�j bejegyz�s Friss�t�s

2006.05.29. 13:58

http://puska.hu/seged_admin/anyag/2003-07-29-10-36-33/2003-08-07-12-56-18/minos3.zip

2006.05.29. 13:57

Min�s�g �rtelmez�se a II. vil�gh�bor� el�tt   Els�sorban a term�k fizikai jellemz�i hat�rozz�k meg a min�s�get. Ebb�l a szempontb�l a min�s�g felfoghat� „gy�rt�si alapon”, ami szerint megfelel� a min�s�g, ha az megfelel az el�re meghat�rozott gy�rt�si specifik�ci�nak.   Crosby min�s�ggel kapcsolatos alapt�telei           1.              A min�s�g az „ig�nyeknek val� megfelel�st” jelenti. Ilyen �rtelmez�sben a min�s�g nem arra utal, ahogyan a term�k gy�rt�sa v�gbemegy, hanem arra, hogy arra �sszpontos�tunk, hogy a vev� ig�nyeit meg�rtve a szervezetet oly m�don ir�ny�tsuk, hogy az elv�r�sok min�l sz�lesebb k�r�nek megfelelj�nk. 2.              A min�s�gi rendszer felt�telezi a besz�ll�t�kt�l, hogy eleve j�l v�gzik munk�jukat. �gy a min�s�gi szervezetben kev�s ellen�rre van sz�ks�g, ink�bb az egyes munkafolyamat elv�gz�je lesz a saj�tmaga ellen�re. 3.              A teljes�tm�ny szintje a „nulla hiba”. Ennek kell minden munkafolyamat szintj�n az el�rend� c�lnak lennie. 4.              A min�s�g m�rt�ke megegyezik a min�s�gre ford�tott k�lts�ggel. Amennyiben a t�k�letlens�geket id�ben kijav�tjuk (prevenci�) ezek a beruh�z�sok az �sszteljes�tm�nyben �s a vev�i kapcsolatokban t�r�lnek. Olyan k�pz�sekbe �s kiseg�t� tev�kenys�gekbe kell beruh�zni, amiknek a min�s�g el�r�se a c�lja.   Min�s�g-jav�t�s m�dszereinek fejl�d�se   1.              Gy�rtott term�kek ellen�rz�se (MEO) 2.              Hib�k megel�z�se a gy�rt�sba �gyazott ellen�rz� funkci�kkal. 3.              Alapvet� folyamatok egyenk�nti jav�t�sa, t�k�letes�t�se az egy�b folyamatokkal �sszhangban. 4.              Min�s�g-jav�t�s kiterjeszt�se a szolg�ltat�sokra �s az �rt�kes�t�sre. Vev�szolg�lat. 5.              Min�s�g-jav�t�s kiterjeszt�se a kutat�s-fejleszt�s folyamat�ra.   Mi tesz sikeress� egy v�llalatot?   A v�llalat alapvet� c�lja valamely fogyaszt�i ig�nyek kiel�g�t�se. Az a m�d, ahogyan azt megval�s�tja a v�llalat k�ldet�se. A v�llalat seg�ts�g�re lehetnek a fogyaszt�i ig�nyek min�l magasabb szint� kiel�g�t�s�ben:   ·                A marketing �s az innov�ci� ·                Fogyaszt�i �rz�kenys�g (figyeld a fogyaszt� jelz�seit!) ·                Piac�rz�kenys�g (figyeld a piac jelz�seit!) ·                A v�llalat azon k�pess�ge, hogy az alkalmazottakat �gy �szt�n�zze, hogy azok kiv�l� min�s�get �ll�tsanak el� a fogyaszt� sz�m�ra.   Min�s�g �rtelmez�se   Valamely term�k vagy szolg�ltat�s olyan tulajdons�gainak �sszess�ge, amelyek k�pess� teszik valamely kifejezett vagy lappang� fogyaszt�i ig�ny kiel�g�t�s�re. Ezen t�lmen�en a min�s�get t�bbf�le szempontb�l is �rtelmezni lehet:   a)              Szabv�ny alap� min�s�g: a term�k azon tulajdons�ga, hogy mennyiben felel meg a vonatkoz� szabv�ny el��r�sainak. b)             Gy�rt�i alap� min�s�g: a term�k azon tulajdons�gainak �sszess�ge, amit a gy�rt� �sszes felt�teleivel (er�forr�saival) adott k�rnyezeti felt�telek k�z�tt el��ll�tani k�pes. c)              Vev�i alap� min�s�g: azt fejezi ki, hogy az adott term�k mennyiben k�pes kiel�g�teni bizonyos fogyaszt�i ig�nyeket. d)             ISO 9000 szerinti min�s�g: a term�k vagy szolg�ltat�s olyan jellemz�inek �sszess�ge, amelyek kifejezett �s elv�rhat� ig�nyeket el�g�tenek ki, bele�rtve nemcsak mag�hoz a term�khez k�t�d� jellemz�ket, hanem a term�khez �tt�telesen kapcsol�d�kat (pl. vev�szolg�lat) is. Az ISO 9000 szerint kiel�g�tend� ig�nyek az al�bbiak:                                           1.)                   T�rv�nyi el��r�sok                                         2.)                   Szokv�nyok                                         3.)                   Gy�rt� saj�t elv�r�sai                                         4.)                   Vev�i ig�nyek                                         5.)                   T�rsadalmi elv�r�sok   Mindezek fenn�ll�sa eset�n �gynevezett „k�vetelm�nyeknek val� megfelel�s�gr�l” besz�l�nk.  Ez mag�ban foglalja az al�bbiakat, amik a teljes k�r� min�s�get (TQM) is meghat�rozz�k:                                           6.)                   M�szaki min�s�g (specifik�ci�, szabv�ny)                                         7.)                   K�lts�gek (�r, haszn�lat, szerviz, kell�kek)                                         8.)                   Sz�ll�t�si felt�telek (id�, hely mennyis�g)                                         9.)                   A vev�, a gy�rt�s �s a k�rnyezet biztons�ga (k�rnyezetv�delem)                                      10.)                   Viselked�s (gyorsas�g, udvariass�g)                                      11.)                   Vev�szolg�lat (panaszok kezel�se, tan�csad�s)   Min�s�g meghat�roz�sa   A min�s�get a term�k vagy szolg�ltat�s k�l�nb�z� jellemz�ivel lehet le�rni. Ezek a jellemz�k alapvet�en lehetnek:   a)              Sz�mszer�s�thet� jellemz�k à ·                Geometriai jellemz�k (m�retek, t�r�sek) ·                Anyagi jellemz�k (�sszet�tel, fizikai jellemz�k) ·                Technol�giai jellemz�k (h�kezel�si, hegeszt�si, megmunk�l�si jellemz�k) ·                Funkcion�lis jellemz�k (pontoss�g, teljes�tm�ny, sebess�g, hat�sfok) ·                Megb�zhat�s�gi jellemz�k (j�t�ll�s, szavatoss�g) ·                �lettartam ·                Biztons�goss�g   b)             Nem sz�mszer�s�thet� jellemz�k à                                      12.)                   Eszt�tikai k�vetelm�nyeknek val� megfelel�s                                      13.)                   Szerel�si el��r�sok                                      14.)                   Funkci�k                                      15.)                   Haszn�lati el��r�sok                                      16.)                   Karbantart�si el��r�sok                                      17.)                   Jav�t�si el��r�sok                                      18.)                   �zembe helyez�si el��r�sok   Mi�rt fontos a teljes k�r� min�s�g?   A vev�t illetve a fogyaszt�t csak a teljes k�r� min�s�ggel lehet megfogni. Min�l nagyobb a piaci verseny, ann�l ink�bb k�zeledik egym�shoz a versenyt�rsak k�n�lata. A fogyaszt� egyre ink�bb a min�l sz�lesebb k�r� min�s�g alapj�n v�laszt. A vev� els�rend� fontoss�g� a v�llalat sz�m�ra, hiszen az �rt�keli a c�get, �s az tartja el. A teljes k�r� min�s�gir�ny�t�s modellj�ben a k�rnyezeti hat�sok �s a fogyaszt� k�z�tt a szervezet �ll. A k�rnyezeti hat�sok a szervezet inputjai, melyet a teljes k�r� min�s�g ellen�rz�s platformj�n �ll� v�llalat minden folyamat�ban a min�s�gi szab�lyoz�st haszn�lva �s a bels� er�forr�sait haszn�lva �gy alak�t �t term�kk�, illetve szolg�ltat�ss�, hogy a folyamat v�geredm�nye a vev� min�l magasabb szint� el�gedetts�ge lesz. Az �bra ezt a folyamatot mutatja:   K�RNYEZETI HAT�SOK Anyagok Elj�r�sok Inform�ci� Emberek (k�pess�gek, elk�telezetts�g) Tud�s Beszerz�s   SZERVEZET VEZET�S Teljes k�r� min�s�gir�ny�t�s Rendszerek Napi munka Emberek Er�forr�sok Min�s�gi szab�lyoz�s                                                                         Term�k Szolg�ltat�s Inform�ci� Egy�b T�RSADALMI �RT�KREND EL�GEDETT VEV�K                       Sikeres v�llalkoz�s alapja   A teljes k�r� vev�i megel�gedetts�g, amit olyan term�kekkel lehet el�rni, amik:                                        19.)                   Egy j�l meghat�rozott ig�nyt, alkalmaz�st vagy c�lt el�g�tenek ki                                      20.)                   Teljes�tik a vev� elv�r�sait

