�j bejegyz�s Friss�t�s

2006.12.02. 18:27

37.       Az �llami gazdas�gok megszervez�se �s szerep�k Magyarorsz�gon     –       Az 1945-�s f�ldreform az �llami gazdas�gokra is nagy hat�ssal volt. Ter�let�k 25000 ha-ra cs�kkent. –       az �llami gazdas�gokat 1948-t�l kezdt�k szervezni –       feladata: az eg�sz orsz�g mez�gazdas�gi termel�s�nek �s �llatteny�szt�s�nek korszer� �s min�s�gi alapjainak lerak�sa –       Az 50-es �vekben a parasztok �ltal felaj�nlott s elhagyott f�ldeken is �llami gazdas�gokat hoztak l�tre. -         az �llami gazdas�gok sz�ma 1954.: 494 –       az orsz�g sz�nt�ter�let�nek 11-12%-t m�velt�k –       A 60-as �vekre a sz�muk meghaladta a 300-at �s a ter�let�k pedig el�rte a 970000 ha-t. –       a beszolg�ltat�si terhek, az elvon�sok, a mez�gazdas�gi term�kek alacsony �rsz�nvonala, a gyenge hozamok, a rossz munka nagy m�rt�kben n�velte a gazdas�gok vesztes�geit –       a termel�i �rak rendez�se, a szakemberell�t�s, az eszk�z �s termel�berendez�s ell�t�s, jav�t�sa eredm�nnyel j�rtak –       1959-1967. kialakult nagy�zemi jelleg�k, megszil�rdult szerkezet�k –       1970-es �vekre kombin�tok j�ttek l�tre –       Jelent�s szerepet t�lt�ttek be a gazdas�gok k�z�tti kooper�ci� �s integr�ci� szervez�s�ben, iparszer� termel�si rendszerek kialak�t�s�ban. �llami gazdas�gok: –       B�bolnai –       Ag�rdi –       Szeksz�rdi –       Bajai   �llami erd�szet, mintagazdas�gok az �rdekl�d�knek.                                           38.       A mez�gazdas�gi sz�vetkezeti rendszer kialakul�s�nak f�bb szakaszai Magyarorsz�gon   F�bb szakaszai: 1.) 1945-48. sz�vetkezeti kezdem�nyez�sek �vei 2.) 1948-56. R�kosi id�szak sz�vetkezetes�t�se 3.) 1958-92. magyar termel�sz�vetkezeti modell kialak�t�sa   -         a f�ldreformr�l sz�l� rendelet kimondta a f�ldm�ves sz�vetkezetek megalak�t�s�nak sz�ks�gess�g�t -         1948.07.10-11.: konferencia kimondta, hogy a f�ldm�vessz�vetkezetekbe val� beolvaszt�s�val egys�ges falusi sz�vetkezeti h�l�zatot kell l�trehozni szeg�nyparaszti vezet�ssel -          1948/49-ben: f�ldelkobz�sb�l �s f�ldfelaj�nl�sokb�l a f�ldek egy r�sz�t b�rleti jogviszonyba adt�k -          termel�sz�vetkezeti csoportok: I.                    t�pus: t�bl�s tszcs II.                 t�pus: �tlageloszt�s� tszcs III.               t�pus: k�z�sen termel� tszcs -         a megszor�t� int�zked�sek szerepe a sz�vetkezetes�t�sben -         az els� sz�vetkezeteket 1948-49-ben az �nk�ntess�g elv�nek betart�s�val szervezt�k -         a begy�jt�si terhek szigor�t�s�val igyekeztek nyom�st gyakorolni a be nem l�p� gazd�kra -         bevezett�k az elsz�moltat�st -         megtorpant, majd visszaesett a mez�gazdas�gi termel�s -         kul�k list�k k�sz�ltek -         az elk�vetett hib�k a gazdas�g visszaes�s�hez, az �letsz�nvonal cs�kken�s�hez, a bels� politikai fesz�lts�gek ki�lez�d�s�hez vezetett -         1953.06.: a Nagy Imre vezet�s�vel m�k�d� korm�ny igyekezett a hi�nyoss�gokat megsz�ntetni   11.04. ut�n �j k�zponti hatalom, a Forradalmi Munk�s-Paraszt Korm�ny kezdte meg m�k�d�s�t a gazdas�gpolitika ir�ny�t�s�ban -         fokozatosan megsz�ntett�k a k�telez� tervutas�t�sos rendszert -          �j termel�si, term�kforgalmaz�si �rt�kes�t�si szerz�d�ses rendszert vezettek be -          �j �r, ad�, hitel, �s t�mogat�si rendszereket alak�tottak ki, �j agr�rpolitik�t dolgoztak ki -         a k�telez� beszolg�ltat�si rendszer elt�r�lt�k -         hat�rozatot hoztak t�bb ezer tapasztalt vezet� �s szakember falura k�ld�s�r�l -         a sz�vetkezetes�t�s 1959-61 k�z�tt befejez�d�tt -         n�tt a termel�s, az �ruforgalom, megindultak a mez�gazdas�gi g�pv�s�rl�sok �s beruh�z�sok, n�tt az egy�ni parasztgazd�k j�vedelme -         1961-t�l enged�lyezt�k a g�pv�s�rl�st -         1964-ben megsz�ntett�k a g�p�llom�sokat -         fontos szerepet t�lt�ttek be a h�zt�ji gazdas�gok, korl�tozt�k m�ret�ket -         felismert�k, hogy sokkal jobb eredm�nyeket lehet el�rni, ha a k�z�s gazdas�g �s a h�zt�ji gazdas�gok k�z�tt munkamegoszt�s alakul ki -         l�trehozta a sz�vetkezeti k�z�s tulajdont -         1968. �v reformot k�vet�en old�dtak a k�t�tts�gek -         a leggyorsabban az ipari, szolg�ltat�si ter�leteken v�gzett tev�kenys�g fejl�d�tt -         a 80-as �vek 2. fel�ben a p�nzhi�ny, a nagy kamatok miatt nem tudtak �j g�peket v�s�rolni

2006.12.02. 18:26

29.       Az 1929-33-as gazdas�gi vil�gv�ls�g hat�sa a magyar gazdas�gra, a v�ls�g �llami kezel�se   -         1929.10.24: kirobbant a New Yorki t�zsdekrach: a bankok fizet�k�ptelenn� v�ltak -         Magyarorsz�gon a nemzetgazdas�g eg�sz�nek v�ls�ga a b�csi Creditanstalt 1931.05.05-�n bek�vetkezett fizet�sk�ptelens�ge miatt v�lt s�lyoss� -         07.17: a korm�ny bankz�rlatot rendelt el, bevezette a k�t�tt devizagazd�lkod�st, maxim�lt�k a kivihet� bet�tek �sszeg�t, befagyasztott�k a k�lf�ldre sz�l� kifizet�seket -         Magyarorsz�g a 30-as �vek legelad�sodottabb orsz�g lett: k�lf�ldi tartoz�s: 4.3 milli�rd peng� -         transzfermorat�rium: az MNB-nek a n�psz�vets�gi k�lcs�n kamatainak fel�n k�v�l egy�b m�s ad�ss�gszolg�lati terhet tilos volt b�rmely m�s jegybanknak deviz�ban �tutalni -         a k�lf�ldi hitelez�kkel a t�rleszt�sr�l  korm�ny 3 �vre sz�l� meg�llapod�st k�t�tt -         az �llam k�lf�ldi hitelekhez nem juthatott, ez�rt a gazdas�g finansz�roz�s�t bels� er�b�l kellett megoldani: kiad�sok cs�kkent�se, bev�telek n�vel�se: a ktgvet�s hi�nya lecs�kkent, azt bels� k�lcs�n�k felv�tel�vel lehetett finansz�rozni, nem kellett a bank�pr�st ig�nybe fenni -         a k�lf�ldi valut�k le�rt�kel�se 32%-kal cs�kkentette a magyar ad�ss�g�llom�nyt 1.       Mez�gazdas�gi �s ipari v�ls�g -         a v�ls�g legm�lyebben a mez�gazdas�got �rintette -         megnehez�lt a magyar mez�gazdas�gi, a gabonakivitel -         az orsz�gok megn�velt�k beviteli v�mtarif�jukat, ami az importjuk cs�kken�s�t eredm�nyezte -         1933: Magyarorsz�gon �s Argent�n�ban volt a vil�gon a legalacsonyabb a b�za �ra, a termel�s �nktg-e meghaladta a piaci �rat -         ad�ss�gteher: 1925: 13.5 milli� , 1935: 2200 milli� peng� -         az ad�terhek az �rt�kes�t�sb�l sz�rmaz� �rbev�tel %-ban: 1928: 78% , 1933: 229% -         a korm�ny ad�sv�delmi int�zked�sei: -          mag�negyezs�gi meg�llapod�sok -          kamatm�rs�kl�s -          birtok v�dett� nyilv�n�t�s -          gazdaad�ss�gok rendez�se -          monopoliz�lt�k a mez�gazdas�gi kivitelt -          valuta fel�r fizet�se Þ megdr�gult az import, a cs�kken�st vonta maga ut�n, a k�lkereskedelmi egyens�ly pozit�vv� v�lt -         a mez�gazdas�gban nem a termel�s, hanem az �rak cs�kkentek -         az iparban viszont a termel�s cs�kkent: 1932-33: 20-25%-kal kevesebb mint 1928-ban -         1933: az ipari munkan�lk�liek sz�ma 250 ezer 2.      a gazdas�gi v�ls�g �llami kezel�se -         a v�ls�g ok�nak megsz�ntet�s�hez a piaci eszk�z�k nem voltak elegend�ek: hat�konyabb �llami beavatkoz�sra volt sz�ks�g -         1930: boletta rendszer: a termel�k az �rt�kes�tett min�s�gi b�z��rt a piaci �ron fel�l fel�rat, bolett�t kaptak -         a bolett�t ad�fizet�sre haszn�lt�k, vagy kp-re v�ltott�k -         a sz�ll�t�si tarif�k m�rs�kl�s�vel, a t�rol�si ktg-ek cs�kkent�s�vel seg�tett�k a termel�ket 1934. R�mai egyezm�ny: legnagyobb kedvezm�ny elve 30.       A magyar ipar �s mez�gazdas�g a II. vil�gh�bor� szolg�lat�ban   1932-ben N�metorsz�g fizet�si egyezm�nyt k�t�tt Magyarorsz�ggal, �tt�rtek a bilater�lis kl�ring elsz�mol�sra. A n�met f�l a magyar export 90%-�t iparcikkel kompenz�lta, 10%-ot konvertibilis valut�ban fizette ki. 1.) Ipar haditermel�se –       az ipari termel�sben megn�tt a n�met megrendel�sek ar�nya –       magyar ipart egyre s�lyosabb energia �s nyersanyag korl�toz�sok s�jtott�k –       textiliparban megkezdt�k a gyapot �s gumipitypang szorgalmaz�s�t –       n�tt a k�olaj-kitermel�s –       hadsereg r�sz�re egyre nagyobb t�meg� fegyverzet, hadianyag, j�rm�gy�rt�s –       a textilipar szinte kiz�r�lag hadi megrendel�sre dolgozott –       timf�ldgy�rt�s 4szeres�re, az alum�niumgy�rt�s 7,5sz�r�s�re n�tt –       fejlesztett�k a k�z�s magyar-n�met rep�l�g�pgy�rt�st 2.) Mez�gazdas�g a h�bor� szolg�lat�ban –       a mez�gazdas�g term�ter�lete n�tt, a sz�nt� ar�nya cs�kkent –       kedvez�tlenebb mez�gazdas�gi termel�s felt�telei –       K�rp�talja, Felvid�k, Erd�ly gabon�b�l, szemestakarm�nyb�l, cukorb�l �s sert�sb�l ’behozatalra’ szorult –       Az alacsony termel�si sz�nvonal sz�ks�gess� tette egy hosszabb t�v� fejleszt�si program kidolgoz�s�t 1942. 1 milli�rd peng� k�lts�gvet�si t�mogat�st ir�nyoztak el� a fejleszt�sre: –       �nt�z�s kiterjeszt�se, talajjav�t�s –       h�velyesek termel�s�nek fejleszt�se –       a mez�gazdas�gi term�kek feldolgoz�s�nak �s �rt�kes�t�s�nek a megszervez�se A programb�l nem sok minden val�sulhatott meg, de belterjesebb� v�lt a mez�gazdas�g.   31.       A mez�gazdas�gi term�k-beszolg�ltat�s, a lakoss�gi fogyaszt�s korl�toz�sa a II. vil�gh�bor� idej�n Magyarorsz�gon   Az �llam a h�bor� kit�r�sekor z�rolta a mez�gazdas�gi term�nyek bizonyos k�r�t. I. l�p�sben: keny�rgabona, h�velyesek, kukorica, burgonya II. l�p�sben: cukorr�pa, doh�ny, ipari n�v�nyek K�vetkez� int�zked�s a fejadag bevezet�se volt, keny�rgabona 200kg/�v, zs�r 11kg/�v. 1942. �sze, mez�gazdas�gi term�nybeszolg�ltat�si rendszer (Jurcsek f�le pontrendszer), a term�f�ld minden aranykorona �rt�ke ut�n �vente 50 egys�gnyi term�ket kellett beszolg�ltatni: 10 egys�g keny�rgabona, 10 egys�g zsirad�k, 30 egys�g szabadon v�lasztott term�ny. A beszolg�ltat�si k�telezetts�gen fel�li term�kekkel a termel�k szabadon rendelkezhettek, az �nell�t�son k�v�li r�szt a szabadpiacon �rt�kes�thett�k. A hadsereg �s a lakoss�g �lelmiszerell�t�sa egyre nehezebb� v�lt, ez a n�met h�bor�s g�pezet egyre n�vekv� ig�nye miatt t�rt�nt. Lakoss�gi fogyaszt�s korl�toz�sa –       1941. fogyaszt�i v�s�rl�si k�nyv bevezet�se, v�s�rl�sok r�gz�t�se –       korm�ny 1940. �sz, cukorjegy bevezet�se –       h�stalan napok bevezet�se (kedd, szerda, p�ntek) –       1942, tejjegyrendszer, h�sjegyrendszer, toj�s, burgonya –       feketepiac vir�gz�snak indul, annak ellen�re, hogy ott minden term�k dr�g�bb K�nyszerrendszab�lyok bevezet�se –       K�zponti ir�ny�t�s al� vont�k az energiagazd�lkod�st –       Lakoss�g sz�m�ra adagolt�k az ipari fogyaszt�si cikkeket is                                         32.       Magyarorsz�g II. vil�gh�bor�s vesztes�gei, j�v�t�teli k�telezetts�gei   1.       n�pess�gcs�kken�s, n�pess�gv�ltoz�s -         120-160 ezer katona halt meg a frontokon -         400 ezer zsid� vesztette �let�t a koncentr�ci�s t�borokban -         514 ezren estek hadifogs�gba -         az orsz�g k�zvetlen h�bor�s embervesztes�ge 850-900 ezer f�re tehet� -         a gy�ztes nagyhatalmak Potsdamban meg�llapodtak abban, hogy a k�z�p �s kelet eur�pai �llamokb�l a n�met nemzetis�g� lakoss�got k�nyszer-kitelep�t�ssel N�metorsz�gba kell telep�teni: ez f�lmilli� embert �rintett, 1950-ig 240 ezret telep�tettek ki -         1946: k�nyszerkitelep�t�sre ker�lt sor -         1946.02.27: egyezm�ny szerint ah�ny magyarorsz�gi szlov�k �nk�ntesen jelentkezett, a csehszlov�k hat�s�gok ugyanannyi magyart t�vol�thattak el az orsz�gb�l -         a ki �s betelep�t�sek kb 1 milli� embert �rintettek: ez gazdas�gi kult�r�t, beilleszked�si zavart jelentett 2.      anyagi jelleg� h�bor�s vesztes�gek -         a gazdas�g h�bor�s vesztes�ge 22 milli�rd peng� volt -         a legnagyobb puszt�t�sokat a g�p, a textil, az �lelmiszer, �s a vegyipar szenvedte -         a gy�ripar h�bor�s k�rai meghaladt�k a 2.1 milli�rd peng�t -         az orsz�g k�zleked�se megb�nult: a hidakat felrobbantott�k, az �th�l�zat s�lyos k�rokat szenvedett -         a vas�ti s�nh�l�zat 40%-a pusztult el -         a k�zleked�s k�rai meghaladt�k a 3.7 milli�rd peng�t -         a mez�gazdas�g k�rai szint�n 3.7 milli�rd peng� -         a nagybirtokok magt�rait, �llat�llom�ny�t a n�metek evaku�lt�k 3.       j�v�t�teli k�telezetts�g -         1945.01.20-i ideiglenes fegyversz�neti egyezm�ny szerint Magyarorsz�gnak az okozott k�rok r�szleges megt�r�t�se �rdek�ben 300 milli� USD �rt�k� k�rt�r�t�st kellett fizetni: 200m SZU, 70m Jugo, 30m Cseheknek -         a megsz�ll� csapatok sz�m�ra p�nzbeli, �lelmiszer �s egy�b �ru �s eszk�zsz�ll�t�si k�telezetts�get �rt el� a magyar f�lnek -         ezt a megterhel�st a h�bor� s�jtotta orsz�g m�r nem tudta elviselni, sz�ll�t�si hat�rid� kedvezm�nyt kapott -         a SZU a petrozs�nyi sz�nb�ny�k �tenged�se fej�ben 12 m USD-ral cs�kkentette a fizetend� �sszeget, v�g�l 131m USD-t fizetett az orsz�g -         a potsdami meg�llapod�sok alapj�n a Magyarorsz�gon lev� n�met vagyon a SZU tulajdon�ba ment �t -         a h�bor� alatt a magyar-n�met kereskedelmi kapcsolatokban felhalmoz�dott 280 mUSD magyar k�vetel�st a SZU kapta meg -         a n�metekkel szemben fenn�ll� 30 m USD tart�st is a SZU kapta meg -         a fizet�si k�telezetts�g egy�ttesen 580 mUSD   33.       A II. vil�gh�bor� ut�ni �jj��p�t�s megszervez�se Magyarorsz�gon (1945-1947)   1944. dec. 22. Ideiglenes Nemzetgy�l�s �ssze�lt �s megv�lasztotta Magyarorsz�g Ideiglenes Korm�ny�t Ideiglenes Korm�ny feladatai –       Ideiglenes fegyversz�neti egyezm�ny �s had�zenet N�metorsz�gnak –       Demokratikus �llam int�zm�nyrendszer�nek kialak�t�sa –       Demokratikus hadsereg �s rend�rs�g fel�ll�t�sa –       F�ldreform megszervez�se –       H�bor�s romok eltakar�t�sa –       K�zleked�s megszervez�se –       K�zell�t�s megszervez�se Tev�kenys�ge alapj�ul elfogadta a Magyar Nemzeti F�ggetlens�gi Front programj�t, 1944. december 3-�n Szegeden fogadt�k el. A program gazdas�gi c�lja az orsz�g �jj��p�t�s�nek k�rd�se.

