen 5 gondolatot Demingnek a minsgrl alkotott koncepcijbl!
1./ Clok llandsga.
2./ A vltozsokat a menedzsment irnytja, a felels rtk.
3./ lltsuk el a minsget, ne ellenrizzk!
4./ Beszlltkhoz val ragaszkods
5./ A rendszer lland fejlesztse
6./ Munkahelyi kpzs megszervezse
7./ A vezeti felgyelet legyen pozitv!
8./ Vllalati lgkr felszabadtsa
9./ A klnbz vllalati terletek csapatmunkja
10./ Feleslegesek a szlogenek, ha nem segtik el a problma megoldst
11./ Elrsok helyett vezeti irnyts
12./ Bszkesg kialaktsa a munkavllalkban a munkjuk irnt
13./ Hatkony oktatsi s motivcis program
14./ A siker legyen mindenki clja!
17. Milyen sszefggst tud felfedezni a KAIZEN s a kivl szervezeti kultra kztt?
A kaizen mozaiksz a japn kai=vltozs s a zen=j szavakbl szrmazik): olyan folyamatos fejlesztst jelent, amelynek rszese mindenki, vezetk s beosztottak egyarnt. A KAIZEN filozfia azt jelenti, hogy az letmdunk –legyen az munknk, magnletnk, trsadalmi letnk- lland fejlesztsre szorul. A KAIZEN stratgia zenete az, hogy egy nap sem telhet el anlkl, hogy valamifle fejleszts ne trtnjen valahol a vllalati rendszerben. A KAIZEN elv Japnban letmdd vlt, mdszertani eszkztrt a kvetkez brn lthat KAIZEN eserny szemllteti
18. Hogyan pl fel s mit mutat meg a „Deming lnc”?
A vllalati sikerhez vezet utat mutatja be
II. TQM, a teljes kr minsgirnyts
1) Mit kell tenni a TQM megvalstsa rdekben?
Ø Meg kell hatrozni a termkre/szolgltatsra vonatkoz ignyt (figyelni kell, megismerni kell s megrteni kell a piaci/krnyezeti vltozsokat)!
Ø Le kell fordtani az ignyeket konkrt mszaki, fejlesztsi, szervezsi, oktatsi clokra, feladatokra!
Ø A feladatokat fel kell bontani folyamatokra!
Ø Meg kell hatrozni, hogy az egyes folyamatokban kinek mit s milyen felelssggel kell tenni! Nem megfeledkezve a hatrid fontossgrl sem!
Ø El kell ltni a munkatrsakat eszkzkkel, mdszerekkel, ismeretekkel s hatskrkkel (v.. segt vezets)!
Ø Mrni kell az eredmnyeket s sszehasonltani a clokkal!
Ø rtkelni s minsteni kell a folyamatokat!
Ø Szksges visszacsatolni a fogyaszti informcikat (mert kvncsiak arra, hogy az ltaluk adott informcikkal mi trtnt)!
2) Mi a vezets (menedzsment) feladata a TQM megvalstsa rdekben?
Ø · a minsg, mint jvkp kialaktsa (gondolkodjunk el, hogy mirt!),
Ø · a rendszerszemllet gondolkods kialaktsa (gondolkodjunk el, hogy mirt!),
Ø · a minsgszemllet beptse a vllalati stratgiba (gondolkodjunk el, hogy mirt!),
Ø · a minsgi clok megjellse (gondolkodjunk el, hogy mirt!),
Ø · az emberi erforrsok feltrsa s tudatos fejlesztse (gondolkodjunk el, hogy mirt!),
Ø · a vev/fogyaszt kzpont szemllet elterjesztse (gondolkodjunk el, hogy mirt!),
Ø · a munkamegoszts fejlesztse, egyrtelm hatskr, felelssgi kr, feladatkr meghatrozsa (gondolkodjunk el, hogy mirt!),
Ø Friss hozzszlsok] [10-1]
| | |