2006.01.20. 17:10

Vev�i alap� min�s�g�rtelmez�s: a forgalomban l�v� term�k fogyi k�r ig�nyeit. TQM kiterjed: tev�kenys�gre. TQM alapelvei k�z� tartozik: (vev�k) TQM alapelvei k�z� tartozik: vezet�s�. TQM alapelvei k�z� tartozik: statisztikai A szabv�ny alap� min�s�g�rtelmez�s: szabv�nyk�vetelm�nyeknek. Egy v�llalkoz�st sikeress� tesz: A) legr�v B) tulajdonosok TQM megval�s�t�s�hoz sz�ks�ges: szakemberg�rda ISO 9000:2000 alap� min�s�g�rtelmez�s: a min�s�g A fogyaszt�i +el�gedetts�ghez … amelyek:A)1 j�l+6�rozott k�v..B) versenyk�pes, nyeres�ggel Az�rt fontos a teljes k�r� min�s�g, mert: legh Mi jut esz�be Dr. W. Edwards Demingr�l?: legh Az �zleti siker alapja: z�r�jel A gy�rt�i alap� min�s�g�rtelmez�s: ADOTT K�RNYEZETI A teljes k�r� min�s�gir�ny�t�s jelenti: A koncepci�j�t    B) filoz�fi�j�t. A min�s�gl�nc/ min�s�ghurok: A piacr�l indul ki �s a piacon z�r�dik. A teljes k�r� min�s�g megval�s�t�sa �rdek�ben t�bbek k�z�tt: nem bevonni A teljes k�r� min�s�g megval�s�t�sa �rdek�ben a vezet�s feladata t�bbek k�z�tt: legr, leg Az�rt kell az ig�nyeket …. mert: legh A munkat�rsaknak az�rt van sz�ks�ge …: legh A teljes k�r� min�s�g … k�z�tt:  a rendszerszeml�let� A teljes k�r� min�s�g … k�z�tt:  az inform�ci�k Min�s�gl�nc/min�s�ghurok ter�lete: Fejleszt�s, Megval�s�t�s �s felhaszn�l�s Az emberi er�forr�sokat az�rt kell …. mert: �gy lehets�ges  a hat�kony folyamatjav�t�s A teljes k�r� min�s�g megval�s�t�sa �rdek�ben t�bbek k�z�tt: r�videbbek A teljes k�r� min�s�g megval�s�t�sa �rdek�ben t�bbek k�z�tt: r�videbbek A controllingnak hat�kony k�ze van a TQM-hez: legh Az�rt kell �rt�kelni �s min�s�teni a folyamatokat, mert: legh A felel�ss�g k�rd�se az�rt fontos: EGYIK se Az�rt kell a term�kekre/szolg.okra …, mert: k�zepes A folyamatgazda: legh A folyamat: 2x m�rhet� A min�s�ggel kapcsolatos �ltal�nosan el��rt ig�nyek az al�bbiak is:2 r�vid A min�s�get az al�bbi t�nyez�k is meghat�rozz�k: MIND3 V�LASZ! A munkacsoport: legh A TQM a min�s�g jav�t�s�t: legh A term�k min�s�ge kapcs�n besz�lhet�nk: kokiha A kulcsfontoss�g� sz�ks�gesek:  MIND3 V�LASZ HELYES! A  min�s�ggel kapcsolatos felhaszn�l�si �rdekter�letek az al�bbiak is:  2 r�v A vev�kkel t�rt�n� szerepelhetnek: MIND3 V�LASZ HELYES! Meddig �rdemes egy adott folyamatot jav�tani? legh A folyamatmenedzsel�s �sszetev�i az al�bbiak is:legr�v, legh A megfelel� dolgok m�r�s�nek elmulaszt�sa az�rt is: 2 hossz� Azok a kulcsfontoss�g� folyamatok: EGYIKSE A munka min�s�ge kapcs�n besz�lhet�nk: legr A v�gterm�k szintj�nek „hangja”: (ig�nyek) (teljes�t�k�pess�g) A 6l�pcs�s folyamatjav�t�si modell elemei az al�bbiak is 2 r�vid A teljes�tm�ny m�r�s�nek szintjei: a 2 x v�g A folyamat azonos�t�s�nak lehets�ges eszk�zei: k�t�jelesek Melyek azok az alapvet� … meg�rt�s�hez?: legh A 6l�pcs�s folyamatjav�t�si modell elemei az al�bbiak is 2 r�vid A hatl�pcs�s … t�kr�z.: 2x b�rmilyen Mi�rt lehets�ges a 6l�pcs�s … alkalmaz�sa: legh A folyamatjav�t�si megold�sok …, h.: 2 hossz� A folyamat azonos�tnak lehets�ges eszk�zei:  2r�vid Az al�bbi k�rd�sek k�z�l felteend�k�rd�sek?: MINDH�ROM V�LASZ HELYES! Mi�rt dolgozt�k ki a 6l�pcs�s folyamatjav�t�si modellt? legh A 6l�pcs�s folyamatjav�t�si modell elemei az al�bbiak is: 2 r�vid A folyamatok jav�t�sakor az eredend� ok: legh Melyek azok az alapvet� … meg�rt�s�hez? : D� A vezet�s min�s�ge: K�lcs�n�sen A vezet� teljes elk�telezetts�g�t jelenti az, hogy … cselekedet. Az �tfog� �rtelemben vett munkamin�s�g �sszetev�i az al�bbiak is:  2 r�v A vezet�s min�s�g�hez … is: legr�v, legh (mellett) A vezet�s min�s�g�hez … is: bizalomkelt�k, mondani A vezet�s min�s�g�t az al�bbiak is meghat�rozz�k: inform�l�sa, elmagyar�zni Az al�bbiak jellemz�i a j�v�orient�lt vezet�snek: 2 r�vid A vezet�s min�s�g�t az al�bbiak is meghat�rozz�k: A) lehet�v� tenni B) megval�s�tani. A fejl�d�s d�nt� t�nyez�je: eloszt�sa. A menedzserek azok: legh A vezet�s min�s�g�hez … al�bbiakat is: A) folyamatokba B) kereszt�l A vezet�s min�s�g�t az al�bbiak is meghat�rozz�k: a g�rg nem A vezet�k azok: akik a megfelel� Az �tfog� �rtelemben … is.: A) tanul�si k�szs�g �s k�pess�gB) Vezet�i magatart�s Munkat�rsak … jellemzik: 2 r�v A reengineering az al�bbiakat is radik�lisan �talak�tja: A) a vezet�siB) a szervezeti     A reengineering: dinamikus �s radik�lis v�ltoz�st eredm�nyez a benchmarking eredm�nyek�nt d�nthet�nk a k�vetkez�k szerint:2 hossz� Etikus gyakorlat- e a benchmarkin leg�lis A benchmarkin alkalmazhat�s�ga: a v�llalat A reengineering fontos jellemz�je: a v�ltoztat�sra es� id�tartam A benchmarking filoz�fia: nem egyszeri feladat, hanem folyamatos A benchmarking: legh A reengineering �sszef�gg a folyamatjav�t�ssal: legh A reengineering �ltal megc�lzott feladat: legh A benchmarking m�dszer 1ik domin�ns el�nye: �sszehasonl�t6juk saj�t Hogyan t�rt�nik a benchmarking?: legh A benchmarking …szerepelnek: MIND3 V�LASZ HELYES!!! A reengineering legfontosabb ter�lete: legh A reengineering alapvet�en: Team legh   Az ISO 9000:2000 …k�z�tt: legh            Mikor …modellt? legh            Az ISO9000:2000 szabv�nysorozatot alkalmaz� v�llalatok: �ltal +g�rg            Az ISO 9000:2000 … is:  Folyamatszeml�let�                          Az ISO 9000:2000 …is: A)K�lcs�n�sen          B)Rendszerszeml�let            Milyen r�szekb�l Deming ker�k? TVE            Az ISO 9000:2000 … is: hat�kony �s gyors            Az ISO 9000:2000 min�s�g�gyi …�tkezik: ISO 9001:2000 K�vetelm�nyek.            Az Eur�pai Min�s�g�gyi D�j: legh            Az ISO 9000:2000 min�s�g�gyi …�tkezik: Alapok �s sz�t�r.            Az ISO 9000:2000 … is: A) k�sz�lj�n.             B) legyen.            Az ISO 9000:2000 … is: besz�ll�t�kkal.            Az ISO 9000:2000 �p�tkezik: A) ISO r�sze.B)ISO 9004           Az ISO 9000: �p�t: A) vev�k ig�nyeinek kiel�g�t�s�re.B)elker�l�s�re            Az ISO 9000:2000 szabv�nysor. Mib�l indul ki? Megfelel�+g�rg            A min�s�gterv az al�bbiakat is tartalmazza: MIND3 V�LASZ HELYES!!!            A min�s�g- biztos�t�si is vannak: r�videk            A m-b rendszer haszna: Domin�ns a bels� �s a k�ls� haszon �sszess�ge            A m-b rsz. Kialak�t�sa nem m�s: legh  Mi a m-b rsz. C�lja? dokument�l�sa            A min�s�g�gyi c�lkit�z�sek: te�nylegesen el�rend� c�lokat 6�rozz�k +.            A min�s�gpolitika: legh            A m-b rsz +6�roz�sa nem m�s, mint: legh            A min�s�gbiztos�t�si k�zik�nyv legfontosabb feladata: legh Hogyan kell megtervezni a m-b rendszert? legh A m-b rsz +val�s�t�sa vannak: A) filoz�fia                B) Alapelv- nyilatkozat Min�s�g�gyi ir�nyelvek: legh A min�s�g tervez�snek mire kell koncentr�lnia? teljes rendszerre. Milyen f�zisai vannak a m-b rsz +val�s�t�s�nak?  legh A m-b rsz dokument�ci�i k�z� tartoz6nak: MIND3 V�LASZ HELYES!!!