2006.12.02. 18:25

19. Magyarorsz�g a Habsburg Birodalomban, a Birodalom gazdas�gpolitik�ja �s eszk�zrendszere   1.) Mo. a Habsburg Birodalomban A t�r�k ki�z�se �s a karl�cai b�ke ut�n az egykori magyar kir�lys�g a Habsburg Birodalom r�sz�v� v�lt. A Habsburg H�z f� c�lkit�z�se, �s t�rekv�se az volt, hogy Magyarorsz�got a birodalom al�vetett tartom�ny�v� v�ltoztassa. Ez ellen II. R�k�czi Ferenc vezet�s�vel szabads�gharcot ind�tottak. A szabads�gharc f� c�lkit�z�seit sajnos nem tudta el�rni �s 1711-ben a szatm�ri b�ke b�keszerz�d�s�ben megegyez�sre ker�lt sor. A magyar rendek a Habsburg dinaszti�t a kir�lyi hatalom �r�kletes birtokos�v� nyilv�n�tott�k. Ezt k�vet�en sz�mos, a Habsburg uralom megszil�rd�t�s�t szolg�l� t�rv�ny sz�letett. Pragmatica Sanctio: Habsburgok �r�k�s�d�is rendj�t szab�lyozt�k, a Magyar kir�lys�g feloszthatatlanul �s elv�laszthatatlanul egy�ttesen r�sze a birodalomnak. 2.) Habsburg Birodalom gazdas�gpolitik�ja A Birodalom gazdas�gpolitik�j�t 2 szempontb�l sz�ks�ges �rt�kelni: a.) a Birodalom gazdas�gi egys�g�nek megteremt�s�t szolg�l� gazdas�gpolitika - egys�ges p�nzrendszer bevezet�se - �j v�mrendszer kialak�t�sa - m�rt�kek egys�ges�t�se - alattval�kr�l val� gondoskod�s b.) Birodalmon bel�li munkamegoszt�s kialak�t�sa             A Birodalom vezet�se a haz�nk gazdas�g�nak sz�nt szereppel: - nyersanyag biztos�t�sa - iparcikk jelent�s felvev� piaca - mind nagyobb r�szv�tel az �lelmiszer ig�nyek kiel�g�t�s�ben A munkamegoszt�sban kialak�tott szerepet az Udvar v�m- �s �rpolitik�val szab�lyozta: - Birodalmat v�d�v�m hat�rral vette k�r�l - bels� v�mhat�rok l�trehoz�sa, 1754. osztr�k-magyar kett�s v�mrendszer - Magyarorsz�g sz�m�ra kedvez�tlen cserear�ny, az alapvet�en nyersanyag termel� szerep g�tolta az ipar fejl�d�s�t                                             20.       A majors�gi �rutermel�s fejl�d�se a XVIII. sz�zad m�sodik fel�ben Magyarorsz�gon   A mez�gazdas�gi termel�s n�vel�s�nek els�dleges eszk�ze volt a term�ter�let n�vel�se, irt�sf�ldek n�vel�se �tj�n, k�tnyom�sos f�ldm�vel�si form�val (ugar cs�kkent�s�vel). A XIX. sz�zad els� harmad�ban a term�ter�let nagys�ga el�rte a 40 milli� holdat, a ter�let kihaszn�l�s megk�zel�tette a 70%-ot. A piaci ig�nyek b�v�l�se, h�bor�k nagym�rt�kben megn�velt�k az �lelmiszer ir�nit ig�nyeket. A f�ldesurak a kunjunkt�r�t azzal igyekeztek kihaszn�lni, hogy fellend�tett�k a majors�gi termel�st. Ezt els�sorban az allod�lis ter�letek n�vel�s�vel k�v�nt�k el�rni, �s ennek �rdek�ben sok helyen megcsonk�tott�k a jobb�gytelkeket. A majors�gi ter�letek n�vel�se az uradalmak �zemi m�ret�t jelent�sen megn�velte. A f�ldesurak felhagytak a csak �nell�t�sra termel�ssel, kialakult az �rutermel�s, ami els� l�p�s a t�k�s viszonyok kialakul�s�nak �tj�n. Az uradalmak ir�ny�t�s�t egyre t�bb helyen a fizetett szakemberek vett�k �t a famili�ris ir�ny�t�s helyett: - tiszttart�: az uradalom �l�n �llt - sz�mtart�: adminisztr�ci�t v�gezte - kaszn�r: n�v�nytermel�s ir�ny�t�sa - vincell�r: sz�l�szet, bor�szat ir�ny�t�sa Nagyobb uradalmakban az adminisztr�ci� ellen�rz�s�re sz�mvev�t alkalmaztak. Az uradalmak elk�l�n�lt �s �n�ll� m�k�d�s� ker�leteiben az ir�ny�t�st az isp�n l�tta el. - pajtab�r�: n�v�nytermel�s vezet�je - pint�r: sz�l�szet ir�ny�t�ja - majoros – gazda(asszony): �llattart� telep ir�ny�t�ja A szakk�pzett ir�ny�t� szakemberek ir�nti ig�nyek kiel�g�t�s�t volt hivatva a Keszthelyi Georgikon, majd a Magyar�v�ri Gazdak�pz� Tanint�zet. A konjunkt�ra hat�s�ra n�h�ny nagybirtokot mintagazdas�gg� fejlesztettek. Korszer�bb talajm�vel�st, magasabb technik�t, talajer� ut�np�tl�st, �j fajt�kat alkalmaztak. Kiiktatt�k az ugart, hely�n kap�s n�v�nyeket termeltek.             21.             Az 1767. �vi �rb�ri rendelet kiad�s�nak sz�ks�gess�ge �s tartalma   Az �llam nem n�zhette t�tlen�l a jobb�gyok szabad k�lt�zk�d�si jog�nak megsz�ntet�s�t, birtokk�ptelens�g�t, �r�k�s r�gh�z k�t�s�t. Az �llami beavatkoz�s legd�nt�bb c�lja a f�ldesurak jobb�gyok �ltal haszn�lt f�ldjeik feletti rendelkez�si jogosults�g�nak korl�toz�sa. Mindezek egy�ttesen indokolt�k, hogy M�ria Ter�zia 1767-ben kiadja az �rb�li rendelet�t. Tartalma: -          �r�k�s paraszti f�ldhaszn�lati jog: a jobb�gyok �ltal haszn�lt f�ldter�letet a f�ldesurak nem cs�kkenthett�k, nem csatolhatt�k a majors�gi f�ldh�z. A kollekt�v jog azt jelentette, hogy az a jobb�gys�g eg�sz�t illeti meg, megakad�lyozta, hogy az �rb�res f�ldek kiker�ljenek a jobb�gys�g haszn�lat�b�l, azt ne lehessen az ad�t nem fizet� majors�gi f�ldd� v�ltoztatni -          megsz�ntette, hogy a jobb�gytelekhez tartoz� f�ldet �vente �jraossz�k: azzal, hogy a jobb�gy �lland� jelleggel ugyanazokat a f�lddarabokat haszn�lta, �szt�n�zte a f�ld term�k�pess�g�nek a jav�t�s�t, termel�st seg�t� r�ford�t�sokat. -          Egys�ges rendszerbe foglalta a j�rad�kokat: f�ldter�letek min�s�gi oszt�lyoz�sa, majd egy telek m�ret�nek meghat�roz�sa ·          1 hold h�zk�r�li f�ld ·          a falu hat�r�ban 16-40 hold sz�nt�f�ld ·          4-15 hold r�t k�z�s haszn�lati jog a legel�, erd�, hal�sz� vizekre –         jobb�gyj�rad�k form�j�nak meghat�roz�sa �s maximaliz�l�sa: (jobb�gy tartozik 1eg�sz telek ut�n) ·          1 ft f�ldb�r/�v ·          kilenced term�s ·          �vi 52 nap ig�s, vagy 104 nap gyalogrobot ·          konyhai aj�nd�k Az �rb�ri rendelet kiad�s�t a v�rmegyei nemess�g tiltakozva fogadta.                       23.       A jobb�gyfelszabad�t�s �s a k�ztehervisel�s rendez�se Magyarorsz�gon, az 1853-as Kir�lyi p�tens   1785. II. J�zsef megsz�ntette a jobb�gy elnevez�st, a f�ldh�z k�t�tts�get, k�telez� szem�lyes szolg�latot, kimondta a jobb�gy ing� javai feletti rendelkez�si jog�t, szabad p�lyav�laszt�s �s n�s�l�s jog�t. A nemess�g r�sz�r�l a fogadtat�s ellentmond�sos volt. a.1839-40. orsz�ggy�l�s t�rv�nyt fogadott el: a jobb�gy megv�lthatja szem�lyes �s dologi f�gg�s�g�t, csak kev�s jobb�gy tudta megfizetni b.A jobb�gys�g felszabad�t�s�ra Gr�f Batthy�nyi Lajos minisztereln�k el�terjeszt�s�ben az �prilisi t�rv�nyek alapj�n ker�lt sor. c. Ferdin�nd kir�ly �ltal szentes�tett t�rv�ny megsz�ntette a jobb�gys�got, az �sszes jobb�gyj�rad�kot d.Az �rb�res f�ldek jelent�s r�sz�t parasztok tulajdon�ba adta, ami�rt a f�ldesuraknak �llami k�rp�tl�st �g�rt e.A szabads�gharc lever�se ut�n a Habsburg uralom a forradalmi v�vm�nyok t�bbs�g�t megsemmis�tette, de a jobb�gyrendszer elt�rl�s�t fenntartotta f.  1853: Magyarorsz�gon Ferenc J�zsef �ltal kiadott P�tens ezeket szentes�tette, 1854: Erd�lyben is kiad�sra ker�lt g.elismerte a f�ldes�ri jogok �s jobb�gyi k�telezetts�gek megsz�n�s�t, az �rb�res f�ldek paraszti tulajdonba ker�l�s�t h.1853: k�rp�tl�si �s f�ld tehermentes�t�si ny�lt parancs: �llamilag garant�lt k�tv�nyek kibocs�t�s�val rendezte a f�ldesurak k�rtalan�t�s�t, 5%-os kamatoz�s�ak, t�rleszt�s 50 �v alatt, felhaszn�lhat� befektet�sekre i.   a kereslet-k�n�lat f�ggv�ny�ben v�ltoz� �rfolyam jellemezte j.  1848 v�vm�nya: a k�ztehervisel�s bevezet�se, elt�rl�sre ker�lt a nemesi ad�mentess�g k. az osztr�k ad�rendszer ker�lt bevezet�sre, az ad�terhek n�vel�s�vel j�rt Ad�rendszer csoportjai: a.)    egyenes ad�k: f�ld, h�z, kereseti �s j�vedelmi ad�k b.)    k�zvetett ad�k: fogyaszt�si ad�, j�ved�kek, v�mok, illet�kek