2006.01.17. 13:57

VI.                         A v�llalat min�s�gbiztos�t�si rendszere   1)      Mi az alapvet� k�l�nbs�g az audit �s a tan�s�t�s k�z�tt? Melyiket ki v�gezheti? Audit (fel�lvizsg�lat): sz�nd�k+megval�sul�s+hat�konys�g Azt vizsg�lja, hogy az val�sult-e meg, amit tervezt�nk, amit szerett�nk volna. Tan�s�t�s: felel�ss�g a Min�s�g-biztos�t�si Rendszer megfelel�ss�g��rt. Azt vizsg�lja, hogy t�nylegesen �gy m�k�dik-e, mint ahogy az az adott rendszert�l elv�rhat�.   2)      A vezet�i feladatok sor�n mivel �s hogyan f�gg �ssze az er�forr�sok biztos�t�sa a min�s�g-biztos�t�si rendszer tervez�sekor?       3)      Mi mindent tartalmazhat az alapelv-nyilatkozat a min�s�g-biztos�t�si rendszer tervez�sekor? Mit tesz a vezet�s�g (menedzsment) a min�s�gpolitika megval�s�t�s��rt �s fenntart�s��rt? Tartalm�ban: legyen benne, mi�rt v�llal k�telezetts�get a v�llalat, milyen f�feladatokat hat�roz meg �s a min�s�g-biztos�t�si rendszerrel kapcsolatban milyen feladatokat hat�roz meg. Szok�s min�s�g�gyi ir�nyelveknek is nevezni, tulajdonk�ppen: a min�s�gfiloz�fi�ban meghat�rozott elveket ford�tja le az ir�ny�t�s alapelveire: „A vezet�snek meg kell hat�roznia a min�s�ggel kapcsolatos ir�nyelveit, c�lkit�z�seit, valamint a min�s�g ir�nti elk�telezetts�g�t” T�mak�r�k: pl. a k�ls� �s bels� �gyfelekkel fenntartott viszony, az �gyf�l el�gedetts�ge �s kezel�se, a szolg�ltat�sok �s term�kek min�s�ge, ...   4)      Mi a min�s�g-biztos�t�si rendszer c�lja? A min�s�gre hat�ssal l�v� folyamatok, tev�kenys�gek fel�gyelete, szab�lyoz�sa �s az elj�r�sok dokument�l�sa.   5)      A min�s�g tervez�snek mire kell koncentr�lnia? A min�s�gtervez�snek a TELJES RENDSZERRE kell koncentr�lnia!   6)      Mi mindent tartalmaz a min�s�gterv? 1. Az el�rend� min�s�gi c�lokat 2. A felel�ss�geket �s a hat�sk�r�ket (felhatalmaz�sokat) 3. Az alkalmazand� elj�r�sokat 4. Az ellen�rz� �s vizsg�l� programokat 5. Az (esetleges) m�dos�t�sok rendszer�t 6. Egy�b (sz�ks�ges) int�zked�seket   7)      Milyen vezet�i feladatok vannak a min�s�g-biztos�t�si rendszer megval�s�t�sa el�tt? 1.      Min�s�g�gyi filoz�fia (quality philosophy): 2.      Min�s�gpolitika 3.      Min�s�g�gyi c�lkit�z�sek 4.      Szervezeti teend�k 5.      Er�forr�sok biztos�t�sa 6.      A Min�s�g-biztos�t�si Vezet� kijel�l�se   8)      Mi a min�s�gpolitika? Egy szervezetnek a min�s�gre vonatkoz�, hivatalosan kinyilv�n�tott �ltal�nos sz�nd�kai �s ir�nyvonala. C�L: legyen a v�llalatnak a v�llalat t�bbi alapelv�vel �sszeegyeztetett min�s�gpolitik�ja! A min�s�gpolitika olyan c�lkit�z�seket tartalmazhat, mint: a min�s�gre �s a piacra vonatkoz�an a v�llalatvezet�s c�lja.   9)      Mit nevez�nk min�s�g�gyi ir�nyelvnek? A min�s�gfiloz�fi�ban meghat�rozott elveket ford�tja le az ir�ny�t�s alapelveire: „A vezet�snek meg kell hat�roznia a min�s�ggel kapcsolatos ir�nyelveit, c�lkit�z�seit, valamint a min�s�g ir�nti elk�telezetts�g�t” T�mak�r�k: pl. a k�ls� �s bels� �gyfelekkel fenntartott viszony, az �gyf�l el�gedetts�ge �s kezel�se, a szolg�ltat�sok �s term�kek min�s�ge, ...   10)  Milyen f�zisai vannak a min�s�g-biztos�t�si rendszer megval�s�t�s�nak? 1)      Meghat�roz�s 2)      Megval�s�t�s 3)      Fel�lvizsg�lat �s jav�t�s   11)  Melyek a min�s�gbiztos�t�si rendszer dokument�ci�i? Ø      „als�”: K�vetelm�ny �s Igazol�si Dokument�ci� (rajzok, m�bizonylatok, tan�s�tv�nyok, specifik�ci�k, vizsg�lati adatok, jelent�sek � ADATB�ZIS!) Ø      „fels�”: Munka �s Vizsg�lati Utas�t�sok (egyedi esetek szab�lyoz�sa, r�szletes szab�lyoz�sok, vizsg�lati utas�t�sok, folyamatprogramok, m�szaki know-how) Ø      „kir�ly”: Elj�r�si Utas�t�sok (r�szletes meg�llap�t�sok az elj�r�sokhoz, a folyamatokhoz, a feladatkijel�l�sekhez) Ø      „�sz”: Min�s�gBiztos�t�si K�ziK�nyv MBKK ( Vezet�i Feladatok 1..6, + Dokument�ci�s Rendszer+ �rv�nyess�g!)     12)  A min�s�g-biztos�t�si k�zik�nyvnek mi a legfontosabb feladata? Vezet�i Feladatok 1..6, + Dokument�ci�s Rendszer+ �rv�nyess�g!)   13)  Mi a min�s�g-biztos�t�si rendszer haszna? (Bels� + K�ls�) haszon.   14)  Mit hat�roznak meg a min�s�g�gyi c�lkit�z�sek? Az ir�nyelveket c�lkit�z�sek sorozat�ra kell leford�tani, amelyek a t�nylegesen el�rend� c�lokat hat�rozz�k meg! Tipikusak a k�vetkez�k: pl. az �gyf�lk�r sz�les�t�se, a k�lts�gtakar�kos �s hat�kony �gyf�lszolg�lat, javul� munkav�gz�si k�rnyezet, az �gyf�l els�k�nt ne m�shoz forduljon, ...     15)  Hogyan kell megtervezni a min�s�g-biztos�t�si rendszert? A Min�s�grendszert �gy kell megtervezni, hogy az megfelel� �s folyamatos ellen�rz�st gyakoroljon a min�s�get befoly�sol� minden tev�kenys�g felett. Els�sorban a megel�z�sre kell a hangs�lyt helyezni, de gondoskodni kell az esetleg bek�vetkez� hib�k felismer�s�r�l �s kijav�t�s�r�l is!

2006.01.17. 13:57

VI.                         A min�s�gbiztos�t�si szabv�nyrendszer   1)      Mib�l indul ki az ISO 9000 szabv�nysorozat? A szabv�nysorozat abb�l a tapasztalatb�l indul ki, hogy a k�vetelm�nyrendszerben meghat�rozott tev�kenys�gek hi�nya/nem megfelel� szab�lyozotts�ga a term�kek/szolg�ltat�sok min�s�g�t �rint� probl�m�kat okozhatnak.   2)      Milyen c�lok tal�lhat�k az ISO 9000 szabv�nysorozat c�ljai k�z�tt? Rendszerszint� k�vetelm�nyeket megfogalmazni arra, hogy a term�k/szolg�ltat�s el��ll�t�si folyamatot �rint� minden int�zked�s (szerz�d�sk�t�s, beszerz�s, el��ll�t�s, ...): Ø      megfelel�en tervezett �s szab�lyozott legyen, Ø      ezekr�l kiel�g�t� dokument�ci� k�sz�lj�n, �s Ø      az esetleges probl�m�kat hat�kony �s gyors int�zked�sekkel oldj�k meg.   3)      Mi jelent az ISO 9000 szabv�nysorozat megval�s�t�sa? Fentiek, tulajdonk�ppen azt jelentik, hogy a szervezetben foly� �s a term�k/szolg�ltat�s min�s�g�re hat� minden tev�kenys�g: Ø      az el��rt min�s�gben elv�gezhet�, Ø      ellen�rizhet�, �s ha sz�ks�ges, akkor Ø      sz�mon k�rhet�, ak�rmikor Ø      rekonstru�lhat� legyen.   4)      Milyen felt�telekre �p�t az ISO 9000 szabv�nysorozat? A szabv�nysorozat arra a felt�telez�sre �p�l, hogy a szabv�nyt alkalmaz� szervezet a k�vetkez�ket teszi: Ø      tudatosan szervezett m�don t�rekszik gazdas�goss�g�nak jav�t�s�ra �s vesztes�geinek elker�l�s�re, Ø      tudatosan szervezett m�don t�rekszik a vev�k ig�nyeinek meg�rt�s�re �s kiel�g�t�s�re, Ø      a term�k el��ll�t�sa sor�n minden feladatot fel�gyelt folyamatok �ltal v�geznek.   5)      Mit tesznek az ISO 9000 szabv�nysorozatot alkalmaz� v�llaltok?     6)      Soroljon fel legal�bb 4-et az ISO 9000:2000 szabv�nysorozat alapelveib�l! Nyolc min�s�gir�ny�t�si alapelvet fogalmaztak meg , amelyeket a menedzsment arra haszn�lhat, hogy a szervezet m�k�d�s�t fejlessze. Ezek a k�vetkez�k: 1.      Vev�k�zpont�s�g: a szervezetek vev�ikt�l f�ggetlenek, ez�rt fontos, hogy meg�rts�g az ig�nyeket �s igyekezzenek fel�lm�lni a vev�k elv�r�sait 2.      Vezet�s: a vezet�k megteremtik a c�lok �s a szervezet vezet�s�nek egys�g�t, rendszer�t. Feladatuk olyan bels� k�rnyezet l�trehoz�sa, amelyben a munkat�rsak teljes m�rt�kig r�szt vehetnek a szervezet c�ljainak el�r�s�ben 3.      A munkat�rsak bevon�sa: a szervezet l�nyeg�t minden szinten a munkat�rsak jelentik �s teljes bevon�suk teszi lehet�v� k�pess�geik ki8haszn�l�s�t a szervezet jav�ra 4.      Folyamatszeml�let� vezet�i megk�zel�t�s (v.�. rendszerszeml�let): a tev�kenys�geket �s a kapcsolatos er�forr�sokat folyamatk�nt kezelik. 5.      Rendszerszeml�let az ir�ny�t�sban: az egym�ssal �sszef�gg� folyamatok rendszerk�nt val� azonos�t�sa �s meg�rt�se. 6.      Folyamatos fejleszt�s: a szervezet teljes m�k�d�s�nek folyamatos fejleszt�se legyen a szervezet �lland� c�lja. 7.      T�nyeken alapul� d�nt�shozatal: a d�nt�sek adatok �s relev�ns inform�ci�k elemz�s�n alapuljanak. 8.      K�lcs�n�sen el�ny�s kapcsolatok a besz�ll�t�kkal.   7)      Hogyan tesznek k�l�nbs�get az ISO 9001:2000-ben a nem ugyanazon min�s�gi ter�leteket tan�s�t� v�llaltok k�z�tt? Az ISO 9001:2000 szabv�ny helyettes�ti a kor�bbiakban haszn�lt (a k�l�nb�z� modellekre vonatkoz�) ISO 9001:1994, az ISO 9002:1994, az ISO 9003:1994 jelzet� nemzetk�zi szabv�nyokat. Ez azt jelenti, hogy az eddigi h�rom min�s�gir�ny�t�si modell helyett csup�n egyetlen modell l�tezik a min�s�gir�ny�t�si rendszerek k�vetelm�nyeire. Ez persze felvetheti azt a k�rd�st, hogy mik�nt lehet kezelni az olyan min�s�gir�ny�t�si rendszert, amely nem tartalmazza az ISO 9001:2000 szerinti �sszes tev�kenys�get (nem fedi le a min�s�gi l�nc/min�s�ghurok teljes ter�let�t!), p�ld�ul nem „akarja” a kutat�s/tervez�s tev�kenys�get is a min�s�gbiztos�t�sba bevonni. Eddig ez egyszer�en elint�zhet� volt, ekkor szinte „automatikusan” az ISO 9002 szabv�nyrendszer l�pett �letbe. Most az ilyen szervezetek is az ISO 9001:2000 szerinti tan�s�tv�nyt kapj�k, �m a tan�s�tv�ny sz�vege fog utalni a rendszer korl�taira, azaz kiz�rja a tan�s�tv�ny k�r�b�l a szabv�ny egyes szakaszainak val� megfelel�st   8)      Az �zleti Kiv�l�s�g Modelj�nek melyek a legfontosabb �n�rt�kel� (legal�bb 4-et) l�p�sei? Van egy modell, az EFQM �zleti Kiv�l�s�g Modellje (amely teljes m�rt�kben megegyezik a magyar Nemzeti Min�s�gi D�j Modellj�vel), amely keretet ad az �n�rt�kel�shez, amely alkalmazhat� szinte minden szervezetre, de �gazatonk�nt, szervezetenk�nt a modell blokkjai k�l�nb�z� s�lyoz�st kaphatnak. A modell arra �p�l, hogy a folyamatok, az alkalmazottak, az adotts�gok azok, melyek l�trehozz�k az eredm�nyt.   9)      Magyar�zza el a PDCA ciklust! Hogyan v�lik az �lland� min�s�gjav�t�s eszk�z�v�? A min�s�gmenedzsmenttel kapcsolatban fontos, hogy m�g egy t�nyez� �rv�nyes�lj�n az �zletvitelben, ez pedig a PDCA ciklus, ami l�nyeg�t tekintve egy fejleszt�si �s probl�mamegold� ciklus. P=Plan/tervezni, D=Do/v�grehajtani, C=Check/ellen�rizni, A=Act/int�zkedni. A m�dszert nem Deming tal�lta ki, de az � munk�ss�ga folyam�n terjedt el a vil�gon, ez�rt „Deming ker�k”-nek is nevezik. A PDCA ciklust befejez�se ut�n folytonosan ism�telni kell (ha felk�sz�lt �s elk�telezett a menedzsment, akkor m�r egy magasabb p�ly�n!), �gy v�lik az �lland� min�s�gjav�t�s eszk�z�v�. �rdekes �s k�l�nleges feladatot jelenthet a Deming ker�k �s a 6 l�p�ses folyamatjav�t�si modell egy�ttes, egym�st kieg�sz�t� szinergikus alkalmaz�sa! 10)  Mi a hat szigma m�dszer l�nyege? N�h�ny mondattal ismertesse! A hat szigma olyan �tfog� program, amelynek c�lja az „els�re hib�tlanul” elv megval�s�t�sa �s a hib�k kik�sz�b�l�se minden term�kb�l, folyamatb�l, m�veletb�l. Ez a gondolat t�k�letesen beleillik a min�s�ggel kapcsolatos �jra�rtelmez�sbe, miszerint: „A min�s�g az az �llapot, melyben a vev� �s a termel� sz�m�ra az �rt�kk�vetelm�nyek az �zleti kapcsolatok minden vonatkoz�s�ban megval�sulnak” (forr�s: Six Sigma Academy, AZ, USA). A hat szigma tulajdonk�ppen m�dszer. Sz�mos elem�t a TQM-b�l vett�k �t. L�nyeges k�l�nbs�g azonban, hogy a hat szigma minden jellemz�t sz�mokban k�v�n kifejezni, a kiindul�si helyzetet �s a c�lt is. A sz�mszer�s�t�s miatt az elemz�s ig�nyes statisztikai m�dszereket �s sz�m�t�g�pes programokat ig�nyel. Ezen k�v�l l�nyeges k�l�nbs�g, hogy minden �zleti folyamatra kiterjed (v.�. 6 l�p�ses folyamatjav�t�si m�dszer!), azok optim�lis megold�s�ra t�rekszik. legfontosabb jel�l�s �s fogalom a hat szigma rendszerben a CTQ (critical to quality): a min�s�g szempontj�b�l kritikus jellemz�. Az a jellemz�, amelynek statisztikailag szab�lyozottnak kell lennie a vev�i el�gedetts�g biztos�t�s�hoz (forr�s: ISO 9000:2000 min�s�g�gyi rendszer, szerkeszti: Dr. R�th Andr�s, verlag Dash�fer Kiad�, Budapest, 15.7.3. fejezet). A hat szigma a „min�s�gi �tt�r�s” (t.k. „els�re hib�tlanul”) leg�jabb v�vm�nya. A Motorola c�g kezdem�nyez�s�re ma m�r sok v�llalat (pl. General Elecric, ...) alkalmazza. nem csak a termel� folyamatokn�l, hanem a szolg�ltat�sban is alkalmazhat�. A hat szigma alkalmaz�sa m�r m�k�d� folyamatokn�l: a feladatok meghat�roz�sa, mutat�sz�mok k�pz�se, elemz�s, jav�t�s/fejleszt�s/t�k�letes�t�s, szab�lyoz�s fenntart�sa. �j folyamatokn�l a mutat�sz�mok k�pz�se helyett a vev�i/fogyaszt�i ig�nyek sz�mszer�s�t�se a folyamat eleme.   11)  Mi szerepel az adotts�gok �s mi az eredm�nyek k�z�tt az Eur�pai Min�s�gi D�j modellj�ben? Mi szerepel az adotts�gok k�z�tt? A vezet�s (10%) + az alkalmazottak (dolgoz�k) ir�ny�t�sa (9%) + strat�gia (�zletpolitika) �s tervez�s (8%) + er�forr�sok, partnerkapcsolatok (9%) + min�s�g�gyi-rendszer �s folyamatok (14%). Ez �gy 50%-ot (500 pontot) �r. Mi szerepel az eredm�nyek k�z�tt? Az alkalmazottak el�gedetts�ge (9%) + a vev�k el�gedetts�ge (20%) + t�rsadalmi hat�s, eredm�nyess�g (6%) + �zleti eredm�nyek (15%). Ez �gy szint�n 50% (500 pont).   12)  Mi�rt ezekre az adotts�gokra �s eredm�nyekre �p�l az Eur�pai Min�s�gi D�j?     13)  K�pezzen legal�bb 3 mutat�sz�mot a vev�i/fogyaszt�i ig�nyek m�r�s�re a hat szigma m�dszer sz�m�ra!     14)  Az Eur�pai Min�s�gi D�j milyen krit�riumokra t�maszkodik? Mutasson be r�szletesen egy-k�t domin�ns elemet! Ø      Az elk�telezetts�g kifejleszt�se. Ø      Az �n�rt�kel�si ciklus megtervez�se. Ø      A modell �s a jelent�sk�sz�t� rendszer l�trehoz�sa. Ø      A tervek ismertet�se. Ø      A szem�lyzet kik�pz�se. Ø      Az �n�rt�kel�s v�grehajt�sa. Ø      Tev�kenys�gterv elk�sz�t�se. Ø      A tev�kenys�gtervben megfogalmazott feladatok megval�s�t�sa. Ø      A fejl�d�s fel�lvizsg�lata.   15)  R�szletezze a PDCA ciklust! Hogyan kapcsol�dhat a 6 l�p�ses folyamat jav�t�shoz? A PDCA ciklust befejez�se ut�n folytonosan ism�telni kell (ha felk�sz�lt �s elk�telezett a menedzsment, akkor m�r egy magasabb p�ly�n!), �gy v�lik az �lland� min�s�gjav�t�s eszk�z�v�. �rdekes �s k�l�nleges feladatot jelenthet a Deming ker�k �s a 6 l�p�ses folyamatjav�t�si modell egy�ttes, egym�st kieg�sz�t� szinergikus alkalmaz�sa!