2006.12.02. 18:25

A rendi �llam kialakul�sa, l�nyege, az �risz�k �s a pallosjog Magyarorsz�gon   1.) Rendi �llam kialakul�sa 1301-ben meghalt az utols� �rp�d-h�zi kir�ly, III. Andr�s. Magyarorsz�gon a kir�lyi birtokviszonyok sz�testek. Kialakultak a b�r�i lig�k. N�h�ny b�r� eg�sz v�rmegy�nyi vagy orsz�gr�sznyi ter�lettel rendelkezett. K�z�l�k legismertebb Cs�k M�t� volt. A kir�lyi v�rmegye szervezete felbomlott, kialakult a nemesi megye, �l�k�n a megyeisp�nnal mellette a nemesek k�z�l kiker�l� szolgab�r�kkal. Az �rp�d-korban a politikailag fontos d�nt�sek a kir�lyi tan�csban sz�lettek. A XIII. sz�zad k�zep�n a t�rv�nyhoz� gy�l�seken a f�papokon �s a b�r�kon k�v�l megjelentek a nemesnek tartott kir�lyi szerviensek is. A rendi jelleg� orsz�ggy�l�s els�k�nt 1298-ban �l�sezett.  Ekkor Magyarorsz�gon a v�rosi polg�rs�g m�g csak kialakul�ban volt. Rendi szervez�d�s�k, s az orsz�ggy�l�sben val� k�pviselet�k a XIV-XV. sz�zadban val�sult meg. A rend a t�rsadalom olyan csoportj�t jelentette, amelynek saj�tos, a t�bbi csoportt�l elt�r� jogai, azaz rendi kiv�lt�sagai voltak. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) uralkod�s�nak ideje alatt megkezd�d�tt a v�rosi polg�rs�g rendi szervez�d�se, k�veteik megjelentek az orsz�ggy�l�sben. Kialakult a klasszikus rendi �llam, ahol 4 rend osztozott hatalmon: f��ri rend, f�papi rend, k�znemesi rend, v�rosi polg�rs�g rendje. Legfontosabb t�rv�nyhoz�i int�zm�ny a rendi orsz�ggy�l�s lett. A rendi szervez�d�sb�l teljesen kihagyt�k a jobb�gys�got. A jobb�gys�g feletti hatalomgyakorl�sban egyet�rt�s volt. 2.) �risz�k, pallosjog �risz�k: a f�ldbirtokos nemesek b�r�skodhattak jobb�gyaik �s birtoktalan szolg�ik felett. �risz�k tart�sa �s a b�r�skod�s joga minden f�ldbirtokost megilletett. Pallosjog: nem kaphatott minden birtokos, az kir�lyi kegy �s adom�nyoz�s t�rgya volt. Aki pallosjogot kapott az a birtok�n bit�f�t �s m�s k�nz�eszk�zt �ll�tott fel, s a tetten �rt gonosztev�t el�t�lhette, megk�nozhatta, hal�los �t�let�t v�gre is hajthatta.       16. Ipar-, kereskedelem-, p�nz�gyek a XVI-XVII. sz�zadban Magyarorsz�gon   Az orsz�g 3 r�sze v�mk�lf�ldd� v�lt: megnehez�tette az orsz�gr�szek k�z�tt �s a hat�rokon t�li �rucsere forgalom n�vel�s�t, v�mot kellett fizetni A hazai (bel)kereskedelem v�ltoz�sa -         a keresked�k, kalm�rok saj�t h�zaikban, b�relt helyis�gekben �rus�tott�k port�k�ikat -         a bolti kereskedelem saj�tos formav�ltozata kocsma �s kocsm�val �sszekapcsolt vend�gfogad� -         helyi piacokat hetenk�nt 1-2 alkalommal tartottak: mez�gazdas�gi term�kek, �l� �llatok -         orsz�gos v�s�rok, sokadalmak: �vszakonk�nt, mez�gazdas�gi term�kek, �l� �llatok, hazai �s k�lf�ldi iparosok term�kei: budai, feh�rv�ri, tatai �s nagyv�radi, debreceni k�lkereskedelem fejl�d�se, v�ltoz�sa -         az orsz�g 3 r�szre szakad�sa nem akad�lyozta meg a k�lkereskedelem �ruforgalm�t, de n�tt az egym�s k�z�tti t�vols�gi kereskedelem -         emelkedett az �l�marha, a juhok, a lovak k�lpiaci �ra Þ �szt�nz�en hatott a kivitelre: 1580-ban: 180-200ezer -         a zsitvatoroki b�kek�t�s ut�n lecs�kkent a kereslet, az �rak zuhantak -         a 30 �ves h�bor� idej�n ism�t n�tt a kereslet, emelkedtek az �rak -         a XVII. sz-ban a k�lf�ldi konkurenci�val is sz�molni kellett -         sz�mottev� volt a borkivitel -         a magas k�lts�gek miatt nem volt jelent�s a gabona kivitel -         a b�nyaipari term�kek k�z�l a s�, a r�z�rc, a r�zlemez exportja volt a jellemz� -         a forgalom t�bb mint 2/3-�t a kivitel, 1/3-�t a behozatal teszi ki -         a kivitel �l�n az �l� �llat 80-90% -         a behozatal �l�n a textili�k 68-72% P�nz�rt�kviszony -         egyre nagyobb szerepet kaptak a p�nz�rt�kviszonyok -         a v�s�rokban v�s�rb�r�k �gyeltek a rendre, beszedt�k a helyp�nzt, a v�mot -         a boltokban, a helyi piacokon, v�s�rokon k�szp�nzzel fizettek, megjelent a fel�r�s int�zm�nye, a h�k�zi hitel -         az orsz�gos v�s�rokon megjelentek ad�slevelek -         az ad�h�tral�k �s az �ruhitel rendelkez�s�nek hat�ridej�n �sszekapcsolt�k a v�s�r idej�vel -         a XVI-XVII. szi Magyarorsz�g p�nzneme az aranyforint, duk�t n�ven szerepelt a k�ztudatban -         a XVI. sz. els� fel�ben ez�stveret� tall�r ker�lt az orsz�gba -         a leggyakoribb fizet�si eszk�z a magyar d�n�r -         a h�dolts�gi ter�leteken a t�r�k akcse -         az �szaki hat�rvid�ken a lengyel garas -         nyugaton az osztr�k �s n�met krajc�rok         A mez�gazdas�g helyzete a XVI-XVII. sz�zadban Magyarorsz�gon   -         a XVI-XVII. sz f�ldtulajdon strukt�r�ja: -       kir�lyi f�ldtulajdon: 9-10% -       egyh�zi f�ldtulajdon 19-21% -       szabad kir�lyi v�rosok 1-2% -       vil�gi f�ldes�ri tulajdon 68-70% -         nagy sz�mban rendelkeztek f�ldtulajdonnal k�z�p �s kisnemesek -         a t�r�kkel v�vott h�bor�, a bels� viaskod�sok, a 15 �ves, majd a 30 �ves h�bor� felem�sztett�k az orsz�g, a f�ldbirtokosok j�vedelm�t -         a j�vedelem n�vel�se: n�velik a majors�gi gazd�lkod�st, a jobb�gyok ad� �s j�rad�k terheit   1.       az allodi�lis gazd�lkod�s n�vel�se -         a f�ldbirtokosok f�ldtulajdonaiknak kis r�sz�t tartott�k meg, nagyobb r�sz�t felosztott�k m�vel�sre a jobb�gyok k�z�tt -         a majors�gi gazd�lkod�s haszna a f�ldbirtokost illette -         az allodi�lis f�ldek ter�let�nek �s ar�ny�nak n�vel�se: a paraszti haszn�lat� jobb�gyf�ldek kisaj�t�t�sa, az irt�sf�ldek ig�nybev�tele, a k�z�s haszn�lat� ter�letek egy r�sz�nek tilalmass� t�tele, az egyh�zi birtokok hit�j�t�s miatti kisaj�t�t�sa -         a jobb�gyf�ldek kisaj�t�t�sa Magyarorsz�gon a XVI-XVII. sz-ban elszigetelt jelens�g volt -         a pusztatelkeket a m�veletlen�l hagyott, gazd�tlan jobb�gyf�ldeket csatolt�k a majors�gi f�ldekhez -         az uras�gi f�ldekhez val� csatol�s gyakrabban fordult el� a kis �s a k�z�pnemesi birtokok eset�ben -         az irt�sf�ldek ig�nybev�tele gyakrabban el�fordult, mint a jobb�gytelkek kisaj�t�t�sa -         azok az uradalmi majors�gok, amelyeket ig�nybe vett irt�sf�ld�n alak�tottak ki: a f�ldbirtokos a jobb�gyfalvak, mez�v�rosok lakosaival napsz�mb�rbe irtatta az erd�t, s a kiirtott erd� ter�let�n l�tes�tett majors�gi sz�nt�t., a f�ldbirtokok a jobb�gys�g irt�sf�ldjeinek egy r�sz�t kibecs�ltet�s �tj�n csatolta a majors�gi ter�letekhez -         a k�z�s ter�letek egy r�sz�nek tilalmass� t�tele: megv�ltoztatt�k a kor�bban osztatlanul k�z�s haszn�latban �ll� ter�let eredeti rendeltet�s�t, a jobb min�s�g� legel� egy r�sz�t r�tt� nyilv�n�tott�k -         az egyh�zi birtok kisaj�t�t�sra a reform�ci� sor�n ker�lt sor -         a majors�gi gazdas�gokban foglalkoztatottak k�l�nb�z� c�meket v�geztek munk�t: -          �ves b�resk�nt: h�zatlan zsell�reket foglalkoztattak, b�r�ket term�szetben �s p�nzben kapt�k -          id�nymunk�sok vagy napsz�mosok: h�zas zsell�rek, ig�nyesebb mez�gazdas�gi munk�kat v�geztett�k vel�k, b�r�ket p�nzben kapt�k -          a r�szesmunk�sok az id�nymunk�sok egyik v�ltozata: arat�skor �s gabonacs�pl�skor alkalmazt�k �ket, b�r�ket term�szetben, a term�s meghat�rozott h�nyadak�nt kapt�k -          robotmunka: a jobb�gys�g ingyenmunk�ja 2.      a robotterhek n�vel�se -         a f�ldbirtokosok j�vedelemn�vel�s�nek m�sik form�ja a jobb�gyterhek n�vel�se: a jobb�gy saj�t munkaerej�vel, gyalog robottal, igaerej�vel, munka �s termel�eszk�zeivel teljes�tette munkaj�rad�kfizet�si k�telezetts�g�t -         a robotk�telezetts�g nagys�g�t t�bb t�nyez� befoly�solta: -          a telek nagys�ga -          hogy a jobb�gy igaer�vel, vagy gyalogosan tett eleget robot k�telezetts�g�nek (a tart�s igaer� k�ptelens�g a telki �llom�ny elv�tel�t vonhatta maga ut�n) -          a jobb�gy jogi helyzete: az �jabban bek�lt�z�k kevesebb, az �r�k�s jobb�gyok t�bb robotot teljes�tettek (harmadhetes �rdolga: heti 2 nap, m�sodhetes �rdolga: heti 3 nap) -         a term�nyj�rad�k, a term�szetbeni kilenced ebben az id�szakban nem v�ltozott -         n�tt a jobb�gyokt�l k�vetelt konyhai aj�nd�kok mennyis�ge 3.       a jobb�gy-paraszti f�ldhaszn�lat -         a XVI-XVII. sz-ban ellent�tes ir�ny� v�ltoz�s kezdett kialakulni -         ahol a jobb�gyok sz�m�hoz k�pes b�vebben volt f�ld, kialakultak a k�tbeltelkes telep�l�sek: a jobb�gyok lak�h�zai mellett nem, vagy csak alig voltak gazdas�gi �p�letek, erre a c�lra a belter�leten k�v�l, a telep�l�s k�r�li sz�ll�skertek szolg�ltak -         az orsz�g m�s t�rs�geiben felgyorsult a telek elapr�z�d�s: r�szben az �r�kl�s, r�szben a jobb�gyok anyagi helyzet�nek roml�sa miatt -         a zsell�rek k�z�l sokan juthattak f�ldhaszn�lathoz az irt�s �s b�rf�ldek b�rletei r�v�n -         a jobb�gy vagy zsell�r az irt�sf�ldeket sok esetben mag��nak tudhatta: adhatta, vehette, f�ldes�ri tulajdonjogot nem s�rtett vele -         a f�ldes�ri terheket a mindenkori tulajdonosnak kellett teljes�teni 4.       f�ldm�vel�s, n�v�nytermeszt�s -         a 2 �s 3 nyom�sos f�ldm�vel�s volt a jellemz� -         a kor�bban m�velt sz�ntott ter�letek egy r�sze ism�t legel�v� v�lt -         a talaj t�panyagut�np�tl�s�t az ist�ll�tr�gy�z�ssal igyekeztek megoldani -         a sz�nt�st ekevassal, csoroszly�val ell�tott faek�vel v�gezt�k -         1-1 jobb�gy ha m�lyebben akart sz�ntani t�rsulnia kellett cimbor�j�val, k�lcs�n�sen kiseg�tett�k egym�st -         elkezdt�k a lovak fogatol�s�t, �s a lovakkal val� sz�nt�st -         gabon�k: rozs. b�za, �rpa, k�les -         az arat�st kasz�val �s sarl�val v�gezt�k -         kerti n�v�nyeket is termeltek a falusi h�z k�r�li sz�nt�kon (h�velyesek: bab, bors�, lencse, sal�ta �s k�poszta, t�k, dinnye, uborka, hagymaf�l�k, r�paf�l�k, m�k, koml�, torma, paprika, gy�m�lcs�k: alma, szilva, k�rte, cseresznye, meggy, barack) -         a sz�l�t termel� vid�kek: Toka hegyalja, Eger, M�tra vid�ke 5.       �llattart�s, �llatteny�szt�s -         pusztai: a nagy magyar Alf�ld�n -         havasi: a sz�kelyf�ld�n, Felf�ld k�rny�k�n: a helyi k�z�ss�gek hasznos�tott�k, a legel�kr�l sz�n�t takar�tottak be, ezt k�vet�en j�rhatt�k az �llatok., a legel�b�rt term�szetben �llap�tott�k meg -         transhum�l�: Erd�ly d�lkeleti r�sz�n a Havasalf�ld�n, tavaszt�l �szig: felhajtott�k a hegyi legel�kre, amikor zordabbra fordult az id�j�r�s leh�z�dtak a v�lgyekbe -         az �llattart�s �gazatai k�z�tt a legfontosabb a szarvasmarha: az �venk�nti kivitel meghaladta a 100e darabot, igavon�sra alkalmas -         a l�tart�s szer�nyebb m�rt�kben terjedt el: a magyar sz�rmaz�s�ak keresettekk� v�ltak az orosz a lengyel �s m�s eur�pai orsz�gok piacain -         a juhtart�st a hegyvid�ki legel�k�n, az alf�ldi puszt�kon is kedvelt�k -         a sert�start�st a makkoltat�sra alapozt�k, f�k�nt erd�k�zeli telep�l�seken kedvelt�k -         a baromfitart�s �ltal�noss� v�lt az uradalmakban: ty�kf�l�k, liba, kacsa, gy�ngyty�kok, pulyk�k