2006.01.17. 13:57

VI.                         Benchmarking, reengineering   1)      Mi a benchmarking l�nyege? A benchmarking a mieinkn�l hat�konyabb, jobb megold�sok �lland�, folyamatos kutat�sa, annak elemz�se, majd a saj�t v�llalatra val� igaz�t�sa �s alkalmaz�sa versenyk�pess�g�nk jav�t�sa �rdek�ben.   2)      Milyen korl�tok jelennek meg a benchmarking alkalmaz�s�ban?     3)      Hogyan t�rt�nik a benchmarking? A benchmarking m�dszer seg�ts�g�vel k�pet kaphatunk arr�l, hogy m�s c�gek mely ter�leteken jobbak, mi�rt jobbak, mennyivel jobbak (lsd. teljes�tm�nym�r�s!), mint mi vagyunk. A megszerzett inform�ci�k �s elemz�sek (er�s, j�l m�k�d� controlling rendszer!) alapj�n pedig d�nten�nk kell arr�l, hogy mit kezdj�nk azokkal: mit �s hogyan v�ltoztassunk, �sszhangban a rendelkez�sre �ll� (ill. megszerezhet�) er�forr�sainkkal. Fontos, hogy mit �s hogyan m�rj�nk, fontos, hogy mi legyen a vonatkoztat�si alap.   4)      Mi mindent kell �tgondolni a benchmarking folyamat�ban?     5)      Hol alkalmazhat� a benchmarking?     6)      Alkalmazhat�-e a vezet�s folyamat�ra a benchmarking? Tudna erre konkr�t p�ld�t mondani?     7)      Hogyan d�nthet�nk egy benchmarking folyamat eredm�nye ut�n?     8)      Mi jellemzi �s mi�rt a benchmarking filoz�fi�j�t? A benchmarking filoz�fi�j�t a folyamatoss�g jellemzi. Hiszen a folyamatok �lland� jav�t�s�val van kapcsolatban!   9)      Mi a reengineering l�nyege? Tulajdonk�ppen egyfajta �jj� szerevez�st jelent. Process Reengineering (PR) nevezz�k, ha a v�llalat egyes r�szeire, egyes folyamataira terjed ki viszont ha a v�llalat eg�sz�re, akkor Business Process Reengineering (BPR) a neve. A Reengineering teh�t egy radik�lis, dinamikus, gyors �s gy�keres v�ltoztat�st el�id�z� m�dszer. Legink�bb az „�jratervez�s”, „�jj�tervez�s”, �jj� szervez�s” sz�val ford�thatn�nk le.   10)  Mire vonatkozik, mit alak�that �t a reengineering? Nem szabad �tszervez�s �rtelemben haszn�lni, mert nem „egy m�sik ruha felv�tel�r�l” sz�l. A Reengineering a gy�kerekig hatol. Mindent kidob, ami korszer�tlen, ami g�tolja a sikert (a teljes k�r� fogyaszt�i megel�gedetts�get, a versenyel�ny�ket, a fel�gyelt �s folyamatosan jav�tott folyamatokat) �s g�tolja a hat�konys�got, a teljes�tm�nyjavul�st. Teh�t a Reengineering a v�llalati folyamatok (bele�rtve a vezet�si folyamatokat, rendszereket is), a szervezet, az �rt�krend �s a v�llalati kult�ra radik�lis �talak�t�sa a hat�konys�g, a teljes�tm�nyek n�vel�se �rdek�ben, melynek v�gs� c�lja a fogyaszt�i megel�gedetts�g �s a versenyel�ny�k meger�s�t�se, n�vel�se. Legegyszer�bb megfogalmaz�sban: „Ne kem�nyebben, hanem okosabban dolgozzunk!” Haszn�ljuk ki hat�konyabban a megszerzett �s a v�llalat rendelkez�s�re �ll� tud�sunkat! Alkalmazzuk a tud�smenedzsmentet!   11)  Melyek a legfontosabb ter�letei a reengineeringnek? A Reengineering egyik legfontosabb ter�lete a folyamat. Nem is lehet m�s, hiszen a rendszerben val� gondolkod�shoz n�lk�l�zhetetlen, hogy folyamatokban gondolkozzunk. Az input-t�l az output-ig, amelyek ment�n az �rt�keket el��ll�tjuk, mik�zben r�ford�t�saink keletkeznek.   12)  Milyen fontos jellemz�je van a reengineeringnek? A Reengineering fontos jellemz�je a v�ltoz�sok sebess�ge (nevezhetj�k ak�r a v�ltoz�sra es� id�tartamnak is), vagyis az, hogy alapvet� �s nagyon sokszor dr�mai v�ltoz�s mennyi id� alatt (�rtsd milyen sebess�ggel) zajlik. A dr�mais�g miatt a reengineering folyamat el�tt c�lszer� a menedzsmentnek t�bb strat�giai elemz�st is elv�geznie (pl. hatalom-�rdek m�trix, elk�telezetts�g vizsg�lata, a v�ltoz�sokkal szembeni ellen�ll�s vizsg�lata, ...).   13)  Mikor v�lasztan� a benchmarkingot �s mikor a reengineeringet? Mi�rt?     14)  Minek �s mi�rt kell nagyon er�snek lennie a v�llalati szervezetben a hat�kony benhmarkinghoz?     15)  Milyen strat�giai elemz�st (t�bbek k�z�tt) kell elv�geznie a menedzsmentnek egy reengineering megval�s�t�sa el�tt?