2006.12.02. 18:24

Az ipari forradalom els� hull�m�nak f�bb jellemz�i   1.) Az ipari forradalom v�vm�nyai megalapozt�k az ipari termel�s technikai sz�nvonal�t, a modern nagyipar kialakul�s�t, a termel�s soha nem l�tott mennyis�gi n�veked�s�t Az ipari forradalom nem egy gazdas�gi, t�rsadalmi robban�s, hanem egy folyamat. Olyan jelens�g, ami minden orsz�gban v�gbement. Hat�sa nem csak a termel�kre, hanem a t�rsadalmi viszonyokra is jelent�s hat�ssal volt. 2.) Az ipari forradalom els�sorban �s d�nt�en az ipari termel�sre hatott - 1733. J. Kay pamutipar, rep�l�vet�l� - 1738. v�ziker�k meghajt�s� fon�g�p - 1769. �j mechanikai er�forr�s a WATT f�le g�zg�p feltal�l�sa - vastermel�s fokoz�sa, koh�szat fejl�d�se, koksz feltal�l�sa - g�pipar fejleszt�se, g�pek, berendez�sek nagyobb mennyis�g� el��ll�t�sa - Angli�ban az ipar veszi �t a vezet� szerepet - �j ipari v�rosok �s gazdas�gi k�zpontok kialakul�sa, �th�l�zat, k�zleked�s, vas�t�p�t�s, haj�z�s - megn�vekedett Anglia k�lkereskedelme, vil�gpiacon bet�lt�tt szerepe - a g�pekkel v�gzett termel�s miatt a k�zm�vesek sokas�ga ment t�nkre �s v�lt b�rmunk�ss� 3.) Az ipari forradalom a mez�gazdas�gra is jelent�s hat�ssal volt Megn�vekedett a mez�gazdas�gi munkaer� ig�nye, ami nagy r�sz�t a falu biztos�tott, g�zeke, arat�g�p, g�zcs�pl�g�p megjelen�se, n�velt�k a mez�gazdas�gi munka termel�kenys�g�t a korszer�bb g�pek eszk�z�k. Megsz�nt az ugar, n�tt a term�ter�let. Megn�tt a juh�gazat �s az ipari n�v�nyek ir�nti ig�ny. Anglia az ipari forradalomban nagy gazdas�gi f�l�nyre tett szert. Nyugat-eur�p�ban a XIX. sz�zadban gy�z�tt a kapitalizmus a gazdas�gban. 4.) A kapitalista t�rsadalmi �s gazdas�gi rend el�ret�r�se �s gy�zelme a polg�ri forradalmak k�zepette ment v�gbe A polg�ri forradalmak alapvet�en a feudalizmus felsz�mol�s�ra, a polg�ri �talakul�sra ir�nyultak. Ugyanakkor a t�k�s fejl�d�st jelent�sen megnehez�tette, hogy a XIX. sz�zad utols� negyed�ben a t�k�s vil�g m�r nagy v�ls�gokat �lt �t.         Az ipari forradalom m�sodik hull�m�nak f�bb jellemz�i   Jellemz�je az ipar gyors�tem� mennyis�gi �s min�s�gi n�veked�se, az ipar tudom�nyos �s m�szaki b�zis�nak er�teljes fejl�d�se. A k�sz�n hely�t a k�olaj �s a f�ldg�z veszi �t. Megn�tt a t�rsadalmi �s gazdas�gi ig�ny az elektromos �ram termel�se ir�nt. �j ipar�gak: elektromos ipar, aut�- �s traktoripar, vegyipar, bels��g�s� motorok megjelen�se, jelent�s sikerek a g�zturbin�k, sug�rhajt�m�vek kialak�t�s�ban. Gyors fejl�d�snek indult a k�nny�f�m koh�szat (alum�nium). B�ny�szatban a g�pek elterjed�se, munkaig�nyes technol�gi�k �s sz�ll�t�si folyamatok g�pes�t�se. Vegyiparban a cseppfoly�s �zemanyag, a m�anyag, a m�tr�gya, a m�kaucsuk megjelen�se. K�zleked�s fejl�d�se, vas�ti sz�ll�t�s� a vezet� szerep, g�pkocsi k�zleked�s fejl�d�se, rep�l�g�pek alkalmaz�sa. Vezet�k n�lk�li t�v�r�s, r�di�telefon kifejleszt�se, majd telev�zi�z�s.    Az 1929-33-as gazdas�gi vil�gv�ls�g okai �s k�vetkezm�nyei, kezel�s�nek m�djai   USA 1929 New York-i t�zsdekrach, ami egy�rtelm�en jelezte a v�ls�g kirobban�s�t. El�sz�r az USA-ra s�jtott le, majd az eg�sz kapitalista vil�gra kiterjedt. 1929-33-ig, 4 �vig tartott, �s a gazdas�g minden �g�ra kiterjedt, a p�nzvil�gra is hat�st gyakorolt. A v�ls�g ideje alatt az ipari termel�s 1/3-val cs�kkent, a gy�ripari termel�s 1908-1909-es sz�nvonalra esett vissza (t�ltermel�si v�ls�g). Jelent�s volt az �res�s is, a parasztok t�megesen mentek t�nkre, az ipari �s a mez�gazdas�gi v�ls�g �sszefon�dott, hatott egym�sra. A vil�gkereskedelem is 1/3-ra esett vissza. A v�ls�g olyan visszaes�seket okozott, hogy szinte egyetlen gazdas�g sem tudott bel�le �llami beavatkoz�s n�lk�l kil�balni, ennek p�ld�j�ra Roosevelt eln�k elind�totta az �j gazdas�g politika (NEW DEAL) programj�t. Minden beavatkoz� �llam jelent�s terheket v�llalt mag�ra. Pl.: �llami felv�s�rl�sok, termel�s cs�kkent�s�nek t�mogat�sa, bels� fogyaszt�s n�vel�se, v�d�v�mok…                              Az �llamalap�t�s f�bb t�nyez�i, az �llamszervezet �s az egyh�zi szervezet kialak�t�sa Magyarorsz�gon   1.) �llamalap�t�s A magyar t�rsadalom kialak�t�s�nak d�nt� t�nyez�je volt az �llamalap�t�s. Ezt k�ls� �s bels� t�nyez�k egyar�nt sz�ks�gess� tett�k. K�ls� t�nyez�k: porty�z�sok sor�n elszenvedett veres�gek, nyugati �s keleti szomsz�dok meger�s�d�se. Bels� t�nyez�k: t�rzsi ellent�tek ki�lez�d�se, t�rzsi vez�rek �s k�zszabadok k�z�tti konfliktusok. Az �llamalap�t�s mellett meghat�roz� jelent�s�ggel b�rt a kereszt�nys�g elterjeszt�se. G�za fejedelem meger�s�tette fejedelmi hatalm�t. �tt�rt a kereszt�ny hitre, megkeresztelte fi�t Istv�nt, �s feles�g�l k�rte sz�m�ra Gizella bajor hercegn�t. Deklar�lta a k�lf�ld el�tt, hogy n�p�t is a kereszt�ny hitre t�r�tette, �s ezzel a magyars�got a nyugati civiliz�ci�hoz kapcsolta. Istv�n 1000-ben kir�lly� t�rt�n� koron�z�s�val Magyarorsz�got kereszt�ny Eur�pa r�sz�nek ismert�k el. Istv�n politik�ja el�seg�tette a feudaliz�ci� meggyors�t�s�t, a feud�lis �llamszervezet kialakul�s�t. 2.) �llamszervezet ki�p�t�se Istv�n egyik legfontosabb reformja a kir�lyi v�rmegyerendszer kialak�t�sa volt. V�rmegy�k szervezete: - megye k�zpontja a v�r, �l�n a v�risp�nnal, igazgat�si, b�r�skod�si feladatok, kir�lyi katonas�g parancsnoka - isp�nnak k�t helyettese van: udvarb�r� (igazs�gszolg�ltat�s), hadnagy (katonas�g), v�rmegye magas beosz�s� vezet�i: v�rnagy, kir�lyi b�r�k, poroszl�k - kir�lyi v�rmegye ter�let�n kir�lyi v�rbirtokon k�v�l voltak a vil�g �s egyh�zi birtokok, szabadok sz�ll�sbirtokai - kir�lyi tan�cs l�trej�tte, a kir�ly �ltal kiv�lasztott, arra legm�lt�bb szem�lyekb�l �llt, a kir�lyi tan�cs a hatalommegoszt�s els�, kezdetleges form�ja - a kir�lyi v�rmegyerendszer a XIII. sz�zadig fennmaradt, majd felv�ltotta a nemesi v�rmegyerendszer 3.) Egyh�zi szervezet ki�p�t�se A kereszt�ny hitre val� �tt�r�sre egyid�ben ment v�gbe az egyh�zszervezet alapjainak lerak�sa. Istv�n nev�hez 10 egyh�zi megye kialak�t�sa f�z�dik. Anyagi alapjukat a kir�ly f�ldbirtokok adom�nyoz�s�val, az egyh�zi tized megalkot�s�val biztos�totta. Ezzel a kir�lyi �s a vil�gi birtok mellett l�trej�tt az egyh�zi birtok. elkezd�d�tt a monostorok alap�t�sa. 2 �rseks�g: Esztergom, Kalocsa, 8 p�sp�ks�g: Veszpr�m, Gy�r, P�cs, Eger, V�c, Csan�d, Bihar, Erd�ly. Kolostorok, monostorok alap�t�sa 997-ben, 1002-ben k�sz�lt el a Pannonhalmi benc�s ap�ts�g.       A korai feudalizmus kialak�t�sa �s f�bb jellemz�i Magyarorsz�gon (X-XII. sz�zad)   A feudalizmus kialakul�s�nak legfontosabb alapja a feud�lis f�ldtulajdon. Ahhoz, hogy ez kialakulhasson meg kellett, hogy jelenjen a f�ldbirtok mag�ntulajdon. A f�ldbirtok mag�ntulajdon�nak kialakul�s�ra az �llamalap�t�s ut�ni id�szakban ker�lt sor. A kir�lyok b�kez�en osztogatt�k a f�ldet a rajta �l� parasztokkal egy�tt az �ket kiszolg�l�, hozz�juk k�zel �ll� szem�lyeknek. Haz�nkban a teljes�tett szolg�latot f�ldek adom�nyoz�s�val jutalmazt�k. Ezzel egyidej�leg megkezd�d�tt a feud�lis f�ldtulajdont v�delmez� t�rv�nyek megalkot�sa is. Mindez felgyors�totta a vil�gi birtok n�veked�s�t, meger�s�d�s�t, a feudaliz�ci�t, a kialakul� nemess�gnek a politikai hatalomban val� r�szv�tel�t. I. L�szl� �s K�lm�n kir�lyok t�rv�nyei m�r arra ir�nyultak, hogy biztos�ts�k a f�ldesurak �ltal megszerzett f�ldek birtok�t �s jogi form�ba �nts�k a  paraszts�g jobb�gysorba s�llyeszt�s�t. A XI. sz�zad utols� �vtizedeiben a feud�lis viszonyok megszil�rdultak a magyar t�rsadalomban, befejez�d�tt a feud�lis hierarchia kialakul�sa, amelynek elemei: f�nemess�g, kis- �s k�z�pnemess�g, szabadok, szolg�k.   A feud�lis f�ldmonop�lium a XII. sz�zadban v�lt uralkod�v� Mo-on. A sz�zad m�sodik fel�ben kezd�dik meg a birtokos oszt�ly kialakul�sa, valamint a termel�k oszt�lya. A mez�gazdas�gi �zem jellegzetes �s �ltal�nos form�ja a praedium. A praedium mindenest�l a f�ldes�r tulajdon�t k�pezte, a szolgan�ps�g az �r �llataival, eszk�zeivel m�velte a f�ldet, k�z�s sz�ll�son lakott �s ura gondoskodott a ruh�zatukr�l �s az �lelmez�s�kr�l.   A magyar gazdas�g f�bb jellemz�i a XIV-XV. sz�zadban   Feudalizmus megszil�rdult ekkorra. Hadi sz�ks�gletek miatt n�tt a kereslet a mez�gazd-i term�kek ir�nt, term�ter�letek n�veked�se, ugaroltat�s sz�neteltet�se. V�ltva forgat� eke, gabonaf�l�k, h�velyesek, f�zel�kn�v�nyek. Szarvasmarha, sert�s, juh, l�: legeltet�s, t�len ist�ll�z�s. Ipar majors�gi ter�letekr�l �ttev�d�tt a v�rosokba: 60-80 ipar�g. C�hek alakul�sa. S�, arany, ez�st b�ny�szat, vas�rc, vasipar. �tmen� forgalom miatt a kereskedelem b�v�l�se. �llami bev�telek: v�mok, reg�l� j�vedelmek. Kir�lyi v�rosi rangok ad�sa: ad�mentess�g. �j p�nz: K�roly R�bert: aranyforint. �j alapokra helyezte az �llamh�ztart�st. Zsigmond: f�ldek elosztogat�sa, elz�logos�t�sa, min�l t�bb j�vedelem szerz�se. M�ty�s: �j ad�k bevezet�se.

2006.12.02. 18:13

2.         A magyars�g �seinek megjelen�se, az �shaza, v�ndorl�s, honfoglal�s   -         a bronzkor kezdet�n a magyarok �seinek haz�ja az Ural hegys�g keleti �s nyugati oldala volt -         ie 4. �vezredben az itt �l� urali n�pek kett� v�ltak: -         finnugor t�rzsek: hely�k�n maradtak -         szamoly�dok: keletre v�ndoroltak -         a finnugor t�rzsek nyelvi k�z�ss�ge ie 3. �vezred v�g�re felbomlott: -         finn �g: nyugat fel� v�ndorolt -         ugor t�rzsek: Uralt�l keletre telepedtek le -         ie 2. �vezredben az �szaki ugorok, az oszty�kok �s a vogulok �szakra v�ndoroltak, a magyarok el�dei r�gi telep�l�shely�k�n maradtak -         ie 1. �vezred elej�n az �ghajlat hidegre �s nedvesre fordult: -         �szaki ugorok: helyben maradtak -         a magyarok �sei: d�l fel� v�ndoroltak -         ie 1000-500 k�z�tt alakult ki a magyars�g -         a csapad�kosabb id�j�r�s kedvez�bb� tette az �llattart�s felt�teleit -         a f�ldm�vel�s jelent�s�ge cs�kkent, de az ezredfordul� k�r�li �vsz�zadokban ism�t n�vekedni kezdett -         az �llattart� gazd�lkod�s sz�ks�gess� tette �jabb legel�k felkutat�s�t, hasznos�t�s�t: ez azzal j�rt, hogy �lland�an �ssze�tk�z�sbe ker�ltek a szomsz�dos, ter�let�ket v�d� n�pcsoportokkal -         a jobb ter�letek�rt foly� harc �lland� saj�toss�g lett -         a nom�d �llattart� �letforma er�s�tette a f�rfiak szerep�t, az anyajog� csal�dok itt is apajog�v� alakultak �t -         az �smagyarok el�dei a finnugorok is, de k�s�bb a magyarok is csal�di nemzets�gi k�z�ss�gben �ltek -         sz�ks�g lett a nagycsal�dokn�l sz�lesebb k�r� k�z�ss�gi szervezeti form�k, a t�rzsek, a nemzets�gek, t�rzssz�vets�gek kialakul�s�ra -         a t�rzs �l�n: t�rzsf�n�k �ll -         a t�bb nemzets�gb�l �ll� t�rzsek t�rzssz�vets�get hoztak l�tre, laza politikai szervezetk�nt l�teztek -         a rendszeres �rintkez�s k�z�s nyelve az uralkod� t�rzs nyelve volt -         a sztyepp�n �l� t�rzssz�vets�gek egyike kapta a magyar elnevez�st -         a magyarok v�ndorl�sai tov�bbra is �sszef�ggtek az �ghajlat v�ltoz�s�val -         isz 350-400 k�r�l a mai Bask�ria vid�k�n �ltek -         �n�ll� n�pp� szervez�dtek -         ezt a ter�letet a magyars�g kialakul�s�nak sz�nterek�nt tartj�k, Magna Hung�ri�nak nevezt�k -         750-800: �jabb sz�raz id�szak k�sz�nt�tt be -         a magyarok egy nagyobb csoportja d�lre indult, a Volga-Don vid�k�n telepedett le -         a kaz�r birodalom fennhat�s�ga al� ker�ltek -         a 800-as �vek k�zep�n tov�bb v�ndoroltak Lev�di�ba, majd Etelk�zben telepedtek meg, ahonnan a beseny�k 890 k�r�l kiszor�tott�k �ket -         895-896-ban keltek �t a K�rp�tokon, �s megsz�llt�k a K�rp�t medence k�z�ps� r�sz�t -         az etelk�zi magyarok nagyobb ter�leten foglalkoztak f�ldm�vel�ssel -         figyelmet �rdemelt a k�zm�vess�g�k -         kialakul�ban volt a kereskedelem: mag�val hozta a vagyontagol�d�st, az oszt�lyviszonyok megjelen�s�t                                                       3.         Az egyiptomi �s a g�r�g kir�lys�g gazdas�g�nak f�bb jellemz�i     Az Egyiptomi Birodalom   -         ie 4-3. �vezredben hatalmas despotikus birodalmi rendszer alakult ki -         a birodalom �l�n a f�ra�, az istenkir�ly �llt -         hatalm�t a vall�sra �s a katonas�gra alapozta -         Menesz i.e. 3400 k�r�l egyes�tette az orsz�got, magas kult�r�j� birodalmat hozott l�tre, �ri�si �p�tm�nyeket, piramisokat, szfinxeket, sziklatemplomokat emeltek -         a t�rsadalom �s a gazdas�g ir�ny�t�s�ban jelent�s szerepet t�lt�ttek be a papok: �k a t�rsadalom legk�pzettebb tagjai -         a hadsereg �rk�d�tt a f�ra� �s alattval�ik hatalm�nak meg�rz�se f�l�tt -         a parasztok �s a rabszolg�k alkott�k a lakoss�g t�bb mint 90%-�t -         az orsz�g mez�gazdas�gi termel�s�t a N�lus �rad�saira (j�l. 19, szept. eleje) alapozt�k -         a f�ld a kir�ly, az egyh�z tulajdon�ban volt -         itt alkalmazt�k el�sz�r a gabona k�vek k�z�tti �rl�s�t -         az �llattart�sukban a teherhord� szam�ron, tev�n k�v�l a juh, kecske, szarvasmarha, sert�s honosodott meg -         Mezopot�mi�t�l �tvett�k �s alkalmazt�k a kerekes szekeret �s a vitorl�s haj�t   A G�r�g Birodalom   -         a g�r�g t�rzsek ie 12-11. sz-ban sz�llt�k meg a mai G�r�gorsz�g ter�let�t -         ie 8-7. sz-ban felgyorsult a g�r�g t�rsadalom oszt�lytagoz�d�sa, kialakult a f�ldbirtokos oszt�ly -         1.a k�zm�vess�g 2. a cserekereskedelem 3. A haj�z�s (gyarmatos�t�s) el�seg�tette a rabszolgas�g kialakul�s�t -         ie 800-ra v�ros�llamok (poliszok) alakultak ki, k�z�tt�k laza politikai, gazdas�gi, kereskedelmi kapcs. -         gabonahi�ny a gyors n�pess�gn�veked�s miatt -         a gyarmatokon f�ldm�vel�st folytattak, �gy gabonasz�ks�glet�k nagyobb h�nyad�t innen szerezhett�k be -         a gyarmatok �n�ll� v�ros�llamok voltak, kereskedelmi k�zpontokk�nt is funkcion�ltak -         gyarmatokr�l a leg�rt�kesebb cseret�rgyak a rabszolg�k voltak -         az anyav�rosok t�rekv�sei k�zt szerepelt, hogy el�seg�tse a nagybirtokok �ltal t�nkretett parasztok k�lhonba, gyarmatv�rosokba val� telep�t�s�t, m�rs�kelhett�k a t�ln�pesed�s miatti fesz�lts�geket -         az anyaorsz�g v�ros�llamainak gazdas�ga is fejl�d�tt -         alkalmazt�k az ek�s f�ldm�vel�st a k�t- �s h�romnyom�sos m�vel�st vet�sforg� alkalmaz�s�val tr�gy�z�s -         transhum�l� �llatart�s: az �llatokat t�len a v�dettebb v�lgyben, tavasszal a hegyi legel�k�n tartott�k -         ismert�k a g�zenergia hasznos�t�s�nak elv�t, a hidraulik�t, de nem alkalmazt�k -         k�zm�vesipar, haj��p�t�s -         a rabszolgatart� termel�si m�d nem �szt�n�zte a tudom�nyos eredm�nyek gyakorlati megval�s�t�s�t -         a g�r�g rabszolgatart� birodalom f�nykor�t akkor �rte el, amikor Alexandros megsemmis�tette a Perzsa Birodalmat, Nagy S�ndor hal�la ut�n a birodalom hellenista monarchi�kra bomlott, s G�r�gorsz�g a R�mai Birodalom majd a Biz�nci Cs�sz�rs�g r�sz�v� v�lt                                           4. A r�mai birodalom gazdas�g�nak f�bb jellemz�i a kialakul�st�l a felboml�sig   R�ma v�ros�t i.e. 753-ban alap�tott�k. 1) i.e. 735-510 kir�lys�g A kir�ly egy szem�lyben az �llam vezet�je, a hadsereg f�parancsnoka, f�pap �s b�r�. A termel�eszk�z�k k�z�s tulajdon�b�l mag�ntulajdonba kert�ltek. Kialakult az oszt�lyt�rsadalom. A szabad polg�rs�g jogilag 2 rendbe tartozott: teljes jog�ak (patr�ciusok), korl�tozott jog�ak (plebejusok). 2) i.e. 510 Arisztokratikus k�zt�rsas�g A plebejusok �s patr�ciusok k�z�tt k�zdelem alakult ki az egyenjog�s�g�rt. A rendek harc�nak eredm�nyek�nt a plebejusok i.e. 287-ben el�rt�k, hogy politikailag egyenrang�ak lehettek a kiv�lts�gos patr�ciusokkal, ami el�seg�tette a rabszolgatart� t�rsadalmi rend megszil�rdul�s�t. A patr�ciusok �s a plebejusok fels� r�tegeib�l l�trej�tt a nobilit�s. - R�ma i.e. 264-146 k�z�tt a f�n�ciaiakkal v�vott 3 pun h�bor�ban megsemmis�tette Karth�g� birodalm�t - i.e. 190-30 k�z�tt megh�d�totta a F�ldk�zi-tenger keleti partvid�k�t - i.e. 146-ban befejezte Hellas leig�z�s�t A megh�d�tott ter�leteket tartom�nyokra (provinci�kra) osztott�k fel, amelyeket helytart�k korm�nyoztak. A rabszolg�kat latifundiumokban, b�ny�kban dolgoztatt�k. Nagy m�reteket �lt�tt a kizs�km�nyol�s, ami i.e. 73-71-ben Spartacus �ltal vezetett rabszolgal�zad�sba torkollott. Az ellentmond�sok felold�s�ra az arisztokratikus k�zt�ras�g m�r nem volt k�pes, ez�rt �t kellett adnia a hely�t a cs�sz�rs�gnak. 3) i.e. 30-20 R�mai Cs�sz�rs�g A birodalom gazdas�ga 2 f� pill�ren alapult, mez�gazdas�g �s kereskedelem. Az Appennini-f�lsziget �ghajlata kedvezett a mez�gazdas�gi termel�snek. F�k�nt gabonatermel�ssel �s �llattart�ssal foglalkoztak. A pun h�bor�k ut�n v�ltozott a k�p. A megh�d�tott tartom�nyokb�l hadisarck�nt �s cserekereskedelem r�v�n nagy mennyis�g� gabon�t sz�ll�tottak be, ami elsorvasztotta a f�lsziget gabonatermel�s�t. - a rabszolgatart� nagybirtokok keltkult�r�ra t�rekedtek: z�lds�gf�l�k, gy�m�lcs, olajbogy�, sz�l�termeszt�s - gy�m�lcstermeszt�sben �j fajok: alma, k�rte, f�ge, gesztenye, barack, cseresznye - �llattart�s: juh, kecske, l� – had�szati �s sport c�lokra - k�zm�vesiparok: �p�t�szet, haj��p�t�s, f�molvaszt�s, feldolgoz�s, textilk�sz�t�s A kereskedelem fejleszt�s�ben a Birodalom els�sorban a tengeri sz�ll�t�sok adta lehet�s�geket haszn�lta ki. A gabonasz�ll�t� v�llalkoz�kat privil�giumokkal ruh�zt�k fel. A sz�razf�ldi �rusz�ll�t�s a megfelel� von�er� �s j�rm� hi�nya miatt nem fejl�dhetett. Nem ismert�k a sz�gyh�mot. A R�mai Birodalom buk�s�t el�seg�tett a klasszikus kor gazdas�g�nak hanyatl�sa �s a germ�n t�rzsek t�mad�sai. A gazdas�g hanyatl�s�t az alapvet�en rabszolgamunk�ra alapozott termel�s az �rdekelts�g hi�nya miatt nem volt k�pes tart�s gazdas�gi n�veked�st el�rni. Elmaradtak a rabszolgaszerz� h�bor�k, cs�kkent a rabszolg�k sz�ma, emelkedett az �ruk. Megsz�nt az olcs�, nagyt�meget jelent� munkaer�forr�s. V�ls�gba ker�lt a latifundiumszer� gazd�lkod�s. Fokozatosan �t kellett adni a helyet a termel�sben m�r �rdekelts�get �rv�nyes�teni tud� kisb�rl�knek.   A korai feudalizmus f�bb jellemz�i Nyugat-Eur�p�ban   A korai feudalizmus kialakul�sa sor�n v�gbemen� folyamatok 5 f� jellemz�je: 1.) feud�lis f�ldmonop�lium kialakul�sa A feudalizmus alapja a feud�lis f�ldtulajdon. L�nyege: nincs birtok f�ldes�r n�lk�l. A f�ldek nagy r�sze f�ldes�ri tulajdonban van. L�trej�tt a h�b�ri viszony. A h�b�r�r h�b�res�nek k�l�nb�z� szolg�ltat�sok fej�ben adom�nyoz f�ldet. A f�ldbirtok k�t r�szb�l �ll: majors�g + �rb�res r�sz, amit jobb�gytelkekre felparcell�zva jobb�gyok m�velt�k 2.) v�ruradalmak kialakul�sa A f�nemesek az �ltaluk toborzott lovagokkal megsz�llt�k a kir�lyi v�rakat, helyenk�nt pedig a kir�lyi adom�nyk�nt kapt�k, �gy kialakultak a v�ruradalmak. A v�ruradalom a hatalom �s a gazdas�g kifejez�je. K�zpontj�t k�pezte a v�r. V�r funkci�i: f�ldes�ri majors�g k�zpontja, �nell�t� termel�st folytat� gazdas�gi egys�g centruma, technikai l�tes�tm�nyek helye, szervez�si k�zpont, jobb�gytelkek ir�ny�t�sa, k�zhatalom k�zponti helye. 3.) feud�lis j�rad�krendszer kialakul�sa A feudalizmus idej�n a f�ldesurak j�vedelm�nek igen jelent�s r�sz�t a jobb�gyok �ltal termelt term�kek egy r�sz�nek elsaj�t�t�sa tette ki. J�rad�k f� form�i: munkaj�rad�k (robot), term�nyj�rad�k, p�nzj�rad�k, illet�k (reg�lia). 4.) politikai konszolid�ci� A X. sz�zad k�zep�t�l Ny-Eur�pa politikai �let�ben megkezd�d�tt a konszolid�ci�. Ehhez hozz�j�rult, hogy megsz�ntek a rabl�porty�z�sok. A konszolid�ci� is hozz�j�rult, hogy az eur�pai n�pess�g jelent�sen megn�vekedett. 5.) gazdas�gi �let fellend�l�se Erd�irt�sokkal, mocs�rlecsapol�ssal, tov�bb n�vekedtek a term�ter�letek, a f�ld jobb megm�vel�s�vel a termel�si eredm�nyek. A majors�gi ter�leteken m�r alkalmazt�k a neh�z ek�t, sz�gyh�m feltal�l�s�val kialakult a l�fogatol�s� eke. Gabonatermel�s mellett b�v�lt a z�lds�g �s gy�m�lcstermel�s. Jelent�s volt a k�t- �s h�romnyom�sos f�ldm�vel�sre val� �tt�r�s. Ist�ll�zott �s rideg �llattart�s, szarvasmarha, juh, kecske teny�szt�se, l�teny�szt�s. Bor�szat, olaj�t�s, vasipar, k�zm�vess�g, haj�k�sz�t�s, faipar, v�zi �s sz�lmalmok �p�t�se, haszn�lata.   A Nyugat-Eur�pai fejlett feudalizmus f�bb jellemz�i   1.) a feudalizmus vir�gkor�ban felgyorsult a mez�gazdas�gi termel�s ter�leti kiterjed�se, a termel�s n�veked�se Sok helyen megsz�nt az ugaroltat�s. A gabonaf�l�k mellett megn�vekedett a z�lds�g, gy�m�lcstermel�s, ipari n�v�nyek termel�se. Fellend�lt a gabonakereskedelem. Az �llatteny�szt�s szinte minden h�zi�llat a tart�s�ra kiterjedt, n�vekedett az ist�ll�z�s ar�nya. Fejl�d�s t�rt�nt a juhteny�szt�sben, mez�gazdas�gi munkaeszk�z�k haszn�lat�ban. 2.) a feudalizmus kiterjed�s�ben �s egyben boml�s�ban is meghat�roz� szereppel b�rt az ipari termel�s �n�ll�sod�sa Felgyorsult az ipar �s az ipaross�g kiv�l�sa. Az agr�rtermel�s fejl�d�se a f�ldm�vel�st�l elszakadni k�pes r�teg ar�ny�t 20-25%-ra n�velte. Ez a folyamat egy�tt ment v�gbe az urbaniz�ci� jelent�s felgyorsul�s�val. A c�hes k�zm�vess�g, manufakt�r�k megjelen�se, ipari munkam�dszerek v�ltoz�sa, t�k�letesed�se egy�rtelm�en mutatta a fejl�d�s �j ir�ny�t. C�h: gazdas�gi int�zm�ny, a c�hek saj�t eszk�z�kkel szab�lyozt�k a termel�st, eszk�z�k fajt�j�t, haszn�latuk m�dj�t, �rt�kes�t�st, min�s�gi norm�kat, �rakat, versenyt, tanul�id�t, fizets�get. �rdekv�delmet is ell�ttak a v�rosba bef�rk�z� c�hen k�v�li kont�rokkal szemben. Manufakt�ra: olyan termel�si forma, amelyben az emberek nagy r�sze b�r�rt dolgozott, �s ahol m�r volt bizonyos munkamegoszt�s. 3.) a mez�gazdas�gt�l elv�l� ipari tev�kenys�g, a v�rosok gyors �tem� kialakul�s�t �s fejl�d�s�t eredm�nyezt�k A falut elhagy� iparosok kezdetben azokon a helyeken telepedtek le, ahol kedvez� felt�telek teremt�dtek term�keik elcser�l�s�re, illetve elad�s�ra. Az orsz�gok t�rsadalmi �s gazdas�gi �let�ben mind nagyobb szerephez jutottak a v�rosok. Gazdas�gilag jelent�s ipari �s kereskedelmi k�zpontokk� v�ltak. Feler�s�dtek azok a t�rekv�sek, amelyek a v�rosok �n�ll�s�g��rt folytattak a polg�rok. A f�ldesurak �s jobb�gyok mellett sz�nre l�p a t�rsadalom harmadik szerepl�je a polg�rs�g. A v�rosi polg�rs�g nem volt egys�ges, fokozatosan kialakult a gazdagabb iparosok �s keresked�k r�tege, m�sr�szt a szeg�nyebb t�nkrement iparosok, keresked�k r�tege. 4.) az �rutermel�s fejl�d�se mind a v�rosokban, mind pedig a falvakban a XIII. sz�zadt�l az el�z� korhoz viszony�tva az �ru- �s p�nzviszonyok jelent�s kib�v�l�s�hez vezetett A piacon mindjobban megn�vekedett a p�nz szerepe. Az �ru- �s p�nzviszonyok fejl�d�se gyors�totta a feud�lis viszonyok felboml�s�t. Mivel a f�ldes�r a v�rosi piacon, a v�rosi ipar term�keib�l sz�ks�gleteit jobb min�s�gben tudta kiel�g�teni, jobb�gyait arra k�sztette, hogy a robot ellen�ben is term�nyj�rad�kot, majd mindk�t j�rad�k ellen�ben p�nzj�rad�kot fizessenek. A k�vetkez� l�p�s a majors�gi termel�s megsz�ntet�se, a jobb�gytelkek �s majors�gi ter�letek p�nz�rt t�rt�n� b�rbead�sa.       A Nyugat-Eur�pai k�s�i feudalizmus f�bb jellemz�i   1.) Ipari termel�s technikai elemeinek fejl�d�se - mechanikai szerkezetek, kezdetleges g�pek alkalmaz�sa a v�z �s a sz�l erej�nek mind fokozottabb felhaszn�l�sa - koh�szatban koh�k l�tes�t�se, vas �s ac�l t�meges el��ll�t�sa - megjelentek a vaslemez, ac�lhuzal el��ll�t�s�ra alkalmas g�pek - nagy technikai v�ltoz�sok a tengeri haj�z�sban, haj�z�si m�szerek t�k�letesed�se 2.) A termel�er�k magasabb szintj�nek megfelel�en fokoz�dott a t�rsadalmi munkamegoszt�s - egyes termel�egys�gek specializ�l�dtak - fejlettebb manufakt�r�k l�trej�tte, megsz�nt a termel�s sz�tapr�z�d�sa - a termel�si folyamatok t�rsadalmi m�ret�v� v�ltak - a kereskedelem gyors fejl�d�snek indult, a kereskedelmi t�ke szerepe fokoz�dott - meg�l�nk�lt a bank-, hitel�let, p�nz szerepe - kialakult egy jelent�s sz�m� b�rmunk�s r�teg 3.) A mez�gazdas�gban a t�k�s viszonyok l�nyegesen lassabban fejl�dtek, mint az iparban - a mez�gazdas�g is bekapcsol�dott az �rutermel�sbe - a termel�sben fokozatosan v�gbement egy nagyt�rs�gi specializ�l�d�s - fejl�d�tt a termeszt�stechnol�gia, t�bb �s jobb g�pet, eszk�zt kapott a mez�gazdas�g