2006.01.17. 13:56

I.                               A vezet�s min�s�ge. A teljes vezet�i elk�telezetts�g   1)      Milyen ir�nyelveket lehet megjel�lni a vezet�s min�s�g�hez? Ø      A vezet�k a d�nt�seiket adatokra alapozz�k! Ø      A vezet�k er�forr�sk�nt, seg�t�k�nt, edz�k�nt �lljanak a munkat�rsaik mell�! Ø      A vezet�k akt�van kapcsol�djanak a folyamatokba! Ø      A vezet�k elk�telezetts�gre neveljenek, a legjobb erre a saj�t p�ldamutat�s! Ø      A vezet�k legyenek bizalomkelt�k! Ø      A vezet�k tudjanak k�sz�netet mondani!   2)      Mi�rt fontos, hogy a vezet�k er�forr�sk�nt, seg�t�k�nt �lljanak a munkat�rsaik mellett? Az �j vezet�t�pus erej�nek forr�sa a vezet�s puha t�nyez�inek n�vel�se, amely t�bb cselekv�si szabads�got ad a munkat�rsaknak.   3)      A vezet�s min�s�gi k�rfolyamat�ban a vezet�s min�s�g�t mi minden hat�rozza meg? Ø      a munkat�rsak �tfog� inform�l�sa, Ø      �rdekl�d�s kelt�s, motiv�l�s, a dolgok �rtelm�nek megmagyar�z�sa, Ø      a gondolatcser�k �pol�sa, m�sok meghallgat�sa, a m�sokra val� odafigyel�s, Ø      a tanul�si folyamat �szt�nz�se, t�mogat�sa, a tud�smenedzsment megval�s�t�sa, Ø      a probl�m�k k�z�s megold�sa, a csapatmunka lehet�v� t�tele, Ø      �szt�nz�s a v�llalattal val� azonosul�shoz, seg�ts�g a munk�ban val� �r�m megtal�l�s�hoz, Ø      az �n�ll� �s felel�ss�gteljes munkav�gz�s lehet�v� t�tele �s b�tor�t�sa, Ø      mindezek k�lcs�n�sen �sszef�gg� elemekb�l �ll� rendszert alkotnak.   4)      A vezet�s min�s�gi k�rfolyamata mit hat�roz, mit alkot? Ez mi�rt lehet fontos? Ha megadjuk a mi�rtekre a v�laszt, akkor a tulajdonosok a fentieket ak�r konkr�t k�vetelm�nyekk�nt megfogalmazhatj�k a vezet�k sz�m�ra, ak�r munkak�ri le�r�sban r�gz�tetten is.   5)      Kik a vezet�k a min�s�ggel kapcsolatos �rtelemben? A vezet� szerepk�r�nek elemei: Elk�telezetts�g: el�nk t�rja, hogy mit csin�lnak a vezet�k, menedzserek �s hogyan osztj�k sz�t a p�nzforr�sokat. Fontos, hogy a fels�bb szint� vezet�k kimutass�k elk�telezetts�g�ket, pl.: mit tesznek, mit mondanak. St�lus: azt mutatja meg, hogy a vezet�k, menedzserek hogyan teszik a dolgukat. Nem csak az a fontos, hogy mit tesz�nk, legal�bb annyira fontos az is, hogy hogyan   6)      Kik a menedzserek a min�s�ggel kapcsolatos �rtelemben? A vezet�knek �s a menedzsereknek a k�ldet�s, a l�tom�s, az �rt�kek �s az �zletpolitika t�gabb ir�nymutat�sa ut�n azt is ki kell jel�lni�k, hogy konkr�tan mit kell el�rni. Fontos a vezet� �s a menedzser szerepei k�z�tti k�l�nbs�g eghat�roz�sa, m�g akkor is, ha ez a k�t „funkci�” nagyon gyakran egy szem�lyben testes�l meg   7)      Mit tesznek a vezet�k a sikerhez vezet� �t 4 szintj�b�l az alap (ir�nyults�g) szintj�n, mit a menedzserek? Az els� szint az alap (ir�nyults�g) szintje. Itt a vezet�, aki azt tudja, hogy MIT kell tenni, a k�ldet�st hat�rozza meg, azaz, hogy mi a c�g l�t�nek c�lja vagy oka, miben k�l�nb�zik m�sokt�l. A menedzser, aki azt tudja, hogy HOGYAN kell valamit tenni, az �rt�keket hat�rozza meg, vagyis hogyan fogunk viselkedni �s miben hisz�nk mindannyian   8)      Mit tesznek a vezet�k a sikerhez vezet� �t 4 szintj�b�l a sz�lesebben �rtelmezett sz�nd�kok szintj�n, mit a menedzserek? A m�sodik szint a sz�lesebben �rtelmezett sz�nd�kok szintje. Itt a vezet� a c�lokat hat�rozza meg, vagyis azt, hogy mit �rhet�nk el hossz� id�n kereszt�li er�fesz�t�ssel. A menedzser az �zletpolitik�t hat�rozza meg, vagyis azt, hogy hogyan kell m�k�dni�k az �zleti tev�kenys�geknek.   9)      Mit tesznek a vezet�k sikerhez vezet� �t 4 szintj�b�l a konkr�t sz�nd�kok szintj�n, mit a menedzserek? A harmadik szint a konkr�t sz�nd�kok szintje. Itt a vezet� a c�lkit�z�seket fogalmazza meg, vagyis azt, hogy mit kell el�rn�nk egy meghat�rozott id�tartalom alatt. A menedzser a m�dszertant fogalmazza meg, vagyis azt, hogy hogyan �rj�k el c�ljainkat, milyen strat�gi�t alkalmazzunk.   10)  Mit tesznek a vezet�k sikerhez vezet� �t 4 szintj�b�l a cselekedetek szintj�n, mit a menedzserek? A NEGYEDIK SZINT, M�R A KONKR�T CSELEKEDETEK SZINTJE, A MEGVAL�S�T�S SZINTJE. A vezet� itt azzal fejezi ki elk�telezetts�g�t a v�llalati c�lok (benne a min�s�gi c�lok is) mellett, hogy hogyan ossza el a p�nzforr�sokat. A menedzser cselekedete a st�lus, ahogyan viselkedik.   11)  Mi az alapvet� k�l�nbs�g sikerhez vezet� �t 4 szintj�re vonatkoz�an az els� h�rom szint �s a negyedik szint k�z�tt? AZ ELS� H�ROM SZINT (ahogyan l�that� �s �rz�kelhet�) AZ ELM�LETEK SZINTJE. DE A NEGYEDIK SZINT, M�R A KONKR�T CSELEKEDETEK SZINTJE   12)  Mi mindent tartalmaz a munka �tfog� �rtelemben vett min�s�ge? A munka �tfog� �rtelemben vett min�s�ge h�rom oszlopon nyugszik. („okos suszter” h�roml�b� sz�ke, amelyik soha nem billeg!) 1#3 Az els� oszlop a m�szaki min�s�g: szaktud�s, g�pek, szersz�mok, anyagok, m�r�si elj�r�sok, besz�ll�tott alkatr�szek, vev�szolg�lat. Gondoljuk �t, hogy egy vezet�nek ezzel kapcsolatosan mi minden dolga lehet! 2#3 A m�sodik oszlop az elj�r�s- ill. m�dszermin�s�g: szervezet, rendszerek, munkafolyamatok, szem�lyes munkam�dszerek. Gondoljuk �t, hogy egy vezet�nek ezzel kapcsolatosan mi minden dolga lehet! 3#3 A harmadik oszlop a t�rsadalmi min�s�g: tanul�si k�szs�g �s k�pess�g, egy�ttm�k�d�s, viszony a csapathoz, motiv�ci�, vezet�i magatart�s, a munk�hoz val� viszony (szervezeti kult�ra). Gondoljuk �t, hogy egy vezet�nek ezzel kapcsolatosan mi minden dolga lehet!     13)  Ki a j�v�orient�lt vezet� �s mi�rt jelenthetj�k ezt ki? A j�v�orient�lt vezet�s = min�s�gorient�lt vezet�s! A fejl�d�s d�nt� t�nyez�je: a vezet� min�s�gszeml�let� magatart�sa, a munka min�s�g�nek k�pviselete. A j�v�beli vezet�i magatart�s: koordin�tor, kataliz�tor, tr�ner, partner, �gy a munkat�rsak magatart�s�t ink�bb az �nrendelkez�s, egy�ttm�k�d�s, decentraliz�lts�g fogja jelenteni.   14)  Mutasson be konkr�t p�ld�t a k�ldet�s, a c�l �s a c�lkit�z�s meghat�roz�s�ra!     15)  Mutasson be konkr�t p�ld�t a vezet�s min�s�g�t meghat�roz� t�nyez�k (elemek) alkalmaz�s�ra!