2005.06.08. 15:48

�szir�zs�s:P�rtok:nemzeti munk�sp�rt1910-18 Tisza I Szdp1890c�l:szoc(Garami Ern�) Ell: +Orsz�gos polg�ri radik�lis p�rt(J�szi Oszk�r)      C�l: szabads�gjodok, nemzetis�gi probl�ma         +K�rolyi p�rt szabads�gjogok f�ldoszt�s 1918.okt.24 Nemzeti tan�cs SZDP+Rad+K�rolyi c�l:hatalom�tv�tel, polg�ri demokr�cia Forradalom 1918.okt. 28-31kit�r�s T�ntet�sek, felvonul�sok, L�nch�dn�l �sszecsap�s Fegyveresek t�meg mell�, �szir�zs�racsere Okt.31 nemzeti tan�cs korm�nyra B�nbak? Tisza valakik kiny�rj�k sv�bhegyi vill�j�ban C�lok �s probl�m�k 1918 nov 13 IV K�roly lemond 1918.nov.16. I.N�phat�rozat Mo f�ggetlen �n�ll� n�pk�zt�rsas�g, K�rolyi korm�ny, szabads�gjogok, esk�dt b�r�skod�s Probl�ma:1918.nov 3. Monarchia fegyversz�net- T�mad�s Mo ellen cseh-Felvid, Rom-Erd�ly, D-szl�v-Pest 1918.nov.13 fegyvsz�n Belgr�di konvenci� Di 6�rok:Mura,Dr�va,P�cs, Szabadka,Maros, Csehek egerig, Rom Bpig, Dsz P�cs Antant csapok �t6ol6nak, hadsereg leszerel�se. Gazd prob:jegyrendx,--�hez�s, Ploret�rdikt., f�ldoszt. Berinkey korm�ny:1919 m�rc Vix:demark.vonalak Magyar sereg vissza Tisz�ig(rom�nok bej�nnek pestig) 1919.m�rc 21.berinkey lemond—kommunist�k+szoc oroszorsz t�mogatsa, n�pszer�, munk�sok ell. C�l: pol. Dikt., 1p�rt rendx, f�ldoszt orosz bar�ts�g     Tan�csk�zt�rsas�g �llamszervzet: tan�csok alakulnak, Orsz gy�l:t�rv hoz., deleg�lnak a tagok, forri korm tan. Rend�rs�g—v�r�s�rs�g, forr t�rvsz�k—deleg. No tud�s �llamos�t�s bankok,ipar,b�ny�szat,k�zl,isk,mez�gazd Pozit�vum:m�velts�g demokrtaiz�l�sa, no �r-olvtudatlans�g Szocpol tervek munk�sok jogai,eg�szs�g�gy, minb�r,gyes, Gyed,munkaid� (8) 1919 j�n cseh-Misk,Rom—Tisza,Dszl�v—Mak� c�l:1es�lni az oroszokkal—vissazford, mert t�m a feh�rek felv sik felszab. 1919.j�n 13 Clemanceau v�gleges(trianoni)6�rok—nem fog.el Tan�csk�zt lemond1919.aug.1.—Peidl aug 7ig     Ellenforradalom Peidl—c�l:antant megnyer�se,rom�mok ki Szeged:k�rolyi miniszterel, Horthy had�gy B�cs: Bethlent�m�r�l�s, ABC antibolsevistakom�t� Friedrich aug6-nov24 rom�nok mellette Legitimista—antant nem fog el, nemz�llamok megsz�n�s�t�l F�l T�mogat�k: 2 kereszt�ny p,KNEP, kisgazd�k,Horthy --feh�r terror Bols gegen komm. Stat�ri�lis (nincs b�r�s�g, 1500-2000 ember-)1919-1921 Clerk missz� c�l: �j korm. (antant mellett) �j t�rv.hoz. Rom�nok ki�z. �j sereg,b�kedeleg�ci�k 1919nov5clerk-Horthy-Bethlen-Nagyat�di-SZDP 1919nov16.Horthy �tveszi a 6almat Pesten V�laszt�sok1920jan.--Kisgazd�k+KNEP KNEP legitimista Kisgazda habsburg ellenes, de mind2 kir�lyt akar 1920nemtudnak meg1,no kir�ly m�rc1Mo kir�lys�g Horthy korm. Trianon 1920 jan. Apponyi Albert(konz.nagybirtokos) Teleki P�l C�l:ter�leti integrit�s meg�rz�se Okok:n�pess�g, t�rt�nelmi 1s�g,gazd1s�g,alf�ld,hegyvid,tenger 1920j�n4 33%ter36%lakoss�g marad meg+j�v�t�tel+lefegyverz�s lecsatolj�k:felvid�k,csall�k�z,�vajdas�g,erd�ly-sz�kelyf�ld probl�m�k: 1ter�let1921Di r�szek vissza Burgenlandot mi nem hagytuk 1921dec14-16sopron+8k�zs�g v�laszt6ott—Mo1922jan1 visszacsat 2 gazdas�g:400malom,no gabona,vas�t gy�rt, no vas�t,no tisza fele --autarchia 3 pol. Kisantant1920/21(jugo,cseh,rom)-habs.visszat�r megak. Katonai sz�v Mo ellen,-rev�zi� megakad�lyoz�sa     TelekiP�l 1920j�l-�pr. Liberalizmus-konzerv k�z�tt f�l�ton T�mog:k�z�pr�teg --Numerus clausus --F�ldoszt:nagyat�di f�le f�ldreform 1.7 hold az �tlag--nem sik. --t�rv az �llamrend v�delm�ben 1921/3.tc �llam t�rs v�delme,sz�ls�s�gek visszaszor�t�sa, komm.ellenes IV.K�roly visszat�r�sikis�rletei Leg j�: patin�ja van, nincs eln�k 1921m�rc-�pr szombathely horthyval akar talizni,az a k�lpolitika miatt lebesz�li Teleki legitimista, nem v�llal6ja, lemond 1921okt Ny Moon zavar van nem engedik az osztr�kokat burgenba Buda�rsn�l vonat meg�ll�tva(lass� menet Bp fel�)sz�m�zetik madeirara 1922ben meghal 1921nov6 tr�nfoszt�s     Bethlen1921-31 T�mogat�k: fels�hivatalnokok,nagypolg,konz.arisztokr�cia Bethlen-peyer paktum1921dec22 MSZDP lemond a jogair�l, de leg�lis lesz Kisgazd�k: bel�p a p�rtba,vezet�je lett--- 1922.febr 1s�ges p�rt No n�k,no z�rt szavaz�s, komm betiltva Gazdas�gi konszolid�ci�1920Heged�s L�r�nt(takar�koss�g)p�nz�gymin—kudarc 1921K�llayTibot infl�ci�gerjeszt�s hossz�t�von nem j�---megold:307mill k�lcs�n n�psz�vt�l20�vre7,5kamattal1924Magyar nemzeti bank kiz�r�lagos kib1927peng� K�lpol  1922 szept 18 Mo n�psz�vbe ---kisantantot felbomlasztani Mo+Olo 1927m�rc15 bar�ts�gi szerz�d�s10�vre ol-magy 1928rev�zi�—bethlen hirdeti 1927Lord Rothermere ny�ltan ki�ll a rev�zi� �s Mo mellett Bethlen konszolid�ci� –rendx jellege: korl parlamentalizmus—n�pj�l�t 1923 korona el�kel� valuta—peng� bevezet�se 3t�rs er� sz�v:nagybirt, nagypolg,t�rt �ri k�z�poszt�ly:k�zponti igazgat�soktat�si, kultur�lis appar�tus, fegyveres er�ket kez�kben tart� k�ztisztvisel�i r�tegek 1920-26t�rv�nyeket nemzet majd orsz�ggy�l�s,nemzetgy:k�pvisel�h�z jelleg� kamar�val 1927orszgy2kamara:k�pvis, �s fels�h�z Jogok:korl�tozottan �rv., 1922-35 korl v�laszt�jog, ny�lt szav., 1es�l�si �s gy�l jogok sz�k Korl�tok k�z�tt—rend�ri enged�llyel, sajt�szab—minel enged�ly minden laphoz N�pj�l�t:1927betegs�g �s balesetbiztos�t�s,t�pp�nz1�vig,1928�regs�g, rokkants�g…bizt. Orsz�ggy1927t�l k�pvisel� �s fels�h�z Tagok politikai p�rtog jel�ltjek�nt �s mand�tumot nyert +fels�h�z tagjai+�r�k�sjogon+hivatal alapj�n+korm�nyz�i kinevez�ssel �llamf�—korm�nyz� kevesebb jog, mint a kir�ly, no �r�kletes, nonemes�gad�s Ellenz�k lib, demok, MSZP,KMP illeg�lis --nemzeti szabadelv� p�rtRassay K�roly (Bp,Deb,Szeged) szabads�gjogok --Nemzeti demokrata p�rtV�zsonyi Vilm.(asszim zsid� kispolg, �rtelmis�g) szjogok --MSZP ipari munk�ss�g c�l: szabads�gjogok, polg demok. Szoc vivm�nyok