2006.01.17. 13:56

I.                               Folyamatjav�t�si modell. Teljes�tm�ny m�r�se   1)      Mi�rt dolgozt�k ki a 6 l�pcs�s folyamatjav�t�si modellt? Mi volt a c�lja a modell kidolgoz�s�nak: nem m�s, mint a szakad�k �thidal�sa a termel�si �s a termel�sen k�v�li szektorok min�s�gmenedzsment m�dszerei k�z�tt, k�l�n�s tekintettel a folyamatjav�t�sra.   2)      Mi�rt t�kr�z egyetemes �rv�ny� megk�zel�t�sm�dot a 6 l�pcs�s folyamatjav�t�si modell? Mindenf�le alkalmaz�s c�lj�ra egyetemes �rv�ny� �tmutat�. Alkalmazhat�: b�rmilyen m�veletre (marketingre, p�nz�gyre, informatik�ra, ...) �s b�rmely rendszerben (ahol valamit el��ll�tanak/szolg�ltatnak, ahol inform�ci� cser�k zajlanak, ...), teh�t �rdemes alaposan megismerni, hogy b�rmikor k�nnyed�n alkalmazhassuk az �zleti sikeress�g �rdek�ben (is).   3)      Melyek azok a k�rd�sek, amelyeket fel lehet tenni �s amelyeket meg kell v�laszolni a sz�ntelen folyamatjav�t�shoz? Ø      Melyek ezek a folyamatok? Ø      Milyen (j�/rossz) a teljes�tm�ny�k? Ø      �s meg kell �rteni: mi�rt pont olyan (j�/rossz) a teljes�tm�ny�k?   4)      Melyek a 6 l�p�ses folyamatjav�t�si modell l�p�se? 1)      A probl�ma azonos�t�sa �s defini�l�sa a folyamat �sszef�gg�s�ben, rendszer�ben. 2)      A folyamat meghat�roz�sa �s dokument�l�sa. 3)      A teljes�tm�ny m�r�se 4)      Az eredend� okok megtal�l�sa, a mi�rtek meg�rt�se 5)      �j megold�sok kifejleszt�se �s vizsg�lata a teljes�tm�nnyel kapcsolatban 6)      Az �j megold�s gyakorlatba �ltet�se   5)      Mit jelent a probl�m�k azonos�t�sa �s defini�l�sa a 6 l�p�ses folyamatjav�t�si modelln�l? Ø      Tiszt�zni kell, hogy mely rendszerek �rintettek, �gy a folyamatra lehet �sszpontos�tani. Ø      Azonos�tani kell a v�gterm�ket, a vev�ket, a folyamatokat, a folyamatok gazd�it. Ø      Azonos�tsuk �s defini�ljuk a vev�k ig�nyeit.   6)      Ismertesse az ok-okozati elemz�s („halsz�lka” diagram) l�nyeg�t! A „halsz�lka” diagram tulajdonk�ppen egy ok-hat�s diagram (megalkot�j�r�l nevezz�k m�g Ishikawa diagrammnak is), a halsz�lka nevet alakj�r�l kapta. A m�dszer c�lja, hogy egy jelens�g, hat�s, okozat, probl�ma l�trej�tt�ben szerepet j�tsz� okokat keresse, brainstorming-m�dszer (�tletroham) szerinti csoportmunka seg�ts�g�vel el�re meghat�rozott kateg�ri�k szerinti csoportos�t�sban. Az ok-hat�s diagram („halsz�lka”-diagram) h�tr�nya, hogy csak �tleteket vet fel, a t�nyek, megold�sok meg�llap�t�sa tov�bbi munk�t ig�nyel.   7)      Mit jelent a teljes�tm�ny m�r�se a 6 l�p�ses folyamatjav�t�si modelln�l? Itt kell meghat�rozni, hogy a rendszer (a folyamat) milyen j�l/rosszul teljes�t. Ezeket a m�r�seket defini�lni is kell �s �rt�kelni a fogyaszt�i elv�r�sok �sszef�gg�s�ben.   8)      A v�gterm�k szintj�n mi�rt van 2 oldal? Hogyan nevezz�k ezeket a 6 l�p�ses folyamatjav�t�si modelln�l? Egyik oldalon a vev�i ig�nyek szerint (ez tulajdonk�ppen vev� „hangja”), ez az amit a vev� elv�r a v�gterm�kt�l (ezt szeretn�m kateg�ria), m�sik oldalon a folyamat teljes�t�k�pess�ge szerint (ez pedig a folyamat „hangja”), ez az amit a folyamat val�j�ban felmutat (erre vagyok most k�pes kateg�ria).   9)      Mit jelent a mi�rtek meg�rt�se a 6 l�p�ses folyamatjav�t�si modelln�l? Itt kell azt meg�rteni, hogy melyek azok a konkr�t t�nyez�k, amelyek a rendszer (folyamat) teljes�t�k�pess�g�t korl�tozz�k vagy visszah�zz�k. A c�l: a teljes�tm�ny lemarad�s eredend� okainak meg�rt�se. Itt is haszn�lhatjuk: A folyamatjav�t�s eszk�zeit: folyamat�bra, ok-okozati elemz�s („halsz�lka”-diagram   10)  Milyen k�rd�seket kell feltenni a mi�rtek meg�rt�s�hez a 6 l�p�ses folyamatjav�t�si modelln�l? Ø      Az els� k�rd�s: elk�l�n�tett�k-e a l�tfontoss�g� keveset az �rdektelen sokt�l? (J.Juran/V.Pareto): a probl�m�k 80%-a az okok 20%-�ra vezethet�k vissza! Kategoriz�ljuk, majd �jrakategoriz�ljuk az okokat, eg�szen addig, m�g meg nem tal�ljuk a l�tfontoss�g� keveset Ø      A m�sodik k�rd�s: Diagnosztiz�ltuk-e az eredend� okokat? Vannak t�netek, ezeket a l�tfontoss�g� kev�s ok okozza �s van egy eredend� ok (vagy a l�tfontoss�g� kev�sb�l egy, de m�g ink�bb egy m�lyebb gy�ker� �ltal�nos ok), ami alapvet�en felel�s minden�rt. Ø      A harmadik k�rd�s: �rtj�k-e az elt�r�sek forr�sait a teljes�tm�nyre vonatkoz�an. Minden elt�r�snek oka van �s ezek az okok oszt�lyozhat�k   11)  Milyen lehets�ges vizsg�lati eszk�zei vannak a folyamatjav�t�snak?     12)  Ismertesse a Pareto-elemz�s l�nyeg�t! Mutassa be konkr�t p�ld�val! a probl�m�k 80%-a az okok 20%-�ra vezethet�k vissza! Kategoriz�ljuk, majd �jrakategoriz�ljuk az okokat, eg�szen addig, m�g meg nem tal�ljuk a l�tfontoss�g� keveset   13)  Mutassa be konkr�t p�ld�val a teljes�tm�nym�r�s 3 szintj�t a 6 l�p�ses folyamatjav�t�si modelln�l! Ø      A teljes�tm�nyt m�rj�k a folyamat szintj�n. Itt defini�ljuk a tev�kenys�get, a v�ltoz�kat, mag�nak a folyamatnak a m�k�d�s�t. (pl. egy oktat�si folyamatban milyen egy el�ad�s, egy gy�rt� g�psoron milyenek a technikai param�terek, ...) Ø      A teljes�tm�nyt m�rj�k a v�gterm�k szintj�n: egyik oldalon a vev�i ig�nyek szerint (ez tulajdonk�ppen vev� „hangja”), ez az amit a vev� elv�r a v�gterm�kt�l (ezt szeretn�m kateg�ria), m�sik oldalon a folyamat teljes�t�k�pess�ge szerint (ez pedig a folyamat „hangja”), ez az amit a folyamat val�j�ban felmutat (erre vagyok most k�pes kateg�ria). Ø      A teljes�tm�nyt m�rj�k a v�geredm�ny szintj�n, ami a vev�i el�gedetts�gnek a m�r�se. Ez ugye kulcsfontoss�g� m�r�s (hiszen az �zleti siker egyik alappill�re a teljes k�r� fogyaszt�i/vev�i megel�gedetts�g)!   14)  Mit jelent az �j megold�sok kifejleszt�se �s vizsg�lata? Meddig kell k�s�rletezni? Az �j megold�sokhoz k�s�rleteken kereszt�l vezet az �t. Tal�lunk egy megold�st, megn�zz�k mit produk�l. Ha m�g nem felel meg (lsd. vev�i el�gedetts�g m�rc�je!), keress�nk �jabb megold�st. Ezt ism�telj�k eg�szen addig, am�g v�laszt nem kapunk az eredend� ok megc�lz�sa �rdek�ben.   15)  Mikor fejez�dhet be egy folyamatjav�t�s? �ll�tsuk „rendszerbe” az �j megold�st, de ne feledkezz�nk meg a k�vetkez�kr�l sem: dokument�ljuk a rendszer v�ltoz�s�t, �rt�kelj�k a rendszer teljes�tm�ny�t, �rt�kelj�k a folyamatjav�t�st, jutalmazzuk meg a folyamatjav�t�sban r�sztvev�ket �s KEZDJ�K �JRA AZ ELS� L�P�ST�L!!!   16)  Mi�rt fontos egy adatgy�jt� rendszer �ssze�ll�t�sa a 6 l�p�ses folyamatjav�t�si modelln�l? Hogy a folyamatok nyomon k�vethet�ek legyenek.

2006.01.17. 13:54

1)      Mikor mondhat� elk�telezettnek egy vezet�g�rda? Ø      K�pesnek kell lennie a j�v�k�p alkot�sra (v.�. motiv�ci�). Ø      · K�pesnek kell lennie a nemzeti �s a nemzetk�zi �sszef�gg�sek felismer�s�re, kezel�s�re (v.�. a globaliz�ci� kih�v�sai). Ø      · K�pesnek kell lennie harm�nia�p�t�sre a kock�zatvisel�kkel (a tulajdonosok meggy�z�se). Ø      · K�pesnek kell lennie az etikus magatart�sra (v.�. Montgomery vezet�si defin�ci�ja). Ø      · K�pesnek kell lennie az emberekkel val� helyes b�n�sm�dra (v.�. szervezeti kult�ra teljes�tm�nybefoly�sol� hat�sa). Ø      · K�pesnek kell lennie a v�ltoztat�sok ir�ny�t�s�ra (v.�. strat�giai menedzsment).   2)      �br�zolja a min�s�ghurkot, jel�lje az „�llom�sokat”!   3)      Mi�rt kell a TQM-hez rendszerszeml�let?     4)      Mi�rt kell a TQM-hez az inform�ci�k tudatos megoszt�sa?     5)      Mi�rt kell m�rni az eredm�nyeket?     6)      Mi�rt kell a feladatokat folyamatokk� szervezni?     7)      Mire kell k�pesnek lennie egy felel�s �s elk�telezett vezet�g�rd�nak? Ø      · K�pesnek kell lennie a j�v�k�p alkot�sra (v.�. motiv�ci�). Ø      · K�pesnek kell lennie a nemzeti �s a nemzetk�zi �sszef�gg�sek felismer�s�re, kezel�s�re (v.�. a globaliz�ci� kih�v�sai). Ø      · K�pesnek kell lennie harm�nia�p�t�sre a kock�zatvisel�kkel (a tulajdonosok meggy�z�se). Ø      · K�pesnek kell lennie az etikus magatart�sra (v.�. Montgomery vezet�si defin�ci�ja). Ø      · K�pesnek kell lennie az emberekkel val� helyes b�n�sm�dra (v.�. szervezeti kult�ra teljes�tm�nybefoly�sol� hat�sa). Ø      · K�pesnek kell lennie a v�ltoztat�sok ir�ny�t�s�ra (v.�. strat�giai menedzsment).   8)      Mi�rt kell a vev�k ig�nyei szerint dolgozni? Az�rt, mert csak azt a term�ket/szolg�ltat�st tudom eladni, ami ir�nt vev�i ig�ny van.   9)      Honnan indul ki, �s mi�rt a min�s�gl�nc/min�s�ghurok? A min�s�gl�nc vagy m�s n�ven min�s�ghurok lefedi a teljes k�r� min�s�gir�ny�t�s f� ter�leteit a term�k illetve a szolg�ltat�s el��ll�t�s�ra vonatkoz�an. A min�s�gl�nc/min�s�ghurok a piacr�l indul ki (nem is lehet m�sk�ppen, hiszen ott vannak azok a vev�k, vev�ink akik „eltartanak” minket) �s a piacon z�r�dik.   10)  Mi�rt kell a min�s�gszeml�letet be�p�teni a v�llalati strat�gi�ba?     11)  Mi�rt kell a min�s�gnek a j�v�k�pben is szerepelnie (min�s�gorient�lt j�v�k�p)?     12)  A munkat�rsak ismeretb�v�t�se mi�rt f�gg �ssze a min�s�gmenedzsmenttel?     13)  Mi az �sszef�gg�s a min�s�gmenedzsment �s a controlling k�z�tt?   I.                               Meghat�roz� t�nyez�k. Folyamatjav�t�s   1)      Melyek a min�s�get meghat�roz� t�nyez�k? Mutasson be n�h�ny konkr�t p�ld�t! Ø      A piac (kiterjed�se, �j technol�gi�k, inform�ci�, ...) Ø      A vev� (min�s�g/�r viszony, hat�rid�, biztons�g, megb�zhat�s�g, megel�z�s, ...) Ø      A sz�ll�t� (partner „h�s�g”, ...) Ø      A versenyt�rs (versenyk�pess�g, er�ss�gek, er�forr�sok, ...) Ø      Az �llam, a r�gi� (szabv�nyok, szab�lyoz�s, k�rnyezetv�delem, ) Ø      �kol�gia (a k�rnyezet v�delme, ...) Ø      A tulajdonosok (fejleszt�s, min�s�gbiztos�t�s, ...) Ø      A munkat�rsak, szem�lyzet (r�szv�tel, �rdekelts�g, �rt�kel�s, ...)     2)      Mi minden a term�k min�s�ge? Mutasson be n�h�ny konkr�t p�ld�t! Ø      konstrukci�s min�s�g, a tervez�s min�s�ge, Ø      kivitelez�i min�s�g, az el��ll�t�s min�s�ge, Ø      haszn�lati min�s�g, felhaszn�l�skori min�s�g.   3)      Mi minden a munka min�s�ge? Mutasson be n�h�ny konkr�t p�ld�t! Ø      technikai min�s�g, hardver min�s�g, Ø      elj�r�s min�s�g, m�dszer min�s�g, Ø      szoci�lis min�s�g (!), a figyelemmel �s a gondoss�ggal is �sszef�gg.   4)      Mit jelent a szoci�lis min�s�g? Mutasson be n�h�ny konkr�t p�ld�t! Ismeretek megoszt�sa, egy�ttm�k�d�s, kapcsolattart�s   5)      Milyen csoportok sz�ks�gesek a folyamatok m�k�dtet�s�hez �s jav�t�s�hoz? Melyiknek milyen szerepe van? A folyamat m�k�dtet�s�hez �s jav�t�s�hoz az emberek 4 csoportja sz�ks�ges: 1: Munkacsoport 2: Gazda 3: Sz�ll�t�k 4: Vev�k   6)      Kit nevez�nk folyamatgazd�nak? Melyek legfontosabb feladatai? Nevezz�k ki azt a szem�lyt, aki felel�s a folyamat tervez�s��rt, m�k�dtet�s��rt �S jav�t�s��rt (v.�. „A gazda szeme hizlalja a j�sz�got”).   7)      Milyen k�rd�sekkel hat�rozhat�k meg a kulcsfontoss�g� folyamatok? 1)      Mely term�kek/szolg�ltat�sok a legfontosabbak a vev�knek? 2)      Mely folyamatok �ll�tj�k el� e term�keket/szolg�ltat�sokat? 3)      Melyek azok a kulcsfontoss�g� �sszetev�k, amelyek cselekv�sre serkentenek a szervezeten bel�l �s melyek azok a folyamatok, amelyek a serkent� er�t v�gterm�kk� v�ltoztatj�k? 4)      Mely folyamatok vannak legink�bb szem el�tt? 5)      Mely folyamatoknak van a legnagyobb hat�sa a vev�k �ltal megk�vetelt teljes�tm�nyszintre? 6)      Mely folyamatokban rejlenek a leger�teljesebb jav�t�si lehet�s�gek az adtok �s a j�zan �sz sugalmaz�sa szerint?   8)      Melyek a folyamatmenedzsel�s �sszetev�i? 1)      A gazda kijel�l�se: nevezz�k ki azt a szem�lyt, aki felel�s a folyamat tervez�s��rt, m�k�dtet�s��rt �S jav�t�s��rt (v.�. „A gazda szeme hizlalja a j�sz�got”). 2)      Tervez�s: alak�tsunk ki olyan strukt�r�t �s fegyelmezett megk�zel�t�sm�dot, amely seg�t meg�rteni, defini�lni �s dokument�lni a folyamat valamennyi alkot�elem�t �S azok k�lcs�nhat�sait (rendszer!). 3)      Ellen�rz�s: biztos�tsuk a hat�konys�got: valamennyi v�gterm�k kisz�m�that� m�don j�jj�n l�tre �S ez egybev�g a vev�k elv�r�saival. 4)      M�r�s: v�zoljuk fel a vev�i ig�nyeket kiel�g�t� teljes�tm�ny-tulajdons�gokat �s �ll�tsuk fel az adatok pontoss�g�ra, gyakoris�g�ra vonatkoz� felt�teleket. 5)      Jav�t�s: n�velj�k a folyamat hat�soss�g�t azzal, hogy v�glegesen be�p�tj�k az azonos�tott jav�t�sokat. 6)      Optimaliz�l�s: n�velj�k a hat�konys�got �s a termel�kenys�get azzal, hogy v�glegesen be�p�tj�k az azonos�tott jav�t�sokat.   9)      A TQM mivel �ri el a min�s�g jav�t�s�t? A TQM a min�s�g jav�t�s�t a megel�z�ssel �s a kulcsfontoss�g� folyamatok szisztematikus jav�t�s�val �ri el!   10)  �ltal�ban milyen mulaszt�st k�vetnek el a szervezetek? A 3 s�lyos mulaszt�s: amely g�tolja a szervezeteket az �zleti folyamatok szisztematikus jav�t�s�ban: Ø      Nem azonos�tj�k a kulcsfontoss�g� folyamatokat �s nem nevezik ki a folyamatgazd�t. Ø      Nem alkalmazz�k azt a megk�zel�t�sm�dot, amelynek seg�ts�g�vel �rthet�v� v�lnak a probl�m�k alapvet�/eredend� okai. Ø      A megfelel� dolgok m�r�s�nek elmulaszt�sa.   11)  Ha �n vezet� lenne, akkor a folyamatmenedzsel�s melyik �sszetev�j�re helyezne nagyobb hangs�lyt?     12)  Milyen t�pus� inform�ci�kr�l sz�l a vev�kkel kapcsolatos inform�ci�s folyamat? Ø      Ig�nyek (a termel�k/szolg�ltat�k kif�rk�szik a kor�bbi, a jelenlegi �s a j�v�beli vev�k sz�ks�gleteit �s elv�r�sait a (K+F)-hez. Ø      Rekl�moz�s (a termel�k/szolg�ltat�k t�j�koztatj�k a kor�bbi, a jelenlegi �s a j�v�beli vev�iket a k�sz�lt term�kr�l/szolg�ltat�sr�l, azok jellemvon�sair�l, el�nyeir�l �s hasznoss�gukr�l) Ø      El�gedetts�g ( a termel�k/szolg�ltat�k kif�rk�szik, hogyan �rt�kelik a vev�k az �ltaluk haszn�lt term�ket/szolg�ltat�st, azok �rt�k�t, el�nyeit, h�tr�nyait.   13)  Mit tartalmaz az ig�nyekr�l sz�l� vev�i inform�ci�s folyamat? A termel�k/szolg�ltat�k kif�rk�szik a kor�bbi, a jelenlegi �s a j�v�beli vev�k sz�ks�gleteit �s elv�r�sait a (K+F)-hez.   14)  Mit tartalmaz a rekl�moz�s, mint vev�i inform�ci�s folyamat? A termel�k/szolg�ltat�k t�j�koztatj�k a kor�bbi, a jelenlegi �s a j�v�beli vev�iket a k�sz�lt term�kr�l/szolg�ltat�sr�l, azok jellemvon�sair�l, el�nyeir�l �s hasznoss�gukr�l   15)  Mit tartalmaz az el�gedetts�g, mint vev�i inform�ci�s folyamat? A termel�k/szolg�ltat�k kif�rk�szik, hogyan �rt�kelik a vev�k az �ltaluk haszn�lt term�ket/szolg�ltat�st, azok �rt�k�t, el�nyeit, h�tr�nyait