2005.06.08. 15:47

A m�sodik vil�gh�bor� szakaszai �s fõbb esem�nyei Elõzm�ny: 1. Az I. Vil�gh�bor�t lez�r� b�kerendszer mag�ba hordozta egy �jabb h�bor� cs�r�j�t (a legyõz�tteket t�ls�gosan megal�zt�k, a gyõztesek k�vetel�sei irre�lisak voltak). 2. Fasiz�l�d�si folyamat Olaszorsz�gban 3. N�metorsz�g h�bor�t vesztett - Franciaorsz�g gazdas�gi nyom�sa 4. 33-ig a sz�lsõjobboldal ker�l hatalomra 5. Anschluss (1938. m�rcius. 12-13.) 6. Szud�ta vid�ki incidens 7. M�ncheni kongresszus A diplom�cia alakul�sa: - francia, angol - "impotens" - szovjet 39. aug. 23. Molotov-Ribbentrop paktum - francia-lengyel k�lcs. seg. �s meg nem t. egy. K�zvetlen elõzm�ny: Gleiwitz-i eset 1939. szept. 1. Lengyelorsz�g lerohan�sa szept. 17. Orosz t�mad�s Lengyelo. ellen (Vars� eleste: 09.27.) Szakaszok: - 41. j�n. 22.-ig: (a Barbarossa terv beindul�sa - Szu. megt.) Eur�pai h�bor�k (Lengyelo., �-i �llamok, Benelux �llamok, Fro.) Angliai csata (l�gih�bor�, 40. aug. 13. - szept. 15.) - n�met kudarc Szovjetuni� megt�mad�sa (41. dec. Moszkvai csata) h�rom front: �-i - Leningr�d K�z�p - Moszkva D-i - Donyeck-medence - Szt�lingr�di csata v�g�ig (43. febru�r) Alapvetõ fordulat a h�bor� menet�ben: n�met kudarc Kurszki tankcsata (43. j�lius 5.) - 1943 december - Teher�ni konferencia Meg�llapod�s a m�sodik frontr�l (Normandia - 1944. j�n. 6.) Osztozkod�s: a vesztes �llamokat meg kell b�ntetni - 1945. m�j. 8. Berlin eleste - az eur�pai h�bor� v�ge aug. 6. - Hiroshima aug. 9. - Nagasaki - 1945. szept. 2. Jap�n kapitul�ci�ja     A m�sodik vil�gh�bor� t�rt�nete. Magyarorsz�g r�szv�tele a m�sodik vil�gh�bor�ban – Milyen okok miatt robbant ki a II. vil�gh�bor�? – Ismertesse a II. vil�gh�bor� t�rt�net�t Lengyelorsz�g megt�mad�s�t�l a Szovjetuni� elleni h�bor� kezdet�ig! – Mutassa be Magyarorsz�g r�szv�tel�t a m�sodik vil�gh�bor�ban Milyen okok miatt robbant ki a II. vil�gh�bor�? Az 1929-1933-i vil�g-gazdas�gi v�ls�g ki�lezte az imperialista ellent�teket, 1931-39 k�z�tt h�bor�s t?zf�szkek j�ttek l�tre a vil�g t�bb pontj�n, helyi jelleg? h�bor�s konfliktusok �s h�bor�k zajlottak le, amelyek a II. vil�gh�bor� k�zvetlen el?t�rt�net�t alkotj�k. 1931. szeptember�ben a jap�n imperialist�k had�zenet n�lk�l megkezdt�k �-K�na (Mandzs�ria) megh�d�t�s�t. 1933-ban N�metorsz�gban Hitler vezet�s�vel uralomra jutott a fasizmus. Ezzel a t�vol-keleti h�bor�s t?zf�szek l�trej�tte ut�n kialakult a h�bor�s vesz�ly eur�pai t?zf�szke. A Hitleri N�metorsz�g a Versailles-i b�keszerz?d�st megszegve 1935-ben bevezette az �ltal�nos hadk�telezetts�get, 1936-ban pedig hadsereg�vel megsz�llta a rajnai demilitariz�lt �vezetet, 1935-36-ban a fasiszta Olaszorsz�g megh�d�totta Eti�pi�t. 1936-39 k�z�tt N�meto. �s Olaszo. a fasiszta l�zad�kat t�mogatva katonai intervenci�t hajtott v�gre a spanyol k�zt�rsas�g ellen. Az 1936. okt. 25-�n k�t�tt n�met-olasz szerz?d�s alapj�n l�trej�tt a „Berlin-R�ma” tengely, 1936. nov. 25-�n pedig N�metorsz�g �s Jap�n megk�t�tte az antikomintern paktumot, amelyhez 1937. nov. 6-�n Olaszo. is csatlakozik. Kialakult a vil�g �jrafeloszt�s�ban �rdekelt agressz�v fasiszta hatalmak, az �n. tengelyhatalmak katonai �s politikai sz�vets�ge. (1940-t?l Berlin-R�ma-T�ki� h�romsz�g.) 1937. j�l. 7-�n Jap�n �j t�mad�st kezdett, amelynek c�lja eg�sz K�na megh�d�t�sa volt. 1936-t�l H. sikerei l�tt�n egyre t�bben szeretn�k Ausztri�ban az anschlusst. 1938. feb. H. utas�tja Schuschnigg osztr�k kancell�rt, hogy nevezze ki bel�gyminiszterr� Seiss – Inquartot (n�ci vez.) Schuschnigg m�rc. 13-ra n�pszavaz�st irat ki, f�ggetlen maradjon-e Au. v. csatlakozzon. 1939. m�rc. 11. No. ultim�tumban k�veteli, hogy Au. �lljon el a n�pszavaz�st�l (Au. elfogadja). �jabb ultim�tum: nevezz�k ki Seiss – Inquart kancell�rnak (OK). Seiss – Inquart beh�vja m�rc. 12 ?13-�n a n�met csapatokat 1938. m�rc. 12-�n a fasiszta N�metorsz�g csapatai megsz�llt�k Ausztri�t. (Anschluss). A T�vol-Keleten a SZU sikeresen visszaverte a Jap�n 1938. j�l. 29-�n ind�tott fegyveres t�mad�s�t. (Hasszan-t�i incidens). A Ny-i hatalmak megb�k�ltet�si politik�j�nak eredm�nye volt az 1938. szept. 29-i M�ncheni konferencia (Chamberlaine, Daladier, Mussolini, Hitler). 1938. szept. 30-i M�ncheni egyezm�ny, amellyel megkezd?d�tt Csehszlov�kia feldarabol�sa. (feldarabol�s�nak indoka a 3 milli� n�met). A szud�ta vid�k No.-hoz ker�l, A. �s Fro. szavatolja az �j hat�rokat. Lengyelo. megsz�llja Teschent. 1938 nov. 2. els? b�csi d�nt�s (Hitler �s Mussolini): Mo. megkapja a Felvid�k magyarok lakta ter�leteit (cser�-be Mo. csatlakozik az antikomintern paktumhoz + megalakul a Volksbund: Mo.-i n�metek n�ci szervezete) 1939. m�rc. 15-�n a N�metek bevonultak Pr�g�ba, ezzel a kor�bbi meg�llapod�sokat felr�gva, megsz�llta Cseho. �s Morvao. eg�sz ter�let�t, amelyekb?l n�met protektor�tust l�tes�tett, Szlov�ki�b�l k�l�n b�b�llamot hozott l�tre, Mo. pedig megsz�llta eg�sz K�rp�t-Ukrajn�t. Ugyancsak 1939. m�rcius�ban N�meto. elszak�totta Litv�ni�t�l a Memel-vid�ket. 1939. �pr. 7-�n Olaszo. megsz�llta Alb�ni�t. A n�met fasizmus ezek ut�n hozz�fogott a Lengyelo. elleni agresszi� el?k�sz�t�s�hez. 1939. �pr. 28-�n Hitler �rv�nytelennek nyilv�n�totta az1934-i lengyel-n�met szerz?d�st �s az 1935-i angol n�met flottaegyezm�nyt. Nagy-Britannia �s Franciao. ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt kijelentette, hogy garant�lja Lengyelo., G�r�go, Rom�nia �s T�r�ko. �llami f�ggetlens�g�t (1939. m�rc.- m�j). 1939 aug. 11-�n Anglia �s Fro. t�rgyal�sokat kezdett SZU-val a n�met agresszi� meg�ll�t�s�val, k�lcs�n�s seg�lyny�jt�si szerz?d�s megk�t�s�vel kapcsolatban (moszkvai t�rgyal�sok). Az angol �s francia korm�ny azonban val�j�ban nem t�rekedett ?szint�n megegyez�sre �s egy�ttm?k�d�sre a SZU-val a fasiszta agresszi� ellen. Nehez�tette a megegyez�st a reakci�s lengyel korm�ny is, amely elutas�tott minden �rdemleges meg�llapod�st a szovjet korm�nnyal. K�zben a T�vol-Keleten 1939. m�j.-ban Jap�n a Halhin-Gol foly� t�rs�g�ben fegyveres t�mad�st int�zett a Mongol N�pk�zt�rsas�g ellen, amelynek az 1936-i szovjet-mongol k�lcs�n�s seg�lyny�jt�si szerz?d�s �rtelm�ben a SZU seg�ts�get ny�jtott �s a t�mad�kat aug. v�g�n �s szeptember elej�n visszavert�k (Halhin-Goli incidens; Zsukov gy?z). A nemzetk�zi elszigetelts�g kedvez?tlen helyzetben a SZU Ny-on �s a T�vol-Keleten egyar�nt h�bor� fenyegette. Mivel a Ny-i hatalmakkal azok hib�j�b�l nem siker�lt a megegyez�s, a szovjet korm�ny a fenyeget? n�met �s jap�n h�bor�s agresszi� elh�r�t�sa, valamint id?nyer�s c�lj�b�l k�nytelen volt t�rgyal�sokba bocs�tkozni a n�met korm�nnyal �s 1939. aug. 23-�n megk�tni a n�metek �ltal javasolt megnemt�mad�si szerz?d�st (szovjet-n�met szerz?d�s; Molotov �s Ribbentrop). – 10 �vre b�ke – semlegess�g a m�sik f�l h�bor�ja eset�n – nem vesznek r�szt a m�sik f�l ellen ir�nyul� katonai csoportosul�sban – D�lkelet-Eur�p�ban teljes n�met �rdektelens�g – titkos jegyz?k�nyv: Lo. feloszt�sa (hat�ra Litv�nia �szaki r�sze) A SZU-nak ezzel siker�lt meghi�s�tania az imperialista hatalmak egys�ges szovjetellenes t�mbj�nek kialakul�s�t �s id?t nyernie a v�delemre val� felk�sz�l�shez. N�meto. 1939 aug. v�g�n fokozta Lengyelo.-gal szemben t�masztott k�vetel�sit, majd 1939. szeptember 1-�n megt�madta. Nagy-Brtannia �s Fro., a Lengyelo.-nak ny�jtott garancia alapj�n, a n�met t�mad�s megsz�ntet�s�t k�vetelte, ennek visszautas�t�sa ut�n, szeptember 3-�n hadat �zent N�metorsz�gnak. Ezzel megkezd?d�tt a II. vil�gh�bor�. Ismertesse a II. vil�gh�bor� t�rt�net�t Lengyelorsz�g megt�mad�s�t�l a Szovjetuni� elleni h�bor� kezdet�ig! 1939. szeptember 1-j�n hajnalban ? 5-kor a n�h�ny nappal el?bb Danzig kik�t?j�be „l�togat�s” c�m�n befutott Schleswig-Holstein nev? n�met hadihaj� l?ni kezdte a Westerplatte-f�lsziget lengyel ?rsz�zad�t. Ugyanekkor megkezd?d�tt az �ltal�nos n�met t�mad�s (1,6 mill. f?, 2800 p�nc., 2000 rep.). A brit �s a francia korm�ny ulti-m�tumban sz�l�totta fel N�metorsz�got, hogy azonnal vonuljon ki Lengyelo.-b�l. Miut�n a n�met korm�ny az ultim�tumnak nem tett eleget, szeptember 3-�n mindk�t korm�ny hadat �zent a Harmadik Birodalomnak. Kit�rt a m�sodik vil�gh�bor�. A szeptember 1-8. k�z�tti h�ten minden frontszakaszon �tt�rt�k a lengyel v�delmet. K�thetes k�zdelem ut�n csak egyes elszigetelt lengyel ellen�ll�si g�cok maradtak. A lengyel korm�ny szept. 17-�r?l 18-�ra virrad�ra elmenek�lt az orsz�gb�l, �s Angli�ba emigr�ns korm�nyt alak�t. Ny.-Lo.-t beolvasztott�k No.-ba, a marad�k ter�leteket Lengyel F?korm�nyz�s�g n�ven �jj�szervezik. 1939. szept. 17-�n a szovjet hadsereg t�mad�st ind�tott K-Lengyelo. ellen. A szovjet hader?vel szemben a lengyel csapatok k�t oldalr�l szorongatott helyzet�kben nem vett�k fel az eleve rem�nytelennek �t�lt k�zdelmet, letett�k a fegyvert, �s z�mmel Rom�ni�ba, illetve Mo.-n �t Fro.-ba menek�ltek. Mo. szept. 18-�n megnyitotta el?tt�k a hat�rt. A SZU az elfogott tiszteket lem�sz�rolt�k. 1939. szept. 28-�n Moszkv�ban Joachim von Ribbentrop �s Vjacseszlav Mihajlovics Molotov hat�r- �s bar�ts�gi szerz?d�st, valamint egy titkos jegyz?k�nyvet �rtak al�. Lo. feloszt�s�r�l �s az �rdekszf�r�r�l. Az �j hat�rvonal l�nyeg�ben egybeesett az etnikai hat�rral, amelyet m�g az els? vil�gh�bor� ut�n Curzon (Curzon vonal) brit k�l�gyminiszter vont meg. Szovjet terjeszked�s a Baltikumban 1939 szept. v�g�n – �sztorsz�g, Lettorsz�g, Litv�nia – csapatok k�nytelenek voltak olyan szerz?d�st k�tni a SZU-val, amely lehet?v� tette a SZU csapatok bevonul�s�t az orsz�gaikba. A h�d�t�s k�vetkez? l�p�sre 1940 augusztus�ban ker�lt sor. A SZU vezet�s Finnorsz�got �szaki v�delmi �vezete r�sz�nek tekintette, �s 1939 ?sz�n strat�giai fontoss�g� terepszakaszok �s pontok �tenged�s�t k�vetelte (ter�letcsere). Miut�n a finn korm�ny ezt visszautas�totta, 1939. nov. 30-�n a SZU csapatok megt�madt�k Finnorsz�got. A V�r�s hadseregnek csak sorozatos vesztes�gek ut�n siker�lt gy?zni�k. A finn korm�ny 1940. m�rc. 12-�n b�kek�t�sre k�nyszer�lt. A „furcsa h�bor�”. Hadm?veletek �szakon �s nyugaton 1939 szept. ut�n hossz� ideig nem ker�lt sor harci cselekm�nyekre Nyugaton. A fr. csapatok �s a kev�s angol exp. csapatok a Maginot (Andr�, francia had�gyminiszter) vonal m�g�tt v�rakozott, nehogy produk�lja a n�meteket, de H. m�gis az �szaki offenz�va mellett d�nt�tt. 1940. �pr. 9-�n had�zenet n�lk�l n�met hadi- �s sz�ll�t�csapatok, rep�l?g�pek, ejt?erny?s �s m�s csapatok jelentek meg a d�n �s norv�g kik�t?kben, v�rosban. D�nia N�metorsz�g fel� teljesen nyitott alf�ld�n helyezkedik el. Az orsz�g 24 �ra alatt n�met megsz�ll�s al� ker�lt. Norv�gia: VII. Haakon �s korm�nya nem volt hajland� engedelmeskedni. Norv�gi�ban a harcok az id?k�zben az orsz�g k�z�ps? �s �szaki r�sz�n partra sz�llt angol �s francia csapatok r�szv�tel�vel j�n. elej�ig tartottak. Az uralkod� �s miniszterei j�n. 7-�n egy brit cirk�l�n elhagyt�k az orsz�got. Ezut�n alakul meg a Quisling-korm�ny (n�ci b�bkorm�ny). 1940. m�jus 10-�n, az �szaki-tengert?l a Maginot-vonalig megindult a n�met t�mad�s. A n�met hader? t�mad�st kezdett Fro., ill. had�zenet n�lk�l Hollandia , Belgium �s Luxemburg ellen, b�r az ut�bbiak semlegess�g�t Hitler t�bb �zben garant�lta. A hollandok azonban a v�rtn�l er?sebb ellen�ll�st tan�s�tottak. N�met bomb�z�k elpuszt�tott�k Rotterdam belv�ros�t. Ez volt az els? nyugat-eur�pai v�ros, amelyre t�bb ezer tonna bomb�t dobtak. M�j. 15-�n Hollandia letette a fegyvert. A n�met p�nc�los f?er?k �thatoltak az ardenneken. Megsemmis�tett�k a csapd�ba szorult sz�vets�ges hadseregeket �szak-Fro.-ban �s Belgiumban. Az angolok visszavonultak, a csapd�ba szorult belga hadsereg m�j. 27-�n letette a fegyvert. A brit exp. er?k sz�m�ra egyetlen es�ly maradt, ha el�rik Dunkerque kik�t?j�t, �s onnan haj�znak Angli�ba. M�j. 26-t�l j�n. 4-ig k�zel 340 ezer katon�t, k�zt�k 140 ezer franci�t �s belg�t sz�ll�tottak Angli�ba. 1940. j�n. 5-�n megkezd?d�tt a n�met csapatok �jabb, d�l-d�lkeleti t�mad�sa. A francia korm�ny elhagyta P�rizst. A f?v�rosba j�n. 14-�n bevonultak a n�met csapatok. Az �j P�tain-korm�ny (az I. vh.-ban Verdun vezet?je) fegyversz�netet k�rt, �s felsz�l�totta a francia csapatokat a harci cselekm�nyek azonnali egyoldal� besz�ntet�s�re. A fegyversz�netet j�n. 22-�n �rt�k al�. (compi?gne-i erd?, vagonkocsi – itt �rt�k al� 1918. nov. 11-�n a n�met fegyverlet�teli egyezm�nyt) A szerz. el?�rta az ellens�gesked�s besz�ntet�s�t, a fr. er?k lefegyverz�s�t. Ellen?rz�s�k alatt Vichy v�ros�ban fr. korm�ny m?k�dhetett. Anglia egyed�l (1940. j�l. – 1941. j�n.) A parlamenti k�pvisel?k, mik�nt a k�zv�lem�ny t�lnyom� t�bbs�g�nek bizalmas Winston Leonard Spencer Churchill konzervat�v p�rti politikus fel� fordult, akinek igaza a chamberlaini megb�k�ltet�si politika �les b�r�lat�ban most bizonyoss� v�lt. („Nem �g�rhetek m�st, mint v�rt �s gy�trelmet, k�nnyeket �s szenved�st…”). H. javaslata Angli�nak: ha Anglia elismeri No. kontinent�lis hatalm�t + visszaadja az I. vh. el?tti gyarmatait, akkor megtarthatja gyarmatait �s hadiflott�j�t. A kir�ly m�jus 10-�n b�zta meg az �j, koal�ci�s korm�ny megalak�t�s�val (Churchill a minisztereln�k). 