2006.01.17. 13:53

I.                               A min�s�g, mint vezet�si filoz�fia. TQM.   1.      Mi tesz sikeress� egy v�llalkoz�st? a)      Fogyaszt� �rz�kenys�g, („maradj a fogyaszt� k�zel�ben”, l�gy fogyaszt�orient�lt, ezzel val�s�thatod meg a teljes k�r� fogyaszt�i megel�gedetts�get). b)      Piac�rz�kenys�g, („azzal foglalkozz, amihez �rtesz”, azon a ter�leten –piacon- szerezz versenyel�ny�ket). c)      Az a k�pess�g, amivel egy v�llalat az alkalmazottait arra �szt�nzi, hogy kiv�l� min�s�get �s �rt�ket hozzanak l�tre a fogyaszt� (vev�) sz�m�ra.   2.      Mit �rt�nk szabv�ny alap� min�s�g�rtelmez�sen? A min�s�g a term�k azon tulajdons�ga, hogy mennyire felel meg a t�rv�nyek �ltal meghat�rozott vonatkoz� szabv�nyoknak, el��r�soknak, k�vetelm�nyeknek.   3.      Mit �rt�nk gy�rt�i alap� min�s�g�rtelmez�sen? A min�s�g a term�k azon tulajdons�gainak �sszess�ge, amelyeket a gy�rt� vagy szolg�ltat� a megl�v� adotts�gaival (er�forr�saival) �s az adott k�rnyezeti felt�telek (lehet�s�gek, vesz�lyek) mellett el� tud �ll�tani.   4.      Mit �rt�nk vev�i alap� min�s�g�rtelmez�sen? A min�s�g azt fejezi ki, hogy a forgalomban l�v� term�k mennyire, milyen m�rt�kben el�g�ti ki egy bizonyos fogyaszt�i k�r ig�nyeit. Mert van akinek j� valami, van, akinek nem.   5.      Mit �rt�nk ISO 9000:2000 alap� min�s�g�rtelmez�sen? A min�s�g egy integr�lt �sszess�get jelent, a term�knek vagy szolg�ltat�snak olyan tulajdons�g-�sszess�g�t, amelyek kifejezett �s elv�rhat� ig�nyeket el�g�tenek ki. Tulajdonk�ppen �sszefoglalja az el�z� h�rmat. Az ISO szabv�ny szerint akkor „j�” min�s�g� egy term�k vagy szolg�ltat�s, ha a k�l�nb�z� ig�nyeket egy�ttesen el�g�ti ki.   6.      Mi�rt fontos a teljes k�r� min�s�g? Az�rt fontos, mert a fogyaszt�t (vev�t) a teljes k�r� min�s�ggel lehet megszerezni �s megtartani. Ne felejts�k el: a vev� (fogyaszt�) p�nze tart el benn�nket, tarja el a v�llalatot!   7.      Mi az �zleti siker alapja? Az �zleti siker (egyik) alapja teh�t nem lehet m�s, mint a teljes vev�i (fogyaszt�i) megel�gedetts�g.   8.      Mi minden a TQM? Ø      Egy vezet�si folyamat, egy ir�ny�t�si koncepci�, Ø      Egy menedzsment-m�dszer, Ø      Egy vezet�si filoz�fia, Ø      A v�llalatvezet�snek egy strat�giai eszk�ze, Ø      A min�s�g-biztos�t�snak egy magasabb szinten val� megjelen�se.   9.      Melyek a TQM alapelvei? a)      �zleti siker csak a fogyaszt�k (vev�k) ig�nyeinek megismer�s�vel �s kiel�g�t�s�vel �rhet� el. b)      A min�s�g megval�s�t�s�ban az ir�ny�t� feladat a vezet�s�. (Teljes vezet�i elk�telezetts�g!) c)      A probl�mamegold�s �s a folyamatos jav�t�s eszk�ze a t�nyadatokra alapozott statisztikai oknyomoz�s �s a controlling. d)     A szervezet valamennyi szintj�n minden funkcion�lis egys�g munk�ja jav�t�s�val kell, hogy t�mogassa a min�s�gi c�lok megval�s�t�s�t. e)      A probl�mamegold�s �s a folyamatjav�t�s leghat�konyabb m�dja a t�bbfunkci�s munkacsoportok alkalmaz�sa.   10.  Az �zleti sikeress�ghez milyen k�ls� �s bels� figyelem/�rz�kenys�g/k�pess�g sz�ks�ges �s mi�rt?       11.  Mi�rt mondjuk integr�l� min�s�g�rtelmez�snek az ISO 9000:2000 szerinti min�s�g�rtelmez�st? A term�knek vagy szolg�ltat�snak olyan tulajdons�g-�sszess�g�t, amelyek kifejezett �s elv�rhat� ig�nyeket el�g�tenek ki.   12.  Hogyan �rtelmezi a j� szakemberg�rd�t �s hogyan a j� vezet�st? Ø      A j� szakember g�rda (elk�telezetten �s tudatosan dolgozik a min�s�g�rt, az �rt�kteremt�s�rt). Ø      Az alkalmas (=kiv�l�) vezet�s (k�pes kit�zni a min�s�gi c�lt �s k�pes azt megval�s�tani, megval�s�tatni).   13.  Mi jut esz�be Dr. W.Edwards Deming-r�l? Amerikaik�nt � tan�totta a jap�nokat a min�s�gre, �t tarj�k a vil�gh�r�v� v�lt modern jap�n min�s�g�gy megalapoz�j�nak. Koncepci�it a min�s�gr�l 14 pontban foglalta �ssze 1./ C�lok �lland�s�ga. 2./ A v�ltoz�sokat a menedzsment ir�ny�tja, � a felel�s �rt�k. 3./ �ll�tsuk el� a min�s�get, ne ellen�rizz�k! 4./ Besz�ll�t�khoz val� ragaszkod�s 5./ A rendszer �lland� fejleszt�se 6./ Munkahelyi k�pz�s megszervez�se 7./ A vezet�i fel�gyelet legyen pozit�v! 8./ V�llalati l�gk�r felszabad�t�sa 9./ A k�l�nb�z� v�llalati ter�letek csapatmunk�ja 10./ Feleslegesek a szlogenek, ha nem seg�tik el� a probl�ma megold�s�t 11./ El��r�sok helyett vezet�i ir�ny�t�s 12./ B�szkes�g kialak�t�sa a munkav�llal�kban a munk�juk ir�nt 13./ Hat�kony oktat�si �s motiv�ci�s program 14./ A siker legyen mindenki c�lja!   14.  Mi jut esz�be Masaaki Imai-r�l? A KAIZEN megfogalmaz�ja (A kaizen mozaiksz� a jap�n kai=v�ltoz�s �s a zen=j� szavakb�l sz�rmazik): olyan folyamatos fejleszt�st jelent, amelynek r�szese mindenki, vezet�k �s beosztottak egyar�nt. A KAIZEN filoz�fia azt jelenti, hogy az �letm�dunk –legyen az munk�nk, mag�n�let�nk, t�rsadalmi �let�nk- �lland� fejleszt�sre szorul. A KAIZEN strat�gia �zenete az, hogy egy nap sem telhet el an�lk�l, hogy valamif�le fejleszt�s ne t�rt�njen valahol a v�llalati rendszerben. A KAIZEN elv Jap�nban �letm�dd� v�lt, m�dszertani eszk�zt�r�t a k�vetkez� �br�n l�that� KAIZEN eserny� szeml�lteti   15.  Melyek a min�s�gmenedzsment fejl�d�s�nek f�bb szakaszai? Egy-egy mondattal ismertesse! Ø      Min�s�g-ellen�rz�s: A koncepci�t m�r F.W. Taylor alkalmazta, amikor termel� v�llalatokn�l kivette a munkavezet�k kez�b�l a v�gterm�k ellen�rz�s�t �s azt �n�ll�, erre szakosodott f�ggetlen min�s�gellen�r�kre b�zta. A min�s�gellen�rz�s alapelve, hogy �lland�an �rv�nyes�ljenek az el�re r�gz�tett min�s�gi k�vetelm�nyek. Ø      · Min�s�gszab�lyoz�s: A gy�rt�si/szolg�ltat�si folyamatok k�zben v�gzett folyamat �s term�kjellemz�k m�r�s�vel �s szab�lyoz�s�val biztos�tott�k a kimeneti elv�r�soknak megfelel� jellemz�ket. A min�s�gszab�lyoz�s f� c�lja az ellen�rz�s �s a szab�lyoz�s. Ø      · Min�s�g�gyi rendszerek: A rendszer k�z�ppontj�ban a m�k�d� folyamatok szab�lyozotts�g�nak megteremt�se �s m�k�d�sben az optimum el�r�se �ll. A kialak�tott min�s�g�gyi rendszer biztos�tja a vev�k ig�nyeinek teljes�t�s�ben k�zvetlen�l, vagy k�zvetetten r�sztvev� r�szlegek munk�j�nak �sszehangol�s�t. Ø      · Total Quality Management: Olyan vezet�si filoz�fia �s v�llalati gyakorlat, amely a szervezet k�ldet�s�nek el�r�se �rdek�ben hat�kony m�don haszn�lja fel a szervezet rendelkez�s�re �ll� er�forr�sokat, kiemelten az emberi er�forr�sokat. Jap�n m�dszerekre t�maszkodva az 1980-as �vek k�zep�n fogalmazt�k meg a TQM alapeveit �s filoz�fi�j�t az USA-ban. A TQM azonban nem v�gc�l, nem v�g�llom�s, a fejl�d�s tov�bb folytat�dik, m�g fejlettebb ir�nyzatok fognak kialakulni, els�sorban a ki�lezett versenyhelyzet �s a globaliz�ci� kih�v�sai miatt is.   16.  Ismertessen 5 gondolatot Demingnek a min�s�gr�l alkotott koncepci�j�b�l! 1./ C�lok �lland�s�ga. 2./ A v�ltoz�sokat a menedzsment ir�ny�tja, � a felel�s �rt�k. 3./ �ll�tsuk el� a min�s�get, ne ellen�rizz�k! 4./ Besz�ll�t�khoz val� ragaszkod�s 5./ A rendszer �lland� fejleszt�se 6./ Munkahelyi k�pz�s megszervez�se 7./ A vezet�i fel�gyelet legyen pozit�v! 8./ V�llalati l�gk�r felszabad�t�sa 9./ A k�l�nb�z� v�llalati ter�letek csapatmunk�ja 10./ Feleslegesek a szlogenek, ha nem seg�tik el� a probl�ma megold�s�t 11./ El��r�sok helyett vezet�i ir�ny�t�s 12./ B�szkes�g kialak�t�sa a munkav�llal�kban a munk�juk ir�nt 13./ Hat�kony oktat�si �s motiv�ci�s program 14./ A siker legyen mindenki c�lja!   17.  Milyen �sszef�gg�st tud felfedezni a KAIZEN �s a kiv�l� szervezeti kult�ra k�z�tt? A kaizen mozaiksz� a jap�n kai=v�ltoz�s �s a zen=j� szavakb�l sz�rmazik): olyan folyamatos fejleszt�st jelent, amelynek r�szese mindenki, vezet�k �s beosztottak egyar�nt. A KAIZEN filoz�fia azt jelenti, hogy az �letm�dunk –legyen az munk�nk, mag�n�let�nk, t�rsadalmi �let�nk- �lland� fejleszt�sre szorul. A KAIZEN strat�gia �zenete az, hogy egy nap sem telhet el an�lk�l, hogy valamif�le fejleszt�s ne t�rt�njen valahol a v�llalati rendszerben. A KAIZEN elv Jap�nban �letm�dd� v�lt, m�dszertani eszk�zt�r�t a k�vetkez� �br�n l�that� KAIZEN eserny� szeml�lteti   18.  Hogyan �p�l fel �s mit mutat meg a „Deming l�nc”? A v�llalati sikerhez vezet� utat mutatja be     II.                            TQM, a teljes k�r� min�s�gir�ny�t�s   1)      Mit kell tenni a TQM megval�s�t�sa �rdek�ben? Ø      Meg kell hat�rozni a term�kre/szolg�ltat�sra vonatkoz� ig�nyt (figyelni kell, megismerni kell �s meg�rteni kell a piaci/k�rnyezeti v�ltoz�sokat)! Ø      Le kell ford�tani az ig�nyeket konkr�t m�szaki, fejleszt�si, szervez�si, oktat�si c�lokra, feladatokra! Ø      A feladatokat fel kell bontani folyamatokra! Ø      Meg kell hat�rozni, hogy az egyes folyamatokban kinek mit �s milyen felel�ss�ggel kell tenni! Nem megfeledkezve a hat�rid� fontoss�g�r�l sem! Ø      El kell l�tni a munkat�rsakat eszk�z�kkel, m�dszerekkel, ismeretekkel �s hat�sk�r�kkel (v.�. seg�t� vezet�s)! Ø      M�rni kell az eredm�nyeket �s �sszehasonl�tani a c�lokkal! Ø      �rt�kelni �s min�s�teni kell a folyamatokat! Ø      Sz�ks�ges visszacsatolni a fogyaszt�i inform�ci�kat (mert k�v�ncsiak arra, hogy az �ltaluk adott inform�ci�kkal mi t�rt�nt)!   2)      Mi a vezet�s (menedzsment) feladata a TQM megval�s�t�sa �rdek�ben? Ø      · a min�s�g, mint j�v�k�p kialak�t�sa (gondolkodjunk el, hogy mi�rt!), Ø      · a rendszerszeml�let� gondolkod�s kialak�t�sa (gondolkodjunk el, hogy mi�rt!), Ø      · a min�s�gszeml�let be�p�t�se a v�llalati strat�gi�ba (gondolkodjunk el, hogy mi�rt!), Ø      · a min�s�gi c�lok megjel�l�se (gondolkodjunk el, hogy mi�rt!), Ø      · az emberi er�forr�sok felt�r�sa �s tudatos fejleszt�se (gondolkodjunk el, hogy mi�rt!), Ø      · a vev�/fogyaszt� k�zpont� szeml�let elterjeszt�se (gondolkodjunk el, hogy mi�rt!), Ø      · a munkamegoszt�s fejleszt�se, egy�rtelm� hat�sk�r, felel�ss�gi k�r, feladatk�r meghat�roz�sa (gondolkodjunk el, hogy mi�rt!), Ø      Friss hozz�sz�l�sok] [10-1] Oldal tetej�re