1940 j�n.-t�l Anglia egyed�l �llt szemben a vil�g leger?sebb hadig�pezet�vel. Aug. 13-�n megkezd?d�tt az „angliai csata” (sas-terv), amelyben a n�metek c�lja az volt, hogy kiv�vj�k a l�gif�l�nyt a La Manche csatorna felett. Anglia egy hossz� esztend?n �t igen s�lyos k�r�lm�nyek k�z�tt, egyed�l v�llalta a harcot. (nem siker�l megb�n�tani az angol ipart, de az n�met l�gier? 25%-a odaveszett). Anglia az�rt nem adja fel, mert a sz�vets�gesekben b�zik (USA, SZU). 1940. november�ben Franklin Delano Roosevelt ism�t v�laszt�si gy?zelmet arat, a kongresszus elfogadja a k�lcs�nb�rleti szerz?d�st (lend-lease), amely szerint az USA b�rmely �llamnak hadianyagot k�lcs�n�zhet, ha annak gy?zelme �rdek�ben �ll. Olaszorsz�g hadbal�p�se �s a h�romhatalmi egyezm�ny A h�bor� kirobban�sakor Olaszo. nem hadvisel?nek nyilv�n�totta mag�t. Olaszo. 1940. j�n. 11-�n megt�madta a m�r veres�g sz�l�n �ll� Fro.-t. A fasiszta hatalmak egy�ttm?k�d�s�ket 1940. szept. 27-�n az �n. h�romhatalmi egyezm�nyben (No., Olaszo., Jap�n) font�k szorosabbra. 1940 szept. 13-�n az akkor angol partnernek sz�m�t� Egyiptom ellen olasz t�mad�s indult, a t�mad�s azonban hamarosan kifulladt. Mussolini f�lt�kenyen figyelte No. balk�ni el?ret�r�seit is. 1940 nyar�n ugyanis a n�met-rom�n egyezm�ny �rtelm�ben az olajkutak v�delm�re n�met katonas�g vonult be Rom�ni�ba. Olaszo. okt. 28-�n megt�madta G�r�go.-t. A g�r�g hadsereg azonban nemcsak visszaverte a t�mad�st, hanem olasz megsz�ll�s al� ker�lt Alb�ni�ba is behatolt. A g�r�g korm�ny Angli�hoz fordult seg�ts�g�rt. Hadm?veletek �szak-Afrik�ban Az angol l�gier? t�mad�sa novemberben megsz�ntette az olasz flotta f�ldk�zi-tengeri f�l�ny�t. P�r nap alatt megsemmis�lt az eg�sz afrikai olasz hadsereg. 1941 feb. Tripoliban partra sz�llt Rommel hadserege (Afrikakorps), �s kihaszn�lva a terep adta lehet?s�geket �s p�nc�los t�lerej�t, a meglepett angolokat k�t h�t alatt Egyiptom hat�r�ig kergette vissza. H�bor� a Balk�non A G�r�gorsz�g elleni t�mad�s kudarca ut�n Jugoszl�vi�nak is s�rg?sen tiszt�znia kellet a helyzet�t. 1941. m�rc. 25-�n a jugoszl�v korm�ny is al��rta a h�romhatalmi egyezm�nyt. N�metorsz�g diplom�ciai gy?zelme teljes volt. K�t nappal k�s?bb azonban Jugoszl�vi�ban katonai hatalom�tv�tel buktatta meg a tengelybar�t korm�nyt. Ter�leti juttat�sok �g�ret�vel bevont�k a hadm?veletekbe Olaszo.-t, Bulg�ri�t �s Mo.-t is. Az offenz�va 1941. �pr. 6-�n egyszerre t�bb oldalr�l (No., Olaszo., Mo. �s Bulg�ria) indult meg, s Jugoszl�via m�r 11 nap m�lva fegyverlet�telre k�nyszer�lt. Mo. megkapta B�csk�t, a baranyai h�romsz�get, a Murak�zt �s Muraszigetet, de a B�n�tot n�met csapatok foglalt�k el. A n�met csapatok behatoltak G�r�gorsz�gba. B�r ott m�r az angol exped�ci�s csapatokkal is szembeker�ltek, �prilis v�g�re a n�met horogkeresztes z�szl� felker�lt az ath�ni Akropoliszra is. 1941. j�n. 22. SZU megt�mad�sa (Barbarossa terv) SZU.-t v�ratlanul �ri, Szt�lin �gy gondolja, ha biztos�tja H.-t b�k�s sz�nd�kair�l, akkor No. egyenl?re nem t�mad. A t�mad�s 3 ir�nyban t�rt�nik: � – Leningr�d k�z�p – Moszkva D – Donyec vid�k �s Kauk�zus 1941. szept. n�metek el�rik Leningr�dot, elesik Kijev, Moszkva alatt a t�mad�s megtorpan (az ellen�ll�s 100 km-t visszaszor�t) Oka: szinte kifogyhatatlan szovjet hadsereg, diktat�rikus vezet�s, �j fegyverek: T-34, Szt�lin-orgona Magyarorsz�g r�szv�tele a m�sodik vil�gh�bor�ban Lengyelorsz�g lerohan�sakor Magyarorsz�g meg�rizte fegyveres semlegess�g�t. K�lpolitikai c�lja a ter�leti rev�zi� megval�s�t�sa volt. Rom�nia Bukovin�t �s Besszar�bi�t visszaadni k�nyszer�lt a SZU.-nak. A magyar korm�ny es�lyt l�tott Erd�ly visszaszerz�s�re. Hitler a ter�leti vit�t n�met-olasz d�nt�b�r�skod�ssal rendezte. A m�sodik b�csi d�nt�sben 1940 augusztus�ban Magyarorsz�ghoz csatolt�k �szak-Erd�lyt a Sz�kelyf�lddel. A d�nt�s egyik felet sem el�g�tette ki. Magyarorsz�g csatlakozott a h�romhatalmi egyezm�nyhez. Nagym�rt�kben t�mogatta N�metorsz�got nyersanyagokkal �s �lelmiszerekkel. 1940 szeptember elej�t�l a Teleki-korm�ny szerz�d�sszer?en csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. 1940 �sz�n Magyarorsz�g sz�m�ra Jugoszl�via maradt az egyetlen orsz�g, melyen kereszt�l tartani tudta kapcsolatait a nyugati hatalmakkal. A Teleki-korm�ny a kapcsolatok jav�t�s�ra t�rekedett Jugoszl�vi�val. 1940 december�ben l�trej�tt a jugoszl�v-magyar �r�kbar�ts�gi egyezm�ny. Jugoszl�via tervezett megt�mad�s�ban azonban a n�metek elv�rt�k Magyarorsz�g r�szv�tel�t is. B�rdossy k�l�gyminiszter szerint Berlin k�v�ns�g�nak elutas�t�sa eset�n a n�metek bevonuln�nak Magyarorsz�gra. Horthy magatart�s�t k�t t�nyez� befoly�solta: az esetleges ter�letszerz�s (B�cska, B�n�t), valamint a magyar uralkod� k�r�k ig�nye arra, hogy N�metorsz�g els� sz�m� sz�vets�gesei legyenek. Nem l�tt�k s�lyosnak azt a veszedelmet, hogy a n�met k�v�ns�gok teljes�t�se felid�zheti Anglia had�zenet�t. A n�metekkel val� szembefordul�shoz Teleki nem kapott seg�ts�get. Teleki P�l �ngyilkoss�got k�vetett el. Ennek ellen�re a korm�nyz�, a korm�ny B�rdossy L�szl� vezet�s�vel �s a vez�rkar a Jugoszl�via elleni t�mad�sban val� r�szv�tel mellett d�nt�tt. Magyarorsz�g 1941. �prilis 11-�n bel�pett a h�bor�ba. A magyar katonai k�r�k a n�met hadvezet�ssel egyet�rt�sben 1941. j�nius 22. ut�n er�teljes nyom�st gyakoroltak a korm�nyra a SZU elleni h�bor�ba val� bekapcsol�d�s �rdek�ben. 1941. j�nius 26-�n fels�gjelz�s n�lk�li rep�l�g�pek bomb�zt�k Kass�t. Ezt az akci�t a katonai vezet�s szovjet g�peknek tulajdon�totta. M�snap B�rdossy bejelentette a parlamentben a h�bor�ba l�p�s t�ny�t. A magyar korm�nyzatnak a szovjetellenes h�bor�ba val� bekapcsol�d�s�t befoly�solta a Rom�ni�val �s Szlov�ki�val Hitler t�mogat�s��rt t�rt�n� versenyfut�s. �rdemeket k�v�ntak szerezni, �gy akart�k n�met seg�ts�ggel megval�s�tani a b�csi d�nt�sek fel�lvizsg�lat�t. Magyarorsz�g a „vonakod� sz�vets�ges” Az �llamhatalom sz�ls�s�ges int�zked�seket hozott a h�bor� els� �v�ben. Kisz�les�tette a katonai b�r�skod�s hat�sk�r�t, t�meges elj�r�sokat folytatott a leg�lis munk�sszervezetek ellen, �gy akarta megel�zni a h�bor�ellenes megmozdul�sokat. Bevezette a munkaszolg�latot. A propaganda ontotta a szovjet- �s kommunistaellenes jelszavakat. A leg�lis munk�smozgalom tengelyellenes propagand�t folytatott. Az SZDP politik�j�nak alapvet� c�lja volt, hogy meg�rizze er�it a fasizmus veres�g�t k�vet� id�szakra, a demokratikus �talak�t�s megval�s�t�s�ra. Az Orsz�gos Ifj�s�gi Bizotts�g 1941. okt�ber 6-�n az aradi v�rtan�k napj�n h�bor�ellenes t�ntet�st szervezett a Batthy�ny-�r�km�csesn�l. November 1-j�n a Kerepesi temet�ben Kossuth �s T�ncsics s�rj�t t�bb ezres t�meg koszor�zta meg. A N�pszava 1941. december 25-i kar�csonyi kiad�s�ban az antifasiszta harcban �rdekelt er�k ny�ltan, egy�tt �s egyszerre sz�laltak meg. 1942 m�rcius�ban az antifasiszta er�ket �sszefog� leg�lis test�letet hoztak l�tre Magyar T�rt�nelmi Eml�kbizotts�g n�ven. A Pet�fi szoborhoz m�rcius 15-�re szervezett h�bor�ellenes t�ntet�st a rend�rs�g sz�tverte. A hitleri vill�mh�bor� kudarca miatt 1941 �sz�n a frontra k�ld�tt magyar csapatokat igyekezt�k visszahozni. Az 1941 j�lius�ban bevetett Gyorshadtest hazat�rt, de a Keleti Megsz�ll� Csoport tov�bbra is a SZU ter�let�n maradt. London SZU k�r�s�re ultim�tumban k�vetelte a magyar csapatok visszavon�s�t. A magyar korm�ny elutas�t� v�lasz�ra 1941 december elej�n be�llt a hadi�llapot. Pearl Harbor (dec.7.) ut�n n�met-olasz k�vetel�sre Magyarorsz�g kinyilv�n�totta a hadi�llapotot az Egyes�lt �llamokkal. 1942 m�rcius elej�n felmentett�k tiszts�g�b�l B�rdossyt. Az �j korm�nyf� 1942 tavasz�n K�llay Mikl�s lett. 1942 �prilis�ban a frontra k�ldte a 2. magyar hadsereget. T�mad�st ind�tott a f�ggetlens�gi mozgalom ellen. Katonai beh�v�t kaptak a baloldali szoci�ldemokrata p�rt- �s szakszervezeti vezet�k. Letart�ztattak t�bb baloldali szoci�ldemokrat�t. Feloszlott a T�rt�nelmi Eml�kbizotts�g. L�nyegi v�ltoz�st a magyar k�l- �s belpolitik�ban csak a sz�vets�gesek �-afrikai partrasz�ll�sa, a szt�lingr�di fordulat �s a 2. magyar hadsereg katasztrof�lis doni veres�ge hozott. A magyar csapatoknak a szt�lingr�di offenz�v�ban a n�met hadsereg �szaki sz�rny�t kellett volna fedezni�k, rendk�v�l kev�s l�szerrel, hi�nyos felszerel�ssel. A Don kanyarban ki�p�tett �ll�saikat a V�r�s Hadsereg 1943 janu�rj�ban �rte el. Heves harcokban febru�r elej�re megsemmis�lt az eg�sz 2. magyar hadsereg. A voronyezsi katasztr�fa ut�n titkos t�rgyal�sok kezd�dtek az angolsz�sz hatalmakkal, mik�zben sz�vets�gesi k�telezetts�geit is teljes�tette a korm�ny N�metorsz�ggal szemben. 1943 szeptember�ben el�zetes fegyversz�neti felt�teleket fogadtak el. A fegyversz�net akkor l�pett volna �letbe, amikor a Balk�non el�renyomul� angolsz�sz csapatok el�rt�k volna a magyar hat�rt. K�llay nem volt hajland� fegyversz�neti t�rgyal�sokat folytatni a SZU. Komoly �rdekl�d�s k�s�rte az 1943 augusztus v�gi balatonsz�rsz�i ifj�s�gi �s �rtelmis�gi tal�lkoz�t. A r�sztvev�k egyet�rtettek abban, hogy a h�bor�t be kell fejezni. A tal�lkoz� hozz�j�rult ahhoz, hogy a jelenl�v�k t�bbs�ge k�s�bb akt�van resztvettek az antifasiszta harcban. A K�llay-korm�ny kiugr�si sz�nd�k�r�l a n�metek is tudom�st szereztek. Hitler az orsz�g katonai megsz�ll�sa mellett d�nt�tt. 1944. m�rcius 19-�n n�met csapatok sz�llt�k meg haz�nkat. Horthy n�met k�vetel�sre a n�metbar�t Szt�jay D�m�t nevezte ki minisztereln�knek. Magyarorsz�g n�met megsz�ll�sa �s ennek k�vetkezm�nyei A K�llay-korm�ny kiugr�si sz�nd�k�r�l �s t�rgyal�sair�l a n�met titkosszolg�lat is tudott. H. tartott egy esetleges balk�ni angol-amerikai partrasz�ll�st�l �s nem engedhette, hogy Mo. kiv�l�s�val vesz�lybe ker�lj�n a d�lkeleti front. Ez�rt 1944. m�rc. 19-�n n�met csapatok sz�llt�k meg az orsz�got. Horthy a felt�tlen n�metbar�t Szt�jay D�m�t nevezte ki minisztereln�kenk. Az orsz�g n�met ir�ny�t�s al� ker�lt. A bevonul� n�met csapatokkal egy�tt meg�rkezetek a Gestap� emberei, s m�r az els? napon hozz�fogtak a baloldali, vagy ak�r angol orient�ci�j� politikusok, �js�g�r�k �s gazdag vezet?k letart�ztat�s�hoz. A n�met fels?bb szervek l�tsz�ma nem volt jelent?s, a megsz�ll� csapatokat pedig csak mint fenyeget? er?t tartal�kolt�k. A megsz�ll�si rendszer �gy m?k�d�tt, hogy a vele egy�ttm?k�d? magyar �llamappar�tusra t�maszkodott. Szt�jay kinevez�se ut�n az �llamg�pezet kiszolg�lta a n�meteket. A fegyverkez�s �s a haditermel�s ir�ny�t�s�ra n�met megb�zottakat neveztek ki. Megindult a zsid�s�g n�met mint�j� �ld�z�se. M�jus k�zep�n megkezd?d�tt a deport�l�s. A n�metellenes �sszefog�s szervezete, a Magyar Front 1944 m�jus�ban alakult meg. Tagja volt a Szoci�ldemokrata P�rt, a F�ggetlen Kisgazdap�rt, a Nemzeti Parasztp�rt, a B�kep�rt �s a legitimista Kett?s Kereszt Sz�vets�g. Eln�k�v� Szakasits �rp�dot v�lasztott�k. Az 1944. nov. 9-�n Bp.-n alakult ellen�ll�si szervezet a Magyar Nemzeti Felkel�s Felszabad�t� Bizotts�g�t �rul�s k�vetkezt�ben felsz�molt�k. Vezet?i, k�zt�k Bajcsi-Zsilinszky Endr�t �s Kiss J�nos alt�bornagyot a nyilasok kiv�gezt�k. Rom�nia 1944. aug. 23.-i �t�ll�s�val a szovjet hadsereg a K�rp�tokon bel�l ker�lt 25-�t?l rom�n t�mad�sok �rt�k Sz�kelyf�ldet, 27-�n a 2. Ukr�n Front �tl�pte az akkori magyar hat�rt. Okt�ber 15-�n a r�di�ban beolvast�k a korm�nyz� proklam�ci�j�t a fegyversz�net k�r�s�r?l. A vez�rkari f?n�k nev�ben azonban a harc folytat�s�t elrendel? parancsot olvast�k fel a r�di�ban. A n�metek megostromolt�k a V�rat, 16-�ra virrad�ra a korm�nyz� lemondott �s minisztereln�kk� nevezte ki Sz�lasi Ferencet. A n�metek Sz�lasit �s h�veit utols� tartal�kk�nt vett�k sz�m�t�sba. Nem kev�s embert korrump�lt a zsid� javak birtokl�sa, amelyek megtart�s�nak felt�tele a n�met gy?zelem volt. A n�metek m�r 1944 szept. v�g�t?l m�dszeresen k�sz�ltek arra, hogy �llamcs�nnyel hatalomra juttass�k Sz�lasit, megakad�lyoz� Magyarorsz�g kiv�l�s�t a h�bor�b�l. Okt. 15-e ut�n kezd?d�tt az �j hatalmi rendszer ki�p�t�se. A front az orsz�g eg�sz ter�let�n v�gigvonult. Egy n�met �s k�t szovjet hadsergcsoport er?i fesz�ltek egym�snak. A magyar katon�k l�tsz�ma 1944 szept.-ben meghaladta az 1,2 milli�t. A megsz�ll� n�met hadsereg felrobbantotta valamennyi Duna-hidat, az ostrom sor�n elpusztult sz�mos m?eml�k, megrong�l�dott a Bp.-i lak�sok nagyt�bbs�ge. A v�ros ostroma t�bb 10 000 ember�letet k�vetelt. A harcok els? sz�m� vesztese a lakoss�g volt. 1945. �pr. 11-�n a front Magyab�ksn�l elhagyta az orsz�g ter�let�t. A SZU hadsereg csak t�bb h�napos, k�zel m�sf�l sz�zezer halottat k�vetel? k�zdelem ut�n foglalta el �s szabad�totta fel Mo. 1945. �prilis�nak els? fel�ben. A SZU hadsereg Mo.-i megjelen�se �s tev�kenys�ge hadvisel�si szempontb�l megsz�ll�st jelentett. A szovjet hader? a fasiszta No. csapatait verte ki, �s a nyilas korm�nyzatot fosztotta meg a hatalomt�l. Mo. a szovjet hadsereg s�lyos �s t�meges atrocit�sokat k�vetett el.

[8-1]